Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
T976. cípriTis 1°6., vasäTnap ESZAK-MAGYARORSZAG 7-— - —— mmmmmmnmmmmm A mate és a barátság... A barátság alapja a bizalom, teltétele az őszinteség, az egymás iránti jóakarat, megértés. Az emberek egymáshoz való ragaszkodásának egyik legszebb tormája, a tiszta, őszinte barátság, , amire mindenki vágyik, és aminek a hiányát azok érzik a legjobban, akik felnőtten szakadnak ki környezetükből és átmenetileg még a nyelvi nehézségek is akadályozzák a baráti szálak szövődését. Hat évvel ezelőtt chilei egyetemisták népes cső- pórija európai körútja során egy hetet Budapesten töltött. Már csak egyetlen nap volt a visszaindulásig, amikor Szekerák Sándor egyetemista megismerkedett a csoport: egyik tagjával, Anita Pazminoval, A csillogó fekete szemű kislány visszautazott, de a levelek két éven át hetente érkeztek Santiagóba. Anita befejezte a tanulmányait, tanárnő lett és elköltözött a családi háztól több tízezer kilométerre, Magyar- országra. Miskolcon a Gyula utcai lakásban Chiléről beszélgetünk Szekerák Sándorné, Anita Pazminoval. — Négyen voltunk testvérek, s közülünk már csak ketten élnek Chilében. A nővérem és a férje Svájcban települt le. Allendc halála után menekülniük kellett. A hazámról érkező hírek mögött mindig felidé- zödnek, amit a nővérem férje pontosan leirt. Öt is fogva tartották a nemzeti stadionban, mert kommunista volt. Kutató orvosként egy kórház igazgatói posztját töltötte be, amikor a hazafiakat üldözni kezdték Chilében. Anita Pazminó nem töltötte tétlenül az elmúlt éveket új hazájában. Diplomája honosításán fáradozott. nyelvtanár lesz. Talán mondani sem kell, a magyar nyelvet szinte hibátlanul beszéli, hiszen ez elengedhetetlen feltétele a tanításnak. Törékeny, csupa kedvesség Anita Pazmino. Várja a kérdéseket, amikor a tekintetem hosszan elidőz egy-egy szép rézműves munkán, vágj' stilizált, csillogó kövektől ékes álarcon. Csak ennyi, ami a régi környezetét idézi, ami a hazájából való. Na és a mate, ami alig nagyobb egy pipánál: a chileiek ebből szívják az illatos növények szárított anyagával készített „teát”. Anita Pazmino kezében üresen kong a rég kiszáradt mate, a füvek már évekkel ezelőtt elfogytak. A mate Chilében ösz- szehozza az embereket, a barátokat és a mate mellett cserélik ki a híreket, s az illatfelhőben ülők kört alakítva diskurálnak. Hogyan talál barátokra új környezetében egy chilei asszony? A válasz meglep: — Ha olyanok barátságát keresi, akik maguk is a beilleszkedés, a nyelvi nehézségek gondjaival küszködnek. A Hazafias Népfront évekkel ezelőtt létrehozta az országban mind ez ideig egyetlen nemzetközi klubot. A klub tagjai (immár 40— 50 külföldről megyénkbe költözött asszony) tekintet nélkül az anyanyelvűkre, magyarul beszélnek. Megtelepedésük körülményeiről mindannyian szívesen szólnak. Egy ideig kettős állampolgárságúnk voltak, most a klub tagjainak egy- harmada mór magyar állampolgárnak mondhatja magát. A görög emigránsok kivételével mind házasságkötéssel költöztek Magyarországra. Lengyelek, szovjetek, bolgárok, csehszlovákok. németek. Többségük Miskolcon él, jó néhányan vidéken, a megye különböző településein. Szinte általánosnak mondható, hogy a gj'erekek csaknem mindenütt beszélik a magyar nyelven kívül a másikat is; a szülőét. A harmadik generáció tagjai viszont már csak a mi nyelvünket értik. mert otthon is kevés idegen szó esik. 3 A nemzetközi klub öllete valósággal lázba hozta a megyében élő külföldről megtelepedett embereket. A házasság, a család szűk körén túl lehetőséget láttak újabb barátságok, emberi kapcsolatok teremtésére. Meghatóan kedves nemzeti műsorokat állítottak össze. Ez volt az első év programja. A műszaki rajzoló, a mérnök, vagy nyelvtanár szívesen énekelt hazája dalaiból, elhozta a féltve őrzött népművészeti, tárgyi emlékeit, képeket, filmeket. Igazi izgalmat jelentett egv-egy ilyen bemutatkozás, és ott, ahol a szülők egy kicsit is vonakodtak, a gj'erekek átsegítették őket a szereplés első perceinek izgatottságán. Valahogy úgy, hogy „tudod, amiről nekünk otthon meséltél a faludról”... A görögök Özdról is bejönnek, ha klubfoglalkozás van. Egyikük legutóbb kenyeret hozott magával. Rokona járt itt a napfényes Hellászból és ö hozta. A többiek: görögök, németek, lengyelek megilletödöllen álltak, ahogy markában, mint valami kincset tartotta a szikkadt kenj'eret. Jó néhónj'an a klubfoglalkozások szünetében is megkeresik egymást, a családi életről, a tanulásról, a munkáról cserélik ki tapasztalataikat. Az újszülötteket egy-kettőre magukkal hozzák a fiatal mamák, bemutatkozó látogatásra. Rafael Jón Levon görög ‘ fiatalember, aki Athénban született, Magyarországon nősült, ügyintézőként dolgozik Miskolcon, esténként pedig egy zenekarban játszik. Szabad ideje alig van, mégis mindent tud a többi- ekről, • mintha a testvérei' lennének, úgy számon tartja a sorsuk alakulását. Tamillá a Donj'ec medencét mondja hazájának. Technikus volt, képezte magát, az egri főiskolán orosz, történelem szakos tanári diplomát szerez. A törékeny Válja egyszeriben sugárzóan vidám, ha összetalálkozik valakivel a boltban, az utcán a klub tagjai közül. Ebben az évben a me: gyével, a megye gazdasági, kulturális életével ismerkednek klubfoglalkozások keretében a megyében élő külföldi származásúak. Sorra látogatják a megye nevezetesebb. létesí tménvei t, a kulturális centrumokat. A régebbi klubtagok közül egyik-másik bizony már maga is vállalhatná az idegenvezető szerepét. Feuer- bery Káté, aki 17 éve költözött Miskolcra Lipcséből, ragyogóan ismeri a megyéi, sőt az országot is. Ahogy ö mondja; hazalátogatásai alkalmával mindig úgy érzi, Lipcsében mór csak vendég lehet, a hazája, az otthona, a baráti körnj’ezete már ide köti ezer szállal. Könyvtárban dolgozik, jól beszéli a magyar nj'elvet és mindenki Darvasnénak hívja, a lánynevét nem is ismerik. Anita Pazmino tavaly szeptemberben egy kubai ismerősre tett szert Miskolcon. Jakabné úgy került Borsodba, hogy szinte egyetlen szót sem tudott magyarul. A kisgyerekével érkezett Moszkvából, ahol a férje még jövő februárig tanul. Yazmin de la Cari- dad Hondar Gomez a nj'el- vi nehézségek ellenére a szűkebb családi körnj'ezet- ben a kedvenc lett kisbabájával. Néha spanyolul beszélgetnek Anitával, aki Chiléből jött és már megállapodtak, hogy a klub legújabb tagjaként rövidesen bemutatkozik Yazmin de la Caridad Hondar Gomez. Válja, Tamillá, Kazi- lisz Dimitriszné és a többiek szeretettel, barátsággal várják, hogy mindazt amit ők tudnak a megyéről, az országról, a nyelvről, készséggel továbbadják. Nagy József pIzek, illatok, harmóniák varázsa Bor. bor, bor, / de jó ez a módi bor. Csaknem mindenki elölt ismert ez a vidám. egyszerű, igaz szövegű népdal. Ennek a népköltészeti alkotásnak szövege akkor is igazat mond — legfeljebb énekelni nem lehet —, ha a módi jelző helyett tarcali, hercegkúti. er- döbényei. daróci, sálj’i szo- molvai jelzőt mondunk, vágj' írunk. Mert borukról ezek a községek is híresek; sőt hosszú volna felsorolni megyénk valamennyi jó bortermelő helységének nevét. Érdekes. külsőségekben igen látvánj'os esemény egy-egy borverseny. Különösen azt ragadja meg, ámítja el, akinek először van része ilyet látni. A tarcali borversenyek hangulatát maga a környezet, az ódon. felújított, nagyon ízlésesen berendezett Rákó- czi-kastély még inkább fokozza. A szavak segítségével idézzük fel, hogyan kutatja a bíráló bizottság a borok aranyszíne mögött megbúvó titkokat, az izek, az illatok, a harmónia varázsát. * Az édes és száraz borok zsűrije — akárcsak a másik két bizottság — héttagú. Az asztalion az elnök, Tóth Mihály, az Országos Borminősítő Intézet igazgatóhelyettese. Körötte a bizottság tagjai. Leskó István. Takács Miklós. Nemeth László, ifj. Szabó Dániel ..., hogy csak néhá- nyuk nevét említsem. Körülülik a fehér, gyertyafény világította asztalt, amelyen sajttal, almszeletekkel, kiflivel rakott tányérok sorakoznak és talpas poharak sokasága. Csinos, miniszoknyós lányok: Murák Gizi, Léniák Jutka, Tolcaji Erzsi — valamennyien az abaújszántói Szőlész Szakmunkásképző Iskola tanulói — egymás után hozzák az egyelőre csak számokkal megnevezett boorkat. Zöld, hétdeois üvegekben Bükkalja kincse várja a szakvéleményt, míg Hegyalja borai hagyományos, félliteres fehér üvegekben kerülnek a zsűri asztalára. Minden zsűritag poharát az ügyes lányok léiig töltik aranyló színoen pompázó nedűvel. És innen kezdődik valóiában az igazi munka, a borok érzékszervi bírálata. Innen figj'eljen az. aki el akarja lesni a szaKszerü borbírálat módszerbe!: lógásait! Mert minden mozdulatban. huny őri tásban, arcrándulásban, a.i akrezd ü - lésben oil van a zamatok kutatása, az illatok keresése, a minőség érzékelése. A zsűritagok talpuknál fogva emelik a poharakat, nehogy véletlenül Ujjlenyomat maradjon a pohár talán, ami esetleg befolyásolhatja a tisztaság vizsgálatának objektivitását. A fény felé emelik. A gyertyaláng át világított a bor olj’an, akár egy röntgenkép. Legalábbis a vizsgált: bor tisztaságáról tökéletes képet, keresztmetsze- tet mutat. — Kissé poros — állapítja meg ifj. Szabó Dániel, a borkombinát kerületvezetője, némi vizsgálódás után az első mintáról. — Nézze azokat az apró, lebegő részecskéket — mutatja felém a poharat. Szigorú a zsűri. Ez már az első mintánál észrevehető. Lesko István véleménye is nagyon kritikus: — Ez a bor illatszegény, a sav egy kissé erősebben uralkodik benne... A zsűri titkáránál meglesem a kapott pontszámot. Az első minta 39 hibapontjával bizony kieseit az érmekért folytatott küzdelemből. Újabb borok következnek. Két minta között a zsűri tagjai hol a sajtból, hol az almából, hol a kifliből harapnak egyet. Közömbösítik az előző borok izéi. Szükség van rá, a realitás érdekében. Nézem Takács Miklóst, a módi Rákóczi Szakszövetkezet fiatal borászát. Egy kortynyi bort vesz a szájába. Megrágja. Mozognak az ajkak, munkálkodik a nyelv, a szájpadlás, miközben a felszabadult zamat betölti az egész szájüreget. A bort nem nyeli le. sem ö, sem más. hiszen az izek csak a szájban érezhetők. Figyelem Takács Miklós pontozólapját. A most vizsgál! minta a 33. sorszámot' viseli, furmint-fajlaju bor. A fiatal módi borász a tisztaságot, az illatminösé- gel kiválóra, az illat intenzitását, az íz, zamat minőségét, a harmóniát* jóra értékeli. Végeredményként 9 hibapontot ad. Ez már ezüstérmes bor. Égy teremmel arrabb még aranylóbb a pohárban .„táncoltatott” bor színe. Itt bírálja az aszú-bizottság a „vinum regum, rex vinó- ruin”-ol, a borok királyát, a királyok borát. Szilágyi Dezső bácsi sokáig forgatja poharában az illatos nedűt. Élvezi illatat, — Elégedett vagyok' a versenyre benevezett aszúk minőségével. Méltóak a hírnevükhöz ... — mondja. Dezső bácsi véleményére igazán adnunk kell. hiszen' ez a mostani legalább a harmincötödik bo r ve rsen y, amelyiken mint bíráló részt vesz. Derekasan dolgozik a bizottság. Negyed egy felé járunk, amikorra mind a 94 benevezett bor átesik az érzékszervi bírálaton. Talán a laikusnál?, furcsa hallani, de egyáltalán nem könfiyü munka ez. Nag.v szaktudást, még főbb gyakorlatot. ízlést, figyelmet és összpontosítást kíván minden bírálótól. * Cikkem elejen arról szóltam, hogy híresek a borsodi borok. Állításomat az idei borversenyen kiadott 33 aranyérem is alátámasztja. A benevezeti borok több mint egyharmada lett aranyérmes. Reális vélemény ez. s bár mi, fogyasztók nem vagyunk borász szakemberek, mégis, mikor kezünkbe vesszük a minőségi, Bükk- alján termett, sauvignonnal, vagy a Hegyalján szüretelt ötputtonyos aszúval telt poharat, eszünkbe jut a reklámszöveg igazsága:nem minden orvosság keserű... Hajdú Imre F iittyentő nyúl a Csontház-Ieremből Sikeres kutatómunka az ays* teleki barlangban Tizenöt, időnként harminc fiatal tevékenykedett két hétig az aggteleid barlang különböző ágaiban. A Budapesti Vörös Meteor Vass Imre barlangkutató csoportjának tagjai dolgoztak Aggteleken, a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából. A munka befejeztével dr. Kordos ' Lászlótól, az intézet őslénytani kutatójától és Hel- lebrandt Magdolnától, a miskolci Herman Ottó Múzeum régészétől kértünk tájékoztatást a' kutatás céljáról, eredményéről. A kutatás ipar évekkel ezelőtt megkezdett munkának tervszerű folytatása. A Kölyuk-barlangban. a szin- petri esapásletői barlangban, Diósgyőrben már végezlek hasonló célból teltá- rást. Most az aggteleki barlang Csonthóz-terfnét. Ró- ga-ágát. Denevér-ágát kutatták át. Mi célból?! Az utolsó jégkorszak végén. körülbelül tízezer évvel ezelőtt megkezdődött a felmelegedés, amelynek következményeként — egyebek között — kicserélődött az egész állatvilág. A mam- mutok kora elmúlt, és megkezdődött a mai gerincesek kialakulása. Ezeknek az új állatfajoknak a nyomait, tárgyi bizonj’ílékait keresték a kutatók, egy meghatározott rétegben, mely réteg a mi időnktől számítva körülbelül ötezer évvel ezelőtt rakódott le. ötezer évnyi mélységben jártak lóhát a fiatal kutatók. Kutatókhoz illő szerénységgel szólnak munkájukról, eredményeikről, nedig ezek az eredmények Európa-szerte is érdeklődést kelthetnek a szakmai körökben. Szép sikerrel fejezték be munkájukat, pedig számos nehézséggel kellett megküzdeniük. Ezek közül például az egyik: olyan réteget kellett találniuk, amelyet a múlt század végén a kutatók még nem találtai?: meg, nem bolygattak. nem szedtek szét Sikerült ilj’et találni a Csont- ház-teremben. Cseppkővel lezárt, teljesen érintetlen réteget találtai?. ebből kerültek elő különböző állatcsontok, csont- eszközök, szerszámok. Például olyan esontszerszám. amellyel a bükki kultúra embere a kerámiaedények- .......................................... b e karcolta bele finom mintáit. Ennek a kultúrának az embere használt ugj'anis először kerámiát. Találtak baltát. kecske-, juh-, szamárcsontot. (Az őslénytankutató, mint elmondta. igen szeretett volna lócsontot találni, a szamárcsontot sokáig vizsgál- gatta, hátha mégis ló de nem. Viszont, ha ló nincs, a szamár is érdekes.) Megtaláltál? a szibériai pocoknak és a Rittyentő nyúlnak a csontjait is. Ez a két állatfaj még a jégkorszakból mentette át magát mintegy ötezer évvel későbbre. Valójában még ma is él mindkét faj az Ural körnvékén, a mi területünkön viszont már sehol nem található. Néhány növényi magot ugyancsak sikerült azonosítani: kölest, bükkönj’t lencsét, sőt búzát is. i A szakemberek megkezdték az igen gazdag anyag feldolgozását, rendszerezését. Az anyagból a tervei? szerint körülbelül egy év múltán kiállítást rendeznek be a miskolci Herman Ottó Múzeumban. <p0 Lukovszky László munkája
