Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

1976. május 22., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 — Anya! Lemehetek az „udira”? — kérdezi iányom, de mire a válasz elhangzik, már letráppol legalább egy emeletet. Az „udi”, az udvar szá­mára nem jelent többet, mint néhány négyzetméter betonjárdát, az autóparkíro­zó olajos csücskét és a ját­szótér maradványát, Igen. a maradványát, mert a kez­detben sem túl pompázatos terecske javát lecsípték: pa­vilon rendszerű boltot emel­nek itt, a lebontott üzletek helyett. A Vörösmarty utca men- tén lakótelep épül. Könnyű lenne tehát elintézni a dol­got azzal, hogy ez csak át­meneti állapot, majd lesz itt játszótér is, gyep is, virág is. Felnőtt lejjel még csak- csak elfogadható lenne az in­dok,- de gyerekeink gyoi-san kinőnek abból a korból, ami­kor annyira hiányzik nekik az ugrálás, a rohangászás, mint egy jó nagy szelet va- • jas-mézes kenyér. Pótolha­tatlanok a betonon töltött nyarak! Nosztalgia a visszavonha­tatlanul elmúlt gyerekkor, a szülői ház, a szülőváros iránt? Igen, talán az is, de hogy több ennél, többről van szó, hadd bizonyítsam egy jegyzőkönyv néhány monda-, .iával. A Magyar Építőmű­vészek Szövetsége 1969-ben Miskolcon rendezte kibőví­tett vezetőségi üléséi. A ta­nácskozás témája Miskolc belvárosának rekonstrukció­ja volt. A lerv, amit meg­vitatlak, jórészt papíron ma­radt. Nen\ akarok én most belemé­lyedni a belváros rekonst­rukciójának ágas-bogas kér­déseibe, mindössze egy pécsi építész hozzászólásából idé­zek: „Érdekes tapasztalatunk volt a pécsi nyugati város­rész Rekonstrukciós tervével kapcsolatban: az egész la­kosság keresi az udvart. Za­varja őket, -..hogy az utcára menjenek ki napozni. Éppen ezért nem mennek ki a gye­rekkel, amikor játszani in­dul, nem fekszenek ki a tű­re terített takaróra regényt olvasni, mert úgy érzik, az „utcára’ kerülnek. Hiányzik a közbenső fokozat (értsd: a lakás • és az utca közé eső fokozat) hiányzik az udvar”. Miskolc, Győri kapu A továbbiakban arról is szólt az építész, hogy az emelete­ken fölfelé haladva, növek­szik a kisgyermekes anyák neurotikus veszélyeztetettsé­ge — a vizsgálatok szerint. A magyarázat: nem merik a gyereket leengedni és az ap­róságok a lakásban zajon- ganak. Ha pedig leengedik á csemetét, aggódnak érte, mert nem tudják szemmel tartani. A környezet tehát meghatározza az emberek közérzetét Így is. A környe­zel, amit a városépítők aln kitanak ki számukra. Az is baj, hogy nagyon sok helyen a játszótér köz­vetlen szomszédságában van a gépkocsi-parkírozó. Gurul a labda, csikorog a fék, és a gyerek azt rögzíti magá­ban. hogy ellenséges kör­nyezetben nő lei. Olyan kör­nyezetben, ahol a kezét kell fogni, hogy valamilyen baj ne érje. Na jó. jó, lehet, hogy mindez igaz, de mit tehet­nek szegény városfejlesztők, hiszen Miskolcon rendkívül kevés a beépíthető szabad terület és a hatalmas bérhá­zak minden családjának nem lehet udvart kialakítani? — mondhatja az olvasó. Való­ban nem lehel. He el kell gondolkodnunk végre azon. hogy azok a zöldterületek, parkok, játszóterek, melyeket itt Miskolcon ás másutt az emberek örömére, felüdülé­sére kialakítanak'a bérházak között, betöllik-e a nekik szánt szerepet? A játszótér például lyukas garast sem ér. ha közvetle­nül egy forgalmas út. mel­lett fekszik. A t'ű pedig ar­ra van, hogy járjunk, ül­jünk, heverjünk rajta. Ehhez viszont a mostaniaknál in- timebb tereket kellene ké­pezni. Egymás mellé helyez­hetők például az épületek úgy is. hogy közrezárjanak egy terecskét. Nagy közös udvarra gondolok, mely ha nem is azonos a kertes csa­ládi házak zárt udvarával, mégis arra csábítja az em­bert. hogy lecipelje a nyug­ágyat. a kempingszéket és összeüljön a szomszédokkal egy traccsparlira. Közben ott a gyerek is szinte karnyúj­tásnyira és nyugodtan sza­ladhat a labda után, mert nem gázolja el semmi, A város, a lakótelep, kül­ső és belső terek összessége. S hogy e terek kiegészilik-e egymást, képletesen szólva: kitágul-e lakásunk négy fa­la. vagy a’ küszöbön túl csu­pán közlekedni lehet, az a városfejlesztőkön is múlik. Rájuk vár az a nehéz.' de szép feladat, hogy ily mó­don is segítsék a közösségi élet, a jószomszédi, baráti kapcsolatok kialakulását. (bekes) Ilit mond a paragrafus i Jogászai SB k váltSSSUfl Jár-" „munbFzüoeti” napi pótlók ? Szepsi Szűcs Miklós (Mis­kolc, Hl. Árpád u. 211. sz.) olvasónk kazán-lcezelöi mun­kakörben dolgozik. Levelé­ben azt írja, hogy április 4-én (munkaszüneti napon), 12 órát dolgozott, és munkálta­tóin csak időbért adott, ezért azt kérdezi, hogy erre a nap­ra az időbéren felül megil- leti-e „ünnepi” pótlék, az Ml. 4L 8 (2.) bek. alapján, mert a múlt évben húsvét hétfőre kapott külön dí’í>záet. A Munka Törvénykönyv 41. 8 (2.) bekezdése szerint munkaszüneti napon a dol­gozónak általában nem kell munkát végeznie és az emi­att kieseti, munkaidőre dt- lagkeresetre jogosult. A mun­kaszüneti liánokon (új év: január 1., húsvél hétfő fel- szabadulás évfordulója; áp­rilis 4., munka ünnepe: má­jus 1., Alkotmánv ünnepe; augusztus 20., Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom év­fordulója: november 7.. ka­rácsony kél napja; december 23—26.) a doleozó rendszere­sen csak a megszakítás nél­kül, tehát folyamatosan és a rendeltetése folytán e napo­kon is ípüködő vállalatnál, illetve ilyen jellegű munka­körben foglalkoztatható. Fo-r lyamatosan és munkaszüneti napon is általában munkát végeznek az őrök, a portá­sok, és a kazán-kezelők, te­hát a foglalkoztatás megfelel a jogszabályi előírásoknak. A 6 1967. MüM. számú ren­delet 10. 8 (2.) bekezdése sze­rint, ha a dolgozó a munka­szüneti napón munkát végez, akkor az átlagkeresetén fe­lül az aznapi munkáért járó díjazás is megilleti, kivéve, ha a túlmunkáért ellenérték­re nem jogosult. Ha pechig az előírt munkaidején felül vé­gez munkát, akkor — a kol­lektív szerződés szerint — magasabb mértékű túlóra pótlékot is kaphat. Az emlí­tett átlagkeresetnek annyi órára eső része iár, »meny­nyivel a rendszeres heti. vagy havi munkaidő a munkaszü­neti nap következtében megrövidült. A havi bér, a munkaszüneti nap díjazását magában foglalja. Olvosónk leveléből nem le­het megállapítani, hogy mennyi a heti vagy havi munkaideje; a munkaszüneti napon egyébként kellett vol­na-e munkát végeznie a munkaszerződés szerint, vagy a munkaszüneti napok vég­zett munka a havi munkaidő­kereten felül teljesített mun­kavégzés volt-c stb. A kol­lektív szerződésben kell meg­határozni. hogy a dolgozó a végzett túl munka ellenérté­kéként milyen esetben kap díjazást, illetve szabad időt. Ugyancsak a kollektív szerződés az irányadó arra is, hogy a túlmunkáért ellen­értékre ki jogosult? Azt ajánljuk olvasónknak, hogy a munkaidő beosztásán rn. a munkaidőkeretre és a túlóra jogosultságra vonat­kozó vállalati szabályozást tekintse meg a kollektív szerződésben, mert annak alapján lehet elbírálni — hogy a jogszabályi kereteken belül — jogosult-e a munka­szüneti napon végzett mun­káért átlagkereseten feliül díjazásra'! Ha azt tapasztalja, hogy a munkáltatója jogellenesen járt el. akkor adjon be pa­naszt a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Lemondás h lakásbérleti I (»«viszonyról Számos levélírónk kérésé­re közöljük, hogv a lakások elosztásáról és a lakásbérlet­ről s/óló jogszabályok szert ni kinek a javára lehet lemon­Százéves a méterrendszer .Magyarországon Magy arorszá go n u g.v a n ú gy, mint más országokban, év­századok óta törekedlek az. országon belüli egységes mértékrendszer meg valósi lá- sáru. Erre azért volt szük­ség, mert ugyanazt a meny- nyiséget az ország más-más részén egymástól eltérő mér­tékekkel mérték. Ha csak Borsodol nézzük, itt is. a megye területén be­lül is eltértek egymástól az egyes mértékek. A XVI. szá­zadban megyénkben például az egri köböl volt a bor­mérték, különösen Miskolciéi nyugatra és délre. A miskol­ci járásban azonban jó né­hány falu népe a kassai kö­böl használatához ragaszko­dott. Az észak-borsodi járá­sokban viszont szívósan tar­totta magát a cseber. De más mértékeknél is hasonló volt a helyzet. Ezekről köteteket lehetne írni. Egy koron k irályaink ren­deletek sokaságával igyekez­tek kierőszakolni a hossz-, a terület-, a súly- és ürmér- tékelc egységesítését, de nem sok siker koronázta törekvé­seiket. A feudális szétta­goltság miatt a különféle mértékek elleni ' harcban a megyei hatóságok gyakran saját, helyileg érvényes mér­tékeiket védték a hivatalos állásponttal szemben, bár a maguk területén ók is igye­keztek egységesíteni saját mértékeik használatát. A mértékrendszer közpon­tosításának es egységesítésé­nek kérdése még a XIX. században sem dőlt el vég­érvényesen. Tiszta helyzetet csak a mélerrendszer beve­zetése teremtett. Ez az új, GGS alapeivü mértékrend­szer váltotta fel a régi, nem tízes beosztású mértékrend­szereket. Az 1676. január 1-én elei­be lépett mélerrendszer lör-_ vényének szerkesztésénél ti-' gyeiembe vették a külföldön már korábban kiadott ha­sonló célú rendelkezéseket, többek között a törvényes mértékegységek meghatáro­zását, az új és a régi egy­ségek átszámítását, a mérté­kek hitelesítését. Ebben a munkában kiemelkedő szere­pet játszott a Miskolcon szü­letett Kruspér István is. A méterrendszer magyar- országi bevezetésének 100. évfordulója alkalmából az Országos Mérésügyi Hivatal a Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében jubileu­mi emlékülést rendezett. Az ünnepséget követően a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége köz­ponti székhazának kongvesz- szusi termében négynapos előadássorozat volt, melyben a mérésüggyel kapcsolatos tudományos, történeti és gazdasági vonatkozású, csak­nem 100 előadás hangzott el. Az előadásokat a magyar szakembereken kívül 11 or­szág neves szakemberei tar­tották. A posta a mérésügy törté­netevei foglalkozó bélyegsp- rozat kibocsátásával emlé­kezett meg a centenáriumi évfordulóról. A megemléke­zéshez tartozik a KGM bu­dapesti Rákóczi út 57. szám alatti kiállítótermeiben meg­rendezett „Százéves a méter­rendszer Magyuroi'szgHon” című kiállítás. A kiállítás a .mélerrendszer hazai előzmé­nyeit . mutatja be napjainkig. Hazánkban a mértékrend­szer fejlődése nem állt meg. Éppen a napokban jelent meg a Minisztertanács ren­deleté. amely kötelezően elő­írja Magyarországon a nem- zetközi Sí mértékrendszerre való rá térést. Ezzel a ma­gyar mérésügy töri éneiében egy újabb korszerű rendel­kezés lép életbe és a mérés nemcsak hazánkban, hanem az egész .világon egységessé válik. Szombathy Zoltán Országos Mérésügyi Hivatal miskolci kirendeltségének vezetője Sopron­ba rá fok Gyermekét kést et és K as í sí c h a rcik á n Növekvő igény a napközire A Rónai Sándor Művelő­dési Központ színháztermé­ben a héten alakult meg kö­zel száz résztvevővel a Sop- ron-barátok miskolci köre. A történelmi emlékekben igen gazdag • nyugal-tnagyurorszá- gi kis város jövőre ünnepli szabad királyi városi rangra emelésének 700. évfordulóját és ennek keretén belül or­szágszerte, de a szomszédos Ausztriában is sori'a meg­alakulnak a Sopront szerelő és kedvelő barátok körei. daiii a lakásbérleti jogvi­szonyról. A lakásbérleti jogviszony­ról lemondani, csak Írásban lehet. A szerződésnek tartal­maznia kell a bérlő lemondó . és a. kedvezményezeti elfo­gadó nyilatkozatát. A szerző- • dés. csak a lakásügyi hatóság hozzájárulásával érvényes. A bérlő lakásbérleti jog­viszonyáról — vállalati és szolgálati lakás kivételével —, házastársa, egyenes ág­beli rokona, örökbefogadott, mostoha- és. nevelt gyerme­ke, örökbefogadó, moslohu- és nevelőszülője, továbbá a vele legalább hat hónap óta állandó jelleggel együtt lakó testvére, és élet társa javára mondhat le. Állami lakás esetén, a lakással rendelke­ző szerv javára, nem állami lakás esetében pedig a bérbe, adó javára is le lehet mon­dani. A terítést tanácsi • bérlakás • esetében a lakásügyi hatóság, megegyezés hiányában a bí­róság állapítja meg. A nem állami lakás esetében a szer­ződő felek szabadon állapod­hatnak meg. A lakásbérleti jogviszony­ról érvényesen csak akkor le­het lemondani. ha a lemon­dáshoz az, aki — megüre- sedés esetén —. a lakásra igényt tarthat, vagy annak bérlőjét kijelölheti, továbbá — tartási szerződés esetében —, az eltartó is hozzájárult. A házastársi illetve közeli hozzátartozó javára történő lemondásnál ezen felül az is szükséges, hogy tanácsi bér­lakás esetében a lakásügvi hatóság, nem állami lakás esetében nedig a bérbeadó is hozzá já ml jón. Dr. Sass Tibor Kazincbarcika varos Taná­csa Végrehajtó Bizottságának ülésén napirendi pontként szerepelt egyebek között a gyermekétkeztetés, valamint a napközi otthonok ügye. A témával a vb önálló napi­rendi pontként, évekkel ez­előtt foglalkozott, azóta sok változás történt. A változás mindenekelőtt előbbre lépésből adódik, de egyben jelzi a tennivalókat is. Az elmúlt néhány évben javultak az objektív felté­telek. Uj iskolák épüllek, a régi napközi otthonokat kor­szerűsítették. jobban felsze­relték. Korszerűsítették a konyhákat, az edényeket ki­cserélték, a termekbe új bútorokat hoztak, a játékok, a könyvek számát megnö­velték. Mindezt szükségessé tette az is, hogy a napközi otthonok iránti igény ebben a városban is növekszik. Egyrészt, mert a nők számá­ra mindinkább sikerül meg­teremteni a munkaalkalmat, másrészt pedig, ipért a nap­közi otthonok tartalmi mun­kája is egyre jobbá, színvo­nalasabbá válik. Ma inár Kazincbarcikán bizottság dönt arról, hogy a jelent­kezők közül kit vehetnek fel a napközibe. Alapos megfon­tolással, körül tekintéssel. Kár, hogy sok szülő nem idő­ben jelzi igényét, hanem csupán a tanévkezdés nap­ján. vagy inkább utána. A tartalmi munka javulásának érzékeltetésére érdemes el­mondani: a napközisek ta­nulmányi eredménye közel egy egésszel jobb az iskola átlagos eredményénél. A napközisek általában érdek­lődők. elevenek, fogékonyak, az iskola hasznos, kis közös­ségévé formálódtak. Szabad­ban való foglalkoztatásuk még nem teljes egészében megoldott. Az udvarok ki­csik. a parkokban, a játszó­tereken főként a házfelügye­lők vagy a pihenni szándé kozák miatt nem mindig konfliktusmentes az időtől tés. ezeken kívül esetenként időhiány is nehezíti a sza­badtéri Toal el hozások at Mindezek ellenére azonban a harcikat szülők szívesen élnek a napközi nyújtotta le­hetőségekkel. Ugyancsak néhány éve vált lehetővé a napközin belül az úgynevezett menzás csopor­tok létrehozása. Ezeknek a csoportoknak a tanulói — felsötagozatosok — ebédet kapnak az iskolában és há­rom órai tanulószobai fog­lalkozást biztosítanak szá­mukra. Jelenleg ez a forma 130 diák szamára biztosított, így az összes étkező tanulók létszáma a napköziben, illet­ve azok konyháján 1604. Az iskola felnőtt dolgozói üzemi konyhaként vehetik igénybe a napközit, ily módon csak­nem kétezer ember ellátásá­ról kell gondoskodni. A nagy létszámhoz sem a konyha, sem az ebédlő nem megfe­lelő méretű. Az ebéd gya­korlatilag 11 órakor kezdő­dik és 14.30 óráig tart, A következő években szük­séges mind az étkeztetésnek a fejlesztése, mind a napkö­zis csoportok számának nö­velése. Ezekhez a lehetőség szűkösen ugyan, de mégis adott még ebben az évben, pontosabban a szeotember- ben kezdődő új tanévben haltai kívánják növelni ú napközis csoportok számát. A Kun Béla és a Központi Iskolában két-két csoporttal, az Újvárosi és a Pollack Mihály úti iskolában egy-' egy csoporttal. A menzai létszámot U10 diákkal kíván­ják növelni. Ez a fejlesztés csak szükségmegöl dósokkal biztosítható. A tervek között szerepe! az étkezési kultúra fejlesztése, a minél változa­tosabb. jobb menti kialakítá­sa is. Jelenleg a legtöbb konyha a" kiskereskedelemtől szerzi be a nyersanyagot, a készárut, és ez megdrágítja a beszerzést, A jövőben köz­vetlenül a nagykereskede­lemtől kíván iák megvásárol­ni a szükséges készletet A végrehajtó bizottság anyaga foglalkozik a gyer- mekctkezteí's iskolán kívüli lehetőségével is. Az ország selmos helyén egyes, arra kijelölt éttermek 11 es 14 óra között csak iskolás gyer­mekeket szolgálnak ki Ka­zincbarcikán még nincs ilveo lehetőség, de elkénze'lte'ö. hogy az. új ötéves terv során a minél eredményesebb gyer­mekét kézietés érdekében ezt is megvalósítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom