Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
1976. áprííis 4., vasárnap .ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Íz alkotó mka sikereit iiinepeijiik szaHsipÉ szietésnapján Az ünnepség részvevői Teljes üzembe helyezésével- nagymértékben csökkennek importigényeink. A' Hejöcsabai Cementmű megvalósításában valameny- nvi részvevő vállalat elismerést érdemel. A jó teljesítmények közül is kiemelkedői nyújtottak a Villamosipari Vállalat, a Gép- és Felvonószerelő Vállalat, a 31-es Állami Építőipari Vállalat, a Borsod megyei és az Északmagyarországi Építőipari Vállalat, a Szilikátipari Központ Kutató és Tervező Intézet dolgozói. De-folytathatnánk a sort a többi tervező, kivitelező és építő kollektívával. Engedjék meg, hogy a párt é's a kormány nevében köszönetemet fejezzem ki a sikeres, jó munkáért, a Borsod megyei Pártbizottságnak, a szakszervezetnek, a KlSZ- bizottságnak, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak és valamennyi közreműködőnekA továbbiakban arról szólt, hogy új feladatok sokasága van előttünk. A helyzet felmérése, a tennivalók és a célok kijelölése megtörtént, most a cselekvésre kell összpontosítanunk. Minden körülményt mérlegelve reális, de erőfeszítésre késztető növekedést irányoztunk elő az elkövetkező öt évre, amely biztosítja az életszínvonal rendszeres emelését, lehetőséget ad a legszükségesebb méretű felhalmozásra és a gazdasási egyensúly fokozatos helyreűl.itására. ^z utóbbi időben számos intézkedés született gazdasági helyzetünk megszilárdítására, a hatékonyabb, takarékosabb gazdálkodás elősegítésére. Ebben a szellentben munkáltuk ki az V. ötéves terv teljesítése szempontjából kulcs- fontosságú 1976. évi teendőinket. A ránk váró feladatok minden dolgozó kollektívától példás helytállást követelnek. Biztos vagyok abban, hogy a megye dolgozó néoe — köztük az önök szorgalmas kollektívája — mindent megtesz a sikerért, eredményeink gyarapításáért — fejezte be ünnepi beszédét a Minisztertanács elnökhelyettese. Az ünnepi beszédet követően Bondor József építésügyi és városfejlesztési' miniszter átadta az új gyárat a HCM kollektívájának; — Legyenek büszkék erre a modern gyárra, szocialista építőmunkánk új létesítményére. Kérem önöket, a gyár valamennyi vezetőjét, dolgozóját, hogy a termelésben mielőbb érjék el a tervezett szintet, segítsék elő V. ötéves tervi feladataink megvalósítását — mondotta a miniszter, akitől nagy taps kíséretében Szabó István, az új gyár igazgatója vette át a létesítményt. A nagygyűlés keretében kitüntették a HCM kivitelezésében kitűnt dolgozókat- A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült Olasz Sándor, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat vasbetonszerelő brigádvezetője. A kitüntetés ezüst fokozatát öten. bronz fokozatát négyen kapták meg. Az Éoí- tőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést 21-en. ;az építésügyi miniszter dicsérő oklevelét hárman, a Kohó- és Gépipari Minisztérium elismerését egv dolgozó vette át a' ünnepségen. A KISZ védnökséggel létesült gyár átütésében kitűnt fiatalok közül az Hiúságért Érdemérem, KISZ-Érdemérem és Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetésekben hat fiatal részesült. Az ünnepi nagygyűlésen felszólalt Olasz Sándor vasbetonszerelő brigádvezető, aki a kivitelező munkások nevében átadta a svárat a HCM kollektívájának valamint Mazsaroff László. az új gyár villanvszerelőjé. aki valamennyiük nevében elismerését. fejezte ki az építők >ó munkájáért majd a kitüntetettek köszöntét tolmácsolta, Tóth Ferenc—Nagy István Foto: Laezo József Havasi Ferenc beszéde sza a megfeszített munkával eltöltött évekre. A hejöcsabai régi, elavult cementgyár beszüntette termelését és átadta helyét az újnak. Az építőipar növekvő igényei, az elavult berendezések, a nehéz fizikai munka, a már nem megfelelő termékminőség — változásokat követelt. A. régi helyén új gyár született, amely nemcsak a legújabb, a legnagyobb, hanem a legmodernebb berendezésekkel ellátott, legkorszerűbb technológiával termelő létesítménye is az iparágnak. A gépeket távirányítással, központi vezérlőteremből működtetik, a munkások feladata a berendezések, irányítása. ellenőrzése maradt. A nehéz fizikai munka száműzetett a hejöcsabai gyárból. A termelékenységben bekövetkezett ugrásszerű minőségi változást érzékelteti az is, hogy az új üzemben a régihez képest alig több létszámmal érik el a négyszeres termelésnövekedést. A ma átadásra kerülő cementmű még egy közérdekű gondon is enyhít. A régi, elavult berendezésekkel termelő üzem ugyanis naponta, mintegy 30 tonnányi porral szeny- nvezte be Miskolc, amúgy sem túlságosan tiszta leve- gőjét. Az új létesítménynél több mint 200 millió forintot. költöttek a levegőszeny- ny ezés megakadályozó sá ra. Hatásos elektromos filterek segítségével mintegy tizedére csökkent a szennyeződés. A modern nagyüzemről a szó szoros értelmében elmondhatjuk, hogy nemzetközi együttműködéssel épült. Az itt felszerelt berendezések Európa több országának iparát képviselik. Vannak itt csehszlovák, szovjet, NDK-beli, NSZK-ból hozol 1, svájci gépek is. A hal kilométeres szállítószalag gu- mihevedere Japánból érkezett. Természetesen jelen vannak a magyar vállalatok termékei is. Összesen mintegy hatvan vállalat működött közre a legnagyobb hazai cementgyár építésében. A beruházó és kivitelező vállalatok jó együttműködéssel oldották meg a bonyolult feladatot. A hatalmas munka nem volt gondmentes. Elsősorban a külföldi gépszállitásoJv késése hátráltatta a megvalósítást. Időközben módosítani kellett a tervezett határidőket, az építők és a szerelők áldozatos munkájával azonban sikerült csökkenteni az elmaradást. Mindkét gyártósornál már az elmúlt esztendőben végrehajtották az üzemi próbákat és korlátozott' kapacitással megkezdődött a termelés. 1975. év végére valamennyi fontosabb termelőegység elkészült. Az alkotók derekas munkát végeztek, a hátráltató körülmények ellenére a gyár műszaki jellemzői megfelelnek a várakozásnak. A nmnkásgyülcs elnöksége Szívből köszöntőm a nagygyűlés valamennyi részvevőjét. Engedjék meg, hogy átadjam önöknek és önökön kérészül Borsod megye minden dolgozójának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács szívélyes üdvözletét — kezdte beszédét a Minisztertanács elnökhelyettese. T- Régi hagyomány, hogy szabadságunk születésnapját a munkahelyi kollektívák körében •— a gyárakban, a hivatalokban — megünnepeljük. Arról szólt ezután, hogy felszabadulásunkkal népünk évezredes vágyai teljesülitek be. Azon a harmincegy esztendővel ezelőtti tavaszon vált lehetővé, hogy népünk elinduljon a boldoguláshoz vezető egyetlen helyes úton: a népi demokratikus forradalom, a szocializmus útján. — Felszabadulásunkat a Szovjetunió katonáinak sok áldozatot követelő harca, a fasizmus felett aratott dicső győzelme tette lehetővé. Nem illába tekintettek a magyar dolgozók a Horthy-fasizmus negyedszázados rémuralma ^ideién oly sok reménységgel a Szovjetunióra. Április 4-én. hazánk területén bejefeződött a második világháború, megroppantak a kizsákmányoló társadalom addig rhozdíthatatlannak tartott alapjai. Á múltat azonban nem szabad felednünk, az emlékezésből is erőt merítünk az újhoz, az alkotó munkához. — Az elmúlt harminc év alatt nagyobb utat tettünk meg, mint korábban, évszázadok alatt. Annak idején azt mondtuk: élni tudtunk a szabadsággal. Ma már másképp fogalmazunk: megtanultuk az új korszak történelmi leckéjét, tapasztalatokat szereztünk az új világ felépítésében. A gyakorlatban bizonyítottuk, hogy a dolgozó osztálvok képesek az urak nélkül országot vezetni és építeni, méghozzá jobban, tökéletesebben!. Országunk az eltelt harmincegy esztendő alatt — mondotta a továbbiakban — teljesen átalakult. Iparunk termelése ma már töbo mint tízszerese a háború előttinek, amit azt jelenti, hogy ma öt hét alatt termelünk annyit, mint a háború elölt egy egész esztendőben. A szocialista nagyüzemi mező- gazdaság fölényét és nagyszerű eredményeit bizonyítja, hogy a mezőgazdaság ma kisebb területen, kevesebb emberrel másfélszer annyit termel, mint a felszabadulás előtt. E fejlődés nemcsali a nemzeti jövedelem gyarapodását biztosította, hanem dolgozó népünk életszínvonalának rendszeres emelkedését is. Az eltelt három szabad évtizedben lendületes fejlődés jellemezte — és jellemzi ma is — az önök szűkebb hazáját, országunk második legnagyobb megyéjét is. Mindennél jobban bizonyítja ezt az a tény. hogy a főváros után Borsod járul hozzá a legnagyobb mértékben az ország nemzeti jövedelmének megtermeléséhez. A megye hazánk nehéziparának igazi fellegvárává fejlődött. A legutóbbi tervidőszakban 52 milliárd forintot ruháztak be Borsodban. Olyan hatalmas alkotások valósultak meg. vagy vannak születőben,, mint az olefinprogram létesítményei, a húskombinát, a, nemesacél- finomhengermű, a folyamatos acélöntőmű. a rúd-, és dróthengermű, és nem utolsósorban a hejöcsabai cementmű. ez a hatalmas alkotás. amelynek jelképesen ma ünnepeljük születésnapjai. Itt. Borsod megyében és szerte az országban évről évre több építőanyagra van szükség. Az igények azonban már régóta meghaladják a hazai lehetőségeket, s a népgazdaság csak import által jut elegendő mennyiségű építőnnvaghoz. Ezen az állapoton kívánt változtatni dór Józsefet, az MSZMP KB tagját, építésügyi és városfejlesztési minisztert, Csépányi Sándort, az MSZMP KB tagját, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatóját, Lendvai Istvánt, az MSZMP KB ipari és mezögazda- sagi osztályának helyettes vezetőjét. A;: elnökségben foglalt helyet dr. Havasi Béla', az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke, Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára, Rózsa Kálmán, Miskolc város tanácselnöke, Török László, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a megyei KlSZ-bizoti- ság első titkára, Fülöp Péter, a KISZ városi Bizottságának első titkára, Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára, valamint Juhasz Ottó, az ÉpítőkFa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszervezetének titkára. Ott voltak a nagygyűlésen a miskolci székhelyű üzemek és vállalatok, párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek, a HCM építésében részt vett vállalatok, valamint a fegyveres testületeknek a képviselői. As ünnepi munkásnagygyűlésen Hávasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. a kormány, amikort elhatározta azt a fejlesztési programot, amelyben néhány új cementgyár létehozását irányozza elő az ország különböző vidékein. Négyesztendei munka eredményeként felépült és ma már termel a hazai cementipar eddigi legnagyobb és legmodernebb üzeme, a Hejöcsabai Cementmű, amely a termelőkapacitás teljes kihasználásakor évente több mint másfél millió tonna jó minőségű, cementet ad az országnak. Köszönet és elismerés illeti az alkotókat, mindazokat, akik részt vállallak e fontos létesítmény megvalósításában. Munkások, mérnökök, technikusok, katonák, ifjú kommunisták százainak szorgalmára, hozzáértésére, nem ritkán önfeláldozó helytállására volt szükség ahhoz, hogy a mai napon a jól végzett munka tudatában tekinthetünk viszGyárláíugatáson Felszabadulásunk 31.; évfordulójára elkészült Borsod megye és’ Miskolc egyik nagy ipari létesítménye, a Cement- és Mészművek hejöcsabai ülj gyára. A több mint 4,5 milliard forint költséggel épült gyár évente 1 millió 600 ezer tonna cement előállításával segíti majd népgazdaságunk V. ötéves tervi építkezéseinek megvalósítását. A KISZ védnökségével épült gyár létrehozásában számos hazai és külföldi vállalat vett részt. Tegnap, április 3-án délelőtt ünnepélyes keretek között megtörtént az avatás, amelyre munkásnagygyülés keretében került sor a HCM tmlc-csarnokában■ Mintegy 5 ezer dolgozó köszöntötte felszabadulásunk évfordulóját, valamint az ez alkalomra elkészült űj gyárat. A nagygyűlést Már húsz Dezső, a Cementes Mészművek Hejöcsabai Gyárának párt• titkára nyitotta meg. Meleg szavakkal kö- ^ szöntptte az ünnepség résztvevőit, a gyár, valamint a HCM építésében részt vett dolgozókat. Külön is tisztelettel üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Havasi Ferencet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP KB tagját, a Borsod megyei Pártbizottság első titkárát, Bon-