Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-20 / 118. szám

1976. május 20., csütörtök t ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Intézkedések a mezőkövesdi járásban I háztáji árutermelés növeléséért A háztáji gazdaságok vál­tozatlanul fontos szerepet töltenek be a mezőgazdaság termelésében. Ez egyaránt jelentős a népgazdaság és az egyén számára, hiszen köz­tudott, hogy a mezőgazdasá­gi termelés egyes ágazatai­ban szinte létkérdés a ház­táji gazdaságok, a kisáruter- melök által előállított árufé­leségek arányának szinten. tartása, illetve annak növe­lése. A háztáji és kisegítő gaz­daságok a mezőgazdasági árualaphoz 14—15 százalék­kal, egyes termékek eseté­ben (például a tojás, sertés, gyümölcs, stb.) 25—40 szá­zalékkal járulnak hozzá. Eb­ből a néhány számadatból is kitűnik, hogy még nagyon sokáig nélkülözhetetlen lesz hazánkban a háztáji gazda­ságok árutermelése. A párt XI. kongresszusa egyértel­műen megszabta az e téren előttünk álló feladatokat, amikor határozatában többek között kimondta: „Az álla­mi gazdaságok és termelő­szövetkezetek általános fej­lesztése mellett, népgazdasá­gi érdekeinknek megfelelő­en, továbbra is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelését". Mire számíthatunk e te­kintetben az idén és hosz- szabb távon a mezőkövesdi járásban? A járása pártbi­zottság a közelmúltban fel­mérést végzett az irányítása alá tartozó kézségekben, és mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben. Ebből kide­rül, hogy milyen intézkedé­seket foganatosítanak a ház­táji árutermelés fokozása ér­dekében. Szentistvánon, ahol a me­zőgazdasági kistermelésen be­lül a tsz-tagok háztáji gaz­daságainak meghatározó sze­repük van, a közös gazda­ság szakemberei szervezik és irányítják a háztáji áruter­melést. A tervek szerint a tsz-tagok hízott, sertésből évenként 600 darabot akar­nak a terrnelőszövetkezeten keresztül értékesíteni. Segít­séget kapnak a takarmány beszerzéséhez is: egy-egy ser­tés hizlalásához 3 mázsa ve- gyeslerményl biztosit a ter­melőszövetkezet. Az idén mór 15 vagon abraktakar­mányt adtak át ' a háztáji gazdaságoknak. Egyre több tsz-ben válik gyukorlatló, hogy külön háztáji üzemógat hoznak létre: Ily módon te­szik szervezettebbé, eredmé­nyesebbé a háztáji termelés segítését. A háztáji árutermelés vo­lumene a három Tisza-menti községben: Borsodivánkán, Négyesen és Tőszavaikon a legszámottevőbb. Csak hízott sertésből és tejből évenként mintegy 12 millió forint ér­tékű árut értékesítenek a termelők. Természetesen itt sem szenvednek hiányt láp­ból s egyéb takarmányból. Ezenkívül, a mezőkövesdi áíész mindhárom községben sertéshizlaló, méhész- és zöldséglermelő szakcsoporto- Itat is működtet, amelyek pillanatnyilag csaknem fél­ezer tagot számlálnak. Jelentős részt vállal akis- termelőit támogatásából a Mezönagymihályi Állami Gazdaság is, amely három Afész-szel kötött szerződést a háztáji gazdaságok sertéssel, növendékbáránnyal és ta­karmánnyal történő ellátásá­ra. A gazdaság egyebek kö­zött 580 süldőt, illetve mala­cot biztosít a kistermelők­nek. Ezen túlmenően, a Me­zönagymihályi Állami Gaz­daság kötelezettséget vállalt azzal kapcsolatban is, hogy löbb mint kétszáz süldővel és anyakocával segíti a me­zőkövesdi, a mezökeresztesi és a mezőcsáti áíész-cket. Mindez, kellőképpen bizo­nyítja, hogy a kölcsönös ér­dekeltség alapján jó együtt­működés kialakítására nyílik lehetőség a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji, valamint a kisegítő gazdasá­gok közölt.. Az egyes ágazatokban, mint például a zöldség- és gyü­mölcstermesztés, kisállatte­nyésztés — igen lényeges a fogyasztási szövetkezetek szervező tevékenysége. A me­zőkövesdi járás ebben is pél­dát mutat. A Mezőkövesd és Vidéke Aíósz, továbbá a me. zőkéresztesi áfész már eddig is sokat tett a kisárutermelés fejlesztéséért. A mezőköves­di szövetkezet a járás 12 községében összesen 19 szak­csoportot működtet. Csaknem kétezer kisórulermelö foglal­kozik serléshizlalással. házi- nyúl-tenyésztéssel és zöldség­termesztéssel. Az áfész az idén mintegy 8 és fél ezer hízott sertés átvételét tervezi, amelyből 6200 sertésre már a szerződést is megkötötték. Fólia alatti primőr zöldség­ből — 36 ezer négyzetméte­ren — 3 millió forint érté­kű árut. termelnek a szak­csoportok tagjai. L. L. Az 1974 végen befejezett, rekonstrukció óta szebb, tágasabb laká­sokat gyártanak a Felsőzsolcai Házépítő Kombinát termékeiből. Mis­kolc, Lcninváros, Kazincbarcika, Ózd új lakótelepei a kombinát eredményes munkájának köszönhetik gyors épülésüket. Képeink az üzemben készültek. A szerelőcsarnokban beépítik az ablakokat Szállításra kész térelemek a gyár uilvaran Elszállítják a kész panelokat Foto: szabados György Az Aurora isrigáii A munkatársak, a vezetők egyaránt elismeréssel beszél­nek az Aurora szocialista brigádról a „December 4." Drótművekben. A sodrómű gyáregységben dolgozó kol­lektívát úgy emlegetik, mint élenjárót a munkában, tár­sadalmi munkában, mint se­gítőkész társakat;. Mindenki tudja, hogy ők azok, akiknek átlagos telje­sítménye 142 százalék körül mozog, akiknek munkája ki­fogástalan. reklamáció soha nem érkezik, s akik a he­lyes energia- és üzemanyag- gazdálkodással csaknem 20 ezer forint értékű megtaka­rítást értek el tavaly. Ha­sonlóan jó eredményekről adhatnak számot az újítási tevékenységben is: az el­múlt évben bevezetett 3 újí­tásuk mintegy 840 ezer fo­rint értékű gazdasági meg­takarítást eredményezett. A kollektíva tagjai egyenként 12 napot dolgoztak társadal­mi . munkában. S csaknem Valamennyi brigádlag részt. vesz valamilyen politikai, il­letve szakmai képzésben. Érdekelt, milyenek is azok az emberek, akikről ennyi jót. s szépet mondanak a munkatársak. A 16 tagú kol­lektívából Nemesik György, Kasuba Ferenc, Rűszkai Gyula és Németh Gyula bri­gádtagokkal. valamint Ve­rt’s Alben tel. a brigád v eze­tőjével beszélgettünk. Val a mennyi en szűksza v u emberek, akik azt. vallják: a dicsekvésnek soha nincs' helye. Elmondták azt is, hogy a kis közösségbe nem nehéz bekerülni, mármint annak nem, aki be tud il­leszkedni, s magáévá leszi a kollektíva célkitűzéseit. A 16 brigádtag közül hatan fiatalok — csak néhány éve tagjai a közösségnek. Elő­ször valamennyien csak „próbaidősük”, a brigád pat­ronáltjai voltak. A felvétel­ben itt nem csupán a tel­jesítmények, hanem elsősor­ban az emberi tulajdonságok számítanak. Érthető ez, hi­szen másképp aligha tehet­ne eleget a kollektíva a saját maguk szabta magas köve­télményeknek. Azt, hogy 1975-ben a brigád egyetlen tagja sem számolt túlórát, kizárólag közös akarattal le­heteti elérni. A sürgős mun­kákat, az úgynevezett „be­ugrásokat” ők ugyanis min­dig társadalmi munkában végezték el. Tái-sadalmi munkájáról egyébként is hí­res a brigád. Nehéz volna felsorolni azt a sok intéz­ményt. amelyek joggal szá­mítottak a kötélgyártó bri­gád segitökészségére. így van ez az üzemen belül is: ‘a munkában nemcsak egy­másnak, hanem más brigá­doknak is segítséget nyúj­tanak. A brigádban nincse­nek nők — no, nem mintha lebecsülnék a nők munká­ját. A 14 tagú, Zója névet viselő, asszonybrigád végtére is nekik köszönheti a meg­alakulását, A „fiúk” rend­szeresen patronálják őket, segítve a nehezebb munkák­nál, a vállalások teljesítésé­ben. Elmondták azt is, hogy <a sok társadalmi munkát a család egyetértésével vég­zik: az asszonyok, a gyere­kek velük együtt örülnek a sikereknek, az eredmények­nek. Távollétüket pedig kár­pótolják azok az összejöve­telek, kirándulások, amelyek gyakoriak a brigád életében, s amelyeken az egész csa­lád részt Vesz. Az idén pél­dául tönb napos országjáró túrára készülnek — családos­tól. A szocialista brigád mun­káját — megalakulása óta — különböző ^kitüntetések fém­jelzik. A többszörös ezüst­ös aranykoszorús szocialista brigád plakett után 1974-ben a Vállalat Kiváló Brigádja, 1975-ben pedig a Szakma Kiváló tírigádja kitüntetést, illetve kongresszusi okleve­let kaptak. Az Auróra szo­cialista brigád tevékenysé­gét az idén a Magyar Nép­köztársaság Kiváló Brigádja kitüntető címmel jutalmaz lók. I). H. Eszláriék és a többiek Kevés beszédű és főként szerény ember Eszlári László, a Petőíi-brigád vezetője. A szavak döccenőjén Kloppán János, az üzem vezetője se­gíti al, aki elismeréssel be­szél róluk. — Az üzem lene egy .év­re 46 millió forint értékű termék. E gyártmánynak — ami iránt igen nagy a ké­résiéi — a 60 százalékát Esz­láriék, azaz ez a 14 tagú brigád és a velük verseny­ben levő másik három kol­lektíva „hozza...” Eszláriék... Ilyen közvet­len hangnemben beszél ró­luk mindenki, ami a meg­becsülés, a tisztelet es te­kintély jele is egyben. A tekintélyre, a megbe­csülésre mindenekelőtt azzal szolgáltak rá, hogy minősé­gei produkálnak, a selejtet csak hírből ismerik. — Így igaz — erősíti meg c véleményt az üzem veze­tője is, aki teljes mértékben egyetért azzal, amit a bri­gád vezetője fogalmaz meg: — Nem a meo feladata a minőség, hanem a brigádé... Az igényesség: törvény A Csavaripari Vállalat on- gai gyáregységében a Csavar III -as üzem olyan munka­hely, ahol az igényesség nemcsak követelmény, ha­nem szinte törvény. — Egy-egy gyártmány 8— 10—12 művelettel készül — magyarázza a brigádveaető. — Minden művelet után jön a minőségi ellenőr és annak rendje-módja szerint átve­szi a terméket. Az eltérés (a tűrés) aránya nem lehet több négyszázad, esetleg egytized milliméter. ■ A gyártmányskála hihetet­lenül sokrétű es változatos. Az itt készülő termékeket felhasználják a .járműprog­ram végrehajtásában. Meg­rendelőik sorába tartozik — többek között — a Győri Vagon- és Gépgyár, de sok­féle terméket készítenek köl­tőid i megrendelők számára is. A lényeg: különleges szi­lárdságú csavarok gyártásá­ról van szó, ami eleve meg­követeli a magas mércét. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy a határidők betartásá­ra szigorúan ügyelnek. Egy levél és a válasz Az ongai gy áregység, ezen belül a Csavar 111. üzem gyárt­mányai iránti fokozódó ke­reslet ú.j és új lehetőségek kiaknázására ösztönzi a ve­zetőket és a dolgozókat egy­aránt. — Van egy szovjet gyárt­mányú gépünk — mondja a brigódvezető. — Gyakran szóba' került közöttünk: jó lenne még egy. De honnan szerezzünk?! — adódott nyomban a kérdés is. Mert egy idő uián elhatároztuk: ha törik, ha szakad, beszer­zőnk egyet. A brigádgyűlésen, amit en­nek az elhatározásnak a va­Segít a A Borsodi Vegyikombinát kollektívája, szocialista bri­gádjai lehetőségeikhez mér­ten szakipari munkákkal se­gítik a PVC—III. nagyberu­házás határidőre. köitségszin- ten belüli megvalósítását. A kivitelező vállalatok kő zvil az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat­nak —, mint ezt a legutób­bi miniszteri szemlén is el­mondották — az ácsszak. munkások hiánya okozza u lóra váltása érdekében hív­lak össze, megszületett a ja­vaslat is: — írjunk levelet? Megírták a levelet a Szov­jetunióban. a csikmenti gyár. ba. Ebben olvasható: — Az ötvenes évek elejé­től kitűnően működik ná­lunk a ti gyáratokban készí­tett A 233 típusú csavar- gyártó gép. Brigádunk ezen a gépen. dolgozva rendszere­sén túlteljesíti terveit s éven­te körülbelül 8 millió forint értékű terméket gyárt. A mi brigádunk készíti a csava­rokat a KGST-lagországok olyan nagy, közös terveinek megvalósításához, mint a vinnyicai nagyfeszültségű távvezeték, az orenburgi gáz­vezeték építése, de terméke­inket felhasználják az Ika­rus autóbuszok gyártásához is. .. Kérjük,- írjátok meg, gyártjátok-e még ezt a .be­rendezést. Nekünk csak egy iiyen gépünk van. s terve­ink sikeres megvalósításához szükségünk lenne még egy­re. Nemsokára jött a válasz: — Az A 233-as típusú for­gácsoló automatát jelenleg nem gyártjuk, de már készít­jük az AA—2322-es és az A A 2323-as lipusú automatát, ami korszerűbb kivitelű, na­gyobb teljesítményű beren­dezés. A levéllel egyidejűleg prospektust is küldtek a szovjet gyárból azzal az ígé­rettel. hogy az AA—2322-es típusú automata kereskedel­mi forgalmazását 1977-ben megkezdik. Ami azt jelenti, az ongaiak ekkor meg is vá­sárolhatják a számukra szin­te nélkülözhetetlen gépet. Jogos szigorúság Valóban nélkülözhetetlen, hiszen egy ilyen gépen nagy­fokú anyagmegtakarítás mel­lett egy-egy termék átfutási ideje 70 százalékkal csök­ken. Ennyivel több termék készíthető el már a rendel­kezésre álló egyetlen beren­dezéssel és forgácsolás nél­kül. Ebből adódik a nagy ér. tékü megtakarítás, ez a „tit­ka” annak is. hogy a Csavar III. üzemben dolgozó brigá­dok mennyiségileg és minő­ségileg kifogástalanul, a ha­táridők szigorú betartása mellett tudnak dolgozni. — Pei^sze van még más „titok” is, ami feltétele a jo munkának s ez a tanulás — mondja az üzem vezetője. — Az én brigádomból hár­man továbbképzésen vesz­nek löszt — sorolja a bri- gádvezetö. — S ha új ember kerül hozzánk, azt „kezelés­be” vesszük. Ne értsen fél­re... Arról van szó, hogy szigorúan fogjuk, tanítjuk, oktatjuk, méghozzá úgy, hogy egy hónap múltán már 100 százalékra teljesítse köteles­ségét. E szigorúság helyénvaló és jogos. Nemcsak az Eszlári. de a másik három brigádban is. Éneikül megfeneklene min. den igyekezet, amelynek cél­ja: az üzem és a brigád hír­nevéhez méltóan dolgozni a jövőben is. Tóth Ferenc ———— ■ ii i ————»N brigád legnagyobb gondol. A BVK karbantartó gyáregységének Dos-poly Ferenc vezette Kos- sulii Lajos ács szocialista brigádja egy ül tműködési szerződést kötött az 1Í'4ÉV- vel, melynek értelmében a „vállalat kiváló brigádja” 'ímmel Kitüntetett kollektíva társadalmi munkában, szom. balon és vasárnap elvégzi a szükséges ácsolási, zsaluzás» munkákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom