Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-16 / 91. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. április 16., péntek Országos fórumon és itthon Képzőművészeti életünkből Buktassunk? buktassunk? A Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyarországi területi Szervezete a legutóbbi korrzultációs bizottsági ülésén a terület, illetve a megye képzőművészeti életének több olyan vonatkozásával is foglalkozott, amelyek a művészetek iránt érdeklődő nagyközönséget is érdeklik. Budavári bvmufaiko/á4« Meglehetősen régi terv, hogy az észak-magyarországi területen élő képzőművészek országos fórumon is bemutatkozhassanak. Jóllehet, közülük többen szerepeltek már - önálló kiállítással is a főváros legrangosabb termeiben, testületi bemutatkozásra még nem kerülhetett sói'. Most, mintegy évtizednyi várakozás és sok Valós és oktalan akadály leküzdése után megvalósulás előtt áll ■ a régi terv: a Magyar Nemzeti Galéria termeiben, a Budavári Palotában országos fórumot kapnak, a legszélesebb nyilvánosság elé léphetnek a borsodi, hevesi és nógrádi művészek az 1977 márciusában nyíló tárlaton. Az ország határain kívül már szerepeltek testületileg, de a fővárosban ez lesz az első ilyen jellegű tárlat. Annak ellenére, hogy a területen élő képzőművészek nem jelentenek ' alkotóegyüttest, közös iskolát, egymáshoz kapcsolódásuk nagyrészt lakes alkótóhelyi azonosságból fakad, mégis testületi megnyilvánulás lesz ez a tárlat, ezt az együttmunkálkodást fogja dukumentálni. Az ülésen megválasztották azt az öt művészt, aki majd a szervezési teendőket elvégzi. Ezek közé tartozik például korábban alkotott, s közületi tulajdonba került művek felkutatása is. Ebből viszont az is következik, hogy a tárlat bizonyos visz- szatekintést, számvetést is biztosít, s nemcsak a legfrissebb munkákat adja közre. Ez év októberéig kell Miskolcon élőkészülni mindennel. A három megye, illetve a városok tanácsai korábban vállalták a mecénás szerepéi, hihetőleg most megkésett időben is teljesítik ezt a vállalást. A Miskolci Galériában Az országos bemutatkozást megelőzően — többek között — a már hagyományossá vált Rajzok című tárlatot láthatjuk a Miskolci Galériában már május 7-től. Ennél, a most nyolcadszor megrendezendő kiállításnál érdemes megállni. Hajdan hézagpótló kis nyári kiállításnak szánták, a helyi alkotókon kívül egy-két nem itt élő, de valami módon ide kapcsolódó művészt — Würtz, Csohány, Kass stb. — kértek j csak fel. Napjainkra egyre izmosodó, visszatérő tárlattal kell számolnunk, amely önmaga rangját megteremtve szervezi magának a kiállítókat is. Valahogy így kellene áz országos kiállításoknak születniük. A kezdeti 14—19 kiállítóról csaknem félszázra növekedett a résztvevő művészek száma, megháromszorozódott a beküldött anyag, s most a zsűri, meg a rendezők állnak komoly gond előtt, hogy a müvek legjava legalább elférjen a Galériában. Egyébként az idén már 16. a területünkön és a fővároson kívül élő művész jelentkezett az ország különböző pontjairól. Sőt, nemzetközi kapcsolataink révén Jugoszláviából Szilágyi Gábort Szabadkáról és Ádnr Pált, a bácstonolvai művásztelep igazgatóját is meghívták, s ők részt is vesznek a tárlaton. A kö/porilban: Kazincbarcika Az idén másodszor rendezik meg a képzőművészeti világhetet. Az elmúlt esztendei rendezvények tanulságait'már korábban levonták, s a tavalyi tapasztalatok alapján most jó előre felkészülnek. Erre jellemző, hogy az őszi rendezvénysorozat tervei máris készen állnak. (Ismertetésük még korai lenne). Érdemes megemlíteni, hogy a Borsod megyei .események súlypontja Kazincbarcikára esik, mivel az idén ott rendezik meg a II. Borsod megyei képzőművészeti kiállítást, a szabad- beadásos tárlatot, s ez kerül a megyei események központjába. Feledy naoydíja A területi szervezethez tartozik Salgótarján. Április 4- én nyílt meg ott a hagyományos tavaszi tárlat, amely számunkra értékes eredményeket is hozott: a tárlat nagydiját ez alkalommal Feledy Gyula, a Miskolcon élő kétszeres Munkácsy-dí- jas, érdemes művész nyerte el, s ez azzal is jár. hogy — a miskolci grafikai bienná- léhoz hasonló alapon — jövőre külön önálló tárlattal jelentkezik majd Nógrád székvárosában. Az egyik festészeti díjat ugyancsak miskolci művész, Máger Agnes nyerte el. örömmel adunk hírt ezekről. Ne — Miért nem mondják ki egyértelműen, hogy tilos a buktatás! — háborgott pedagógus ismerősöm, amikor három esztendővel ezelőtt ismertté vált az általános iskola első és második osztályában az automatikus továbbhaladási kísérlet. Akkoriban meglehetősen nagy vitát kavart ez nemcsak a pedagógus berkekben, de a szülők körében is, akik elég nehezen értették meg, miért nem osztályozzák csemetéiket. „Most azután honnan tudjuk meg, hogy mire áll a gyerek?!” — tették fel a kérdést. S az ilyen fogalmazáson még csak csodálkozni sem nagyon lehetett. Miért is csodálkoztunk volna azon, hogy a szülő tudni szeretné, „mire áll” a gyereke, amikor abban nőttek fel. hogv az iskolában osztályoznak a feleltetések után, s hogy a jegyeket meg kell becsülni. Ha nem is teljesen zökkenők nélkül, de a kisiskolások szülei „eljutottak odáig”, hogy természetesnek tartják, az elsősök tudását, előrehaladását az olvasásban, a. számolásban, az írásban, másféleképpen teszik a mérlegre. Időt hagynak nekik rá, hogy beérjenek a tanulásra, a tudásra. elkerüljék a kudarc — a bukás.—( megrázó, s.az értelemgyarapodásban visszavető élményét. Nem hozakodtam volna elő a régi beszélgetésekkel, ha napjainkban, — igaz. más aspektusból — nem lenne újra téma. A tankötelezettségi törvény végrehajtásának zökkenői úgy is felvetik a kérdést, hogy mindent meg- teszünk-e. megtesznek-e a pedagógusok azért, hogy a minimális tantervi követelményeket elsajátíttassák a tanulókkal? Igennel, vagy nemmel nem lehet megadni a választ. Tény, hogy az országos statisztikai adatok szerint valamivel rosszabb a helyzet most, mint 1972-ben, amikor napvilágot látott az oktatás- politikai határozat. MerL amíg 1972-ben 14 éves korig a tanulók 81—82 százaléka, tizenhat éves koráig pedig 91 százaléka fejezte be az általános iskolát, addig az elmúlt tanévben csak alig nyolcvan, illetve 89,3 százalékuk. Serre még az sem leheL kielégítő magyarázat, hogy „bent van” az iskolában az a néhány korosztály, amelyeknél az elsőben 11 százalékos volt a tanévvesztés. Az automatikus továbbhaladás rendszere önmagában ugyanis nem orvosság mindenre. További kiterjesztése ugyan javíthat az arányokon —, s ami a fő, a gyermekek folyamatos tanulásának, tanévvesztés nélküli megalapozott felkészítésének jó módja —, de a felsőbb osztályokban más módszereket is kell kutatni. így például a kezdeti lendület után mintha egy kicsit alább hagyó pótló foglalkozások lehetőségével is jobban kellene élni. Azoknál, akiknél megvan a remény, hogy a tanév befejezése után közvetlenül még néhány hét összpontosított, kiemelt foglalkozással a minimális tudásszintet nyújtani lehet, meg kell próbálkozni vele. Hiszen minden gyermek, akit sikerül megmenteni az évismétléstől. bukástól, egy-egy pedagógiai nyereség. A kérdés ugyanis nem az, hogy buktasson, vagy ne buktasson a pedagógus. A kérdés — és a feladat — az, hogy a tanítási óra, az órán kívüli és az iskolán kívüli nevelés lehetőségeit maximálisan Itt tudja-e használni. Nem elv-, télén nem-buktatást akar a magyar oktatásügy, korántsem ezt. Következetes, gyermek-központú pedagógiai munkát kell megkövetelnünk mindenkitől, akinek köze van az oktató-nevelő munkához. S ez nemcsak a pedagógusok munkaköri kötelessége. Felelős a szülő és a társadalom is. Nem véletlen, hogy az igazolatlan mulasztások csökkentése, a szabálysértési eljárások következetes lefolytatása csakúgy feladat, mint annak vizsgálata, hogy a mégis felmentett, de vizsgára kötelezett tanulók ne kallódjanak el esetleg valamelyik üzemben. Amikor nap mint nap beszélünk a tankötelezettségi törvény betartatásáról, az iskola feladatairól, mindenekelőtt azt szorgalmazzuk, hogy valamennyi egészséges gyermek végezze el az általános iskolát. Mert az általános iskola nevében is viseli, hogy alapműveltséget, a felnőtt fejjel boldoguláshoz nélkülözhetetlen ismereteket nyújt. De az általánossá tételt nem elvtelen, lazán kezelt követelményekkel kell elérnünk. Sokkal inkább aázal, hogy a' lehetőségeit teremtjük meg rhaximálisaíi ahhoz, hogy a követelményeknek megfeleljenek a tanulók. És ehhez megvannak a feltételek már most is. Csutorás Annamária Hazánk földfelszíne — a tengerekéhez hasonlóan — naponta süllyed, illetve emelkedik, hullámzik. Többek között erről tartott előadást Varga Péter kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia gravitációs munkabizottságának csütörtöki ülésén „Hazai ár-apály vizsgálatok” címmel. A fiatal szaktudományról, érdekes kísérőietekről nyilatkozott az előadó. — A Föld ár-apály — amelyet a tengerekéhez hasonlóan a Hold és a Nap gravitációja kelt — bolygónk egészét deformálja. A Föld felszínén levő pontok nyugalmi helyzetükhöz viszonyítva naponta többször 10 —20 centiméter amplitúdójú mozgást végeznek. Bolygónk a Hold és a Nap gravitációs hatására rugalmas testként viselkedik. ! Nézőtéri meditáció ! | Élet- i I formák j i Töprengek a mozi néző- i i terén. Ezen a film-premi- ! J erhélcn úgy adódott, hogy i i a két miskolci bemutató- ' 1 mozi nem éli az utóbbi | , hetekben bevezetett rossz i > szokásával, nem azonos [ [ Hímet vetített, illetve nem i i egyetlen film volt a válasz- ' | tók. Igaz, hogy a Labirin- , i tus című új magyar film 1 ! csak vidéki, mozikban ke- , i rüil a közönség elé — Mis- i 1 kolcon majd májusban ve- J ! ti tik —, így is három új i i film látható, közülük egy a J { íilmbaráli körök hálózatú- i i ban. J Az egyikről csak egészen J i röviden: Fegyverek Prágá- i 1 nak a címe, csehszlovák al- j ! kotás. s a Prága környéki i i felszabadító harcok, parti- ] [ záncselckmény-ek egy izgal- i i más epizódját ábrázolja, el- 1 ! sősorban a fiatalabb kor- J I osztályokhoz szóló módon, t Csehszlovákia felszabadulá- , ] si évfordulója közeledtével i i megvan a bemutatás alctua- [ ' Ittasa is. i i A másik két filmnek, tu- j 1 lajdonképpeh semmi köze i [ sincsen egymáshoz — < i Amerikában készüli az , [ egyik, s A szerelmes Blume i i a címe, a másik, A társaság j [ tisztelt tagjai című meg i i Bulgáriában —•, mégis van [ 1 közös vonásuk: mindkettő i , születési helyének élétfor- t i májából akar valamit fel- , 1 mutatni. Az egyik szórakoz- i i talni, a másik elgondolkoz- j 1 falni akar. És az is közös ■ [ vonás, hogy e törekvés 1 i egyiknek sem sikerül. A i ! szerelmes Blume című film- t i ben egy meglehetősen jó- j 1 módú kaliforniai ügyvéd i , szerelmi nyűglődő seit—há- ! i zasságának • felbomlását, i j maid felesége iránti szerel- ' i mét, szexuális kapcsolatai- , [ nak láncolatát— követhet- i t jük nyomon, ha bírjuk tü- [ 1 relémmel és ülőkével. A i i reklámszöveg szerint „képet ! i kaphatunk a Los Angeles-i i J középréteg életéről, min- < i dennapjairól is”. Furcsa ] életforma lehel, ha a sze- , reimen kívül semmi egye- 1 bét nem művelnek. A bol- I sárok filmje a falusi ujgaz- i dagokat mutatja meg egv ! családi vacsora kereté- i ben. Az egymással versen- ; [ gés, az ordító sznobizmus, , és vele együtt a kisszerüség t i kitapintható a szinte telje- • ! sen cselekménytelen film- \ i bői, azonban végtelenül i J unalmas mű született az al- j i kötői szándékból. Elpn.ye vi- i j szont a másikkal szemben. 1 j hogy míg az kerek két óra , i hosszat pereg, ez alig ha- ' [ ladja meg az egyórányi iá- [ ■ tékidőt. i (benedek) 1 1--------------------------------------------É RTESÍTÉS! Értesítjük a Felsőzsolea és Alsózsolca község területén lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hogy munkálatok végzése miatt folyó év április 21. és 22-én, naponta 7—17 óráig az energiaszolgáltatást szüneteltetjük. EiyiAsz 2. sz. kirendeltség (bm) A BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT KERES orenburgi főosztályára hazai munkára munkaügyi osztályvezetőt, munkaügyi előadót, elemző' közgazdászt, belső ellenőrt, áruforgalmi előadót, vendéglátóipari előadót, bérelszámolót, könyvelőket, gyors-gépírókat, dekoratőrt, anyagbeszerzőt. Jelentkezés: a vállalat személyzeti osztályán, Miskolc, Zsolcai kapu 1. sz.
