Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 2 1976. május 30., vasárnap IStDVILÁGHIRADÓ Csak a napsütés hiányzik... ik n ulMaíafa Szovjet—amerikai szerződést írtak alá a föld alatti nuk­leáris robbantásokról Moszkvában cs Washingtonban. Lco- nyid Brezsnycv, az SZKP KB főtitkára az aláíráskor mondott beszédében javasolta: „Hozzunk széles körű in­tézkedéseket amelyek a leszereléshez vezetnek!” A héten újabb fontos szov­jet—amerikai megállapodás Került aláírásra: a békés cé­lú föld alatti atomrobban­tásokat szabályozza az a doku­mentum, amelynek egyik példányát Moszkvában Leo- nyid Brezsnyev, a másikat pedig Gerald Ford Washing­tonban írta alá. Másfél éven át tartottak az ezzel kap­csolatos tárgyalások. Tulaj­donképpen már május köze­pén alá lehetett Volna írni a szerződést, de Ford meg akarta várni a Michigan ál­lambeli előválasztást. Rea­gan, Ford republikánus el­lenfele eleve úgy nyilatko­zott az új szerződésről, hogy az „Amerika újabb térdre hullása a Szovjetunió előtt”. A szerződés értelmében a 15U kilotonnásnál nagyobb robbantásokat be kell jelen­teni, ezeket a másik fél szakértői ellenőrizhetik. így tehát szovjet szakemberek utazhatnak az Egyesült Ál­lamokba ilyen robbantások megfigyelésére, elvihetik ma­gukkal a saját műszereiket, s ugyanerre lesz joga az Egyesült Államoknak is. ha például földgáz- vagy olaj- kutatási célokra a Szovjet­unióban robbantanának 150 kilotonna tnt-nek megfelelő vagy ennél nagyobb erejű a tomszerkeze tét. A szovjet—amerikai szer­ződés a vlagyivosztoki Brezs­nyev—Ford megállapodás következménye. Érvénybe lépéséhez arra van szükség, hogy az amerikai szenátus és a Szovjetunió Legfelsőbb 'tanácsa ratifikálja. Leonyid Brezsnyev az aláíráskor méltatta a szer­ződést, amely előmozdíthat­ja a szovjet—amerikai együttműködést és további megállapodásokra serkent­het. Az SZKP főtitkára em­lékeztetett arra, hogy a ha­dászati fegyvereit korlátozá­sát célzó tárgyalások még nem vezettek eredményre. Árakról volt szó az indo­néz szigeten, Báliban, az OPEC, a kőolajat exportáló országok szervezete minisz­teri ülésén Líbiától Iránig számos ország sürgette az olajárak újabb emelését. Szaúd-Arábia, amely közis­merten szoros kapcsolatban áll az amerikai tőkével, szorgalmazta, hogy marad­jon változatlan az olaj ára. Az év végéig mindenesetre nem akarnak emelni. Az OPEC-miniszterek még ar­ról a javaslatról is tárgyal­tak, hogy tegyék at a szer­vezet székhelyét Becsből Geníbe. Döntés még nem született. Becsről újra lehetett hal­lani egy politikai krimi kap­csán: a Tel Aviv-i Ben- Gurion repülőtéren bombák robbantak, s amennyire az ellentmondó jelentésekből ki lehet szűrni, egy Bécsből érkezett utas poggyászaiban lapultak a pokolgépek. Az izraeli biztonsági szolgálat egyik tagja és a holland út- '°véllel rendelkező. Bécsben -Qnirnpinrp szállt férfi vesztette életét a robbanás­nál. jó néhányan súlyosan megsebesültek. A merény­let egyik politikai célja Bécs diszkreditálása lehetett, hi­szen utána az izraeli sajtó heves támadásokat intézett az osztrák kormány ellen, amiért megengedte, hogy a Palesztinái Felszabad! Lási Szervezet irodát nyisson Ausztriában. A Biztonsági Tanács a hé­ten elmarasztalta Izraelt azért, mert az elfoglalt Cisz- jordániában erőszakos tele­pítést hajt végre, és az arab lakosság-érdekeit sértő intéz­kedéseket tesz. Az állásfog­lalás nem ölthette határozat formáját, mert ez esetben az USA megvétózta volna. Csak egy új formát alkalmazva, úgynevezett többségi nyilat­kozatban hozták ezt a világ és Izrael tudomására. Franciaországban élénk érdeklődést keltettek Mit- terrand-nak, a Francia Szo­cialista Párt vezetőjének bu­dapesti eszmecseréi. Kádár János is fogadta a francia po­litikust, aki — emlékszünk rá — legutóbb a francia balol­dal közös eiriökjeiöltje volt. Mitterrand és kísérete tanul­mányozta a szocialista építés magyarországi módszereit, tapasztalatait. Hazatérvén, Mitterrand mas problémát is elővett: a Nyugat-Németországban je­lentkező kommunista- és bai- oldalellenes „boszorkányül­dözés” ügyét. Pártjában bi­zottságot Hívott életre a kér­dés tanulmányozására, és első nyilatkozatában máris elítélte az NSZK-nak nem­csak a jobboldali köreiben, hanem egyes hatóságaiban is megnyilvánuló „antiradika- lizmust”. Az ügy élesen szembeállítja a nyugatnémet szociáldemokratákat és a francia szocialistákat — hol­ott mindkét párt a Szocialis­ta Internacionálé tagja — és csak a Schmidt—Giscard együttműködésre adhat uj alkalmat. Olaszországban egymást érik a pártok nyilatkozatai: hogyan képzelik el a kővet­kező kormányt a júniusi vá­lasztások után. A Saragat vezette szociáldemokraták mereven elutasították azt a lehetőséget, hogy á kommu­nistákat is magában foglaló kormányt támogassanak. A nyugati sajtóban tart a vita, a különféle állásfoglalások közlése: ha a kommunisták, a választási eredményeik alapján erre jogot szereznek, bekerülhetnek-e „a hatalom sáncai közé”? A hangadó természetesen az Egyesült Államok és a NATO. Az oslói NATOülés visszhangja 'ezen a héten is élénk ma­radt: a tizenöt atlanti or­szág külügy minisztereinek többsége kimondatlanul is nyomást igyekezett gyakot rolni Olaszországra,. az olasz népre. Három hét múlva ki- uoríit- rnilv„n eredménnyel. „Süss fel nap, fényes nap!” — minden bizonnyal ez a legnépszerűbb dal a csanyi- ki jubileumi úttörötalálko- zón. Ugyanis csak a jó idő, a napsütés hiányzik, hiány­zott a több mint 400 paj­tásnak, s úttörővezetőnek ahhoz, hogy maradéktalanul jól sikerüljön a találkozó négy napja. Ezt — sajnos — nem lehetett előre megszer­vezni. Tegnap, szombaton dél­előtt a harci túrával folyta­tódott a találkozó program­ja. Áz MHSZ segítségével rendezett versenyen mintegy négykilométernyi, akadá­lyokkal nehezített pályán kellett végighaládniu'k a tá­borban alakult tízfős csapa­toknak. Az első helyezettek jelvény és oklevél kitünte­tésben részesültek. A sza­badban való főzés technikai okok miatt elmaradt, s bog­rácsgulyás helyett babgu­lyás várta a tábor résztve­vőit, odabent az ebédlőben. Délután a mintegy 100 fő­nyi külföldi pajtás és a mai gálaesteyi fellépők a miskol­ci úttörőházat látogatták meg. Megtekintették a gyer- mekíotó-kiállítást, s megis­merkedtek a ház szakkörei­nek életével, s azoknak tag­jaival. Ezt követően a sport­osam okban megtartották a gálaest főpróbáját. Akik a táborban maradtak, elsőként egy játékos vetélkedőn mér­ték össze tudásukat, majd délután öttől a táncházban megismerkedtek néhány né­pi tánc lépéseivel. A nap az MHSZ ismeretterjesztő filmjeinek megtekintésével ért végei. Néhány szó a mai nap programjáról. Délelőtt 9 óra 30 perces kezdettel a sportcsarnok előtt mintegy háromezer úttörő, kisdobos részvételével avatóünnepsé­get tartanak. Az ünnepsé­gen adják át az MSZMP Borsod megyei Bizottságá­nak jubileumi ajándékát. A kisdobosok, úttörők ezután a Munkásmozgalmi Emlékmű­höz vonulnak, ahol elhelye­zik üzenetüket 1906 pajtá­sainak. Ugyanitt elültetnek egy facsemetét is, amelyre 1 három koszorút helyeznek ' el a külföldi, a magyar és az úttörővezetők koszorúját. Délután három órakor az ÉMÁSZ-székházban kezdő­dik meg a jubileumi köz­ponti ünnepség. Első napi­rendi pontként Török László, a KISZ Borsod megyei Bi­zottságának első titkára tart előadást, majd kitüntetése­ket adnak át. <u) Gäre? békeharcisok Balapesfen Az Országos Béketanács meghívására szombaton Bu­dapestre érkezett az újjászer­vezett görög békemozgalom kéttagú küldöttsége. Georges Jordanidis tábdrnok parla­menti képviselő, a görög bé­ke- és enyhülési tanács, vala­mint a ciprusi szolidaritási bizottság elnöke és Tassos Egolfopoulos ügyvéd, a görög Kiszüüii, eivfársak! Végrehajtó bizottságunk legutóbbi ülésén értékelte az 1975/76-os pártoktatási év fontosabb tapasztalatait és ered­ményeit. Többek között megállapította, hogy — a Politikai Bizottság 1975. június 3-i határozata alapján — megyénk pártszervezetei a most záruló pártoktatásá évben jelentős eredményeket érlek el a párttagság ideológiai, politikai fel- készültségének növelésében. A pártszervezetek szervező, irá­nyító és ellenőrző munkája, valamint a propagandisták fel­készítéséhez nyújtott eszmei, politikai és módszertani segít­ség biztosította az 1975/76-os pártoktatási év alapvető cél­kitűzéseinek megvalósítását. A pártoktatás tömegtanfolya­main és káderképző tanfolyamain megyénk párttagságának mintegy négyötöde ismerkedett meg alaposabban a XI. kong­resszus határozataiban, dokumentumaiban megfogalmazott követelményekkel, politikánk ideológiai alapjaival, céljaival és megvalósításának tapasztalatánval. A pártoktatás tanfo­lyamain folytatott eszmei, politikai oktató-nevelő munka jelentős mértékben hozzájárult a kongresszusi határozatok egységes értelmezéséhez, a párttagság eszmei, politikai és cselekvési egységének erősítéséhez — feladataink végrehaj­tásához. A most záruló pártoktatási évitek nagy eredménye, hogy minden tanfolyam hallgatói megismerkedtek az SZKP XXV. kongresszusának alapvető dokumentumaival, s e kongresszus nagy nemzetközi jelentőségével is. Végrehajtó bizottságunk azt is megállapította, hogy a párt- oktatási év célkitűzéseinek megvalósításában, a párttagság ideológiai, politikai fejlődésében jelentős személyes érdemük van a pártszervezetek propagandistáinak. Azoknak az elvtár­suknak. akik — mintegy 3300-an — egész éven át, közülük sokan több éve, sőt évtizede önzetlenül és áldozatkészen vé­gezte felelősségteljes pártmegbízatását. A jelentős időt, szor­galmat és energiát igénylő munkájukért ez úton is köszö­netét mondunk, s példamutató kommunista helytállásukra a jövő fokozottabb feladatainak megvalósításában is építünk és számítunk. AZ MSZMP BORSOD MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Szovjet delegáció az ISM-tra demokratikus jogász szövet­ség elnöke, a békemozgalom alelnöke szombaton látoga­tást tett az Országos Béketa- nácsnál. ahol Mód Péter al­el nőkkel és Sebestyén Nán- ! dorné főtitkárral megbeszé- j lést folytattak a két béke- , mozgalom tevékenységéről, az együttműködés kiszélesí- | tésének lehetőségeiről. Tegnap, szombaton dél. előtt 30 tagú szovjet delegá­ció látogatott Miskolcra, akik a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának vendé­geként tartózkodnak ha­zánkban. A vendégek a di­ósgyőri vasgyárral ismerked­tek, ahová elkísérte őket a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának igazgatója, és Karlik Nándor, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vezérigazgatója. A Lenin Kohászati Művekben dr. Szeppclfeld Sándor vezér- igazgató fogadta a szovjet vendégeket, ismertette a di­ósgyőri kohászat 200 éves múltját. A fogadáson részt vettek a gyár párt- és tár­sadalmi szerveinek képvise­lői is. Ezt követően megte­kintették a gyár két legfia­talabb létesítményét: az új elektroacélművet, és a ne­mesacélhengerművet. Fodor László: I Sangesztól a Tiszáig A MAGYAR SZELLEMI­EK már nem eltévedt utas­ként, hanem rendszeresen, tervszerűen járó felfedező­ként raktak át az 5000 éves indiai kultúra falaiból egyre több követ a magyar kultú­ra falaiba. Arany János, Gyulai Pál, Szász Károly, a XX. század elején pedig Fiók Károly, Pi troff Pál, Heinrich Gusztáv sorra for­dítják az indiai műveket. Heinrich Gusztáv „Egyete­mes irodalomlörténet”-ének legértékesebb fejezete Indiá­ról szólt. A magyarra fordí­tott „Nala” és „Damajanti” még a nyomdafestéktől illa­tozott. mikor Arany János így üdvözli: „Lírát és époszt ilyen bájos vegyületben so­hasem élveztem”. Fiók Kágoly a „Nala” és „Damajanti”-val majdnem egyszerre fordította le a Humboldtéi és Goethétől magasztalt Szajcuntálat. Utá­na a „Szávitri”-t tolmácsol­ta magyarul. Nyomába lép Bognár Theofil és Schmidt József, szélesítve a műfor­dítói gárdát. Még nagyobb nyomaték- kai hirdették meg a „Min­dent tudni hatalom!” elvét a nagy műfordítói nemzedék \ nyomába lépő' radikális társadalomtudományi cso­portok. a Galilei-kör, a Társadalomtudományi Tár­sulat tagjai. írók. tudósok, és a „Huszadik század”, va­lamint a „Nyugat” folyóirat köre. Ez a munkásmozgalommal egybetorkolló értelmiségi mozgalom éppen szociológiai felkészültsége miatt ismerte fel a sajátos rokon társadal­mi fáziseltolódást, amely a feudális maradványok fel­számolását, s az idegen ura­lom megszüntetését Indiá­ban épp úgy sürgette, mint idehaza. Körösi Csorna óta a magyar Kelet-kutatók je­lentős lépéseket tettek meg a Stein Aurél, Goldziher Ig­nác, Vámbéry Rusztem egész életművével dokumentálta keleti kultúrák tudományos értékéi, s hirdették meg, hogy tudós, író. gondolkodó terektől és távolságoktól 1 uggetlenüi mindig együtt van, s egyet akar. Az „Ar­iba” magyar híveként Sza­bó Ervin is segített ebben az időben a „Mindent tudni hatalom!” jegyében kifejlesz­teni a dolgozó tömegek kul­turális felkészültségét. Lét­rehozta a Fővárosi Könyv­tárat. A hindu-kérdés rend­szeres megismerését itt több száz klasszikus értékű for­rásmunkával szolgálta. A széles könyvtári hálózat messzeérő, tömegeket befo­lyásoló csatornáin át ért el az eszmélkedő, tudását növelő ilyen úton-módon forradal­masodó dolgozókhoz. Ilyen messzemenő és szer­teágazó kölcsönhatások ré­vén találkozott Ady Endre, a „Nyugat", a modern ma­gyar irodalom vezéralakja, a modern magyar líra meg­teremtője India kultúrájá­val, művészeti gyöngyeivel, sajátos esztétikájával, em­beri és társadalmi kérdései­nek rokon vonatkozásaival S mint az indiai származású műfordító, R. Bonnerjea, az indiai olvasó előtt tolmá­csolta: Ady, mint a magyar kultúra újkori hírnökei és ázsiai vándorai fantá­ziájával bejária a tájat, ahol Nagy Sándor óta annyi szel­lemi nagyság kereste Kele­ten azt. ami a Nyugattal ro­kon, kárpótlásként a kilá­tástalan világért, melyben népe élt, Adynak az embe­ri haladásba vetett- hite in­nen is forrást kapott. Az „Egyedül á fengerrei” cí­mű látnoki poémájában a világot újrateremteni képes igazságot véste az emberi lélek sziklájára: „Mert az Isten: az Élet igazsága. / Parancsa ez: mindenki él­jen. / Parancsa ez: minden­ki örüljön. / Parancsa ez: öröm-gyilkos } éljen! / Pa­rancsa ez: mindenki éljen!” Ez az alapgondolat a Bhaga. vadgitából, a világirodalom legszebb filozófiai költemé­nyéből így zeng vissza Ady poémájára: „Törhetetlen és elpusztíthatatlan az élet, mely létet áraszt mindenek­be.” A magyar költőfejedelem az indiai filozófia időszem­lélete jegyében hasztalan nyűgként dobja el az Idő és tér kategóriáját: „Miért nem figyelsz szemmel, vasmarok­kal / A gyenge, tétova Idő­re?! / Hát nem lehet más­ként élni. / Tágabban, min­dig szabadabban? / Óh, örö­kös zárt határosság — / Dalos húr, mely elpattan ...” „Ős Napkelet” üzeneteit tovább hirdeti a költészet magasla­táról. Szembeszáll a maradi- sággal. a nacionalizmussal, a feudalkapilalizmus Noloch- iának kiszolgálóival, mint R. Bonnerjea fordításából olvas­hatjuk, az „ephemeral men- nequins”-ekkel, a „porcem­berkékkel”, a Habsburgok­nak behódoló urakkal, a nép árulóival.1 S mivel mindezt a rendkívül komplikált mon­danivalót a költészet világá­ban millióknak közérthetővé tenni nem könnyű — képe­kért, gazdagabb világlátásért ' a Gangesz felé fordul: „Ős Napkelet ilyennek ál­modta, / Milyen én vagyok: / Hősnek, borúsnak, büszke szertelennek, / Kegyetlennek, de ki elvérzik./ Egy gondo­laton! / Ös Napkelet ilyen­nek álmodta: / Merésznek, újnak, / Nemes öröknagy gyermeknek / Naplelkűnek, szomjasnak, búsítónak, I Nyugtalan vitéznek, / Egy szerencsétlen igaz Isten I Fájdalmas, megpróbált reme­kének, / Nap fiának, magyar­nak! ...” India két „Nap fiának”, .Rabindranath Tagore-nak és Mahátma Gandhinak egyre inkább’ meghajolt a magyar költőfejedelem. Tagore akkor nőtt szemében a legnagyobb­ra, amikor az újkori India legnagyobb, Nobel-díjas köl­tője már 60 éves volt, s az első világháború elleni tilta­kozó kőrútján a földgömb minden táját bejárta. Tagore békekörútjáf Ady így zengte vissza versében: „Szívemet puskatus zúzta / Szememet ezer rémség nyúzta / Néma dzsinn ült torkomon / S agya­mat téboly ütötte: / Mégis élek, kiáltok másért: / Em­ber az • embertelenségben!” TAGORE MÜVEI ezért let. lék lassan népolvasmányok. De hogy írásai és a többi indiai fordítás nemi bebal­zsamozott gyűjtemény, ha­nem az élet fejlődése iránt fogékonnyá tevő nemes ol­tóanyag — az kitűnt Gandhi műveinek növekvő olvasott­ságából is. Ady, s vele együtt a „Holnap hősei” meg akar­lak ragadni a „tétova IdéT”, hogy eget ostromló hévvel sürgessék az ötszáz'éve ese­dékes forradalmi megújulást. A „Holnap hőseinek” ez 1919-ben nem sikerült. (Folytatjuk) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom