Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

1976. május 8., szombat ESZAK-MA0VARORS2AG 5 LJj létesítmény A motorizáció gyors fejlő­dése növekvő igényeket tá­maszt a szolgáltató iparral szemben. Közútjainkat eltérő módon terheli a növekvő gépkocsiforgalom. Észak- Magyarország legjelentősebb „idegenforgalmi folyosóján” ilyentájt különösen megsza­porodnak a gépjármüvek, szinte egymást érik a sze­mélyautók. Tavaly több, mint háromszázezer személygép­kocsi lépte át a határt Tor­nyosnémetinél, ugyanakkor a határtól Miskolcig egyetlen jelentősebb üzemanyagtöltő állomás nem volt. Ezen segít a Forrón létrehozott üzem­anyagtöltő, melyhez — kor­szerűségben és nagyságban — mérhető létesítmény csak Mezőkövesden és Tolcsván található, Miskolc kivételé­vel. Az üzemanyagtöltő öt kút- tal áll a gépjármütulajdono- sok rendelkezésére: extra-, szuper- és 86-os benzint, va­lamint fűtő- és nyersolajat szolgáltat. Május 1-én reggel hat órától már üzemelt az április 28-án átadott benzin­kút, melyet meglepő gyorsa­sággal építettek fel — telje­sen önállóan, saját beruhá­zásként — a forrói „Hernád menti” Építőipari Szövetke­zet dolgozói, a kívánt minő­ségben. Mintegy kétmillió fo­rintot költöttek. rá. Jelentős támogatást nyújtott hozzá a KISZÖV és Borsod-Abaúj- Zemplés megye Tanácsa is. A klsz vezetőségé az ellá­tás színvonalának további' fejlesztésére törekszik, amit mi sem bizonyít jobban, mint az új létesítmény tő- szomszédságában készülő autószerviz, amit szintén sa­ját beruházásként igyeksze­nek megvalósítani, és már a nyár folyamán átadnak ren­deltetésének. Ezek a létesít­mények együttesen több, mint tízmillió forintba ke­rülnek. Az illetékes szervek arra kötelezték a ktszt, hogy öt éven belül építse meg a Tor­nyosnémeti felőli sávhoz az ún. „tükörállomást”, hogy a forgalmi előírásoknak megfe­Koedukációi a nőpolitikánál A nnak a szociológus nő­nek, aki egy tanácsko­záson nőpolitikái kér­désekről beszélt, túlnyomó többségében igaza volt. Vol­tak azonban bizonyos kérdé­sek, nem is éppen elhanya­golható apróságok, amikkel vitatkozni leélt kedvünk. No ele ki hallott már ilyet! A női egyenjogúság jelenlegi problémáinak megvitatása érdekében szervezett össze­jövetelen ellenvéleményt ki­fejteni! Ez általában veszé­lyes dolog. Már próbáltam. Ellene szóltam annak példá­ul.' hogy egy bizonyos szak­mában megalapítsák az év legjobb nődolgozója címet. Ilyenkor úgy néznek a töb­biek az emberre, mint vala­mi renegátra, mint olyanra, aki a férfiak cinkosává sze­gődött, mint aki nem akar segíteni többi nőtársain. Mi az oka annak, hogy ezek a nőpolitikái kérdéseket vitató összejövetelek egyre egyhangúbakká válnak? Mert mikről is esik ilyenkor szó? Leggyakrabban arról, hogy a munkahelyen még mindig nem becsülik meg eléggé a női munkát. Téged sem? Na­hát, engem sem! Neked is kevesebb a fizetésed, 'mint ogy gyengébb képességű fér­fi kollégádé? Én is ugyan­úgy vagyok ... Örök helyet­tesek vagyunk a vezetésben! Ügy igaz, örök helyettesek vagyunk! Aztán szó esik a bölcsődé­ről, óvodáról, arról, hogy ki­esik a nő a szakmai gyakor­latából míg „gyesen” van. Bezzeg a férfiak! Ezek a témák évről évre más-más elrendezésben ugyanígy hangzanak el. El­mondjuk egymásnak gondja­inkat, s jól kibeszéljük ma­gunkat. Esetleg felcukkoljuk egymást, hogy az elkövetke­ző napokban újrafent fegy­verekkel harcoljunk ezért, meg azért. Ezen valahogy változtatni kellene. Ezeknek a köldök­néző összejöveteleknek hova­tovább az égvilágon semmi hasznuk és értelmük nem l*sz. Jól mondja a cigány­asszony a nőgyógyásznak, amikor az előadást tart ne­ki a születésszabályozásról; „drága aranyos doktor úr, ne nekem tessék ezt mondani, hanem az embernek!’’ Most már itt lenne az ide­je, hogy a nőpolitikái prob­lémákat ne nekünk mondják, hanem a férfiaknak is. Az erre a célra szánt összejöve­teleknél meg kell valósítani a koedukációt. Ha a bölcsö­dében. óvodában és iskolá­ban megoldottuk ezt a kér­dést, talán az értekezleteknél is meg lehet. Ennek igen sok haszna lenne. Többek között az, amire már előbb is utal­tam, hogy az ilyen tanács­kozáson — éppen az állandó befelénézés miatt — gyakran elhangzanak enyhén szólva nem reális követelések is. Ugyanakkor elhangzanak egyszerű, könnyen megold­ható óhajok, amelyek foly­ton visszatérnek, mert csak magunk közt mondogatjuk, s nem jut el a másik nem­hez. Végezetül még egyet. Nem jó az, ha az ember folyton csak magát nézi a tükörben. Unalmas is, káros is. Kell, hogy tudjuk, milyennek lát­nak minket mások. Milyen­nek látnak minket a férfiak. Milyennek látják a munkán­kat, a munkahelyi magatar­tásunkat. 1-Ia nincs igazuk, majd védekezünk. Bizonyára védekezünk majd akkor is, ha igazuk van, de azért las­san majd rájövünk arra mi is, hogy mit csinálunk eset­leg rosszul. Mert azt el kell ismernünk, hogy valamit mi is rosszul csinálunk. Tükör is kell, de nyílt, őszinte be­széd is kell. B oldogan tudósítanék a közeljövőben egy olyan tanácskozásról, ahol férfiak és nők együtt vitat­ták meg, hogy melyek a nő­politika időszerű kérdései. Szükséges lenne ez már csak azért is, mert jelenleg első­sorban a férfiak vannak ab­ban a helyzetben, hogy a párt nőpolitikái határozatá­nak a gyakorlatban érvényt szerezzenek. Ez főleg a ve­zető feladata és nem a he­lyettesé. Ariamovics Ilona Forrón leljen. A befordulás erről a sávról most még nagy körül­tekintést igényel. A gépjárművek üzem­anyaggal és egyébbel való ellátása nem okoz majd gon­dot, egyedül az autósok ellá­tásáról nemigen esik szó. A valóban korszerű autózás megkívánná, hogy a tükör­állomáshoz megfelelő parko­lóteret is biztosítsanak. Te­rület akad hozzá. A terve­zőknek ezen is túl kell lép­ni — egy bisztrót sem árta­na — esetleg a forrói mező­gazdasági tsz üzemeltetésé­ben — betervezni, hogy az autósok némi ételhez, frissí­tőhöz juthassanak. öt év nagy idő. Bizakod­hatunk. hogy a növekvő szükséglet és gazdaságunk erősödése előteremti a hoz­závalót. Az új üzemanyagtöltő — hétköznap és ünnepnap egv- aránt — reggel 6-tól este 9- ig várja az autósokat. R. m. Matematika Az Oktatási Minisztérium­ban a közelmúltban megszü­letett a döntés, amelynek értelmében az 1978/70-es tan­évig az ország valamennyi ál­talános iskolájában beveze­tik az újrendszerű matemati­ka tanítását. A gyerekek fo­galomalkotásának, gondolko_ dúsának fejlesztését munkál­tatással, cselekedtetéssel kell megalapozni már egészen kis korban — ez a didaktikai alapelv a kiinduló pontja az általános' iskolai új matema­tikaoktatásnak. Az új tanterv kidolgozását és általánossá tételét alapvetően az tette szükségessé, hogy a hagyo­mányos számtan- és mértan. oktatás a vártnál kevésbé eredményes. Ma az általános iskolából kikerülök többségé­nek nincsenek olyan mate­matikai ismeretei, amelyekre feltétlenül szükség lenne a mindennapi munkában. A megújítás szükségességét az is jelzi, hogy a gyerekek — kevés kivételtől eltekintve — nem szeretik, vagy nem elég­gé szeretik a számtant., a számtanórát. Épül az edelényi ifjúsági ház Beszélgetés a fatal építésszel Amikor Bodonyi Csaba, az ÉSZAKTERV építésze meg­kapta a megbízást az edelé­nyi ifjúsági ház tervezésére, éveit tekintve a KlSZ-kor- osztályhoz tartozott. Ezért is vállalta szívesen ezt a fel­adatot. A fiatal építész egyéb­ként több ifjúsági létesít­mény tervezője, a miskolci avasi ifjúsági park is az ö elképzelései alapján valósul majd meg. Az edelényi KISZ ifjúsági ház lesz azonban az első a tervei közül, amelyet a leghamarabb vehet birtok­ba az ifjúság. — A megbízás szerint mi volt a megrendelő igénye? — tettük fel a kérdést beszél­getésünk alkalmával. — Olyan objektum terveit kellett elkészíteni — hang­zott; a válasz —, amely az if­júság különféle — mozgalmi, kulturális, szórakozási, szak­köri, játék- és klub-igényeit magas fokon kielégítse, de emellett figyelembe kellett venni azt is, hogy Edelény teljes lakosságának kulturá­lis életét is szolgálja, mivel a nagyközségben nincs ilyen jellegű és kellő színvonalú létesítmény. Az épületet olyan területen kellett elhe­lyezni, ahol belvízveszéllyel kell számolni. A megrendelő távlati elképzelése szerint ezen a területen alakítják ki a nagyközség fő- és felvo­nulási terét a felszabadulási emlékművel, amelynek első építészeti határoló eleme ez az épület. — Milyen anyagi lehetősé­gekkel gazdálkodhatott a ter­vezés idején? — összesen kilencmillió forint állt rendelkezésünkre, amelyből hatmillió forintot a KISZ, a többit a tanács, il­letve a társadalmi munka fedez. A viszonylag magas igények, a kedvezőtlen adott­ságok miatt itt valóban gaz­dálkodni kellett az anyagi lehetőségekkel. Az épület a leendő tér kezdő sarokeleme, egyben a felszabadulási em­lékmű építészeti háttere. A belvizes terület miatt az egész épületet lábakra állí­tottuk. és így egyben lehető­ség nyílott a már korábban egv más épülethez ideszállí­tott vasbetoncölöpök fel- használására. A 300 főt be­fogadó előadóterem lefedé­séhez szintén egy más épü­Az épület modellje bői kimaradt rácsos tartó- szerkezetet használunk fel. Az egész épület lábakra való állításával ugyanakkor lehetőség nyílik egy 2,5 mé­ter magas íöldfeltÖltési munka megtakarítására az épület alatt, illetve mellett. — Hogyan sikerült meg­valósítani a viszonylag szű­kös anyagi lehetőségek, a kedvezőtlen adottságok mel­lett a megrendelők sokirá­nyú igényeit? — A cölöpökre egy körül­belül 1300 négyzetméternyi vasbetonfödém kerül, amely részben fedett játéktérként hasznosítható, részben pe­dig a rákerülő épület alap­jaként szolgál. Az épület te­hát csak részben fedi az említett födémet, a kima­radt részen van a közleke- dőhid, egy 300 négyzetmé­ter alapterületű terasz, kö­zépen a dísztribün a két fel­vezető díszlépcsővel. Maga az épület három főtömegre tagolódik. A központi elő­csarnokból balra nyílik a klub, jobbra a szakköri szárny, szemben pedig a nyolcszögletű előadó-, szín­ház- és táncterem színpad­dal. öltözőkkel. A klub és a szakköri szárny speciális bútorzat segítségével sokfé­leképpen változtatható, s így többcélú felhasználásra alkalmas. A feladat nehéz­Fotó: Károsl ségét, de ugyanakkor szép­ségét is az adta meg, hogy a szűkös anyagi lehetősé­gek és a kedvezőtlen adott­ságok ellenére miképpen le­het jól funkcionáló, jó at- moszférájú, érzelmileg is gazdag építményt létrehoz­ni. Ezt úgy próbáltuk meg­oldani, hogy olcsó anyago­kat magasabb rendű építé­szeti jellemzők — a térala­kítás, a tömegképzés gaz­dagsága, a lépték és az arány — szerint használ­tunk fel. Ebből is adódik majd az épület kissé ro­mantikus, játékos, várszerű megfogalmazása. * A terv' a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében, Dudás Ber­talan. építésvezető irányítá­sával, Fazekas Kálmán mű­vezetésével valósul meg. Az építőmesteri munkákat már nagyrészt befejezték és hoz­zákezdtek a belső, szakipari munkálatokhoz. Az épületet várhatóan ez év végére ve­heti birtokba az ifjúság. Oravec János Mit mond a paragrafus? Jagássunk válasxol A társada'mi bírósagokról 1976. január 1. napján lé- peut hatályba az Elnöki Ta­nács 1975. évi 24. számú tör­vényerejű rendelete, aminek végrehajtásaként nemrég je­lent meg a 2,1976. SZOT szá­mú irányelv. A SZOT irányelve felhív­ja a szaÍrszervezeti bizottsá­gokat, hogy a társadalmi bí­róságok választása tekinteté­ben bátran éljenek a kollek­tívák részére biztosított dön­tési joggal. A társadalmi bí­róságok a dolgozók válasz­tott szervei. Feladatuk, hogy a hatáskörükbe tartozó ügye­ket elbírálják, döntéseikkel neveljék a dolgozókat a szo­cialista együttélés szabályai­nak megtartására, a fegyel­mezett munkára, a szocia­lista munkaerkölcs erősíté­sére. a társadalmi tulajdon védelmére és segítsék elő a szocialista demokrácia fej­lesztését. — Ki lehet a társadalmi bíróság tagja? A társadalmi bíróság tag­jainak jelölésére a szakszer­vezeti bizottság, Szövetkeze­teknél a vezetőség lesz ja­vaslatot. A bíróságnak büntetlen előéletű, erkölcsileg kifogás­talan és példamutató maga­tartásé dolgozó lehet a tag­ja. Jelölteket a dolgozók is javasolhatnak. A társadalmi bíróságban megfelelő arány­ban legyenek képviselve a fizikai, az értelmiségi, az ad­minisztratív dolgozók, a nők és férfiak, valamint a 18. életévüket betöltött fiatalok is. A társadalmi bíróság tag­jait a vállalat dolgozói, ter­melőszövetkezet esetében a közgyűlés öl évre választja. A jogszabály lehetőséget ad rá. hogy esetileg is lehet tár­sadalmi bíróságot választani. Bizonyos esetekben a szocia­lista brigád is eljárhat tár­sadalmi bíróság helyett, ha saját tagjáról van szó. — Milyen ügyekben jár cl a társadalmi bíróság? A társadalmi bíróság jár el a szocialista együttélés szabályainak megsértése ese­tén. Ilyen cselekményt követ el különösen az a dolgozó, aki botrányt okoz, a tőle el­várható segítséget önző mó­don megtagadja, a munka­társakkal, különösen a nők­kel vagy a fiatalokkal szem­ben méltatlan magatartást tanúsít. züllött életmódot folvtat, családjával nem tö­rődik. A fegyelmi eljárásra is al­kalmas, de a fegyelmi jog­kör gyakorlója áltál odaulalt magatartások általában a munkafegyelmet sértő cse­lekmények és mulasztások. Így például a munkaidőre előirt szabályok megszegése, a munka hanyag, anyagpa­zar] ó végzése, a dolgozók éleiét, egészségét és lest) ép­ségét védő szabályok meg nem tartása. A társadalmi bíróság jár el a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, illetve a szabálysértési hatóság állal a társadalmi bírósághoz meg­küldött ügyekben is. — A társadalmi bíróság tárgyalása és határozata. Az ügyet a társadalmi bíróság 3 tagból álló tanácsa bírálja el. A tagok olyan dolgozók­ból álljanak, akik elfogulat­lanok, az ügyben érdekelt dolgozót ismerik és ha fia­talról, vagy nődolgozóról van szó. akkor legyen a bíróság­nak fiatal vágj' nőtagja is. A bíróság összetétele ellen elfogultsági kifogást is elő lehet terjeszteni. A tárgyalást a kezdemé­nyezéstől számított 8 napon belül kell kitűzni és a dol­gozók részvételéről gondos­kodni kell. A társadalmi bíróság ha­tározatában „figyelmeztetés”, „dorgálás” és „megrovás” döntéseket hozhat, „szigna- lizálhat”, továbbá kezdemé­nyezhet például kötelező al­koholellenes gyógykezelést. A kisiparosok munkaviszony mclícfli ipar<iyakorlasa A Könnyűipari Minisztéri­um a közelmúltban közle­ményt adott ki, mely szerint a munkaviszony mellett ipar- jogosítvány alapján végzett ipar gyakorlása változatlanul korábbi jogszabályokon ala­pul. E rendelkezések értel­mében az iparjogosítvány ki­adásához a munkáltató hoz­zájárulása szükséges. A hoz­zájárulás megadásánál te­kintettel kell lenni a dolgo­zó munkavégzésére és a la­kossági szükségletek kielégí­téséhez fűződő fontos érde­kekre. A hozzájárulások visszavo­nása — a lakossági szolgál­tatások ellátásának zavarta­lanságára figyelemmel — csak olyan esetben indokolt, ha azt a dolgozó munkavi­szonyban végzett munkájá­nak nem megfelelő ellátása teszi szükségessé. Ha az új 1 1976. MüM sz. rendelet szerint a munkáltatói hoz­zájárulás visszavonására ke­rült sor, intézkedni kell az en gedély visszavon ásról. Dr. Sass Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom