Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-14 / 113. szám

1976. május 14., péntek ESZAK-MAGYAROR5ZÁG Z- ■ Gönc ismertebb hordóiról, a róla elnevezett kajszi ter­mőtájról, mint az itt ter­melt burgonyáról. Ezen a ki. vülálló sem csodálkozik, hi­szen a „krumplit” mindenütt ültetik, a síkvidék beláthatat­lan hatalmas tábláitól kezd­ve, a völgyekbe szorult fal­vak keskeny nadrágszij-par- celláiig. A környék barack­fáin pedig az országszerte híres, illatos, zamatos kajszi érik. terem. Járva Gönc fő­utcáján. találomra megszólít­va az embereket — a kérdező egyre jobban meglepődik — mert mindenki a burgonyáról beszél. A termesztéséről, a fajtákról, a \hollandról, a ma­gyarról, az ültetésről, a köté- nyes kéziről, a gyorsabb, jobb gépiről. Németh Berta­lan, a Kossuth Termelőszö­vetkezet íőagronómusa első hallásra érthetetlennek tűnő­én foglalta össze a burgonya fontosságát: — Üj utat keresünk akkor is, ha a régihez ragaszkodunk. — Rögtön magyarázni kezd­te: — Egy nagy teljesítményű gép megvásárlása elegendő ahhoz, hogy a gazdaság szer­kezete alapjaiban megváltoz­zon. A környéken soha nem ismert növény termelésbe állítása, felboríthatja a ve­tésszerkezetet. A népgazda­sági kívánalmak, az új sza­bályozó rendszernek hatékony figyelembe vétele, az eddigi­ektől eltérő módszereket sür­getnek. Miért mondom mind­ezt? Nálunk az útkeresés ebből a három szempontból indult ki. — A környéken a kajszin kívül a burgonyát tartják hagyományos növénynek. Nem ’ véletlenül, mert a nö­vény termesztésének minden „csínját” értik itt az embe­rek. A háztáji földek tava­szonként ezt jól tükrözik. Ha kimegy valaki a határba, kapáló, ültető emberekkel ta­lálkozik, hiszen száz hektár­ra kértek idén vetőgumót. Ehhez hozzájön a termelő- szövetkezet 140 hektáros te­rülete. Nos. erre fel mond­tam, hogy ragaszkodni kell a régihez, a beválthoz. A burgonyát ezekre a talajok­ra „találták” ki. A hozzáértő kezek helyben vannak, mi legfeljebb a folyamatot gyor­sítjuk fel gépekkel, betakarí­tó kombájnokkal, gyomirtó, vagy szárperzselő vegyszerek­kel. Az emberek, akik a halár­ban a burgonya sorait műve­lik, kényesebbek az ősszel kiszedett. gumók ' színére, ízére. Talán ezzel magyaráz­ható, hogy a nagyüzemi vi­szonyok között termesztett holland fajták, a Desire, a Jarla mellett megtalálható még a „kiveszőben levő” ha­zai, a Kisvárdai Rózsa. is. — Sajnos az utóbbi évek­ben ez a fajta nagyon le­romlott. Kár érte, mert íze annyira kiváló, hogy szinte minden mennyiséget el tud­nánk belőle adni. A régi ma­gyar fajták, mint a Gülbaba, rózsa, kiflikrumpli, — a gyen­ge termőképesség és a nagy­fokú leromlás miatt a köz­termesztésből teljesen kiszo­rultak. Pedig az igény meg­volna rájuk. Ezért gondolta hogy a kisvárdai kutatóinté­zettel közösen megpróbáljuk a rózsa-fajtát visszamenteni. Létesítettünk egy 5 hektáros tenyészkertet, ahol fenntart­juk a fajtát. A leromlást el­sősorban a vírusok okozzák. A fertőzést előidéző kóroko­zókat a levéltetvek terjesz­tik. Tavaly kisebb arányú őszibarack levéltetű rajzást tapasztaltunk, ennek ellenére csak 205 egészséges anyatö­vet sikerült kiszednünk. A többit selejteztük. Egyetlen növénynek sincs annyi beteg­sége. mint a burgonyának, így a fajta értékének vissza­nyerése. fenntartása rengeteg szelekciós munkából tevődik össze. Viszont ez a mini „génbank” évek múltán ké­pes lesz a régi minőségű ve­tőgumókat biztosítani. A hajdani mellett 30 hek­tár jelenti az újat. Ennyi a csillagfürt vetésterülete, olyan növény ez. amelyet itt még .soha nem termesztettek. A íőagronómus rámondta — esetleg mérföldkő. — A „mi. ért”-re rögtön válaszolt: — Ha meghonosodna, ne­künk sokszoros hasznot je­lentene. Kezdeném a talaja­inkkal. Javarészt savanyú erdei és öntés talajtípusok. Így ez önmagában nem mond sokat, de nyugodtan hozzáte. hetem, a költséges meszezést a csillagfürt önköltséaileg olcsó termesztése helyettesí­teni tudja. Javítja a talajo­kat, ezért értékes elővetemé- nye a búzának. Tenyészideje alatt az összefüggő levél, és szár tömege védi, óvja a ter­mőréteget, így a dombok lej­tőin is vethetjük. Ez a 30 hektár csak próba. Három helyen vetettük el a Her. nád-parton, egy savanyú ön­téstalajon és a hegy alatti. rossz adottságú táblában. A növény Különböző viszonyok, kitettségek között szinte visz. szajelez, hol érzi jól magát. A borsótól lényegesen többet jelentene. A jövedelmezőségre célzó mondat magában hordozza napjaink divatos kifejezését, a hatékonyságot. A csillag- fürt termesztése teljesén gé­pesíthető, termésének magas fehérjetartalma a szójáéval megegyező. A fehérje pedig kincs, amire az állattenyész­tés támaszkodik. Alapja le­het még egv népgazdasági kívánalomnak, a búzater­mesztés magas színvonalá­nak. — A 800 hektár őszi búza nálunk is a fő növénykul­túrát jelenti. Termésátlaga az egész ágazat jövedelmezősé­gét meghatározza. Itt az észa­ki tájon a kedvezőtlenebb le­hetőségek között termeszte­ni fokozottabb felelősség- Na­gyobb gondot fordítunk a ta­laj erőállapotára, gondosan megválasztjuk az elővet c. ményét. A fajtakérdés sokáig problémát jelentett, míg vé­gül a Kavkázban megtalál­tuk a mi körülményeinkre illő. jó termőképességű, in­tenzív búzát. A Bezosztáiát igv már teljesen sikerüli le­váltanunk. Persze a hosszú tenyészidejű fajták időbeni érését szabályozzuk. A ha­gyományosnál kél héttel előbb vetjük, az érését pedig rá­bízzuk az időjárásra. Megyénk gazdaságaiban a betakarítás idejét a kaiász- pergés elkerülése és a gép­igény csökkentése érdekében elnyújtják. Rendelkezésre * állnak a különböző tenyész­idejű búzafa jták, amelyek el­térő érési ideje segítségével, a betakarításhoz szükséges napok száma növelhető. Itt Göncön ez nem valósítható meg. A korai és középérésű búzák alacsony átlagokkal fizetnek. Kényszerből, de he­lyesen. tehát az objektív kö­rülmények alapján választják meg a fajtákat. Emellett más és más időben sárgul a ka­lász a hegy alatt, a dombok déli lankáin, vagy a sík Her- nád-parton. A gépek pedig 5 —ti napos eltolódással dolgoz­hatnak a táblákon. A haté­konyság, a kombájnok szá­mának csökkentése, a maga­sabb átlagok elérésének tit­ka itt, s jól; a természet, megfigyelés, a tapasztalás eredménye. Kármán István Kedvező változások... Statisztika és táppénz Válóban betegek-e a bete­gek? Ezt a kérdést tulajdon­képpen helyes megfogalma­zásban úgy szoktuk monda­ni, valóban mindnyájan be- tegek-e azok, akik táppén­zen vannak? Borsod megye táppénzes helyzetét jellemzi, hogy amíg az 1961-es évhez vi­szonyítva a táppénzre jogo­sultak száma 1974-re mind­össze 49 százalékkal nőtt, addig a napi átlagos táp­pénzes beteglétszám 98 szá­zalékkal emelkedett. Tavaly pedig az egy biztosítottra jutó gyógykezelési napok száma 22 volt: 22 nap mun­kából kiesett idő. A megyében is megvizs­gálták. feltárták azokat az okokat, amelyek döntő súíy- lya! szerepelnek a magas táppénzes arányszám kiala­kulásában. Ezelt között i'i- gyelembe kell venni a me­gye nehézipari jellegét. Töb­bek között ezzel is magya­rázható, hogy Borsod' megye táopénzes százaléka maga­sabb az országos átlagnál. De az igazsághoz tartozik az is. hogy évele óta nem kielé­gítő a körzeti és üzemorvosi állások betöltöttsége sem. A felülvizsgáló orvosi állások száma szintén kevesebb a szükségesnél. Az is előfor­dul, hogy a táppénzes tevé­kenységet folytató egyes or­vosok „lazán” kezelik a táp­pénzes kérdéseket, eseten­ként engedékenyek, az erő­szakos. agresszív, álbetegek- kel szemben. És ez az utób­bi már kicsit a vállalatokra is tartozik, akiknek bár ko­moly érdekük fűződik a ren­delkezésre álló munkaerő kihasználásához, érdektele­nül nézik az azonos szemé­lyek sűrűn visszatérő „meg­betegedéseit”. Aminek per­sze — valljuk be őszintén — legtöbbször az az oka, hogy a táppénzt indokolatlanul igénybe vevők egyébként sem hajtanak túl nagy hasz­not, a vállalati konyhára, sőt nemritkán a munkafegye­lemre is káros hatással van­nak. Más kérdés azonban, hogy ezzel az elnéző maga­tartással a vállalatok a nép­gazdaság számára nagyobb kárt okoznak, mint hasznot a saját részükre. A táppénzhelyzetet illető­en már az elmúlt évben új ..szelek” kezdtek íú.idogálni. Talán ennek tudható be az is, hogy Miskolcon 1975-ben alacsonyabb volt a táppén­zes százalék — dacára az influenzajárványnak — az elmúlt évek átlagánál. Az ez év márciusában megje­lent 1007 1976-os miniszter­tanácsi határozat, az orszá­gos táppénzes helyzet gon­dos felülvizsgálata, az okok és a teendők mérlegelése alapján készült, és a táp­pénzrendszer módosítása mindenképpen a táppénz- fegyelem indokolt erősítését szolgálja. Az egészségügyi minisz­ternek e határozat alapján korszerűsíteni kell a kereső- képesség elbírálására vonat­kozó jogszabályokat. A ke­resőképességet elbíráló or­vosok tehermentesítése ér­dekében javaslatot dolgoz ki a - gyógy.szerárréndszer egy­szerűsítésére. Persze a kü­lönböző minisztériumok alá tartozó vállalatoknak is akad tennivalójuk. Növelniük kell a hagyományos beteglátoga­tások számát —, ami a gyors ellenőrzést szolgálja. A táp­pénzes fegyelem megsértői ellen pedig fegyelmi eljárást indíthatnak. Az egészségügyi és áTlami szervek a keresőképtelen betegek gyorsabb és ered­ményesebb gyógykezelésére, HARMINCNÉGY évvel ez­előtt kezdődött a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára miskolci üzemének építése. A Lenin Kohászati Művek tőszom­szédságába építették, mivel a nagyüzem egyfajta mel­lékterméke szolgáltatta a gyógyszergyárnak a nagyon értékes alapanyagot. A ko­hászati üzem gázvíz mellék- termékéből viszonylag egy­szerű módon — éleres extra- hálással — vonták ki a pi- rocateehint, \ nemzetközileg elismert magyar gyógyszer, a Papaverin nevű görcsoldó alapanyagát. Az LKM a ké­sőbbiekben változtatott tech­nológiáján, a gázvízből el­tűnt a gyógyszeralapanyag. Ez hagy érvágás volt a Chi- noinnak, drága külföldi pi­ac után kellett néznie. A miskolci telep gazdaságos üzemeltetéséhez termékvál­tásra volt szükség. Különfé­le kísérletek után át is tér­lek a növényvédőszer-prog- ramra. A DITRIFON üzem­kísérletei 1964 végén befeje­ződlek, s a kis üzem azóta folyamatosan gyártja ezt a közkedvelt növényvédő szert. A DITRIFON,amelyet TR1C- LORFON néven is ismer­nek, kitűnően alkalmas egyes hemyófajták. valamint a burgonyabogai- irtására. A piac kitűnő, különösen a kis­kerttulajdonosok körében nagy a kereslet, de jó né­hány nagyüzem is használja már ezt az anyagot. Ennek propilén glikolos oldata az állatgyógyászatban használa- v, 1os: az állattenyésztők DI- XOL néven ismerik. Hatá­sosan gyógyítható vele a- szarvasmarhák egyféle bőr­betegsége, elpusztítja a ba- gócslárvát. A Dl XOLT-bf egyébként nem gyártja fo-: lyamatosan a miskolci üzom,,, mindenkor a keresletnek, megfelelő mennyiséget prog-. ramoz üzemtervébe. ENNYI A MISKOLCI gyár története — dióhéjban. De nem lenne teljes a kép. ha nem beszélnénk xazokról az évekről, amikor a miskolci­ak, de különösen a Győri kapuban lakók orra alá olyan sok borsot tört a gyár. Ekkoriban kísérletezték a PROPFOS gyártását és ez rettenetes bűzzel árasztotta el a környéket. Nem volt éppen szerencsés ötlet, hogy éppen itt foglalkoztak ezek­kel a kísérletekkel, ezt; el is ismerik a gyár vezetői. A kísérletek már befejeződtek, jelenleg Nagytétényben gyártják a talaj fertőtlenítő • szert. Panaszkodnak az üzemben, hogy sokan össze­a személyi és tárgyi feltéte­lek biztosítására töreksze­nek. Tehát nem egyoldalú szigorúságról van szó, ha­nem éppen ellenkezőleg, a betegségek megelőzéséről, hatékony gyógykezeléséről, a megbetegedettek rehabilitá­ciójáról az egyén és a társa­dalom érdekében. Ezt szolgálják a szakszer­vezeti szervek feladatai is, a lüknek a dolgozókkal tu~ datosítaniok kell. a táppén­zes helyzet alakulását, illet­ve a helyes szemlélet kiala­kítását. Ennek a gyakorlat­nak kell • érvényesülnie a vállalatoknál, amelyeknél többek között a biztonsági előírások maradéktalan be­tartására kell törekedni, és szükség esetén a fegyelmi felelősségre vonás eszközé­vel is élni kell. Az állami egészségügy terén — éppen a betegek érdekében — akad tennivaló. A szakmai mun­ka, a dokumentáció, az utó­kezelés, a fizikótherápiás ke­zelések színvonalának eme­lésével. széles körű alkal­mazásával kell a gyógyulást elősegíteni. Ezek az intézkedések szin­te még csak most lépnek életbe., de a helyes szemlé­let kialakulása, annak jelei, már az elmúlt év végén és az új év elején megmutat­koztak. A „száraz” statiszti­kai számok a megyében a táppénzes állomány 11.4 szá­zalékos csökkenését mutat­ják. Buciiért Miklós tévesztik az LKM salakhá- nyójának a szagai a régi Chinoin-os bűzzel, s ami­kor kedvezőtlen a szelj árás és jut a salakhányó szagá­ból a lakótelepre is. a Chi- noint okolják. Nos, ők jog­gal tiltakoznak, mert ma már kizárólag szagtalan anyagokkal dolgoznak. Az. üzem vezetője, Hegedűs Gé­za elmondta, hogy van még mit tenniük a környezetvé­delem érdekében. A kör­nyezetszennyezés megszün­tetésének folyamata három évvel ezelőtt kezdődött, ami­kor a széntüzelésű kazáno­kat gáztüzelésűekkel cserél­ték fel. Rövidesen lerob­bantják a régi kazánkéményt is. A légszennyezés mértéke elenyésző, a sósavgázt meg­kötik, s egy — ma még kí­sérleti stádiumban levő — új technológia bevezetése után tovább csökken a Chi­noin által kibocsátott lég­szennyező anyag mennyisé­ge. Nagyobb gondjaik van­nak a szennyvízzel. Az üzem szennyvize lúgos, savas és sós, meglehetősen sok is. Egymillió forintnál több bírságot fizetnek évente a Szinva szennyezéséért. Nagy gond volt ez, mivel a szük­séges méretű derítő építése helyszűke miatt lehetetlen. Más megoldást kellett ke­resniük és úgy tűnik, meg is találták. Apró. kis ötletek nyomán elkészült a szenny­víztisztító berendezés terve, az üzem lakatosai hozzá is láttak áz elkészítéshez. Ha A bányászat fejlesztéséről szóló legutóbbi kormányren­delet; is felhívja a figyelmet arra, hogy fokozni kell a bá­nyamunka biztonságát. Eh­hez megfelelő anyagi teszkö- zöket is bocsát a bányavál­lalatok rendelkezésére. Külö­nösen a balesetek megelőzé­sére kell nagy figyelmet for­dítani. A borsodi műszaki he ­tek keretében tegnap kezdő­dött Miskolcon, a Borsodi Szénbányák székhazában a kétnapos országos bánya­mentő konferencia, amelyen nemcsak a szén, hanem a bauxit, az érc- és az ásvány­bányák biztonsági és bánya­mentő szakemberei, valamint a bányahatóság képviselői is részt vesznek. - A megjelenteket Rém La­jos, a Borsodi Szénbányák biztonsági főmérnöke üdvö­zölte, majd Szili Ferenc, a vállalat műszaki igazgatóhe­lyettese nyitotta meg a több mint száz részvevőt számláló tanácskozást. Ezt követően Balogh Béla, a Miskolci Bá­nyaüzem főmérnöke és Pod- horányi László, a kazincbar­cikai központi bányamentő állomás vezetője tartott elő­adást a múlt évi lyukói bá­nyatűz felszámolásának ta­pasztalatairól. Mindkét elő­adó hangsúlyozta, hogy ez a bányatűz példátlan a borsodi .szénmedence történetében. Több mint 130 bányamentő, összesen 2262 műszakot dol­gozott a tűz felszámolása so­Négy megye, Borsod, Haj­dú. Szabolcs és Szolnok ter­mel öszö vei kezet i szövetségei. a Debreceni Agráregyetem mezőgazdaságtudományi ka­ra és más szervek rendezé­sében gyepgazdálkodási ta­nácskozásokat, és bemutató­kat rendeznek a „debreceni gyopgazjálkodási napok” ke­retében. Május 14-én Léta- vértesen a homoki gyepgaz­dálkodás, május 18-án Fegy- verneken a szikes vidékek, május 19-én pedig Szatmár- csekén a belvizes talajok elkészül, akkor nem a Szin- vába, hanem a közcsatorná­ba vezetik a használt vizet, amelyet előtte természetesen olyan állapotba hoztak, ame­lyet a szabály előír: kivon­ják belőle az oldószereket, semlegesítik. Az üzem veze­tője 3 hónapban szabta míg a berendezés elkészültének határidejét. Ez azt jelenti, hogy augusztusban jókora adag szennytehertől szaba­dul meg a Szinva. Egy újabb kísérlet befejezése után mód nyílik arra is. hogy a szenny­vizet a felére csökkentsék. A csökkent mennyiséget pe- di£ még biztonságosabban tudja majd tisztítani az üzem. Egyéb vonatkozásban is nagy változások előtt áll a miskolci Chinoin-üzem. A jelenleg 650 tonna éves ka­pacitású ü/.emet 1500 ton­násra bővítik. A 120 fős kol­lektíva nagyon várja már a rekonstrukciót, mert lénye­gesen javulnak majd a mun­kakörülmények. Korszerű gépekkel szerelik fel ázüze- met, módosul a technológia, lehetővé válik, hogy egy tűz­veszélyes oldószert vízzel helyettesítsenek. Bővülnek időközben a szociális körül­mények is, tágasabb, jobban felszerelt öltözők, fürdők épülnek. EGYELŐRE, minden kí­sérlet alatt, változás előtt — kétségtelen, hogy ezek az üzem dolgozóinak legnehe­zebb hónapjai. — lévay — ran. A bányamentő tevé­kenység szempont jóból a leg­főbb tapasztalat az, hogy a szervezést nem akkor kell kezdeni, amikör valami prob­léma adódik, hanem tervsze­rűen, állandóan, szisztemati­kusan kell végezni ezt a munkát; a kiképzést, a to­vábbképzést, a készülékes gyakorlatokat, ugyanakkor az üzemeknek gondosan kidol­gozott üzemzavarelhárító és -megszüntető, riasztási, in­tézkedési tervekkel kell ren­delkezniük. Tegnap, a tanácskozás el­ső napján még két előadás hangzott el. Dr. Dohányos Pal. a Borsodi Szénbányák bányamentő orvosa, A hő­munkavégzés egészséget ká­rosító hatásainak elkerülésé­ről, dr. Piliáry Endre, a Me­cseki Szénbányák bányamen­tő orvosa pedig Az elsőse­gélynyújtás megszervezéséről, a korszerű sérültellátásról beszélt. A hozzászólások és a vita lezárása után Menyhárt László, az Országos Bánya- műszaki Főfelügyelőség elnö­ke tartott zárszót. Ma, a tanácskozás második napján az országos bánya­mentő konferencia részvevői ellátogatnak a kazincbarcikai központi bányamentő állo­másra, ezt követően a bánya­mentő állomások vezetői tar­tanak szűkebb körű tanács­kozást. O. .1. gyepgazdálkodásának legjobb módszereivel ismerkednek a négy megye termelőszövetke­zeli szakemberei. Május 20-án. csütörtökön kerül sor a tanácskozás- és bemutatósorozat borsodi ese­ményére. Tiszakesziben, a Tiszamenle Tsz-ben ..A gyep­gazdálkodás lehetőségei ár­téren és hegyvidéken” cím­mel rendeznek tanácskozást, amelyen öt érdekes ^előadás, illetve referátum hangzik el. majd több bemutatóra vi­szik el az érdeklődőket. Gyeppziíl'OÉS! tanácskozások és bemutatók Srszíps Rányaieoti líiifenm Miskolcon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom