Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

so.,':' {’■* V1&ÄG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 104. szám Ara: 80 fillér Kedd, 1976. május 4. Atanácskozáson felszólalt LázárGyörgy miniszterelnök dalom mozgástörvényeit — Lázár György felszólalását mondja. Borsodban GB Hétfőn, a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszterme, ben megkezdődött az Aka­démia tagválasztó és tisztújí­tó közgyűlése. A sorrendben 136. évi közgyűlés ünnepé­lyes megnyitásán részt vett és az elnökségben foglalt he­lyet Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, a kormány elnökhe­lyettese, a tudománypolitikai bizottság elnöke és Óvári Miklós, az .MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai; Erdei.-Gruz Tibor, az Akadémia elnö­ke, Márta Ferenc, az Aka­démia főtitkára, Bognár Gé­za. Szabó Imre és Szent- ágothai János, az Akadé­mia alelnökei, Köpcczi Béla és Láng István főtitkárhe­lyettesek. Részt vett az ülé­sen a Központi Bizottság és a kormány több tagja, az or­szágos főhatóságok számós vezetője. Az Akadémia tag­jain kívül jelentős számban vettek részt a közgyűlésen a hazai tudományos élet ismert személyiségei, az akadémiai kutatóintézetek vezetői. a szellemi műhelyek munká­sai, egyetemi tanárok, kuta­tók. A háromévi munka mérlege A közgyűlést Erdey-Gruz Tibor nyitotta meg. Köszön­tötte a vendégeket, majd megnyitó előadásában átte­kintést adott a legutóbbi há­rom év alatt végzett tevé­kenységről. Erdey-Grv.z Tibor, az Aka­démia elnöke előadásának bevezetőjében a haladó tudo­mány szemszögéből tekintet­te át a közelmúlt időszak történéseit. — Az utóbbi 3 év amelyről az Akadémia vonatkozásá­ban idei közgyűlésünkön be­számolunk, hazai és világvi­szonylatban egyaránt emlé­kezetes volt. 1975-ben az MSZMP XI. kongresszusa mélyenszántóan elemezte a társadalmi haladás érdeké­ben országszerte folyó tevé­kenységet, és ennek alapján kidolgozta a következő évek politikájának fő vonásait, ki­tűzte tevékenységünk fő ten­denciáit. amelyek érvényesí­tésével hatékonyan munkál­kodhatunk a fejlett szocia­lizmus továbbépítésén. A vi­lágpolitikában a Helsinkiben magas szinten megvalósult nemzetközi konferencia a bé­két és az enyhülést .szolgál­ta. De alig csökkentek a vi­lággazdaság nehézségei, a fej­lett nyugati országokban folytatódott az infláció, drá­gultak a nyersanyagok. Mindezek hatása nem állt meg országunk határainál, különösen gazdasági vonat­kozásban nem, hiszen ex­portunk aránya .nemzeti jö­vedelmünknek több mint 40 százaléka. — A bővülő nemzetközi kapcsolatok — folytatta — hozzájárulnak látókörünk szélesedéséhez, a világ — s benne hazánk — helyzetének megismeréséhez. Ezután a tudomány társa­dalmat gazdagító szerepéről, tevékenységéről szólt. Járuljon hozzá — Társadalmunk elvárja, hogy az Akadémia saját in­tézményeiben végzett kuta­tásokkal. valamint a tudo­mányos kutatások országos irányításában és összehango­lásában való részvételével se­gítse elő a természet és a tár­sadalom mozgástörvényeinek a megismerését, továbbá ezek felhasználásával járuljon hoz­zá a szocializmus anyagi, va­lamint kulturális feltételei­nek megvalósulásához, és ez­zel az emberek életének job­bá és szebbé tételéhez. A továbbiakban az alap­kutatások és az alkalmazott kutatások szerepéről, a nem­zetközi kapcsolatok jelentő­ségéről beszélt. Nyomatéko­san felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a tudomány, illetve a kutatás terén is ápolni kell a nemzetközi kapcsolatokat, bővíteni a külföldi eredmé­nyek átvételét és továbbfej­lesztését, valamint a kutatás­ban való aktív együttműkö­dést. — Az Akadémia történel­mének idén kezdődő negye­dik félévszázadában tovább növekszik felelőssége a ha­zai tudományos élet gondo­zásában. Ezután Márta Ferenc is­mertette főtitkári beszámoló­ját. — , Tudománypolitikai el­veink egyik legfontosabb kérdése a tudomány szocia­lista társadalmunkban be­töltött szerepének helyes ér­telmezése és az irányítás er­re épülő gyakorlata — mondotta a főtitkár, majd rámutatott: Tudománypoliti­kai. irányelvek és a kong­resszusi határozatok elvi ál­lásfoglalása egyértelmű: „A tudomány, a tudományos kutatómunka mind mélyre­hatóbban megismerve és fel­tárva a természet és társa­szolgalja a munkásosztály, a dolgozó nép igényeit, a szocialista építés szükségle­teit”, „A tudományok belső fejlődéséből fakadó felada­tok megoldásával távlati cé­lokra irányítja figyelmün­ket”. — A kutatásokhoz — nap­jainkban — a felkészültség mellett műszerekre és több ember együttes munkájára van szükség. A szellemi és anyagi erőket egy-egy meg­határozott célra kell kon­centrálni. Ezért — a világon mindenütt — az extenzív fejlesztés helyébe az inten­zív fejlesztésre való törekvés lépett. Ezen az úton kell biztosítani a társadalom igé­nyeit közvetlenül szolgáló és a hosszabb távú, megalapo­zó kutatások összhangját — mondotta. — A jó kutatóintézet olyan tudományos műhely, amely­ben kiemelkedő kvalitások­kal rendelkező tudósok irá­nyításával. minőségileg ma­gasabb szinten működő alko­tói kollektívák többszörösére emelhetik az egyénileg kü- lön-külön végzett munka eredményességét. Az Akadémia főtitkára ki­tért a nemzetközi kapcsola­tok fontosságára, s ezzel'kap­csolatban aláhúzta néhány tennivaló szükségességét, — A szocialista országok akadémiáival az V. ötéves terv időszakára kötött tudo­mányos együttműködési ter­vekben törekedtünk a közös témák számának további emelésére. A külföldi kikül­detéseknél fokozottabban Kell érvényesíteni a kutatá­sok rangsorolását és kerül­ni az egyéni elképzeléseket. Az intenzív fejlesztés fontos eleme a szellemi kapacitás munkafeltételeinek javítása, ezek között a technikai fel-’ szerelés fokozása. Fontos feladat — Az elkövetkező hónapok legfontosabb feladatának — mondotta a főtitkár — a kö­zéptávú kutatóhelyi beszá­molók és tervek elbírálásá­val kapcsolatban megkezdett munkánk befejezését tekin­tem. Ezután Lázár György, a kormány elnöke üdvözölte a közgyűlést. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi . Bi­zottsága és a Miniszterta­nács nevében tisztelettel kö­szöntőm a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagválasztó és tisztújító közgyűlését. En­gedjék meg, hogy az üdvöz­let szavait tolmácsolva fele­lősségteljes munkájukhoz’ mindannyiuknak sok sikert kívánjak — mondotta beve­zetőben Lázár György, majd így folytatta: — A Tudományos Akadé­mia közgyűlése fontos ese­mény, amelynél: most külön jelentőséget ad az, hogy a tudományos élet területén is lezárult egy tervidőszak. Ér­tékelni kell eddigi munkán­kat, és számvetést végezve meg kell határozni további teendőinket. — Eredményeink, további előrehaladásunk feltételei el­választhatatlanok a nemzet­közi élet kedvező alakulásá­tól. a béke és a haladás, a szocializmus erőinek viiág­(Folytatás a 2. oldalon) Jó hangulatban, sok vidám­ság közepette ünnepelték Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye dolgozói az idei május elsejét is. A gyárak, üzemek, bányát:, termelőszövetkeze­tek, vállalatok, intézmények, hivatalok mint minden év­ben. most is jó előre felké­szültek a nemzetközi mun­kásosztály nagy1 seregszemlé­jére. az események kezdetéig csak egy kérdés maradt nyit­va : az időjárás. Május else­jén erre sem panaszkodhat­tunk Az ünnepi programokon megyénk minden városában, községében igen sokan vet­tek részt. Miskolcon, az ünnepi al­kalmak hagyományos kirán­dulóhelyén. a csanyiki Ma­jális-parkban gyűlt össze több, mint húszezer ember. A program első mozzanata az emlékezésé, a tiszteletadá­sé volt: a munkásmozgalom mártírjainak emlékművénél rendeztek koszorúzási ünnep, séget. Az fMSZMP megyei, városi, járási bizottságai nevében Dudla József, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezetője, Bialis József, az MSZMP Miskolc járási Bizottságának első titkára, Novák József, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, a szakszervezetek ne­vében Mráz Ferenc, az SZMT ‘elnöke, Tóth József, az SZMT vezető titkára, Szeghő István, a vasasszakszervezet területi szervezője, a fiata­lok nevében Török László, a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának első titkára, Pócos Barnabás, a miskolci járás úttörőelnöke koszorúzott. Az ünnepségen Kovács Kálmán­ná, az, SZMT titkára mon­dott beszédet.- A Majális-parkban már reggel fél nyolckor gyülekez­tek az emberek. Mire a „ma­jális rádió” megkezdte adó­sai, kis tüzek égtek, pirult a szalonna, ínycsiklandó il­latokat terjengettek a forró zsírral megcsorgatolt kenyér­karajok. Később, amikor vé­ge lett a koszorúzási ünnep­ségnek. megnyíltak a sátrak, a vendéglátó vállalatok ki­helyezett egységei. Sorban álltak a szórakozni vágyók a céllövöldéknél, a körhintánál, mások a sport­pályákon találtak maguknak elfoglaltságot. Rúgták . a „bőrt”, vagy fejeltek. Hu­nyorgó szemmel célozták meg a kugli bábuit, feszülő izmokkal próbálták ki az er­dei tornapálya bordásfalát, éppen a gerendát. Dél körül járt az idő, ami­kor a .gödörben” a színpad körül anyukák gyülekeztek kézen fogott gyermekeikkel, hogy megnézzék a bábelő­adást. s utána igyekezzenek vissza a többiekhez, megkós­tolni a szabadban főtt ebé­dét. Egy-egy vidám társaság ajkán nóta is fakadt. Lenn, a Szinva- völgyében pedig egymás után sorakoztak a városi buszok, szállítva az otthoni ebéd után kilátoga­tókat. Úgy két óra körül megtelt a Majális-park. Mindenfelé vidám arcok, a közelmúltban kitüntetett brigádok tagjai... (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom