Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

T976, é’prtfrs 4., ratémap ESZAK-MAGYARORSZAG 11 <* OTTHON ÉLNI Egymásba kapaszkodó ut­cák. A kanyargós közók kö­rülölelik a házakat, meredek lejtő ereszkedik a kerítések mentén. Tállya délelőtt csen­des. Lakat mögött a borkós­toló, zárva vannak az üzle­tek is. A péltniűhely ajtaján tábla: „Kenyér délután négy­kor lesz.” Amott lejjebb, az állomás­ra vezető út mellett széles lapály. Ü t még nem, csak sár- tenger vezet a kétszintes koc­kaházak felé. Fényes abla­kok, füstölgő kémények. A nyers faajtó előtt piros gye- 1‘ekkocsi, ikreknek való. *­Itt benn, a konyhában me­leg van, és friss kávéillat. Ilonka, a fiatalasszony csé­széket lesz a tálcára. — Novemberben költöz­tünk. Ezek a KISZ-lakások két év alatt épültek föl. Ti­zenkét család lakik itt, egy gyereket már mindenütt ta­lál, néhol kettőt is. Fiatal há­zasok vagyunk, valamennyi­en. Szabó Gézáét négy évvel ezelőtt kötöttek házasságot. A férj Pesten dolgozik, az épí­tőiparban, hót végén jön csak haza. — Nem nehéz egész héten egyedül... V — Így rendeztük be az éle­tünket. Amióta ebben a ké­nyelmes lakásban élünk, sok­kal könnyebb. Két és fél szo­ba, fürdőszoba, nagy konyha. A földszinten a nappali, az emeleten a hálók. Egész nap .itthon, vagyok a gyerekekkel, ha vásárolná megyek', viszem a két kislányt is magammal. Nem, nem ikrek, egy év kor­különbség van közöttük. Az­előtt bent laktunk a falu­ban, a Kinizsi utcán. Szülők­nél, egy szobában négyen. Nagyon megörültünk ennek a lakásépítési lehetőségnek... Az építkezésen maguk a lakók is dolgoztak, órabérben. Ma már valamennyien szé­pen berendezkedtek, törlesz­tik az OTP-kölcsönöket. Per­sze, van itt még tennivaló. A ház elöli még a tavasszal parkosítani kell, járható utat kialakítani. Aztán ott van a hátsó udvar is. Sok a gyerek, legyen hol játszani nekik. Erre is sort kerítenek ebben az évben. Fiatal emberek mind, jól ismerik egymást: együtt könnyebben megy a munka. A fiatalasszony tervezget: — A bútorokat már meg­vettük, egy-két háztartási gépre van még szükségünk. Olajbojler a fürdőszobában, gázunk is van. Legjobban a víznek örülünk, azt hiszem, a többiek is. Azelőtt nagyon messziről hordtuk a vizet, fő­zéshez, fürdetéshez. Még a szobákat kell csinosítani. Sze­relek kézimunkázni. A két gyerek mellett is van időm rá bőven. Sajnos. — Miért sajnos? — Jobban szeretném, ha dolgozhatnék. Elkelne még egy kereset. Itt Tállyán, nem találunk magunknak mun­kát. Sokat beszélünk róla a szomszéd fiatalasszonyokkal, hasonló sorsúak, mint én. összejövünk egy lés délelőtti tereferére, szövögetjük a gon­dolatokat, milyen jó lenne a faluban egy varroda. A gye­rekeket is el tudnánk he­lyezni. Vau bölcsőde is, óvo­da is, nemrég korszerűsítet­ték mind a kettőt. Az az igazság, hogy mi szeretjük Tállyát. Itt születtünk, itthon szeretnénk teljes életet élni. A KISZ-1 alvásokban élő fia­talok gondja közös. Pétró Lászlóné is a munkalehető­ség hiányát említi. Van kö­zöttük, persze hogy van olyan fiatalasszony is. aki el tudott helyezkedni. Többségüknek, az itthon maradóknak azon­ban csak a gyereknevelés, a háztartás jut. — Azért nekünk, hááiasz- szonyoknak is könnyebb már a dolgunk — mondja Petró- né. — Nemcsak az új lakás miatt. Néhány éve. amióta megépült az ÁBC-árüház, jobban tudunk bevásárolni is. Anyáméknál még baromfit neveltünk, most már nem ér­demes bajlódni vele. Van mi­relit'. — Főz mindennap? — Csak a gyerekeknek, héthónapos a fiam. A férjein a kőbányában dolgozik, esté­re csak vacsora kell. Itthon töltjük az estéket. Azelőtt so­kat jártuk a környéket mo- torral, szórakozni is mentünk Szerencsre. Most már más köt le minket, tévé. könyvek, összejövünk a házbeliekkel. Van itt Tállyán ifjúsági klub is. de abból már mi „kinőt­tünk”. Az élei: rendje, hogy ott­hont teremtsenek, családot alapítsanak a fiatalok. A ti­zenkét tállyai család saját fa­lujában talált rá erre a lehe­tőségre. * Hlmúlt már dél. A harang­szó után lassan megelevened­nek az utcák. Szürke busz érkezik á megállóba, bátyus asszonyok kászálódnak le ró­la. A vendéglő felé emberek sietnek, kezükben ételhordó. Csapat gyerek jön az isko­lából. A tállyai hétköznapok megszokott rendje. Mikes Mari* r Heti _ postánkba ÜNNEP ÖNÖDÖN Ónod község II. Rákóczi Fe­renc születésének 300. év­fordulóját a szabadságharc­ban betöltött szerepéhez méltóan ünnepli. A két hó­napon át tartó ünnepségso­rozat nyitánya március 29- én volt, amikor a községi tanács és a II. Rákóczi Fe­renc nevét viselő termelő­szövetkezet közös emlékülést tartott. A II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat színvonalas műsora után Román János, a megyei levéltár igazgatója méltatta a fejedelem élet­útját. A község vezetői össze­kapcsolták az évfordulót a már hagyománynak számító ónodi kulturális és sportna­pok rendezvénysorozattal, amikor hetenként kulturális, jlletve sportrendezvényekre kerül sor. Az ónodi napok záróakkordja június 20-án, a Várudvaron megtartott kul­turális seregszemle lesz. Kristály Endre községi HNF-elnök ALKOTÓ IFJÚSÁG A kazincbarcikai 105. sz. Lékai János Ipari Szakmun­kásképző Intézetben a forra­dalmi ifjúsági napok kere­tében március 30-án nyílt ki­állításon mulatják be az Al­kotó ifjúság pályázatra be­küldött munkákat. Szakmunkástanulók és szakoktatók külön és egyiili lesen neveztek be az alkotó energiákat megmozgató pá­lyázatra. E szép bemutató is jelzi: az Alkotó ifjúság pá­lyázat elérte célját, mert to­vábbi alkalmat teremtett a fiataloknak tehetségük bizo­nyítására, amelyet az érdek­lődök délelőtt 10—14 óráig tekinthetnek meg. Gubán Sándorné kulturális nevelőtanár VARJAK A JELENTKEZŐKET Napjaink egyik legége­tőbb gondja a lakáskérdés. A munkahelyi légkör, mun­kafegyelem, munkaerő-gaz­dálkodós és még sók minden múlik azon, hogyan és mi­kor tud a munkahely ve­zetősége megoldást találni dolgozóinak részére egy-egy új otthon biztosításához. A MÁV Mis.k óléi Igazgatósá­gának vezetése mindezeket megértve Igyekezett és igyekszik segíteni akkor, amikor a lakásépítési alap­ból 1975-ben is a legszüli? ségesebb igényeket próbálta kielégíteni. Az elmúlt évben 389 dolgozó nyújtott be igényt építési kölcsönre, eb­ből társasház vásárlásra 184- en, családi ház építésére 205- en vállalkoztak. Szolgálati lakásra es egyéb megoldás­ra 087 jelentkező akadt. Az elmúlt évben 17 millió 422 ezer forint volt a lakás- igénylők támogatására for­dítható összeg. Ebből 10 millió 348 ezer forintot for­dítottak erre a célra. Ebben az évben az árváltozások kompenzálására az eddigi 40—50 ezer forintos hitel helyett 70—90 ezer forint hi­telösszeget biztosítunk dolgo­zóink részére. Mindezekből kitűnik, hogy a munkaerőgondok csökken­tése érdekében igen sokat tesz a MÁV Miskolci Igaz­gatóság vezetősége. Várjuk a fiatalok jelentkezését, akiknek a kezdeti * lakásproblémáik megoldásúhoz a már előbb ismertetett segítséget is meg­adjuk. Or, Kovals Imre a MÁV Miskolci Igazgatóság főkönyvelője NAGY SIKERŰ „FALUNAP” TOKAJBAN Tokaj nagyközség Hazafi­as Népfront Bizottságának újjáválasztási falugyűlés ke­retében, a művelődési ház nagytermében rendezték meg a közelmúltban. A vendégek között köszönthetlék többek között Hegyi Imrét, a me­gyei, Bobkó Ferencet, a já­rási Hazafias Népfront tit­kárát, Ács Károlyt, a tokaji választókerület országgyűlé­si képviselőjét, Éles Gábort, az MSZMP járási és Czint- ner Józsefet, a MSZMP köz­ségi titkárát. Nagy Antal nepfronttitkár beszámolójá­ban ismertette a kongresszus óta végzett munkát, szólt a község és körzetének fejlő­déséről, a lakosság társadal­mi összefogásának eredmé­nyeiről, valamint az V. öt­éves terv célkitűzéseiről. He­gyi Imre, megyei népfront- titkár az egészséges lokál­patriotizmusról, s annak po­ci í ív meg nyilvánu lásairó l szólt, azt követően pedig Czintner József párttitkárnak és Bodnár Nándor népfront- elnöknek átnyújtotta a ..Tár­sadalmi Munkáért" emlék­plakettet. A falugyűlésen a nagyközség lakói közül töb­ben felszólaltak-, akik a köz­ség lakóinak mindennapi eleiével, jövőjével kapcsola­tos problémákat vetettel: fel, Az elhangzott észrevé­telekre. javaslatokra az ille- tékesektől pozitív választ kaptak, s igy remélhető azok megoldása is. Megválasztot­tál; az 54 tagú nagyközségi népfrontbizottságot, az el­nökség tagjait és a megyei ncpfrontbijotlság új tagját. Pap Miklós múzeum igazgató '■■-emeltjében. Klaskó Mihály Tokaj Hiiszonöt éves az Állami Népi AZ EGYKORÚ RENDE­LET tömören, röviden ío- galmaz. „A magyar kórus-, népilánc- és népi zenekari kultúra fejlesztése, magas színvonalon való bemutatása és a tömegszervezeti kultúr- csoportoknak e téren való példamutatása céljából Álla­mi Népi Együttest kell szer­vezni” — olvashatjuk a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa 79/1951. számú rendeletének első paragrafu­sában. Ez a rendelet, a Magyar Állami Népi Együttes ala­pítóokmánya, 1951; március 31-en kelt. Ám ezúttal a ren­delkezés utólag „szentesítet­te” a tényt: az együttes megalakulását. A 30 tagú tánckar 1950. szeptember 4- én tartotta első próbáját, a 90-es létszámú énekkar ok­tóber 2. óta gyakorolt közö­sen, a zenekar pedig — ugyancsak 30-an voltak ak­kor — november 6-tól dol­gozott. a csoda, hogy a hivatalos megalakítás után három nap­pal, a felszabadulás 6. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepségen a már ak­kor világhírű Mojszejev Együttessel közösen bemu­tatkozhatott „Ecseri lakodal­mas” című műsorával a Magyar Állami Népi Együt­tes. A kritikus így irt a Kis Ü.iság 1951. április 10-i szá­mában: „Mór az ’első bemu­tatkozás is nagyszerű táv­latokat nyitott meg, és bi­zonyára nem tévedünk, ha azt, állítjuk, a művészegyüt­tes nemcsak hazánkban, ha­nem a baráti népek orszá­gaiban is nagy szolgálatot tesz majd a népi kultúrán alapuló igazi nemzeti művé­szet megismeri elésével, amely egyúttal mindig az emberi­ség közös kultűrkincse is”. A kritikus nem tévedett. Ezt. tanúsítják az együttes archívumában őrzött adatok, dokumentumok. A Magyar Állami Népi Együttes negyedszázados fennállása alatt 12 egész es­tét betöltő műsort mutatott be. Ezek közül az Ecseri la­kodalmas (1951), a Muzsi­káló tájak (1953), a Kisboj- lár (1956), a Hétszinvirág (1965), a Magyar századok (1968), a Jeles napok (1969), a Tiszán innen, Dunán túl (1972), és a Táncra,muzsiká­ra (1974) ma is a repertoár állandó darabjai. A legtöb­bet játszott műsor az Ecseri lakodalmas volt, több mint 1500-szor adták elő eddig. A címadó tánckompozícióban a menyasszony szerepében 11 táncosnő, a vőlegény szere­pében pedig 6 táncos lépett fel. Az együttes fennállása óta csaknem 3000-szer lépett fel, a nézők száma megha­ladja a négy és fél milliót. Idehaza 1906 előadáson több mint 300 városban, fa­luban szerepeltek, külföldön pedig három világrész 35 or­szágában turnéztak. ELSŐ KÜLFÖLDI fellépé­sükre még az alakulás esz­tendejében sor került: Cseh­szlovákiában jártak, ahová később még három alkalom­mal tértek vissza. Ugyan­csak többször szerepeltek Angliában, Franciaország­ban, a Német Szövetségi Köztársaságban. A Szovjet­unióban bal ' alkalommal mutatták be művészetüket Egy-egy alkalommal voltak — a többi között — Argen­tínában, Brazíliában, Finn­országban. Görögországban, Irakban, Kínában, Lengyel- országban, Mexikóban, Mon­góliában, a Német Demokra­tikus Köztársaságban, Ro­mániában. Útjukat minde­nütt siker kísérte. Müncheni 1959-es vendégszereplésük alkalmával ez a szöveg állt a plakáton: „Évek óta vár­juk! Párizsban négy és fél hónapig játszottak naponta telt ház előtt!” És ezt ne higyje senki ügyes reklámfogásnak. Így volt a valóságban. A színvonalas művészi munkát nemcsak a közönség ismerte el tapsaival. Az El­nöki Tanács 1955-ben a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntette ki az együttest, s tagjai közül az évek során 34-en részesül­tek különböző magas kitün­tetésekben. Ugyancsak az el­ismerés jele, hogy az ének­és zenekar — az előbbi két alkalommal is —. elnverte a Francia Akadémia nagydi­ját. — Vajon milyen ars poe­tica rejlik ennyi művészi si­ker mögött? Amikor ezt tu­dakolom, Katona György igazgatóhelyettes, Várady Gyula szcenikus — mind­ketten a tárcegyütles alapi- ló tagjai —, és Létai Dezső, az együttes rendezője, lánc- karvezetöje, koreográfusa, aki 1957 óla dolgozik az együttesnél, egyhangúan Ká­bái Miklósra hivatkoznak. Valóban: a Magyar Álla­mi Népi Együttes sikerei el­választhatatlanok Rábai Miklós koreográfust, pedagó­gusi és szervezői munkájá­tól. A békéscsabai gimná­zium egykori kémia-biológia tanára, aki tanítványaiból már 1948-ban országos hírű táncegyüttest szervezett, az Állami Népi Együttes tán­cosainak élén korszakos munkát végzett. A magyar néptánc elemeinek felhasz­nálásával teremtette meg koreográfust életművét, amely a Magyar Állami Né­pi Együttes produkcióinak aranyalapja. A MESTER MŰVÉSZI hitvallását magukénak érzik Rábai Miidós egykori tanít­ványai, az együttes mai ve­zetői. Tudják, úgy kell ha­ladni a korábbi úton, hogy Ugyanakkor a maguk ere­deti elképzeléseit valósítsák meg. Nem könnyű dolog ez. Ahogy Katona György fogal­mazott Rábai nyolc mara­dandó értékű műsorára gon­dolva; „Felépült egy csodá­latos nyolcemeletes palota. Most erre nekünk kell fel­húznunk a kilencedik emele­tet úgy, hogy harmonikusan illeszkedjék az épület egé­széhez". Morvay István A Magyar Televízió filmet készített a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével' kitüntetett Állami Népi Együttesről. Felvételünk ennek során az ..Üveges tánc” c. (ánckonipozíeiá bemutatásából idéz egy jelenetet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom