Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-17 / 92. szám

1976. április 17., szombat » ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Kisiparosok a Jakosság szolgálatában SÜO mester hiiÍBiY&ih' Kilencven három szakmá­ban 4558 kisiparos dolgozik megyénkben. Közülük csak­nem 1500-an munkaviszony mellett. 346-an pedig nyug­díjasként gyakorolják iparu­kat. * A falvakban, a kis telepü­léseken — ott, ahol a szocia­lista szektor valamely formá­ja nem elégíti ki a lakosság szolgáltatási igényeit — egy­re inkább szükség van az iparos kézre. Egészséges a verseny a jó minőség, a szo­lid ár, a gyors munka jegyé­ben. Ma már senki sem vitatja, hogy a kisiparosnak.* szorgal­mának, munkája miőségének arányában joga van keresni. Az viszont fontos, hogy jóléte együtt növekedjék a megren­delő megelégedésével, örö­mével. Egyértelmű, pontos megegyezésre van hát szük­ség kettőjük között, s arra is, hogy a kisiparos garanci­át vállaljon munkájáért. Mi szabályozza az „adok— kapok” mindennapi gyakor­latát? Mi a biztosíték rá, hogy a megrendelő a pénzé­ért olyan szolgáltatásban ré­szesül, amilyent elvár? A KIOSZ Borsod megyei szer­vezetében 61 szakmai bizott­ság működik, több mint 200 taggal. F„ adatuk, hogy a la­kosság panaszait kivizsgálják, s reális döntést hozzanak. A bajt legtöbb esetben orvo­solják is: évente legfeljebb lcét-három ügy kerül bíróság elé. Sokkal inkább többet tesz a szervezet a panaszmentes munka biztosításáért. A fél­évenkénti taggyűléseken, kis- gyüléséken értékelik a kis­iparosok munkáját, s meg­beszélik a tennivalókat is. A téli hónapokban csaknem másfélezer magániparos vett részt szakmai tanfolyamon, több mint 30 szakmában. Az áralkalmazás szabályaival, a kalkulációval külön oktatá­son ismerkednek. Napjainkban egyre keve­sebb az olyan mester, aki egyszerre többféle szakmában is otthon van. De a megye legeldugottabb településén is szükség van villanyszerelőre, lakatosra éppen úgy, mint cipészre vagy fodrászra. Az utóbbi években egyre inkább kialakul a falvak szolgáltatá­sának egy természetes for­mája: az „átjáró mozgalom”. Ott, ahol nem élne meg egy önálló kisiparos, a közeli te­lepülések szakemberei végzik el a munkát. A gyakorlat hasznosnak bizonyult: ma már több mint 650-en levé- ketiykednek a mozgalomban. A nagyobb községekben mind több kisiparos lát el ügyeleti szolgálatot. Főképp a szerelőm unkában szervezik meg az esti. s az ünneonam Ogvelel . .a megyeije.i i.öbb szakmá­ban azonban hiányzik az ipa­ros kéz. A kis községekben kevés a férfifodrász, az asz­talos, a javító kőműves. Nem kevesebb, min' 800 szakem­berre lenne szükség, bádogos, tetőfedő, kádái. szűcs, cse- réokűH’hás. kelmefestő és más iparágakban is. A fiata­lok inkább gén mellé állnak, igen sok mester marad ta­nuló nélkül. A KIOSZ a hi­ányszakmákban több ösztön­díjat ad a fiataloknak, a szakemberek pedig nevelési pótlékot kapnak. Első oillantásra talán meg­hökkentő. hogy az. utánoól'ás biztosításának egyik forrása a kontár. A szó jogi értelme­zése szerint az a kontár, aki iDarjogoosítvány nélkül végez rendszeres ioari tevékenysé­get. A KIOSZ arra ösztönzi ezeket az embereket, hogy munkaviszonyuk mellett vált­sanak iparengedélyt. Ehhez, viszont az üzemek, vállalatok megértése, támogatása is szükséges. Ha olyan dolgozó­juk kérelmét támogatják, aki a munkahelyén helyt áll, s kisiparosi tevékenysége is a lakosság megelégedésére szol­gál. az egész társadalom ja­vára tesznek. Saját dolgozói­kat is segítik: az üzem kapu­ján kilépve valamennyien igén3'lik a személyi, a dologi. ' s egyéb szolgáltatásokat. A kisiparosok szervezeti te­vékenységének is eredménye, hogy mindinkább javul a magániparosi munka minősé­ge. Megyénkben például az elmúlt két év alatt éppen a felére csökkent a megrende­lők panaszainak száma. A kisiparosok jó munkáinkért állami elismerésben, társa­dalmi megbecsülésben része­sülnek. Az elmúlt évben több mint 770 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek; s erkölcsi-politikai állásfog­lalásukat bizonyítja az is, hogy megyénkben 115-kisipa­rost tanácstaggá választottak. Mikes Mária Szorgos munka Magva Mán Három hetet késve, nehe­zen köszöntött be ez idén a tavasz Hegyaljára. Az el- műit szeles, hideg napok után végre melegebbre for­dult az idő, s így az állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek a sátoraljaújhelyi járásban leljen erővel, nyúj­tott műszakokban végezhetik a tavaszi munkákat. Minden rendelkezésükre álló emberi és gépi munkaerővel dolgoz­hatnak a földeken, hogy a lemaradást mennél hama­rább behozhassák. Különösen a bodrogközi mély talajon nem tudták ko­rábban megkezdeni a mun­kát, ezért itt még sok a ten­nivaló. A tavaszi árpa, bor­só és mák vetésével a leg­több gazdaságban végeztek, sőt I-Iegyalja déli részein: Szerencs, Bodrogkeresztúr, Mád, Tállya, Ond., Golop környékén az árpa már szé­pen zöldéi!. A szerencsi já­rásban egyébként megkezd­ték a burgonya és a cukor­répa vetését, a Bodrogköz­ben szintén. Itt ezenkívül földbe tették a köményma­got is az értékes fűszernö­vény termesztésére társult tsz-ekben. Tokaj-Hegyulián sok mun­kát ad a szőlőföldek és a gyümölcsösök ■ gondozása is. A mandiilafák most virá­goznak, a kajszi és a korai cseresznye binibós állapot­ban van, a meggy, körte, őszibarack virágzását visz- szavelette a hideg időjárás. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdásági Borkombinát nagyüzemi kordonos tábláin idejében végeztek a metszés­sel, s jelenleg a tolcsvai, tar- cali, bodrogkeresztúri, mád! szőlőföldeken az új telepítést készítik eló, amihez a szük­séges gyökeres oltványokat a tarcali szaporítótelepen állí­tották elő. A korábbi évektől eltérően a telepítéshez már nem betontámokat. hanem faoszlopokat használnak. A jövőben ugyanis nemcsak a talajmunkákat, hanem a Szü­retet is gépesíteni kívánják, s ennek lebonyolításához a faoszlopos ültetvények al­kalmasabbak. mint a merev betontámos szól ősorok. Késésben vannak a hegy­aljai, hegyközi és bodrogkö­zi körtefák, szilvások és al­máskertek tavaszi munkáival is. A fák metszésével min­denütt végeztek ugyan, ele az első permetezést az elmúlt hetek hideg, szeles időjárása miatt qsak most kezdhették , meg. * Korszerű oktatás A 3-as ÉPFU-nál minden­kor elsődleges feladatnak te­kintik a balesetek megelőzé­sét. csökkentését. A balesetek számának csökkentése érdekében nö­velték az oktatás színvonalát. Első lépésként önálló oktatási és ellenőrzési csoportot hoz­tak létre, amelynek feladata az oktatás szervezése és tik bonyolítása a járművek for* ga'mi és műszaki ellenőrzése, s balesetek helyszíni kivizs­gálása. az okok feltárása. Mind. a négy megye terüle­tén szakosították »•' oktatást. Ez azt jelenti, hogv külön- •ki'lön tart mink oktatást — előre elkészített tematika1 alapién —. a hagyományos, a v;-, ül] t fvé^’^Ő. i.V'í ömlesztett cementet és por­anyagot szállító gépjármű­vek. a beton mixer-kezelők, a nehézgépkezelők és a rako­dók részére. A tematika ki- . fér a közlekedésrendészeti, a i Folyik a kukorica vegyszeres gyomirtásé az cdelényi Alkotmány Termelőszövetkezetben. Nemrégen egy Peni'X—100 tip .■>>! pennetlckevcrő gépet vásároltak. A pótkocsira szerelt magyar gyártmányú berendezés négy szántóföldi permetezőgépet szolgál ki folyamatosan. műszaki, a forgalmi és keres- kede'mi. va1 amint a baleset­megelőzési és elhárítási tud­nivalókra. Az időjárás válto­zása esetén •— például a téli átálláskor —, rendkívüli ok­tatásra is gondolnak. Segíti a' balesetvédelmi munka színvonalának növelé- , sót. hogy az üzemegység gép- járművezetői és gépkezelői részére minden évben köte­lező vizsgál írnak elő. Amennyiben a vizsga siker­űden, pótvizsgát tehetnek a dolgozók, ám ennek sikerte­lensége esetén az. újabb vizs­gáig visszaminősítik, vagy más munkakörbe helyezik őkel. Az üzemegység minden év­ben részt vesz az MKBT-k és m.esvei rendőri közleke­désrendészeti osztályok KRESZ-verseny ein — rend­szerint szép eredményekkel —, s hagyományos már a ki­rendeltségi. üzemegység!’, vál­lalati KRESZ-vetélkedő is. S hogy a tanuláson, gyakorlá­son kívül mennyire érdemes ezéken, részt venni, azt bizo­nyítja: a vállalati verseny el­ső hal helyezettje 3500—2000 forint jutalmat is kap. S megtörtént már az is, hogy az első helyezettek — éppen a versenyen bizonyított tudá­suk. kénességeik révén —, magasabb beosztásokba ke­rültek. A négy megye nagy terü­lete, a szétszórtság külön ne­hézséget ielent az oktatás megszervezésekor. Ráadásul arra is gondolni kell, hogv ez a munka ne menjen a ter­melés rovására. Ám, hogy mennyire megéri, azt igazol­ja: a 100 000 km-re eső bal­esetek száma éwöi évre ke­vesebb a 3-as ÉPFU-nál. As ünnepi enúes Csütörtökről péntekre vir­radó éjjel a Nyugati pálya­udvarról Mátészalkára elin­dult az első mentesítő vonat — ezzel megkezdődött a köz­lekedés ünnepi csúcsforgal- ma. A vasút a nagy forga­lom lebonyolítására húsvét- ra 126 mentesítő vonatot in­dít. Ebből pénteken a déli óráktól 30, szombaton 44 ki­segítő szerelvény közlekedik a legforgalmasabb vonala­kon. elsősorban Budapestről Miskolcra, valamint Debre­cenbe, Nagykanizsára, Sze­gedre. Szombathelyre és Pécsre. A Volán 2300 kisegítő járattal készül fel az ünnepi forgalomra. Az Engels téri pályaudvarról tegnap déltől 35 mentesítő járat megy; egyebek közölt: a hevesi vo­nalon 6. a bajain 4 közleke­dik az előre jelzett igén.vek- hek megfelelően. Szombaton, amikor már felszabadulnak a munkásszállító és a szer­ződéses járatok, csupán a budapesti főpályaudvarról 70 plusz kocsival szállítják az utasokat. Munkába állították •a mozgó javítóműhellyel és ' üzemanyag-állomással ellá- I tott Szent István téri pótpá- lyaudvart is. ahol egyrészt felkészítik a kocsikat az in­dulásra, másrészt oda futnak be a vidéki járatok is. Tavaszi „nagytakarítás” \ A KPM Borsod megyei Közúti Igazgatóságának speciális gépkocsijai ezekben a napokban mossák, tisztit jak az út menti korlátokat, és jelzőtáblákat. Fotó: Szabados György Az alaptalan perlekedések elkerüléséért Az Autó-motor című lap 1976. március H-i számában megjelent egy cikk „Igazunk volt” címmel, amely az ér­dekelt állampolgárok tájékoz­tatására szolgált. A cikk az­zal foglalkozott, hogy a la­kásfenntartó szövetkezetek tagjai, továbbá a társasház­ban levő öröklakás-tulajdo­nosok részére az OTP ál­tal a lakásokkal együtt ér­tékesített garázsok után il­letéket kellett-e fizetni, illet­ve a 75/1975. (XII. 30.) PM számú rendelet alapján a jö­vőben kelt-e fizetni. A cikk utolsó bekezdése végső kö­vetkeztetésként megállapítot­ta: „Miután ez a rendelet 1976. január 1. napján lépett hatályba, nyilvánvaló, hogy. 1976. január 1. napja előtt létrejött adás-vételi szerződé­sek esetében a garázsra (gép­kocsitárolóra) vonatkozó adás-vételi szerződéskor az illetékkivetés jogellenes volt.” Indokolt erre a cikkre visz- szatérni, mert Borsod megyé­ben is több iiyen vitás kér­dés merült fel és a hivatko­zott végső megállapítás, kö­vetkeztetés esetleg az állam­polgárokat olyan további pol­gári perek kezdeményezésére biztatja, amely alaptalan, szükségtelen perlekedéshez vezethet. Az 1976. január 1-éoi ha­tályba lépett 75/1975. (XII. 30.) PM számú rendelet elölt a 11/1966. (VI. 2.9.) PM szá­mú rendelet 30. § (7) bekez­dés h) pontja rendelkezett az illetékek kiszabásáról. E rendelkezés értelmezésével kapcsolatban vita volt abban a kérdésben, hogy a tanácsi értékesítésé lakással együtt megvásárolt garázsok után vagyonátruházási illetéket kell-e fizetni, vagy sem. Eb­ben a kérdésben, a Leglel- sőbb Bíróságnak is volt eseti állásfoglalása, amely a vitát teljes mértékben nem zárta le. A cikk is hivatkozik rá, hogy a Pénzügyminisztérium és az Országos Takarékpénz­tár álláspontja szerint gará­zsok vétele esetén a vevő il­letéket tartozik fizetni. Ezt a vitát véglegesen a hivatko­zott. 75 1975. (XII. 30.) PM számú rendelet zárta le, amely egyértelművé tette az előző jogszabályt. Az említett rendelet 3. § (2) bekezdése az eddig hatályos rendelke­zéséket az alábbiakkal egé­szíti ki: ,.A (7) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség a la­kásfenntartó szövetkezet ré­szére értékesített. nem lakás céljára szolgáló épületekre, épületrészekre, helyiségekre is kiterjed, de nem terjed ki a szövetkezeti lakástulajdo­nosoknak vagv más személy­nek értékesített, önálló ingat­lanként nyilvántartott ga­rázsra (gépkocsitárolóra) és egyéb — ugyancsak önálló ingatlanként nyilvántartott — nem lakás céljára szolgáló helyiségre. A (7) bekezdés h) pontja szerinti illetékmentesség a la­kóház közös célt szolgáló ré­széire, helyiségeire is kiter­jed, de nem terjed ki a kü­lön tulajdonban álló, önálló, ingatlanként nyilvántartott garázsokra (gépkocsitárolók­ra) és egyéb — ugyancsak önálló ingatlanként nyilván­tartott — nem lakás céljára szolgáló helyiségekre”. A hivatkozott módosítás alapján nem lehet levonni azt a következtetést, hogy az előző jogszabályok alapján a szerződés megkötésekor az. il­leték kivetése jogellenes volt. A jogszabályok értelmezésé­re vita esetén elsősorban az a szerv jogosult, amely azt kiadta. Annak a kérdésnek az eldöntése ugyanis, hogy a jogszabályalkotónak mi volt a szándéka a szabályozással, elsősorban a kiadó hatóság feladata. Ez esetben pedig, mint hogy ez a cikkből is kitűnik, a Pénzügyminiszté­rium úgy foglalt állást, hogy v azok után a garázsok után is fizetni kell illetéket, ame­lyeket a lakással együtt ér­tékesítenek. Az illetékkisza­bási hivatalok egy érvényben levő jogszabályt alkalmaztak, tehál törvényesen jártak el. A megjelent cikk végső kö­vetkeztetése téves másrészt azért is, mert a 75/1975. (XII. 30.) PM számú rendelet 17. §-a meghatározza átmeneti rendelkezésként azt is, hogy a rendelet melyik szakaszát kell a folyamatban levő ügyekben alkalmazni, ebben pedig a 3. §-ban foglaltak nem szerepelnek, ezért ezt a folyamatban levő ügyekben alkalmazni nem lehet. A jog­szabálynak ebből a rendelke­zéséből következik, hogy az 1975. december 31-ig kelet­kezett, garázsok illetékével kapcsolatos vitás ügyekben a régi jogszabályt kell alkal­mazni és csak azokban az »esetekben lehet a módosított PM-rendeletet figyelembe venni, a melyekben az intéz­kedés 1976. január 1-e után történt, illetve történ" Mindenképoen indokolt felhívni az érdekelt állam­polgárok figyelmét arra. tiogy a 11/1966. P’" számú rende­let módosítása nem teremt jogaianot rá, hogy az 1975. december 31-e előtt keletke­zett ügyekben is alkalmaz­zák a 75T975. (XII. 30.) PM számú rendeletet, különösen nem arra. hogy a már kifi­zetett illetéket az illetékki­szabási hivatalok visszafizes­sék A cikkírónak annyiban Volt igaza, hogv az elavult jogszabályra felhívta a fi­gyelmet és az ilyen figyelem- felhívás alapján a Pénzügy­minisztérium e'őző rena„ln(ét módosított» Dr. Dean András megyei főügyész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom