Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
25ZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. június 1., kedd Á TOT elnöksége megtárgyalta » p (Folytatás, as 1. oldalról) biztonságos alapot jelentenek a jóléti intézmények íenntar. fásához, a gyermeki intézmények működtetéséhez és a szakmunkás tanulók étkeztetéséhez. A fejkvóta szerint képezhető rész azonban csak összességében és nem valamennyi vállalatnál nyújt nagyobb anyagi forrást az üzemi étkeztetésre, a segélyezés, re, a szociális, kulturális és sport ellátásra, ifjúságpolitikai célokra, egyéb szociális és kulturális ellátásra. Ai illetékes állami szervek rendeletileg lehetővé tették ezért bizonyos esetekre a jóléti és kulturális alap képzésének egyedi megállapítását. Ilyen egyedi megállapítás: 274 vállalat és intézmény kért. ezeket a kérelmeket a felügyeleti szerv és az iparági szak- szervezet véleményezte. E véleményeket is figyelembe véve a Pénzügy-minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT illetékes vezetői 22» vállalat, intézmény számára a korábbinál magasabb fejkvótát állapítottak meg, sőt. 37 vállalat fejkvótáját — a felügyeleti szerv és a szakmai szervezet javaslatára — 'magasabbra emelték, mint ahogy azt a vállalat kérte. A SZOT elnöksége további napirendi pontként tárgyalt a szakszervezeti segélyezési rendszer módosításáról, majd megvitatta az 1977. évi tagdíjbesorolást. Július elsejétől r Tegnap, május 31-én, Miskolcon a Magyar Honvédelmi Szövetség székhazának nagytermében négy ipari szövetkezet dolgozói gyűltek •össze. A Miskolci Építőipari, Festő-, Villamosipari és a Miskolci Vízvezetékszerelő Szövetkezet megjelent dolgozói adták le voksukat a július elsejétől e szövetkezetek egyesüléséből megalakuló Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet vezetőségére. A négy különálló szövetkezet egyesülése nemcsak e négy szövetkezetét, hanem Miskolc és környékének lakóit is érinti. Az illetékes párt-, tanácsi és KISZÖV- szervek javaslatára került sor ez összevonásra. A tegnapi szavazáson többek között megjelent Holtai Zoltán, a megyei KISZÖV elnöke. Mi tette szükségessé a négy cég összevonását? Elég, ha csak egy adatot említünk meg. 1975-ben — s ez országos átlag — egy ipari szövetkezetre körülbelül 46 millió forintos termelési érték jutott. Borsodban ez az összeg az itt levő 42 ipari szövetkezetnél jóval alacsonyabb — szövetkezetenként — mintegy 26 millió forint, volt Július elsejétől — a Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet — a négy önálló szövetkezet „közös fedél alá kerül”. Legalábbis papíron. A különböző munka- és üzem- szervezési feladatokat egyik napról a másikra természetesen nem lehet megoldani. Mindenesetre érdemes megr jegyezni, hogy a négy szövetkezet által eddig biztosított szolgáltatások mennyiségi és minőségi feltételeiben, lehetőségeiben a jövőben sok változás lesz — elsősorban a lakosság javára. Érdemes még azt is megemlíteni, hogy az év végéig — az új, immár egyesült szövetkezetek — félévi termelési terve eléri a 37,5 millió forintot. A négy szövetkezet dolgozói közül több mint kétszázan jelentek meg az ünnepélyes választáson. A szavazatok összegezése után elnökke választották Imreh Gyulát, elnökhelyettessé pedig Kovács Istvánt. A megjelent dolgozók megválasztották az új szövetkezet társadalmi és szövetkezeti aktívái t is. (—falvi—) A TOT elnöksége hétfőn ülést tartott; megtárgyalta a termelőszövetkezeti tagság helyzetének alakulását és életkörülményeinek fejlődését. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt 5 évben a tsz-tagok száma egyenletesen csökkent és a tagság összetétele a nemzedékváltás nyomán számottevően módosult. 1975 végén 930 ezer tagja volt a termelőszövetkezeteknek, közülük 510 ezer aktív korú, 420 ezer pedig nyugdíjas. A nyugdíjasok száma öt év alatt 20 százalékkal nőtt. Az elmúlt években élénk munkaerőmozgás volt megfigyelhető, főleg az iparosodott körzetekben és a tsz- alkalmazottak körében. A változás nyomán a fiatal, képzettebb szövetkezeti tagoknak a munkaviszony és a munkafeltételek iránti igénye az iparban meghonosodott gyakorlathoz közeledett. Az aktív tagság tovább fiatalodott,- az átlagos életkor öt év alatt három évvel, 41 évre csökkent. Viszont számos kedvezőtlen adottságú közös gazdaság tagsága kifejezetten elöregedett és ma már csak nagy nehézségekkel tudnak megbirkózni a feladatokkal. Figyelmeztető az is. hogy a munkába lepő fiatalok nem érdeklődnek kellően a szövetkezetek iránt; a korábbi évek 10—13 ezres számával szemben 7975-ben csak 7000 volt a tanulósorból a közös gazdaságokba belépők száma. A . szövetkezeti parasztság életkörülményeit meghatározó tényezők között nagy szerepe van a munkában töltött időnek. Az elmúlt öt évben a termelőszövetkezetek egy főre jutó munkaidö- teljesítménye emelkedett. Amíg az egy év alatt ledolgozott átlagos munkaidő országosan csökkent, addig a szövetkezetekben nőtt. Ezenkívül a tsz-tagok többsége jelentős időt, naponta átlagosan 2,6 órát fordít a háztáji gazdálkodásra. Az egyes tagsági rétegek foglalkoztatottságában mutatkozó különbségek túlságosan nagyok. Mintegy százezren, évente átlagosan több mint 3000 órát dolgoznak. Ugyanakkor főleg a női dolgozók foglalkoztatása gyakran alig éri el az ezer órát. s A termelőszövetkezeti tagok jövedelmi helyzete a központi életszínvonal-politi- kai célokkal összhangban általában kedvezően alakult. Viszont a foglalkoztatás mértékétől, a szövetkezet gazdasági helyzetétől függően — esetenként szubjektív okok miatt — túlzottan differenciálódott az azonos munkát végzők keresete, továbbá az egyes szövetkezetek és megyék átlagkereseti színvonala. Bár a tervidőszak során enyhültek a különbségek, továbbra is fontos feladat a szocialista elosztás elveinek következetesebb érvényesítése. Javult a tsz-nyugdijasok és járadékosok anyagi helyzete. A nyugdíjak átlagos összege közel megkétszereződött. A nyugdíjakra és járadékokra fordított központi kifizetések öt év alatt 1,7 milliárdról 4,2 milliárd forintra nőttek. A munkaképes nyugdíjasok a háztáji gazdálkodásból és részben a közös gazdaságból kiegészítő jövedelemhez jutnak; a nem munkaképes nyugdíjasok helyzetének enyhítésében jelentős szerepe van a termelőszövetkezetek készpénzsegélyeinek és más juttatásainak. Ilyen célokra a szövetkezetek 239 millió forintot fizettek ki 1975-ben. A tsz-ek ezenkívül közel 100 millió forintot fordítottak tavaly egyéb segélyekre. Jelentős, de nem elégséges javulás tapasztalható az üzemi étkezés, a munkahelyi egészségügyi ellátás, a munkaruha-juttatás és az üdültetés fejlődésében. Az elnökség kiemelte: a termelőszövetkezeti tagság életkörülményeinek alakulásában alapvető változást hozott, iiog.y a társadalombiztosítási szolgáltatások rendszere, feltételei és színvonala lényegében azonossá vált a munkaviszonyban állókéval. Pillanatkép a bolgár választásokról: Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke népi táncosokkal az egyik szavazókörzetbch Szófiában hétfőn közzétették a bolgár központi választási bizottság jelentését a vasárnap tartott nemzetgyűlési és . tanácstagi választásokról. A jelentés megállapítja, hogy a szavazás teljes rendben, a választási törvény előírásainak megfelelően zajlott le. A jelentés hangsúlyozza: a vasárnapi választások megmutatták a bolgár nép készségét, hogy végrehajtsa a BKP XI. kongresszusán elfogadott határozatokat. Felépítse a fejlett szocialista társadalmat a Bolgár Népköztársaságban. Plenáris üléssel. a Parla^ ment delegációs termében hétfő délután megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt dr. Szekér Gyula és Mihail Leszecsho miniszlerélnök- helyetlesek. az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. Dr. Szekér Gyula üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, s a szívélyes szavakra Mihail Leszecsko válaszolt Mindketten hangsúlyozták, hogy az ülésszak napirendjén igen jelentős témák szerepelnek, amelyek fontosak a két ország most indult ötéves tervének sikeres teljesítése szempontjából is. Rámutattak, hogy az együttműködési bizottság csakúgy, mint a szaktárcák hatékonyan segítik a gazdasági és műszaki- tudományos együttműködésben rejlő újabb lehetőségek feltárását, így azoknak a megbízásoknak a teljesítését is, amelyeket a magyar és a szovjet kormányfő 1975. október 21-i tárgyalásain szabtak meg. Ezután rátértek a napirendi pontok megtárgyalására. Áttekintik az említett kormányfői megbeszélésekből adódó feladatok teljesítésének menetét; tájékoztatót hallgatnak meg öt nagy magyar gépgyár gyártási profiljának hosszú távú meghatározásával kapcsolatos magyar —szovjet együttműködésről; megbeszéléseket folytatnak a . közszükségleti cikkek gyártásában és kölcsönös szállításában a két ország együttműködésének újabb lehetőségeiről; megvizsgálják, hogy milyen módon működhet együtt a két omzág ipari üzemek felszerelésének harmadik piacra való szállításában, illetve ott ipari üzemek építésében; tárgyalnak az 1975. utáni gyártásszako- sítúsi és kooperációs egyezménytervezetek előkészítéséről, a termelési és műszaki együttműködés fejlesztését célzó távlati programtervezetről és több más fontos témáról. r-mf&nmmmmwmntmKmvampfwmmwwmsmmm Fodor L-ászSó r b értesítés Értesítjük az alábbi utcákban lakó fogyasztóinkat, hogy a megjelölt napokon fenntartási munkavégzés miatt az áramszolgáltatást szüneteltetni fogjuk: 1970. június 1-án 7—15 óráig: Zsoicai kapu 24:—28-ig és a 7. sz., Katalin u. 1—3.: számig, Bajcsy-Zs. u 3—13. számig és a 19. szám 1976. június 2-án 7—15 óráig: Zsoicai kapu 12—22. számig és az 5. sz., Kun B. u. 2—8 számig. 1—5. számig, Bajcsy-Zs. ú. 21—25. számig 1976. június 3-án 7—15 óráig: Bajcsy-Zs. u. 28—56. számig 1976. június 4-én 7—15 óráig: Zielinsky u. 4—6. számig és a 27 sz., Bajcsy-Zs. U. 35—43 számig, Érler Gy. u. 8—16. számig ÉMASZ í 1. sz. KIRENDELTSÉG j Kiszabadult fogságából Nadine Chaval, Belgium mexikói nagykövetének leánya, akit egy héttel ezelőtt raboltak el, majd nagy összegű váltságdíjért elengedték. A képen: a Ki éves Nadine nyilatkozik az újságíróknak GANDHI a világtörténelem politikai küzdelmeiben erkölcsi erejével, mint az .jétika Talleyrand-ja” üstökön ragadta a „tétova Időt”! A „puma szvara,dzsért”, a „teljes függetlenségért” indított népmozgalommal térdre kényszerítette a brit hercegeket, a királyokat, kormányzókat éppúgy, mint a kasztgőggel megvert indiai hercegeket. Az első világháború után egyre erősebben megkapták a magyar olvasókat Gandhi magyarra fordított munkái és megnyilatkozásai. Társada- lo ibölcseleti revelációi annál inkább meghatottak bennünket, mivel azok Kölcsey Ferencnek, a magyar „National Anthem” írójának nemzeterkölcsi intelmeivel,' — mint közös központú fényforrás — sugároztak egybe. Ismét rolíojütható eszmetörténeti és társadalomtörténeti analógia a két nép között, 8 ez ugyanaz volt, mint Körösi Csorna, Arany, Vörösmarty, Kölcsey, Tagore és Gandhi idején: a nép szenvedéseitől mcgszentclödött és a nép leigázása ellen megvédő haza- szeretet. Gondolkodóink a régi és az új harcában India szelleméből szakadatlanul ezt, mint a legemberibb, a társadalmilag legkristályosabb értéket, ro~ konították magyarrá: az elnyomás alatt meg nem roppanó haza szer etelet. S amikor a puma szvaradzsért indított mozgalmat a nép ereje Indiába győzelemre vitte, a régi értelmezésű hazaszeretetei a legnemesebb patriotizmussá, magas rendű emberi felelősségtudattá emelte. A mai magyarok már nem a ..kultúra Columbusainak” áldozatosságával, egyéni veszteségek árán jutnak közel Indiához. A két állam kormányzata már régóta mélyíti a két nép barátisózását. A kormányzat vezette kulturális kapcsolat a modern indiai belletrisztikát éppúgy eljuttatja a magyar olvasóhoz, mint a társadalmigazdasági elmaradottság felszámolásának jeladásait. íróik az új diadaláért most már egészen új eszközökkel küzdenek. Harcuk külön tanulmányt igényel. Mint ahogy alapos elemzést érdemel Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sándor és a modern műfordítói gárda nagy vállalkozása is, mellyel az ötezeréves kultúra gazdag hagyatékát újrafordítják. Csak egy.ben nines'változás. Még ma is járnak magyar, vándorok Indiába. Ám, vándor és vándor között különbség van. Körösi Csorna vállán kopott tarisznyával talpalt a Himalája táján, szakadékokban, völgyekben. Mai magyar utódai repülőgéppel érkeznek oda. S épp oda, hol ő járt Kasmírba, Ganderbalba, Calcuttába. Ott már több vízierőművet, üzemet szereltek. , Benaresben kérdezte egykor a magyar olvasók előtt évszázadok óta ismert Asokn király egyik brahmán.jától: „Hová olyan ragyogó arccal?” S amit a brahman felelt, azt — néhány fogalom modernizálásával — felelhetnék az ott járó magyar mérnökök: — Világot gyűjtőic azoknak, akilc sötétségben élnek ... Ezért járják ismét a magyar írók a Gangesz partjait. Illyés Gyula a Nagyvilág hasábjain a magyarság és a nagyvilág összhangjának helyreállításáért egyenesen a mai Indiának szólóan üzente: „Jövője csak annak a hiúságmentes állapotnak lehet, ha a népek teljes egészükben járják a világirodalom berkeit, s nem egy-egy hírességükkel, mint egykor a maharadzsák a metropolisokat... Az emberiség, hogy. szabadságban éljen, jó törvényekre törekszik. ilgy mégpedig, hogy folyton rombolta, újítja. tágítja, árnyékolja őket; minden jó vers égy-egy föllé bbezés ni ina-súg és az élet tökéletesedéséért.” Rabindranath Tagóre egyik magyarul is ismert költeményében. régi küzdelmeik idején. panaszkodta, hogy hárfája húrja elpattant! Any- nyi baja volt akkor népének, hogy a panaszdalra rikatott húr nem bírta tovább a fájdalom érzékeltetését. AZ ÚJ EMBERSÉG dalát a Gangesz partjaitól a Ttsv.a partjáig a magyar és indiai írók teli; dallamm;«', el nem pattanó húrral továbbítják, s a munkások korszerű alkotó Vancsol attá a 1 ak í I ottá k. (Vágy)
