Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-17 / 92. szám

1976. április 17., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A BVK a nagyvilágban Termel a húskombinát A Magyar Kereskedelmi Kamarában a napokban Páz- mándi Gyula, a Borsodi Ve- gyikomb,inát kereskedelmi igazgatója tartott előadást a védjegy-bizottság tagjai előtt a BVK kereskedelmi és védjegypolitikájáról. Az elő­adás témája azonban ko­runk időszerű gazdaságpoli­tikai gondjai mellett túlnyú­lik a BVK berkein és a gon­dok, az útkeresés módjai ál­talában alkalmazhatók, érvé­nyesíthetők minden nagyobb vállalatra. Gyors reagálás A Borsodi Vegyikombinát kereskedelmi es védjegy poli­tikája csak az utóbbi ot év­ben alakult ki. Talán ennek is köszönhető, hogy az el­múlt három évben a világ­piacon termékeiből !i—lü millió dolláros forgalmat bo­nyolított le. Nehéz az inter­kontinentális gazdasági együttműködés közepette kü­lönböző külső hatásokat ki­védeni, nyereségesen termel­ni. Az elmúlt évek energia- ós nyersanyagválságát szin­te minden ország megérezte. A Szovjetunió az egyedüli kivétel, amelyik hatalmas ter­mészeti kincseivel és azzal a sajátosságával, hogy az óriá­si termelési értek mellett, a külkereskedelem aránya vi­szonylag kicsi. — kivédhette az infláció és a válság hatá­sát. Hazánk, amely közismer­ten nyílt gazdaság, lényege­sen jobban „kiszolgáltatott” . a külgazdasági tényezőknek. Jól mutatja ezt a nyersanya- gok és műanyagok árában az elmúlt években megmutatko­zó, sok esetben spekulációs ár­emelkedés is. Amíg például 1972-ben 1 tonna pvc világ­piaci ára 200 dollár alatt volt, addig 1973-ban 200— 240 dollár és 1974 végén, igaz, elsősorban feketepia­con, de az 1200 dollárt is elérte. Az elmúlt években visszaesés következett be, 450 dollárt adlak tonnánként. A Borsodi Vegyikombinát reagálási sebessége — sok­szor az állami intézkedések esetenkénti lassúsága miatt — nem volt a leggyorsabb, így a konjunktúrát nem tudta maradéktalanul kihasználni. A IV. ötéves terv egyik leg­nagyobb jelentőségű egyez­ménye, együttműködése, a szovjet—magyar öleli n prog­ram volt.'Ennek' első lépcső­jét a százhalombattai1 olajfi­nomító és hőerőmű, valamint a lenínvárosi oíéfinmű adta. Az itt gyártott etilént, mint közismert, csővezetéken a ka­lusi kombinátba juttatják, ahol 250 ezer tonna vinilklo- i'idol állítanak elő belőle. De már emulziós pvc-t is gyár­tanak, es mintegy két év múlva szuszpenzios pvc elő­állításúra is képesek lesznek. Az együttműködés második lépcsője lesz. a PVC—III. üzembe helyezése, ami 100 ezer tonna pvc-por előállí­tására lesz alkalmas. A . je­lenlegi gyártókapacitással együtt a BVK pvc vonatko­zásában optimális üzemnagy­ságot ér el. Nem elég azonban csupán termelni. Az árut érléiiesile- ni is kell! Ehhez hozzájárul a lengyel—magyar vegyipari egyezmény, amelynek értel­mében Lengyelország 50 ezer tonna pvc-t vesz majd ál. A nagyarányú növekvő expor­tot minden esetben meg kell előznie a vállalati szervezet, a belső mechanizmus átalakí­tásának is. Annál is inkább, hiszen a belső piac, de a külföldi értékesítési lehető­ség szőkébb, mint amilyen mértékben az eladható ter­mékek köre bővül. Ezért a vállalatnál előtér­be került a kereskedelmi stratégia fejlesztése, sokat javult a piaeelökészitö mun­ka. Valamennyi értékesíthe­tőséget befolyásoló tényezőre, minőségre. szállítási ha­táridőre, árpolitikára növek­vő figyelmet fordítanak. A beruházási döntéseket is pi­acra orientálva végzik. A tő­kés exportot 1980-ru tízszere­sére kell növelniük, ezért a CHEMOLIMPEX-szel is szo­ros kapcsolatokat alakítottak ki, együttműködési szerző­dőst kötöttek a megfelelő piac biztosítására. Érdek és cél Ennek a jelentőségét és szükségességét az adja meg, hogy a 80-as években Euró­pában elsősorban a szocialis­ta országok gyárad jóvoltá­ból egymillió tonna pvc-por belépésével kell számolni. Ennek legalább 25 százaléka exportra kerül. Az a furcsa helyzet áll tehát elő. hogy a világpiacon a szocialista or­szágok egymással fognak ver­senyezni, ami kissé nyomott, alacsonyabb világpiaci árat Eredményezhet. Növeli még a nehézségei, hogy a tőkés relációban viszonylag magas védővámmal is 1 nehezítik a szocialista országok, így ha­zánk exportját is. Az akadályok csökkentésé­re a kereskedelmi politikát úgy alakítják, hogy a pilla­natnyi kereskedelmi érdeket alárendelték a távlati célok­nak. Ezért jelentős árkocká­zati alapot különítettek el, hogy akár növekvő import útján is biztosíthassák a he­lyes nagyarányú és lépcső zetes exportot. Ez a piacpo­litika megkönnyíti a felfutott termelés után a termékek el­helyezését. hiszen a gyakor­lat azt mutatja, hogy az olyan pvc-termék elhelyezése, ame­lyet még nem ismernek, 20 százalékkal alacsonyabb áron sem oldható meg. A csomagolás cs ijiéuy Növelik az általános pro­pagandatevékenységet; a fel­használás módjait bemutató filmeket készítenek, szakosí­tóit kiállításokon és mű- anyagipari konferenciákon vesznek reszt. Nem lényegte­len szempont az olyan árpo­litika kialakítása, hogy vá­lasztási lehetőség esetén a vevő inkább a pvc-termék mellett döntsön. A minden­napok feladata az export pénzügyi akadályainak fel­kutatása. vám. forgalmi adó, cs lehetőleg ezek megszün­tetése. A védjegypolitika, amely nagyon lényeges alkotóelem a kereskedelemben — hiszen az emberek tudatában is ak­kumulálódik és vásárlásra ösztönöz —. egyre inkább előtérbe kerül a vállalat éle­tében. Valószínűnek látszik, hogy az „öröklött” BVK-emb- léma, amely sok szempont­ból vitatható, megváltozásra kerül. A nemzetközi kereske­delemben ugyanis van ha- i tionló geometriájú. de sok- i szór a TVK-vál, vagy a BVK- val is összekeverik a Borso­di Vegyikombinátot. Az em­berek tudatában „márka”- jelleggel rögződő termék, akár idegen szóösszetételei, akár magyar hangzású, meg­felelő hatást vált ki. A szak­értelemmel elkészített ábrás védjegyek szintén kedvező hatásúak, feltéve persze ak­kor. ha a termékek minősége mindenkor megfelelő, kiváló. Ma már a korszerű cso­magolásnak is igen nagy je­lentősége van, nemcsak az árut kell védeni, hanem a csomagolásnak mintegy rek­lámozni is kell a gyártó cég termékeit. A jó csomagolás védi a minőséget, amit vé­gül is a vevőnél kell lemér­ni és ennek hatékonysága a kereslet nagyságában, a vál­lalati jövedelmek mértéké­ben nyilvánul meg. Buciiért Miklós 1 városéit, a gyárért A szocialista brigádok ál­tal végzett társadalmi mun­ka erőtartalékként szolgál népgazdaságunk terven, felüli fejlesztéséhez. Meggyorsítja a lervfeladalok megvalósítását. Az LKM, 18 500 fős kollek­tívájával élen jár a' társada/- mi munkában. Az elmúlt év­ben Miskolc város szépítésé­ért 65 ezer, a gyárért pedig 35 ezer társadalmi munka­órát teljesítetlek a- kohá­szok. A gyáregységek közül a nagyolvasztó szocialista brigádjainak tevékenysége emelkedik ki, közülük is Be- dö Sándor kohász és Kor­nyék Szilveszter gépész szo­cialista brigádjának munkája, akik nemcsak az ajánlásban szereplő társadalmi munka­vállalásnak lettek elegei liá­néin önálló kezdeményezés­sel is éllek. Ök indították el a tiszta gyárért versenymoz­galmat, amihez később min­den gyáregység csatlakozott. — Mi, gépészek, a kohók­nál a fúvó- és hűtöszerelvé- nyekkel dolgozunk, és gyak­ran bosszankodtunk a mun­kaeszközök rossz tárolása miatt, amelyeknek az elöke- resése olykor órás munkaidő- kiesést is jelentett. Ezért úgy határoztunk, hogy felhí­vással fordulunk a nagyol­vasztó gyáregység szocialista brigádjaihoz „Mindent a he­lyére!” és „Gyáregységünk tisztaságáért!” jelszóval. A felhívás óta elteli egy év és a gyakorlat azt mutatja; eredménnyel járt. Munkánk szervezettebb lett, jobb a rou n ka idő-ki használásunk — mondja Hornyait Szilveszter, a Beljajev szocialista brigád vezetője. — A gyár tisztaságáért verseny mozgalmát hazánk felszabadulásának 31. évfor­dulója tiszteletére indította be a gyár vezetősége, a gyár egész területén, amelynek most folyik a gyáregységen­ként! értékelése — mondja Hámori József, a nagyolvasz­tó üzemvezetője. .Nehezebb dolguk van a szocialista brigádoknak a va­rosban végzendő társadalmi munkák megválasztásával, mivel nem kapják meg idő­ben az ehhez segítséget nyúj­tó ajánló jegyzéket. Az idén is március közepén érkezett irieg, amikorra a szocialista brigádoknak már le kellett adniuk az éves társadalmi- munkavállalásukat. — Mindig bajban vagyunk a városi munka-vállalások­kal. Evek során így az a gya­korlat alakult ki a brigá­dunkban. hogy abba az óvo­dába. bölcsödébe és iskolá­ba megyünk dolgozni, ahol a munkatársak gyermekei van­nak — ez volt a legcélrave­zetőbb megoldás — mondta Bedő Sándor szocialista bri­gádvezető. Jó lenne, ha időben tudna koordinálni e téren a váro­si tanács lársadalmi munká­val foglalkozó operatív bi­zottsága, és a gvár munka- verseny osztálya, annál is inkább, mert a társadalmi munká vállalások szervezet­lensége csökkentheti a szo­ciálisig brigádok munkalen­dületét. Nagy Éva Egyre több áru hagyja el a Miskolci Húskombinátot napjainkban, Nehézkes kiszolgálás A mezőgazdaság gépeilátása A szovjetek pirosai, az NDK-sok kékjei, a csehszlo­vákok zöldjei, a magyarok tarkái — tetszetős a szem­nek az a színkavalkád, ame­lyet a megyei AGROKER géptelepe nyújt, A telep dol­gozói azonban kevésbe lát­ják a szépei, hiszen hihetet­lenül nehéz körülmények kö­zött végzik mindennapi mun­kájukat. A vállalat régi te­lephelyét ugyanis felszámol­ták, értékesítették: kcllelt a pénz a Mályi halárában lé­tesülő új, korszerű telephely beruházásaihoz. A telep ve­vője is sürgetett, nem volt más lehetőség, mint átmene­tileg bérelni egy telket a Sa- jó-parton. A hely szűkös a gépek műszaki vizsgáztatói valóságos ügyességi versenye­ket végeznek. De nemcsak a teleD dolgozói, hanem a vá­sárlók — a mezőgazdasági nagyüzemek — is „szenved­nek”. A Besenyői úton szám­láznak. a Sajó-parton kapják a gépel — ráadásul nehéz el­jutni mindkét helyre a város útkorszerűsítési munkálatai miatt. * — Sok türelmet kérünk vá­sárló feleinktől — mondja Fodor László, az AGROKER igazgatója. — Szerencsére olyan jók a kapcsolataink, hogy ez az átmeneti kényel­metlenség nem rontja üzleti tevékenységünket. Partnere­ink előtt ismeretes, hogy augusztustól már az új tele­pen értékesítjük a gépeket, az év végén pedig már az alkatrészraktár is kiköltöz­het az új telepre. A növény­védőszer és műtrágya-értéke­sítés sajnos csak a jövő év végén kezdődhet az új tele­pen. Mindeddig a terveknek megfelelő ütemben épülhetett az ország legkorszerűbb AG- ROKER-lelepe. korrekt mun­kál végeznek az építők. Mos­tantól kezdve — lehetséges, hogy csúsznak a részhatár­idők. Tavaly ősszel súlyos balesetet okozott egy. a II. világháborúból visszamaradt akna. A közelmúltban újab-. bal talaltak. Elképzelhető, hogy több is van a terüle­ten. A mélyépítési munkála­tok tehát szünetelnek, egé­szen addig, amíg a szakem­berek befejezik a tüzetes vizsgálatot, megtisztítják a területet. * I Tavaly 1 milliard 59 millió forint értékű gépet, gépalkat­részt, műtrágyát és növényT védő szert forgalmazott a me­gyei AGROKER, jóval többet, mint 1974-ben. A siker kötelez, s a múlt évek eredményei, viszonyítá­si alapot is adnak. A válla­lat igazgatója a mar rögzí­ted szerződések, megállapo­dások alapján a tavalyinál is kiegyenlítettebb anyagi-mű­szaki ellátást ígér 1976-ra. A mezőgazdasági üzemek koncentrálásának következté­ben bizonyos mértékben meg­változtak, módosultak az igé­nyek. Raba—Steigerte, K— 700 A-ra,.T 105 K-ra és 1^0- as Zetorra várnak legtöbben. Sajnos, késnek a szállítások, nem érkeznek meg a fősze­zonra, a T—150 K-sok zöme csak a negyedik negyedév­ben várható. Sovány vigasz azoknak, akik a nagy erő­gépekre várnak, de bőven van raktáron DT—75-ös trak­tor. a szovjet partner már a harmadik negyedévi kötele­zettségének is eleget telt. Ezek a gépek egyébként meg­felelnek a mi megyénk dom­borzati viszonyainak, számos jó tulajdonsággal rendelkez­nek, noha kisebb a teljesítő­képességük. Keresed cikk a bolgár szplőtraktjor. az elő- megrendeiéseknek eleget is teli az AGROKER, s remé­lik, hogy az első gyomirtás idejére a további szállítmá­nyok is megérkeznek. Száz darab SZK—5-ös kom­bájn áll a Sajó-parton. van pár darab az SZK—6-osból is. A mezőgazdasági üzemek szakemberei előd ismerete­sek a tavaly nyári gondok, — a bosszúságok is. A szovjet mezőgazdasá g i gépgyá ra k erejükön felül igyekeztek se­gíteni a magyar mezőgazda- síig égető kombájnhiányán, s a sürgetésre léiig összeszerelt kombájnokat küldtek. A sze­relést itt tegezték, s a ,.be- járalallan” gépek nem mű­ködtek kifogástalanul. A megyei AGROKER most szu­perrevíziót kért az AGRO- SZER-től, s ezért a munká­ért kombájnonként 9 ezer fo- ■ rintot fizet. Ez biztosíték ar­ra, hogy az idei aratáskor nem ismétlődnek meg a ta­valyi hibák, s az SZK—kom­bájnok a már megszokott, jó teljesítményt, nyújtják. Az NDK-gvárimányi! arató-csép­lőgépekből az idén sem lesz megfelelő az ellátás. A beér­kező gépekből elsősorban azok a gazdaságok kapnak, amelyek áprómagvas növé­nyekkel foglalkoznak. * Bővül a válaszlék a szá- las takarmány-betakar! tó gé­pekből. Az E—289-asokból minden igény kielégíthető, az E—301-esből viszont korláto­zott a készlet. De ellensú­lyozza ezt egy új, csehszlovák típus, amely rövidszecska ké­szítésére alkalmas. Az áráról még nincs értesülése a válla­latnak. Az esjyéb munkagépekből — mütrágyaszóróból, velő- gépből. ekéből, tárcsából — jó ellátás ígérkezik. Borona viszont nincs, a gyár alap- anyagellátási gondokra hivat­kozik. Műtrágyából, növény­védő szerből kifogástalan, a tavalyinál nagyobb készletet ígér az AGROKER. — Milyen lesz az alkatrész- ellátás? — A jelenleginél gyorsabb, pontosabb, jobb kiszolgálás az új alkatrészraktárunktól várható. Korszerűsítettük pi­ackutatásunkat. minden be­szerzési lehetőséget kihasz­nálunk. megújítjuk szerződé­sünket az eperjesi Agrotech-. nika Vállalatiak Szocialista brigádjaink külön vállalása­ikkal i.s segítik ezt a munkát. Mezőgazdasági üzemeink is segítenek ebben' — előrelátó tervezéssel, szakértő készlet­gazdálkodással — mondta a megyei AGROKER igazgató­ja­— léva.v —

Next

/
Oldalképek
Tartalom