Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-15 / 114. szám
1976. május 15., szombat E5ZAK-MAGYARORSZÁG 3= i ■ r\ r • B rr i 180 millió forint értékben Zá — Vasúligazgalós águnk há- rpm megyében: Borsodban, Hevesben, Nógrádban dolgozik — kezdte beszélgetésünket Gál Sándor, a Miskolci Vasútigazgatóság helyettes vezetője. — Nagy a terület, iparilag fontos bázisokat, többek között négy nagyüzemet kell kiszolgálnunk. Fontos feladatunk a munkásszállítás, de nagy jelentősége van annak, hogy időben továbbítsuk az ipari üzemeknek az alapanyagot, fuvarozzuk a félkész- és késztermékeket. Az elmúlt évben 36 millió utasnak biztosítottuk a kulturált közlekedést, s 27 millió tonna árut fuvaroztunk. A vasút változatlanul hazánk egységes szállítási rendszerének a gerince. Az elmúlt ötéves tervben az árutonna-kilométerben számított teljesítmények 73 százalékát a vasúti közlekedés végezte. Az áruszállítás mennyisége már 1974-ben meghaladta az 1980-ra tervezettet, s tavaly 131 millió tonna volt. A vasúti személyszállítás — a dinamikusan fejlődő közúti forgalom hatására — csökkent, s tavaly 343 millió fő volt. így is az összes utas- szállítási teljesítmény, az utaskilométer 61 százalékát jelentette. Napjainkra az utazási igények a hosszú távú és a nemzetközi utazások irányába tolódtak el. — A vasút fejlesztése az utóbbi időszakban nem tudott lépést tartani a szükségletekkel, s ebből adódtak a késedelmes szállítások — folytatta Gál Sándor. — A jelenlegi ötéves tervben országosan 42 milliárd forintot fordítunk beruházásra, másfél milliördot pedig gépek beszerzésére. A korszerűsítésben oroszlánrész hárul az építési főnökségekre. így a miskolcira is. # Váradi István, a MÁV Miskolci Építési Főnökségének igazgatója: — Előző ötéves feladatunknak 112 százalékra tettünk elegei. Felújítottunk 126 kilométer vágányhálózatot, megmozgattunk 920 ezer köbméter földet, elkészítettünk 160 csoportkitérőt, s 36 százalékkal emeltük a termelékenységet. Munkánkkal öt év alatt háromszor nyertük el a Kiváló Főnökség címet, egyszer dicsérő oklevelet kaptunk. — A mostani tervidőszakban 262 kilométer pálya felújítása és 305 csoportkítérő cseréje a célunk, összesen egymilliárd 376 millió forintos költséggel. A legtöbb lei- adat a Hatvan—Mezőzombor állomások közötti vonalszakaszra jut. de végzünk pályakorszerűsítést a Mezőzombor—Sátoraljaújhely közötti szakaszon is. 1976-ban az építési főnökség 32,6 kilométer vágány átépítését, s 41 csoportkítérő cseréjét tervezi. Ebből Ludason J 5, Mezőkövesden 6, Ernődön 5, Taktahar.kányban ugyancsak 5 csoportkitérőt akarnak építeni. — Az idén 18.2 millió forintot költünk magasépítésié •— tájékoztatott Kocsis Jenő főmérnök. — Biztonsági berendezési épületet készítünk Miskolcon, a HCM-ben, Ludason és Makiáron; felvonulási létesítményt építünk Hidasnémetiben, utasforgalmit Ludason. Központi szociális épületet építünk a Miskolc Tiszai pályaudvaron, a füzesabonyi állomáson, s villanyszerelő műhelyt létesítünk a miskolci rendezőpályaudvaron. # — Vasútépítési munkánkat három súlyponti helyen végezzük. A Füzesabony—Mezőkövesd szakaszon 11,3 kilométer hosszban, 56,2 milliós értékben a jobb vágány felépítményének cseréjét kell befejeznünk. A határidő május 29-e. 16 óra! Hernádné- meti és Tiszalúc között, öt kilométer hosszban szintén a jobb vágány felépítményének cseréjére kerül sor, 24,8 milliós költséggel. Az Erdőbé- nve—Olaszliszka szakaszon, 4.2 kilométeren kell a jobb vágány felépítményét kicserélnünk, s ez 13,8 millió forintba kerül. — Végzünk még felépítménycserét Ludas, Ernőd, Taktaharkány és Bodrogke- resztúr állomásokon, 7,2 kilométer hosszban, 40.4 milliós .értékben. Az állomási vágányok építésénél nagy-s mérvű alépítményi munka-' kát kell elvégeznünk. A költségek elérik a 6,5 milliót, javító rétegeket és szivárgókat építünk be az altalajba — mondta a főmérnök. — Eves beruházásunk 182,6 millió forint — magyarázta Kocsis Jenő. — Első negyedévi feladatunkat. 130 százalékra teljesítettük, s termelési értékünk 32,1 millió forint volt, szemben a 28,5 milliós előirányzattal. # — Munkánkat továbbra is élüzem szinten akarjuk folytatni — mondta Váradi István igazgató. — Mi nemcsak napra, hanem órára meghatározzuk a létesítmények üzembe helyezésének időpontját, s azon vagyunk, hogy lerövidítsük a kivitelezést. Tavaly vágányzáras feladatainknál 14 esetben harminc órával hoztuk előbbre az átadási határidőt. Az idén 57 szocialista brigád kötött szerződést. Vállalásaik a főnökség feladataihoz igazodnak. A brigádokra lehet számítani. Tavalyi munkájuk alapján egy közösség a MÁV Kiváló Brigádja címet érdemelte ki, négy kollektíva arany-, kilenc ezüst, tizenkettő bronz fokozatot kapott. Kola.j László A TAVASZI NAP szebben barnít, mint a nyári, és a fehérséget „lopó'’ tüzet is jobban elviseli az ember. Észrevétlenül, egyenletesen pirítja a bőr hámrétegét, akár a kemence a megdagasztott kenyértésztát, vagy kalácsot. A természet tavaszi „kemencéjében” fokozatosan tompul az arcbőr fehérsége, helyén lassan-lassan előtűnik a „nap pecsételte” pír. Urban Lászlóról, az arc- színe elárulja: ezekben a napokban gyakran megfordul a hidasnémeti határban. Sőt fogalmazhatok úgy is, hogy most, tavaszlájt az ég lcupolázta természet az irodája, munkahelye. A valóságos irodát bent a faluban, a tsz-közponlban legfeljebb percekre keresi tel, mert az életet indító tavaszi határ a szakembert valósággal magához láncolja. A talajelőkészítés, a simí- tozástó! a tárcsázásig, a vetés, a tavaszi árpától a kukoricáig, a növényvédelem, a műtrágyázás mind-mind feladatot, munkát jelentenek. Kinek mit, de feladatból, munkából a gazdaságban mindenki számára van elég. Sőt sokszor az időt kell legyőzni! Hogy minden elvégzendő munkára jusson perc, óra. És a tavasz, az ilyen időszak. Ezért „strandbarna” Urbán László arca és ezért ritka az a pillanat, amikor a szövetkezet irodájában megtalálható. Urbán Lászlóval nem először találkozom. Első alkalommal. sőt. később is csak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen találkoztunk, ahol egyetemi hallgató volt, aztán tél évvel ezelőtt megyénk egyik termelőszövetkezetében. ahol gyakornokként. dolgozott. A harmadik helyszín, ahol ismét: összefutottunk, Hidasnémeti. A Március 21. Termelőszövetkezetben ez év elejétől dolgozik, még most is, mint gyakornok. Igaz, már nem sokáig. Július elsejével — a gyakornoki év leteltével — a növénytermesztési ágazat vezetőjének nevezik ki. — Az államvizsga után nem kimondottan jó gazdaságba kerültem. Hat hónapot töltöttem ott gyakornokként. Láttam jét, tapasztaltam rosszat, egyszóval mindezekből tanultam. A rosszból is, a jóból is... A termelési rendszerben gazdálkodás számára az elmélet megelevenedését jelentette. Végérvényes tudássá így a gyakorlattal együtt vált. — A munkaszervezés területén viszont- jóval többet vártak. A munka általános megszervezése a gyakorlatban nem úgy ment, mint ahogy azt én elméletben megtanultam. Kis táblák, munkaidőkiesés, a folyamatosság hiánya, nem időben kötött szerződések ... Egyszóval volt negatívum. Aztán átkerült Hidasnémetibe. Északabbra, de a szülőfaluhoz közelebb. Ahová és ahonnan mindennap motorkerékpár hozza, viszi. — Itt más — kezdi a vallomást. — Könnyebb a beilleszkedés. A szakvezetés teljesen fiatal. Ez a gazdaság a néhány évvel ezelőtti mélypontról fokról fokra kapaszkodik felfelé ... Sokáig elhallgatom, amikor a munkájáról, a gazdaságról beszél. A termelési rendszer előnyeiről, a gépi eszközellátásról, a növényvédelem, a tápanyag-utánpótlás fontosságáról. Cukorrépát 204, búzát 500 hektáron termesztenek termelési rendszerben. LASSAN EGY ÉVE annak. hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyelem államvizsga-bizottsága előtt Urbán László kitűnő eredménnyel vizsgázott. Maradhatott volna bent az egyetemen. hívták kutatóintézetbe, ő mégis idejött északra, a Hernád völgyébe, az encsi járásba, Haza. — Haza, ahol kétszer any- nvit kell dolgoznom, és talán még akkor sem érünk el olyan eredményeket, mint az Alföldön — fogalmazza e táj valóságát. Tudta, mi várja, ismerte ezt a vidéket, a hernádvé- csei születés,' az itt élt évek erre alapot adtak. És persze a frissen szerzett szakismerettel felvértezve benne is ott feszült a tenniakarás. Márpedig itt északon tennivaló, munkálkodásra alkalom akad bőven. Hogy miért nem választotta az egyetemet, vagy a kutatóintézetet? A válasz természetszerűen egyszerű. — Ehhez volt több kedvem. A nehézségek ellenére is ezt csinálom szívesebben. Végiglátom az egész termelés folyamatát. Itt a hibák hamar előjönnek. Izgulni a sikerért, a tervért, saját munkámat nap mint nap megmérni. - „ erre vágytam. Nincs két egyforma év. nincs két egyforma szántás vagy vetés, a mezőgazdaság mindig újat ad, minden évben más feladatot, problémát gördít elénk. És ha már a kutatás szóba került, véleményem szerint ahhoz nagyfokú türelem szükséges. Míg itt rövid időn, sokszor egy-két napon belül látom az eredményt, a jót, a hibát, addig egy kutatóintézetben évek mennek el, mire rájövök, hiába fáradtam. Tudom, türelmetlen vagyok, ezért is akarom mindjárt az eredményt. .* EZ URBÁN LÄSZLÖ hitvallása a mezőgazdaságról. Azé az Urbán Lászlóé, akit reggel és este motorkerékpár visz Hidasnémetibe, illetve hoz Hidasnémetiből, akinek arcáról a tavaszi nap ellopta a fehérségei, s aki azt vallja.— hittel: a mező- gazdaságban nincs két egyforma év. Hajdú Imre Az ELZETT név márka a kereskedelemben. Érthetően nemcsak a hazai, de a külföldi piacokon is keresettek termékei. A megszerzett hírnév ösztönző útravalót nyújtott a művek sátoraljaújhelyi gyárának is, amelynek hivatalos átadására — mint ismeretes — 1964-ben került sor. A termelést azonban már 1961-ben megkezdték, s alig kél évvel később útjára indították az első exportszállítmányt. is. Az export- termelés ma már meghatározó a gyár tevékenységében. Erről beszélgetünk Szabó János igazgatóval. — A most már jogosan régieknek nevezhető jó exportkapcsolatok kialakítása nem volt könnyű feladat — emlékezik vissza az igazgató. — Üj üzemről lévén szó, mindent elölről kellett kezdenünk — függetlenül a müvek hírnevétől. Először is el kellett érnünk termékeinknél azt a jó minőséget, korszerű, magas színvonalat, amellyel esélyünk lehetett az exportra. Gyártmányainkat a külkereskedelmi vállalatokon keresztül ismertettük meg a külföldi piacokon. Érdemes megfigyelni, hogyan alakult az exporttevékenység gyárunkban a termelés kezdetétől. Már a gyár átadásának évében több mint 18 millió forint értékben szállítottunk tér-, mékeinkből külföldre. A következő hat esztendő alatt ez az összeg megduplázódott. Évről évre fokozatosan léptünk előre az exportban: 1971-ben 64 millió. 1972-ben 102 millió, az elmúlt évben pedig már 169 millió forintot tett: ki az exporttermelés gyárunkban. A rendelések számának gyarapodásában nem kis szerepe van a pontos szállításnak, s a jó minőségnek. Ezekért már több alkalommal is érkeztek köszönő, elismerő levelek a külföldi megrendelőktől. — A külkereskedelmi vállalatok — érthetően — magasra állítják a minőségi követelmény mércéjét — mondja Szabó János. —Korábban éppen ezért jegyeztünk magasabb selejtszázalékot. A dolgozók azonban gyorsan megszokták a magas követelményeket, mindinkább eleget tettek a szigorú minőségi előírásoknak. Ennek megfelelően csökkent a selejtes termékek száma is: 1972-ben például még 2,77 százalékos selejtet számoltunk, az elmúlt évben pedig már csak 0,92 százalék volt a selejt. Minőségi kötbért egyetlen alkalommal sem kellett fizetnünk termékeinkért tavaly. Az ELZETT jelenleg 150 fajta terméket készít. — Várhatóalc-e újabb típusok, s mely fajtákat nem készítik tovább az idén? — A piac miatt mindinkább fokoznunk kell a gyártmányfejlesztést — válaszolja -az igazgató. — Tavaly például 20 új gyártmányunk volt, az idén pedig további 32 újabb típus készítését, tervezzük. Vannak olyan termékeink is, amelyeknek előállítását — az igények hiánya miatt — egy-két évig szüneteltetjük. Egy, ma már korszerűtlen gyártmány, a régi „elegant” kilincs gyártását pedig ez évben végleg befejezzük. Ennek helyét egy korszerűbb, modernebb vonalú típus veszi át. A választék bővítése, az új gyártmányok készítése most a legfontosabb feladatunk. Ezen munkálkodnak helyi tervezőcsoportjaink. A horganyzócsoport; például a ci- linderes zárszerkezetek terveit készíti jelenleg. Az épületveretek tervezésére pedig az aluminiumtermékeket készítő osztály dolgozói hivatottak. Sok formatervezet készül el addig, amíg kiválasztjuk a megfelelőt. Az exportban ugyanis igen sokat számít a fonna: termékeinknél a korszerű, modern vonalakat várják a megrendelők. Egyes gyártmányok több évtizedig is „futnak”, mások pedig alig egv-két évig maradnak „slágerek”. — Mely országokba, s milyen mennyiségben jutnak el az ELZETT újhelyi gyárának termékei ? — Egyik legnagyobb megrendelőnk a szovjetunióbeli Zsiguli autógyár — mondja az igazgató. — A Zsiguli- program keretében évente mintegy 85 millió forint értékben gyártjuk az úgynevezett „Zsiguli-garnitúrát”, amely magába foglalja az autóhoz szükséges összes zárszerkezetet. Tavaly óta exportálunk az NDK-ba is az úgynevezett „Zemplén” kilincsgarnitúrából. Ez ideig 200 ezret szállítottunk e típusból NDK-beli megrendelőinknek, akik az idén további 100 ezer garnitúrát igényeltek. Kisebb mennyiségben szállítunk Csehszlovákiába is — például bútorkulcsokat. Tőkés exportunkat a FERUNION Külkereskedelmi Vállalaton keresztül bonyolítjuk. A tőkés piacokon igen kedvelt például a „Kis Union” zár — Iránba. Irakba. Kuvaitba, Nigériába. Tanzániába. Zai- réba és Etiópiába szállítunk belőle. A különböző épülel- verelekböl pedig Hollandiába, Dániába, Albániába és az NSZK-ba exportálunk. Az NSZK-ba első ízben tavaly szállítottunk — az idén már a tavalyi mennyiség háromszorosát rendelték. Az elmúlt évi tőkés exportunk mintegy 90 millió forintot tett ki. Nem csekélyek az újhelyi gyár ez évi feladatai sem: mintegy 334 millió forint értékű termék előállítását tervezik az idén. Termékeiknek 55 százalékát exportálják. Déváid Hedvig |j t W AZ AVAS-DÉLI LAKÓTELEP LÁTKÉPE Fotó: Laczó József
