Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-08 / 84. szám

* ESZAK-MAGYAROR5ZÁG 2 1976. április 8., csütörtök Leváltás, inevezés Kínában I Mao Ce-tung javaslatára Tong Hsziao-pinget, a Kínai Kommunista Párt KB alel­nökiét. az Államtanács elnök­helyettesét. a kínai vezérkar főnökét eltávolították „vala­mennyi, a pártban és a párton kívül” — tehát a kormány­ban és a hadseregben viselt tisztségéből. A tényt a KKP Központi Bizottságának határozataként hozta nyilvánosságra pekingi idő szerint este 8 órakor az Üj Kína hírügynökség, nem említve azonban, hogy a KKP Központi Bizottsága egyáltalán ülésezett volna. (A cím és az aláírás szerint a közlemény szövege . a KKP KB határozata, maga a szö­veg a KKP KB Politikai Bi­zottságáról beszél.) A szöveg szerint a KKP KB Politikai Bizottsága úgy véli, hogy „a Teng Hsziao- ping probléma an tagon iszti- kus ellentmondássá” vált. A Politikai Bizottság — a köz­lemény szerint — megvitatta a Tienanmen téri „ellen- forradalmi” incidenst és Teng Iisziao-ping legutóbb tanú­sított magatartását, s ezek után úgy találta, hogy „ki­békíthetetlen ellentmondás” keletkezett — nyilván a Mao Ce-tung-féle vezetés és Teng között. Más szóval, a jelenle­gi kínai vezetés összefüggést ' talált a Tienanmen téri. a Csou En-laj néhai miniszter- elnök melletti, ki tudja mi­lyen okból atrocitásokba tor­kolló tüntetés, és Teng — kö­zelebbről körül nem írt — szereplése között: Magyarán szólva: Teng 'nyakába varr­ták a történteket. , A Központi Bizottság által aláírt határozat, mindennek ellenére meghagyta Teng Hsziao-ping párttagságát az­zal, hogy „majd meglátjuk, miként viselkedik a jövő­ben”. Ugyancsak a KB határoza- j taként, a KB aláírásával, hozták szerdán este nyilvá­nosságra a következő szemé­lyi döntést: Hua Kou-íeng eddigi ügyvezető miniszterel­nököt és közbiztonsági mi­nisztert a KKP KB Politikai Bizottsága kinevezte — Mao javaslatára, ismét csak — a KB első alelnökének és miniszterelnöknek, azaz Csou En-iaj közvetlen örökösének, mind a pártban, mind az ál­lamban. A. fogalmazás itt is kébsé- \ geket hagy maga után, i6- I mét csak nem tesz említést arról, hogy a KB ülést tar- j tott volna. Azt mondja csupán, 1 hogy a Politikai Bizottság „hozzájárult” Hua kinevezé- | séhez, azaz Mao indítványá­nak végrehajtásához. Kibővített ülést tartót!; a Miskolci Megyei Bíróság gaz­dasági kollégiuma. Az ülésen az árvitákban folytatott ítél­kezési gyakorlatot vizsgálták meg, különös tekintettel az építési szerződések elszámo­lási vitáiból merített bírósá­gi tapasztalatokra. A kollégium megállapítot­ta, hogy az építőiparban ér­vényesülő mindkét árforma tekintetében — a maximált és szabadáras elszámolásnál egyaránt — részint károsan mutatkozik meg az építőipar továbbra is töretlen monopol- helyzete. Kétségtelen, hogy elsősorban politikai gazda- ságtani probléma a szocia­lizmusban monopolhelyzetet elfoglaló gazdálkodó szervek érdekeinek a gazdasági és társadalmi rend érdekeivel való egyeztetése, a jog azon­ban hathatós eszköz lehet a gazdasági problémák jelzésé­ben, szabályozásában. A kol­légium éppen e cél elősegí­tése érdekében tárgyalt több kérdésről, különösen az ár- jogszabályok megsértésével kapcsolatos kérdésekről. Mint például a jogszabályban elő­írt feltételek megvalósulása nélkül rész-számlák érvénye­sítése, rendeltetésszerű hasz­nálatra lényegében alkal­matlan beruházás átadása- átvótele után végszámla ér­vényesítése, vagy a lénye­ges hiánypótlási munkák több éves késlekedésének kér­dése. Az ilyen magatartás ugyanis a tisztességtelen ha­szonszerzésnek a formális jogalkalmazás által gyakran védett lehetőségét foglalja magában. A kollégium fog­lalkozott a fővállalkozói díj, a különleges körülmények miatt elszámolható pótlék, célszerűbb műszaki megoldás jogtalan felszámításának, mint burkolt építőipari ár­emelésnek a kérdésével is. A gazdasági kollégium ki­bővített ülésének résztvevői, köztük a Borsod megyei Ta­nács, az Állami Fejlesztési Bank, a Magyar Jogász Szö­vetség megyei csoportjának képviselői egyetértettek ab­ban, hogy minden jogi esz- j közt fel kell . használni az j építőipari termelői áraknál tapasztalt árfelhajtó törekvé­sek érvényesülésének meg­akadályozására. Ciprusi görögök tüntetnek a nicosiai amerikai nagykövetség előtt, tiltakozásul amiatt, hogy az Egyesült Államok felújí­totta a Törökországba irányuló fegyverszállításait. BT-szikci Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa kedden este egyhan­gúlag a Rhodesiával szem­beni gazdasági-kereskedelmi szankciók megszigorítása mel­lett döntött. A testület törté­netében első ízben fordult elő, hogy mind a 15 BT-tag- ország részt vett a határozati javaslat kidolgozásában, nem­hivatalos jellegű megbeszélé­sek keretében. A határozat felszólítja az ENfife tagállamait, akadá­lyozzák meg, hogy á Rhode­siába tarló export- és onnan érkező importárukat biztosít­sák nemzetközi társaságok­nál, akadályozzák meg to­vábbá az árumárkák, védje­gyek alkalmazásáról szóló megállapodások megkötését a fajüldöző fehér telepes kor­mánnyal. Befelezitek a szovjet—svéri tárgyalási! Szerdán a Kremlben Alek- szej Koszigin, szovjet minisz­terelnök és Andrej Gromiko kü 1 ü gy miniszter bei e j ezl e tárgyalásait Olof Palme svéd kormányfővel. A szerdai tanácskozáson befejezték a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nemzet­közi problémák, valamint a kétoldalú kapcsolatokat érin­tő kérdések megvitatását. A tárgyaló felek azt a meg­győződésüket fejezték ki, hogy a moszkvai megbeszé­lések és találkozók tovább fejlesztik a , szovjet—svéd együtttmüködést a nemzet­közi kérdések megoldásában, és elmélyítik a két ország közötti sokoldalú kapcsola­tokat. Képek a tárgyalásokról Alckszcj Koszigin szovjet miniszter­elnök (jobbról a negyedik), Andrej Gromiko külügyminiszter (jobbról az ötödik) és a Moszkvában hivatalosan tartózkodó Olof Palme svéd miniszterelnök (balról az ötödik) között. Kadhafi ezredes szerdán egy tripoli nagygyűlésen élesen bí­rálta Szadal egyiptomi elnök politikáját, Kairó közeledését az Egyesült Államokhoz. C TK-cáfotat A CTK hírügynökség szer­dán cáfolatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi napokban néhány nyugati új­ság hírül adta: Csehszlová­kiában letartóztattak húsz „ellenzéki” művészt, közöttük írókat, festőket, képzőművé­szeket és zenészeket. Nem az első eset, hogy Nyugaton durva módon meg­hamisítják Csehszlovákia bel­ső életének eseményeit — ál­lapítja meg a CTK. — A bel­ügyi szervek az elmúlt tizen­négy napban őrizetbe vetlek néhány fiatalembert garázda magatartásuk miatt. Közöttük voltak olyan zenekari együtt tesek tagjai, akik hosszú: ideje narkomániában szen­vedtek és ez gyakran ga­rázda fellépésükhöz, komoly károkozásokhoz vezetett. A belügyi szervek szükségét érezték annak, hogy e fiata­lok további züllését megaka­dályozzák. A nyugati újságoK állítása, néhány garázda fia­tal összetévesztése csehszlo­vák művészekkel és alkotók­kal olyan abszurdum, amely csak a nyugati közvélemény | félrevezetésére jó — hangoz­tatja a CTK hírügynökség. iepireiign i legye szarvismariis-lenyészlése (Folytatás az 1. oldalról) és fegyelmezett gondozói munka további lehetőségeket rejt magában, amely az eredményesebb termelésben realizálódik. A szakosított tehenészeti te­lepek vizsgálatával kapcso­latban a jelentés leszögezi, hogy a 28 gazdaság közül csak kilencben emelkedett a tejtermelés. A telepek átla­gában tavaly az egy tehénre jutó évi tejtermelés 1987 li­ter tej volt. Cél az 1976-os év végére, hogy ez a mennyiség tehenenként legalább 100 li­terrel növekedjék. Rendkívül alacsony a tej­termelés a bodroghalmi tsz- ben. (évi 1080 liter) és nagy a visszaesés az eddig jó ered­ményeket elért boldogkővár­aljai bsz-ben. Dicséretes vi­szont a liernádnémeti és me­zőkeresztest szövetkezetek fe- 1 jési átlaga, ahol 3000 liter fe­lelt van az egy tehénre esó tej mennyisége. A szar vasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében a gaz­daságoknak intézkedési ter­vet kell készíteniük, amely tartalmazza a megyei és já­rási tervek üzemekre törté­nő lebontásából adódó fel­adatokat. Panaszkodók A TANÁCSOK ÖSSZEVO­NÁSÁVAL az volt az állam­igazgatás célja, hogy egyrészt csökkentse az igazgatás ki­adásait, másrészt az erők összefogásával hatékonyabbá tegye a településhálózat-fej. lesztő munkát. Némely apró­falunk lélekszámú annyira le csökkent és állandó fogyást mutat, hogy a fejlesztésben is figyelembe kell ezt venni. Kormányzatunk ezekben a községekben is az alapellátás fenntartására törekszik, de nagyobb közhasznú beruhá­zást ilyen helyekre nem cél­szerű szorgalmazni. A fej­lesztési alap koncentrálásá­val a kiemelt település, il­letve alsó fokú központ el­látási színvonalát célszerű javítani. Elvileg fgy fogalmazunk: az összevont településnek mindazt meg kell kapnia, amit önállósága idején saját erejéből biztosítani tudott, te hát annál kevesebb ne le­gyen, legalább annyi, vagy — a lehetőségek határáig — több. Magyarán: ha évente száz méter járdát csináltatott, .az összevonás után is jusson ennyire, mert az rossz vért szül. ha semennyire. Az 1965-ben, de inkább 1966-ban megszaporodott ta­nácsi összevonások eredmé­nyességének mérlegét immár meg lehetne vonni, főkénp olyan járásokban, ahol külö­nösen sok az aprófalu, tehát sok település került — jobb kifejezés híján — alárendelt ségi viszonyba (edelényi, en- csi, ófrdi járás). A kellő kö­rültekintéssel, esetleg közvé­lemény-kutatással isp megala­pozott mérlegelésből kiderül­hetne, az új központok meg­felelően sáfárkodtak-e ki­emelt szerepükkel, nem sér- lették-e meg az összevonás­sal kapcsolatos elveket, ne­ktár) az alárendelt települések lakóinak érdekeit és önérze­tét. Az enesi járásban — a 16 önálló tanácsú község mellett — tizenkilenc körzeti tanács jött létre 1965 és 1970 között. Alárendelt viszonyba került •17 település. A kérdés tehát ez: a 19 falu járt-e jól, vagy 47 rosszul, illetve a „köz*- igazgatási házasságra lépett” minden település hasznát lát­ja-e? Meggyőződésem, hogy álta­lában igen. Az alsó fokú köz­pontban megnövekedett ellá­tási színvonalnak hasznát látják a „kapcsolt” helységek. Az erők elaprózásával nem sokra mentek' volna. Az új áfész-bolt például nagyobb választékot tud biztosítani akar tartós fogyasztási eszkö­zökből is. Egv, de még kettő -három aprófalu sem képe- szervezni új orvosi körzetet, lakást, megfelelő rendelőt, felszereléssel, g'-égyszertárról nv.m is szólva A közművelő dés tárgyi eszközeit is célsze­rű koncentrálni, például a körzeti könyvtárak — meg­felelő szervezéssel — jól szolgálhatják a növekvő igé­nyeket. GARADNA 1970-ben került Novajidrány vonzáskörzetébe, azaz: alárendeltségi viszony­ba. E két falu esetében fur­csa helyzet állt elő, amit nem ártott volna az illetékeseknek végiggondolniuk. 1950-ig — ki tudja, mióta! — Garadna volt a központi község, itt széke't a közjegyzőség orvos, óllatorvos gyógvszertár, a vasútállomás Garadna névre hallgatott, távíróállomás, a fel- szabadulás után rendőri kör­zet (az most is Garudnán). A „bekörzetesítéssel” — ahogy arrafelé mondják — csupán a tanácsi székhely kerülhetett Novajidrányba, az orvos, ál­latorvos, gyógyszertár, körze­ti megbízott székhelye Garad­na maradt, hiszen az egész- ségügvi létesítmények nagy értékű épületekben is jelen vannak, amelyeket nem lehet csakúgy „áttolni”. Novajidrány jóval népe­sebb Garadnánál (duplája), de ez akkor sem volt más­képp, amikor Garadna volt a székhely. Ennek a falunak a lakosságszáma nem fogy, in­kább egy helyben mozog év­tizedek óta (780—760 között ingadozik). Novajidrány di­namikusabban fejlődött né­pesség dolgában, 1970-ben 1539 ember élt Itt. A garadnaiak nem azt fáj­lalják. hogy Novajidrány el­vette tőlük a „vezető szere­pet”, hanem azt, hogy falu­juk korábban megszokott ta­nácsi fejlesztési ütgme alább­hagyott. a közművelődési te­vékenység szemlátomást meg- hervadt. Szemet szúr nekik belterületi útjaik elhanya­goltsága. Az egyik patakhídon már csak akkor végeztek ja­vítást. amikor a gyalogos át­kelés is kezdett életveszélyes­sé válni. Az egyik útra már kétszer kihordatták a kavi­csot a tervezett járdához— a lejtős terepről lemosták az esők az oda szállított anya­got. Az alárendelt szerep ele­ve érzékennyé tette őket, megfigyelték tehát, hogy kul- turházuk kifestéséhez nincs pénz. ugyanakkor a központi községbe drága beton virág­tartókat szereztek be. A két falu békés egymás mellett élését nehezítik az efféle jelenségek. A két egy­másra utalt község népe közé ékelődő kölcsönös vádasko­dásokat meg lehet szüntetni — 'egyik sem alávalóbb a másiknál. Novajidrány szé­pen fejlődik lakóinak szor­galmáén’. Garadna szintúgy, iparkndásban. kulturált vi­selkedésében, a lakások, ud- v'arok rendber.iartásában ke­vés kifogásolni valót tnlálnak a „házuk tálán”. AZ EGY FÓRÉ JUTÓ fej­lesztési alan arányos elosztá­sa kihúzhatta a talajt a na- naszkodók lába alól. Az egv- ség. a kívánatos egvség erő­södnék általa. 1 Gulyás Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom