Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-23 / 121. szám
1976. május 23., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Féja Géza első verseit a húszas évek elején a Nyugatban olvashatjuk. S akik ismerték, azt is tudlak róla, hogy pályaindulása legelején irodalomtörténészként a múltba fordult: Hölderlinnel, a német romantikus poétával foglalkozott, aki emberentú- li régiókban merült el, s az örök Hellász tájain görög istenek nyomát fürkészte. De ugyanakkor úgyszólván in statu haseendi figyelhette az érzékeny lelkű Eötvös-kollégista a társadalom legerősebb mozgásával járó ellenforradalom kurzus-idejét, vérgőzös erőszakosságait. Móricz Zsigmond — Féja Géza legelső .inspirálója — már a kezdet legelején szem- befordult a társadalom előtte álló helyzetével: megírta a „Tündérkert” regényét, mely tülajdonképpen az alacsony ösztönű ellenforradalmai’ hiénák, úri paraziták aljas életvitelét, néptipró bri- gantizmusát a jelenből a maga teljes .plasztikusságában Báthory Gábor korszakára vetítette. A fehérterror ekkor újabb szakaszába lépett át, s kezdődött a dolgozó városi és mezei szegénység népmillióinak kevésbé harsány, de annál kegyetlenebb és hosszan tarló, szisztematikus kiszipolyozása. Féja Géza gondolatilag és életérzésben a múlttól lesza- kasztolta magát, s a jelenkorra, a legakutabb politikai „jelen törlénet”-ro koncentrált. Látván-lálta, bogy szeme előtt a tömegek testi és szellemi nyomorúsága valósággal sistereg — a mezei és városi proletariátus elszegényedése és jogi osztottsága minden addiginál számszerűen is nagyobb! És ami a legmegdöbbentőbb: az urak száma, az uralkodásban és politikai hala bíráskodásban részt vevők serege szintén nagyobb, mint az Osztrák— Magyar Monarchia idején. Erre hagyta el Hölderlin és a „magas irodalom” régióit. Irodalomtörténeti kutató- programját a XVI. századi magyar irodalom harcos világába tette át. Onnan nagy koponyákat, nagy igehirdető harcosokat szólított át a mába, kik életművük összességében plebejus forradalmi tételeket nyújtottak ál a huszadik századi hasznosításra; kiknek irodalmi művei forrósága túlnőtt az akkori emberen, s harcos indulata mai elnyomottakat, kisemmizett tömegeket buzdított újszerű küzdelmekre. Irodalomtörténeti utalásaival — verseivel, tanulmányaival is — mindenfelé, mindenkinek, minél messzebbhangzóan tárta fel a legjelenlcoribb — s már első •keletkezési idejében — „történeti szakasznak” számító ellenforradalmi jelenkor politikai elvadultságát. Küldetését abban érezte, hogy verssel, prózával, okító írásokkal, szociográfiai helyzetfeltárásokkal arra mutasson rá, hogy az új úri Magyar- ország kormányzási-hatalmi programja: az addiginál sokkal kegyetlenebb és sziszle- matikusabb népelnyomás, űri fortélyok sorozata, tömének elkoldusítása, „újszegénység” produkálása, melynek elmaradottsága, teljes kiszolgáltatottsága minden középkori felülmúl! Ahogy a Kráterarc verseit — a kiadó jóvoltából — most újra olvashatjuk, akár irodalomkritikus, akár esztéta, akár politikatörténész szemével tesszük is — a valódi, nyersen közvetlen paraszti témában, „Föld édesanya” és sok-sok más, néphez tapadt költeményben a plebejus népbarátot látjuk viszont aki a harácsoló fasiszta tőke soha nem látott erőszakosságával elnyomoritotl népét siratja! A műveli irodalomismerő, a költői iskolákat és korokat jól átlátó, irodalomtörténész nem tagadja meg magát a költészet síkján sem. Tudja a régit, ismeri a stilys-effeklusokat. Még a „Föld édesanyá”-bn is átszű- rödik a hölderlini iskola, de a föld számára jelenkori „politikai téma” — nem univerzális titok, mint Hölderlin számára lehetett —, hanem effektiv magyar társadalmi faktor: hétköznapi bajok és szenvedelmek foglalata „Főként az a nagy eltérése az irodalmi iskoláktól, hogy koráról azonnal alkotott és rögtön kimondott ítéletet!” Köztudott: ■'— voltak írótársai, sok kemény párthar- cos, az úri hatalomtól nem függő kevés értelmiségi, akik a forradalmi változás és változtatás akaratát testesítették meg: írtak, harcoltak, szembeszálltak, tömegeket tudatosítottak mindannyian. Irodalomtörténeti és politika-történeti szaktárgy lett már munkásságuk tanulmányozása, súlyozása, méltatása. Féja Géza jeles érdeme, hogy sem versét, sem más írást nem finomított saját személyes magábavonultság- ban sokáig, taktikai pontot várva a kimondásra. Nem hajolt kézirata fölé írószobában elzárkózva: kiáltott, támadott. tiltakozott, s a ma- gyar falvak „abszolút ura”, a földesúriság, és a Horlhy-fa- sizmus kifejlődött teljes államtisztviselői kara ellen állt ki. A szolgabírótól, segéd- jegyzőtől, botosispántól kezdve támadott a miniszterig mindenkit, aki a szegénység és úriság megnövekedésének soha nem látott világában a nép nyomorát, „biológiai, tragédiáját”. emberszámba nem vett gyermeklányai és ifjú asszonyai szexuális kiszolgáltatottságát okozta! Verseiben sem merült el rejtegetett individuális magára- muradottságok finomságaiban — az a hatalmas közösségi feladat lobbant: ki legszemélyesebb benseiéből is. ami az önmagát és feladatát ériei- mező plebejus gondolkodóban fellobbanhat! Ha prózáját és költészetét összehason- lítgatnánk az irodalomtörténész alaposságával —- erre az új kiadású Viharsarok, a remek új Görgey-regény, az új Magyarország szociográfiája a „Sarjadás” egyaránt sarkall — akkor minden fajta írásművében megtaláljuk azt az integrális vezérfonalat, mely az ítélet azonnali kimondására kötelezte. Nem csiszolgatta versei szókészletét, hasonlatait sem öncélúan, hanem támadott, direktbe ütött, a tartalom volt a fő, s nem a töprengésig menő sti- lizáci'ó. Költészetében elmerülve. ma is Mont'aigne jut eszünkbe, aki nyugodtan megengedte a költőknek, hogy nyújtsák, vagy kurtítsák a szótagokat, ahogy csak akarják. Ha fantáziájuk szárnyai, ha a szellem helytáll benne magáért: a mű jó! Megesett, hogy a poéta Féja üteme biccen — az eszme azonban mindig helyén van. Temérdek célzás, utalás, metafora egy versében — máris emlékeznünk kell, és rögvest feleseiig a verslábakba szorított gondolat a Viharsarok egy-egy doszt ojovszkiji atmoszférája oldalán: újraidéződik emlékezetünkben a cselédekéi istállóban meztelenül altató zsírosparaszt félelmes parasztporté jóban agy egyegy testvérgy kulák megjelenítésében! Egyáltalán: ne feledjük, hogy első volt Féja azok sorában, aki a Horlyh-iasizmus egyik legerősebb tengelyét, n gazdag parasztságot, az ellenforradalmi negyedszázad egyik tartóoszlopát is értelmezte, szerepét és személyi durva vonásait a legszíngazdagab- ban festette fel palettájáról. Mivel azonban a prózai mű tömegolvasmánynak alkalmasabb, elevenebb közérdeklődést; kelt és a széles néprétegeket a prózaíró szociográfus direktebben mozgatja, a költő ritíkán-ritkán, bár akkor is tömören, sűrűn, kiáltóan nyújtotta át olvasójának poémáját. # E verseket az új, gyűjteményes, válogatott kiadásában ezennel ünnepélyesen vesszük át a köztud átformálás mindig fontos, nagy céljára. Annál ünnepélyesebben, mert hiszen marxista történészeink a népi írók, ellcnt- állók, pártos és párton kívüli mozgalmak, antifasiszta megmozdulások jelentőségét — az ellen forradalmi-fasiszta negyedszázad valamennyi társadalmi folyamatába helyezve — már lemérték: Féja Géza betöltött szerepét is méltatták. A „Kráterarc” erős határérintkezésben van szociográfiai, szépprózai műveivel. A Szépirodalmi Kiadó termékeny munkát végzett Féja Géza új alkotói lendületének felébresztésében. A huzamosabb ideig hallgató iró ifjonti dinamizmusán túllép:, nemcsak új akciókra lendít. Elbölcsüll. múltba is lordul — ám ennek is akut jelentősége és tartalma van. A szociográfián, verseken túl a múltba azért lép vissza, hogy onnan olyan lényegi szakaszokat világítson meg, amelyek az éppen előttünk álló jelenhez szólnak. Alci tudja, hogy verseken kívül. Görgey után, éppen EGY EGYÜTTES BEMUTATKOZIK . Vidám volt a hangulat május 15-én este az edelányi járási művelődési ház nagy- lentiében. A derül a művelődési ház „Ifjúság” elnevezésű amatőr szinjátszócso- portja lopta a közönség arcéira Kisfaludy „Fösvény” című egyfclvonásos vígjátékával Kubinyi Erika rendezésében. A csoport művészeti, vezetője Szép László, a diósgyőri Bartók Béla Művelődési Központ Pécsi Sándor színpadának rendezője volt. A darab sikere azonban nemcsak az ő érdemük, hanem a nemrégiben alakult —, s a gyakorlatot lelkesedéssel pótoló — kis közösségé. a tizenegy néhány 15— 20 éves fiatalé is, akik közreműködtek. A jól sikerüli jeleneteket a közönség nyiltszini tapssal jutalmazta, az előadás végén pedig vastapssal köszönte meg a kellemes estét. A következő vállalkozás Gyur'kó László „Szerelem” című darabja lesz. Köszönet a szép estéért, s további jó munkát! Kató Vendel Edclcny DARABONKÉNT KELL FIZETNI . . . ? Szerelnék pontos választ kapni —, s bizonyára rajtam kívül még sokan —, hogy a táskarádióért kell-e előfizetési díjat fizetni. A postás ugyanis azt mondotta, hogy ezért is ugyanúgy kell fizetni, mint a nagy rádióért. Van olyan ismerősöm, nem is egy, aki nem fizet a táskarádióért, így hát bizonytalan vagyok abban, hogy valóban jogos-e a havi 10 forint: előfizetési díj. B. J:-né Aggtelek * Mindenkinek, aki rádiót üzemeltet, legyen az táskarádió, vagy világvevő készülék, liavi 10 forint előfizetési dijat kell fizetni. De abban az esetben is csak összesen 10 forint az előfizetési díj, ha valakinek egy világvevó, és egy vagy esetleg több táskarádiója is van, ugyanis az üzemeléshez csak egy engedély szükséges. Kivétel ez alól a gépkocsiba beépített rádió, mert ezért külön kell havi 10 forint előfizetési dijat fizetni. SZOBORAVATÁS SÁTORALJAÚJHELYEN Sátoraljaújhelyen május 14-én avatták fel Nikolaus Lenau osztrák—magyar költő mellszobrát, amelyet piro- gránilból Hanzely Jenő szobrászművész készítet t. .4 szoboravatáson, amelyet Palásti József né országgyűlési képviselő nyitott meg, részt vett. az osztrák követség képviselője, a városi párt-, állami és társadalmi szervek, valamint a kulturális intézmények képviselői is.Vavrek István, a városi tanács elnöke leplezte le a szobrot, majd dr. Keresztúry Dezső akadémikus, a Magyar Lenau ‘Társaság elnöke méltatta avatóbeszédében a nagy költő magyarországi kapcsolatait. Meghatározó volt a költő életében a Sátoraljaújhelyen és Tokajban eltöltött két év, a fiatalság, a diákkor legszebb emlékeivel. Az itt szerzett élményeiből, emlékeiből merítette magyar témáit, a magyar táj, népétet, az ö költészetében emelkedik először világirodalmi rangra, amit Petőfi költészete visz majd tovább. Az ünnepi műsorban Horváth Lajos ne vezetésével a Kossuth Gimnázium énekkara énekelt, s Lénáit verseiből szavallak magyarul, németül. Dr. H. L. KÖSZÖNJÜK, HOGY GONDOLTAK RANK... Emlékezetes anyák napja ünnepség volt községünkben május első vasárnapján, ahol termelőszövetkezetünk vezetősége, a nöbizottság javaslatára két ötgyermekes és két nyolcgyermekes édesanyát jutalmazott meg. Igaz. hogy ezek a gyerekek már nem kicsik, s már nem mindegyiket a szüleik látják el, de ezek az édesanyák termelőszövetkezetünknek még al-;_ tiv dolgozói, s a kedves megemlékezés, figyelmesség nagyon jól esett nekik. Ok akkor adtak életet, s nevelték gyermekeiket, nagy családjukat, amikor még nem voltak ilyen szociális juttatások, mint ma, nem volt szülési, gyermekgondozási segély, de fiaikat, lányaikat társadalmunk hasznos tagjaivá nevelték. Ezért is váltott ki jóleső érzést a róluk való megemlékezés, ami dicséretére válik vezetőiknek, s a termel őszövetkezet tagságának. K. X.-né Roldogköváralja LÖVÉSZVERSENY PUTNOKON Az MHSZ megalakulásának évfordulója alkalmából járási lövészverseny volt, Putnokon, amelyen az ózdi járás valamennyi községének szervezete, csaknem ISO versenyzővel vett részt. A szép eredményeket elért lövész- versenyen megjelent dr. Vo- dila Barnabás, a járási hivatal vezetője és Dob őr József, az MHSZ járási titkára. A versenyben első, második és harmadik helyezést elért MHSZ-tagok értékes dijakat kaptak. A bánrévei versenyzők közül egy első. egy második és kettő harmadik dijat nyert. M. T. Bánréve Randevú Montrealban (VII.) Carlos Giron Rákóczi Ferencről ir, megérti munkássága megújulásának jelentőségét. Érdeme n gyors és lényegbe hatoló alkotókészség maradt. 75 évén túl is az élet: anyagok lá- gabb körű-ismerete birtokában, szocialista tudatformáló alkotásokkal gyarapítja irodalmunkat. Fodor László 1954. november 3-án született. Mexikóvárosban. Magassága: 174 cm. Testsúlya: 71 kg. Foglalkozása: orvos- tanhallgató. Edzője: George Ruenda. Sportága: mű- és toronyugrás. Versenyzői pályafutásai 19li6-ban kezdte. Ez utóbbi dátum azért is nevezetes, mert Carlos Giron, a mexikóiak büszkesége 10 éves versenyzői jubileumát egy montreali éremmel akarja feledhetetlenné tenni. Persze nem akármilyennel! Tizenkét éves volt, amikor először felmerészkedett az ötméteres műugródeszkára. Tetszett neki. élvezte a repülést, az esést, a vizbeér- kezést. Azonnal kacérkodni kezdett a 10 méteres magassággal, a toronyba azonban egyelőre nem merészkedett, fel. — Az túlzás, hogy féltem, — emlékszik vissza a kezdeti lépésekre Giron. — Alii fél, az messzire kerülje el az ugrótornyokat. Valami visszatartott. Elsősorban kí: váncsiságomnak köszönhetem. hogy eljutottam a torony tetejébe Lenéztem a vízbe, a 10 méter egyáltalán nem látszott magasnak. Szinte csábított lefelé. Nem is sokat teketóriáztam. Behunytam a szemem és máris a levegőben éreztem magam. Persze nem fejjel, talppal ugrottam Amikor kievickél- tem'a medence partjára, tudtam: örökre eljegyeztem magam ezzel a nagyszerű sportággal ! Egy-egy rosszul sikerült ugrás sem tudta kedvét szegni. Egyszer beleütötle az állát a müugródeszkába — a csillagokat látta, de nem adta fel. A nehéz percekben edzője és szülei segítették át. Szegény családból származik. Szülei mexikói népzenészek, ahogy ott mondják ..maria- chili.” Ott volt a müncheni olimpián is, inkább tanulmányúinak szánta. Toronyugrásban nyolcadik, műugrásban kilencedik lett. Az 1975. évi világbajnokságon már bronzérmes toronyugrásban, a Pánamerikai Játékokon toronyugrásban arany-, műugrásban bronzérmes. Rakétagyorsasággal emelkedett a világ élvonalába, ma már minden nagy ellenfele komolyan számol vele. Az edző, George Ruenda véleménye: — Carlos céltudatos, fáradhatatlan versenyző. Ha egy edzésen azt mondom neki, hogy százszor felmész a toronyba, és megcsinálsz egy ugrást, zokszó nélkül megteszi Erőnléte kitűnő, a félelmet nem ismeri és idegei is rendben vannak. Ha nem jön közbe sérülés vagy más előre nem látott esemény, megpályázzuk a montreali aranyérmet! 1956-ban Melbourne-ben a mexikói Jorge Perez Capilla torony-ugrásban olimpiai bajnok lett. Könnyen lehet* hogy 20 év után ebben a számban ismét mexikói győzelem születik bzonyi .Iánon Fiatalok! Jelentkezzetek az NDK-ba dolgozni! Európa legnagyobb vegyipari kombinátjában, a LEUNA-miívcknél 3 év alatt néniét nyelvismeretet, szakmai gyakorlatot és szakmát szerezhettek. Várjuk: — vegyipari szakmunkások, — lakatosok. — csőszerelők, —.szakképzettséggel nem rendelkező, IS. életevüket betöltött fiúk jelentkezését. Vállalatunk 1976. őszére megszervezi a kiutazást és munkalehetőséget biztosít mind a kiutazás előtt, mind a hazatérés után azoknak, akik a vállalattal munka- viszonyt létesítenek. Jelentkezni lehet: július 3I-ig. az Eszak-magyarországi Vegyiművet továbbképzési osztályán, Sajóbábony Telefon: Miskolc: 14-531 239
