Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-23 / 121. szám
-ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 Szövetkezet az ábák Abuújvár község régen lakott hely. A honfoglalás előtt helyén földvár állott. Üj vára az egykori Abaúj megye névadója. 1038-ban építette valószínűleg Aba Sámuel. A község az Árpádházi királyok idején égé. szén a XIV. századig Abaúj megye székhelye j volt... AZ ÉSZAK—DÉL irányban húzódó Zempléni hegység szelídebb nyúlványai meseszépre szabdalták ezt a vidéket. Az országút kanyargásait legtöbb helyen rét kíséri, keskeny, pár méternyi szélességű. Azután prdő,'zöldellő, szélben zúgó. A jó levegő forrása. Igazi jdrándulóvidék, valóságos paradicsom a természetjáróknak. Mégis Janus-areú ez a táj, ínért amíg kirándulni e tájon, a völgyeket, a hegyge- . rineeket barangolni nagyszerű élmény; itt megélni, földet művelni, gazdálkodni már sokkal nehezebb. Mondhatom úgy is, mostoha vidék ez a földből élő ember számára. A ma 600—650 lelket Számláló község most is központ. No, nem egy megye székhelye, még csak egy járásé sem. Abaújvár a-négy községet — Felső- és Alsókékedet, Pányokot és Zsuj- tát — egyesítő Aranykalász ÍTernielőszövetkezet központja. Magja a 440 tag és alkalmazott számára munkát biztosító szövetkezetnek. Négy parányi, talán éppen ezért megkapó hangulatú falu egyetlen jelentős üzeme ez az 1964-ben egyesült, 27,00 hektár nagyságú gazdaság. Parányi községeket mondok, hiszen a „társközségek” kisebbek Abaújvár- hál.. Kéked lakossága hatszáz alatt van, Pányoké és Zsujtáé pedig még a 400-at sem közelíti meg. Az Aba-nemzetség egykori földjén kevesen élnek. Akik itt kelnek és fekszenek nap mint nap, azok jó fésze a földből él, mint a középkorban, vagy a még előbb itt élő emberek. „Küzdöttek, dolgoztak minden rögért...” — olvastam egy. erről a vidékről szóló könyvben. j A magért, a termés minden szeméért ma is keményen meg kell dolgozni. A 60—70 százaléknyi erősen lejtős területek, az észak- abbi — éghajlati zordságban is mérhető — fekvés pem optimális termőhelye az őszi búzának, kukoricának, máknak. Az ember azonban itt is megküzd a természettel. Tapasztalattal, ha kell ravaszsággal és sok- áok munkával. Itt a hektáronkénti 37 mázsás kukorica, vagy a 23 mázsás búza átlagtermésben rengeteg munka fekszik. — Kedvezőtlen adottságú gazdaság vagyunk — jellemezte szövetkezetét Kovács Endre elnök a napokban, amikor Abaújvárott jártunk. Ezt az előbb felsorolt okokon kívül az egyre öregedő lakosságra is értette. Erre nem nő a falvak lélekszámú. Míg azelőtt sokan a tengerentúlra vándoroltak, most a fiatalok közelebbi hazát keresnek, Encset, Miskolcot választják lakhelyül. Csak egy adat: a 440 dolgozó hatvan százaléka járulékos nyugdíjas. A VIDÉKET nemcsak a szavak, a számok is jellemezhetik. De míg a szavak az érzelmet hordozzák, a számok nélkülöznek minden szubjektivitást. Vizsgáljuk tehát az abújvári Aranykalász Tsz-t a számok tükrében. Szántó 1600, erdő 550, legelő 300 hektár — írtam az elnök által mondottakat. — Őszi búzát 510 hektáron termesztünk, 200 hektár a tavaszi árpa, 250 a kukorica. A kukoricát tavalyhoz képest 150 hektárral növeltük. Az elmúlt évben 37 mázsás átlagtermést értünk el. Ez nálunk — főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy korai, tehát kevesebb hozamú fajtákról van szó — szép eredmény. Éppen ezért döntöttünk a vetésterület növelése mellett. Jövőre újabb 50 hektárral emeljük kukorica-vetés területünket — mondta Kovács Endre. Persze a kukorica területi növekedését a gazdaság hízóállományának. abrakta- karmány-szükséglete is indokolta. És a háztáji gazdaságok ! Mert az Abák földjén nagy hagyománya volt és van a szarvasmarha-tartásnak. — Csak decemberben tíz vagon kukoricát értékesítettünk a tagságnak — hallottam az elnöktől. És ha mór a takarmányozásról szó esett, feltétlen beszélni kell a tsz szálastakarmány lehetőségeiről. A pillangós terület nagysága 230 hektár. Régebben harmadában kaszálták a tagok. - Az elmúlt év végén E—280-as és E—301-es betakarítógépet szereztek és Hamster- kocsikat. Ezzel megoldódik ez évtől a gyors, kevés minőségi veszteséggel járó betakarítás. De a tagok sem járnak rosszul, mert az előző évi munkateljesítményük alapján öt-hétszáz négyszögölnyi pillangós területet kapnak. Négyszögölenként 1,50 forintért. A szálas, és abraktakarmányokkal való kiemeltebb törődést, mint már említettem. a szövetkezet szarvas- : marha-állománya indokolja. Jelenleg 230 a szarvasmarha-létszám, amely 1976. végére további 20-szal növekszik. Ebből 100 kötetlen tartasd hízómarha, 150 tejhasznú tehén lesz. Az abaújvári- ak két éve fejlesztési támogatást kaptak egy 100 férőhelyes HSZV-rendszerű tehén- és egy 180 férőhelyes hízómarha-istálló éoítésére. Az előbbi már elkészült, az utóbbit, némi huzavonával — tavaly kellett volna átadni — most építi a bak- takéki tsz építőbrigádja. A fejési átlag Abaújváron 2300 liter. Kevés. Oka: főleg a nem céltudatos tenyésztői munka, a nem mindig megfelelő szelekció, ahogy ezt Bobányi Gábor ■ íöagronómus mondta. Az ez év végére tervezett 250-es létszámot mór nem kívánják növelni, így több idő marad a minőségi, tenyésztői munkára, a körültekintőbb szelekcióra. Ettől nagyobb hozamokat, jobb eredményeket várnak. — Nagy fába vágjuk a fejszénket — mondta a tsz- elnök, amikor a juhászairól beszélt. Valóban, mert a juhászaiban az idei esztendő itt a fordulat éve. A 136-os anyajuhlétszámot év végére ezerre akarják fejleszteni. De a tervek reálisak, adottságaik elbírnak ilyen nagy változást. Legelőterületeik jelentős része csak juhhasz- nosításra alkalmas, férőhelygondjaik pedig nincsenek. Éppen ezért élnek a lehetőségekkel. A JANUS-ARCÜ tájat ezek az északi emberek megpróbálják egyarcúvá tenni. Termékennyé, hasznossá. Szorgalommal, munkával, és nyugodtan mondhatom, ésszerű tervezgetés- sel. Mert a földszeretet, a munka, a jobb iránti törekvés mindig jellemezte e vidék népét. A múltban is, a mában is. Hajdú Imre ^ 1976. május 23., vasárnap FECSKE CSABA: Ki hordáim mögött Veszendő igéink; a vers Csöndcsorda nyoma puszta nyelvemen Hal szemem holló, jobb szemem holló, szárnysuhogtató, arcod udvara fölött Hold ballada-éjien, csontunk sűrűjében fiaim, lányaim láthatatlan özek Te, ki a kezemet, fogod satuba szivem, s ki bordáim mögött jársz, szerellek hóhullás-szavú Len key Zoltán rajza Gondolatcsere egy tantestülettel Hernádnémetiben jártunk a minap. Kettesben, szerkesztőségünk képviseletében. Az ottani általános iskola nevelői hívlak meg baráti szóra, gondolatcserére. A megye kulturális meg sportélete volt a téma. Többségben kulturális témákról esett szó. A község tudvalévőén közel van 'Miskolchoz, lassan annak aglomerációs körzetéhez tartozik, sokan járnák be onnan dolgozni is a megyeszékhely üzemeibe, hivatalaiba. Sokuk termeli meg Miskolcon a kulturális élet költségeihez való hozzájárulás alapjait. Kézenfekvő hát, ha beszélgetésünk kulturális témacsoportjában legelső helyet olyan gondok foglalták el, amelyekben a község és Miskolc kapcsolata szerepet játszott; például a Miskolci Nemzeti Színház nem tudna-e előadásokat tartani Hernádnémeli- ben, vagy miként hatnak Miskolc kulturális intézményei a környező községek életére, miért nem lehet a környéken Miskolci Műsort kapni, hogy a községbeliek is ismerhessék a városi programokat, azokhoz igazíthassák beutazásaikat? Még az iskola udvarán, a jó levegőjű park szomszéd- sáe’ír'—i épült szabadtéri színpadot is megmutatták, íme, itt lehetne esetleg a gyerekeknek előadásokat tartani. Szóba került a kamarakoncertek vendégszereplése, illetve az azok iránti igény, a képzőművészeti kiállítások hiánya és egy sor egyéb olyan gond, ami valójában igényt is jelent. A több órás, igen jó hangulatú beszélgetésen, amelyben a kulturális és sport témák erősen keveredtek egymással, igyekeztünk mindenre lelkiismeretesen válaszolni. Például arra, hogy nem lenne célszerű Hernádnémetiben tartani színházi vendégelőadást, nem is lehetne a produkció komoly értékcsökkenése nélkül, inkább jöjjenek be Miskolcra a színházba, hiszen olyan közel laknak, s a közlekedés is megfelelő. Nem volt és nem is lesz hivatalunk különféle művészeti rendezvények, alkal- " mák közvetítése, de ebben az esetben szívesen vállalkozunk némely kérdésben a hernádnémetiek szószólójának szerepére, mert a beszélgetés közben úgy éreztük, őszinte az igény, az érdeklődés a városból kisugárzó kultúra mind nagyobb elérhetősége iránt. Azt persze nem mérhettük fel, vajon a tapasztalt lelkes érdeklődés két tucatnyi pedagógus igényéből fakad-e pusztán, vagy a község szélesebb társadalmi bázisára támaszkodik-e. Mindenképpen érdemes azonban a hernadnémeti nevelők igényeire felfigyelni, mert rajtuk keresztül lehet elérni a szélesebb tömegekhez, ők lehetnek egy esetleges művészi vendégren- dezvény-sorozatnak nemcsak igénylői, első élvezői, de helybeli propagandistái is. Sok kedves emlék között ezt a gondolatot fel is kellett e találkozóról jegyeznem. És — úgy érzem —. közre is kellett adnom. (bin) Németh Sáiulor: Halálugrás A o íj ff* s mocie'W voltut® 3Zép csípejü, körtemellű, csúnyán barna hajú, mongolosan szűk szemű. Olyan se magas, se közepes termetű. Azt mindenki tudta az évfolyamon, hogy a modellek 150 forint órabért kapnak, mert őszintén és nyíltan meztelenek. Árulkodóan őszintén, és mindent feltáróan nyíltan: átérzett, de sohasem tettetett módon. Azzal azonban még kevesen voltak igazán tisztában, hogy „azt tudjuk legjobban, amit nem is tanultunk ...” Pár fiú, a hazulról jól eleresztettek — hetente pénzt kapók — dicsekedtek csak kü- lön-külön, hogy Ágnes az övék volt tegnap vagy tegnapelőtt, s ha kettőt pattintanak az ujjúkkal, ma ismét az lesz. A pózolásból már az első évfolyamon „aranydiplomát” szerzett Rómeó-termetű Orlay így hencegett: — Azt hiszem, nem kell újra ismételnem,, hogy a szünidőt New Yorkban töltöttem, és Manhattanben tíz cover-girl stúdióba fizetett be a nagybátyám. Más ott öt dollárért fényképezhette a meztelen modellt, de mivel én nemcsak fényképeztem, hanem rajzoltam is, helyettem tízet adott a bátyus ... És éri itthon a szentendrei tüszkulánumban egyetlen egyszer sem fizettem Ágnesnek az ebéden vagy a vacsorán kívül két pár harisnyáravalót. Ha szabad ajánlanom, ti se fizessetek többet... Orlay előadásának legalább húsz tanúja volt. Köztük a sűrű termetű, lapátnyi tenyerű Somogyi, akit egyszerűen zselici Jánosként tartott számon az évfolyam. Somogyi ekkor előlépett és szinte alig hallhatóan ennyit mondott; — Hazudsz! Orlay a csöndes szóval éppen ellentétben ordítva kérdezett vissza:. — Ki hazudik? Kire mered ezt mondani?!... Somogyi zselici János, ha lehet még halkabban mondta: — Rád! A mocskos fényképeidet láttuk. Azokat talán még én is elhiszem. De Ágnest ne tedd többé egy mérlegre két pár nylonharisnyával. És még valami: Nem ártana, ha igazán figyelmesen elolvasnád Odüsszeusz történetét. Akkor legalább valóban tisztában lennél azzal, hogy mi is a tusculánum ... ...A lilából feetf verekedés, mivel Orlay félt. Tudta, hogy a zselici Jancsival nem jó kezdeni. -Még az ötödik félév elején történt, hogy Jancsi egy este a Góbé étteremben sztrapacs- kázott (három adagot szokott kérni mindig), s amikor hazafelé jött, a Bérkocsis utcában belekötött három vagány, jancsiék kelten voltak, cingár Berek- szászival, aki csak a vastag szemüvegének köszönhette, hogy lenyomta a mérlegen a negyvenöt kilót. Berekszászi remegett minta kocsonya, Jancsi meg türelmet kért. Azt. mondta a három srácnak, ha van bennük becsület, akkor várnak fél órát, mivel neki éppen ennyi időre van szüksége ahhoz, hogy hazamenjen a kollégiumba és átöltözzön. A kollégiumban mindenki tudta, hogy Jancsinak két ruhája van. Az ünneplésben csak vizsgázni járt, és néha a városban. A Liget harmadik padjához szólt a randevú. Jancsi nyomában a ziháló Berekszászival futott a koleszig, és aztán ingujjban vissza. Mire Berekszászi föllármázla és a Ligetbe vitte a többieket, Jancsiról cafatokban lógott a ruha, de már csak egy vagány állt talpon. Éppen az elülső fogait köpködte a kavicsra, és pöszén selypítve mondta: „Te győztél! Ha kelhetem, legyél a have- lunk. Belyálosan nagyokat ütsz.” Az a langaléta vagány az r betűt azon az estén örökre elfelejtette. A diplomakiosztást követő vacsorán Orlay a Goromba kovácsokból szavalt a pezsgőnél. De nem nevetett senki. Zselici Jancsi. a szakállas professzor mellett ült és egész éjjel beérte öt üveg ásványvízzel. A harmincnégy diplomás szobrász, grafikus és festő közül mindössze ketten tudták, hogy Jancsi másnap délelőtt tíz órakor feleségül veszi Ágnest, a modellt. És a professzor, aki vállalta a tanú szerepét, „Ha te így gondolod, így legyen” és úgy is lett. filméi vidékre ...JdULSI ment rajztanárnak. Albérlet, Ágnes és adósság. Szakállas professzora nyúlt utána. Így kapott műteremlakást és támogatást. Három köztéri szobrot csinált három év alatt. Mind a három egy- egy város ligetében áll. Egy anyát, egy síró kisfiút és egy táncoló cédát. A cédát és a művészt a leleplezés előtt a hajdani professzor méltatta. Jancsi mosolygott az ebéden, vicceket mesélt a vacsorán. Aztán éjjel két órakor kiugrott a szálló kilencedik emeletének ablakából. ... A bronz céda kopasz platánok között ál). Szép csípejü és körtemellű. Feje tetején két veréb szeretkezik. Csak a hideg szél öleli.
