Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. március 13., szombat A várban, a stadionban és a megyében A Huszonötödik Színház I borsod—miskolci terveiből Ritkán hagy művészeti együttes vendégszereplése olyan kellemes emlékeket, mint amilyet a Huszonötödik Színház tavalyi három borsod-miskolci vendégjátéka, illetve sorozata hagyott. I-meretes, hogy a színház a KISZ fogadalomtéleii ünnepségén a Vörös zsoltárt mutatta be a miskolci sport- csarnokban. majd később a diósgyőri várban a Szerelmem, Elektrá-t több alkalommal. szeptemberben pedig tíznapos turnét tartott a megye bányászok és más bejáró munkások lakta településein, s egy ősbemutatóval (Zsugori uram . ..) három színpadi produkcióját, több pódiumműsorát, iskolai rendhagyó irodalomóráját hozta el közénk, megmutatva a modern népszínház közön- sí fjkapcsolatot építő és ápoló törekvéseit is. il vendégszereplések nyomán igen sokan várják a Huszonötödik Színház újabb borsod-miskolci jelentkezését. — Várható-e az együttes az idén Borsodban, s ha igen, mivel jelentkezik? — kérdeztük a színház igazgatóságán. Kérdésünkre Gyurkó László igazgató és Böröcz József ügyvezető igazgató a következő tájékoztatást adta: — Ebben az évben a szokásos megyei turnénkkal Szabólcs-Szatmárt keressük' fel, de nem leszünk hűtlenek Borsod-Miskolchoz sem. Ottani jó tapasztalataink, az értő fogadtatás arra indítanak bennünket, hogy a lehetőség határain belül eleget tegyünk a meghívásnak, s így gyakorlatilag három alkalommal látogatunk Borsodba, illetve Miskolcra, azon belül egyszer hosszabb időre is. Egyszer a diósgyőri várban, egyszer a DVTK-stadionban, egyszer pedig a megye községeiben és a Csanyikban találkozhatunk. — Lehetne esetleg ezekről valamit már részletesebben hallanunk? — Természetesen. A Diósgyőri Vasas Művelődési Központ meghívására júniusban három előadásban mutatjuk be a diósgyőri várban a Szerelmem. Elektrát. Június lire, 12-re és 13-ra tervezzük az előadásokat, 14-ét tartalék „esőnapnak” iktattuk be. — Ezt bizonyára nagy örömmel fogadják mindazok, akik tavaly nem jutottak el az előadásokra. S alighanem sokan lesznek, akik majd újra megnézik. — Szívesen látjuk őket. A másik vendégszereplésünk összetettebb. A KISZ Borsod megyei Bizottságával megállapodtunk, hogy a politikai dalfesztivál záróünnepségének, a május U-i nagy eseménynek —, amelyre a DVTK-stadionban kerül sor. — művészeti szervezését, rendezését és természetesen a műsorban való közreműködést elvállaljuk. A politikai j dalfesztivál célja, hogy a rnű- vészét eszközeivel aktivizálja a fiatalokat, érzelmi élmény- nyé, valódi ünneppé tegye számukra a győzelem napját. Ennek jegyében, egy gondolatkörhöz kapcsolódva áll majd össze az az' összetett műsor, amelyre 25 ezer fiatalt várunk, s amelyben teljes társulatunk közreműködik. A rendezés feladatait három rendezőnk — Jancsó Miklós, Szigeti Károly, Iglódi István — látja el, a koreográfiái és énekesi ’ányí- tást Györgyfalvay Katalin. A mi együttesünkön kívül,, egyéb fővárosi művészegyüt- j -tesek, tánckarok, kiváló ének- , művészek, színművészek, folklórművészek, a pol-beat .jelesei, külföldi együttesek mellett, helyi művészeti csoportok is feladatokat kapnak. — Ez bizony nagyszabású vendégszereplésnek, a fiatalok és a felnőtt résztvevők számára érdekes eseménynek ígérkezik1 Es mit kap majd a megye? — Színházunk, valamint a Budapesti Frankel Leó Művelődési Ház közös irányításával működik a Budai Színkör nevű amatőr együttes. Június közepén, közvetlenül az Elektra-előadások után ez az együttes egy hétig a Csa- , nyikban lesz. Edzőtábornak j nevezhetjük ezt a tartózkodást. Ez idő alatt — a ta- | valy kialakult gyakorlatnak ' megfelelően — az együttes tagjai a táborban élő KISZ- j esekkel szoros kapcsolatot teremtenek, bevonják őket a próbákba, az alkotómunka részleteibe, közös vitákon vesznek részt. Egy hét után az együttes felkeres több borsodi kis települést, esetleg egy-két olyat is, ahol tavaly voltunk. Két színpadi produkció szerepel a turné programjában: Ajtmatov Fehér hajó című műve, valamint Lázár Ervin meséiből egy dramatizált összeállítás. Az iskolai szünet kezdete ellenére néhány kisdiákoknak szóló összeállítás, műsor is szerepel a falusi programokban. Hisszük, hogy a szünidő napjaiban is bejönnek hozzá a gyerekek. •— Ez a program is érdekesnek ígérkezik. Nem lesz érdektelen a tanító és patronáló hivatásos színház után a tanítvány együttest is megismerni. Végezetül: mire készül *most a Huszonötödik Színház? — A közeli hetekben lesz ■új bemutatónk: Sajátos kereteinkhez alkalmazva, Szigeti Károly rendezésében visszük színre Shakespeare Lear király-ét. (bcncdck) CSERÉLJE KI regi gázkészülékét, gáztűzhelyét! Az új. modern formájú szelepbiztosított földgáztüzelésű készülék ára 3690 Ft propán-bután tüzelésű ára 3520 Ft KERESSE FEL A 106. sz. vasboltját Miskolc, Ady Endre u. 16. Tel.: 35-753 nyitva: 7 —16 óráig Nagy választékban kaphatók OTP-hitelre is: FÖLDGÁZTÜZELÉSŰ PROPÁN-BUTÁN TÜZELÉSŰ konvektorok vízmelegítők vízmelegítők falifűtők falifűtők sportfőzők gázégők RTI-kazánok sportfőzőpalackok .GÁZKAZÁNOKRA előrendelést is felveszünk! Bélapátfalva. , Lcnkcy Zoltán rézkarca Kollégiumi baráti kör A mezőkövesdi Földes Ferenc Középiskolai Kollégiumban ma délután bárom órakor tartja alakuló ülését a kollégium baráti köre, amelyen ismertetik az új társulás célkitűzéseit, majd rövid műsorral tisztelegnek a névadó emléke előtt. Az alakuló körről, céljairól ZupKó Béla kollégiumi igazgató és Albert Anikó, a diáktanács titkára a következőkben tó jékoztatott: — Kollégiumunk elérkezett arra a szintre, bogy tovább szélesítse. a nevelési lehetőségek körét, hatékonyabban járuljon hozzá a jövő emberének formálásához. Ennek érdekében kívánjuk megalakítani a kollégium baráti körét. Erre vonatkozóan egyébként már 1971-ban, a III. országos kollégiumi konferencián hangzott el javaslat. Alapvető céljainkat a következőkben foglalhatjuk össze: a társadalom mind szélesebb rétegeinek bevonása az ifjúság nevelésébe; a baráti kör segítségével fiataljaink felelősséggel teljes bekapcsolása a társadalmi szintű feladatok megoldásába; a közélet eredményeinek bővebb beáramlása a kollégiumba és a kollégiumi élet ismertebbé tétele a közvélemény előtt; Domanovszky Endre emlékezete Mindig van valami szívszorító abban, ha emlékkiállítás képei között állunk. A vissza már nem fordítha-tás, a végérvényesen lezártság érzete megkísért akkor is, ha az életművet a nagy alkotások sora jelzi a messze és magasra ívelő művészpályán. S ez az érzés most talán kétszeresen erősen jelentkezett, hiszen oly közeli még a nap, amikor Domanovszky Endre utoljára kézbefogta az ecsetel, utoljára húzta végig a festéket a vásznon, s utoljára mondta ki — inkább csak magának — elkészült. Utolsó munkája a kékabro- szos csendélet, Interieur, ott van a kiállítóterem falán, Szembeállhatunk vele, nézhetjük — újabb műve már nem lesz alkotójának. S itt vannak a többi „utolsók” is — az utolsó kész gobelin, az utolsó gobelinlerv . .. Olyan munkák, amelyeket eddig csak a család tagjai, a barátok, a közeli ismerősök, s talán még a tanítványok láthattak. A nagyközönség csak most, itt Miskolcon találkozhat velük első ízben. Emlékkiállításon, amely még egyszer újat is hoz, még nem látott, az alkotói életpálya még nem ismert- műveit. Sajátos hangulata van így, ilyen körülmények között Domanovszky Endre emlék- kiállításának. Egy nagy, európai rangú művész utolsó üzenetét hozza, s -egyszersmind bepillantást enged belső gyötrődéseinek, vívódásainak. önmagát megteremtő útkeresésének .mélységesen mély emberi titkaiba. Hiszen a színvázlatok, a gobelintervek, amelyek a kiállított művek jelentős részét teszik ki, korábbi nagy müveinek előkészületeit jelzik. S ezeket is csak most, itt láthatjuk először. Mintha fellebbenne a fátyol a Htokról, s mi megleshetnénk az alkotó embert, megleshetnénk a nagy művészt. A művészt, aki lépésről lépésre építette föl döbbenetes erejű műveit, s akit emelkedett formateremtő indulatai a magyar festészet legkiválóbbjai közé emelték. A tanítvány-tisztelő — e kiállítás rendezője — Veres Sándor festőművész írta róla: „Művészete valamiképpen a megidézés és jelen, hagyomány és invenciói- mítosz és valóság ötvözeté... A mű festői áradása élő és nyitott, tárgyának fogalmazására irányított, mindig friss, egzakt, recept nélküli .. Harmincnyolc Domanov- szky-mű került ki a Miskolci Galéria falára. Miskolc ad otthont — pontosabban a Nehézipari Műszaki Egyetem rektori la- nácslérmé" —" Domanovszky'' Endre egyik legjelentősebb alkotásának, a Disputa című gobelinnek. Szép gesztusa az cgj'etemnek, hogy szombat és vasárnap délután megnyitják a rektori tanácstermet az érdeklődő nagyközönség előtt. * A magyar festészet egyik | legkiválóbb képviselője, az alig két esztendeje elhunyt j Domanovszky Endre emlék- | kiállítását tegnap, március 12-én, este 6 órakor nyitotta meg a Miskolci Galériában Gádor Ede, az Iparművészeti Főiskola rektora. A megnyitóünnepségen részt vett a művész özvegye is. A kiállítást —, amely városunkban első ízben adózik Doma- j novszky Endre művészetének | — április 4-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Csulorás Annamária Felvessünk: lakatos szak- és segédmunkásokat, valamint hegesztő, csőszerelő szakmunkásokat Bérezés egepyezés szerint JELENTKEZÉS: Gép- és Felvonószerelő- Vállalat kirendeltségén. Széchenyi u. 28. Városképet alakító tényező Az utca művészete A plakát az utca művészete. Am ahhoz, hogy valóban élményt nyújtson, nagy hozzáértéssel, gondosan kell „íel- simítani” a falra, hirdetőtáblára, oszlopra. Senki seih várja el a plakátragaázlótól, hogy olyan színvonalon végezze munkáját, mint egy tárlatrendező. De annnyit megkívánhatunk, ha például több plakát kerül egymás mellé, akkor egy vonalban helyezze el a felső szélüket, vagy ne ragasszon a nagy fölé jóval kisebbet, mert akkor az alsó plakát körbe kikandikál és zavaró kerete lesz az újnak. * 1 Hogy nem ók nélkül errilél getjük e kívánalmakat, arról meggyőződhet bárki, ha figyelmesen körülnéz Miskolcon. Ám nem csupán a plakátragasztók felületes munkájára hívja fel figyelmünket egy ilyen szemle. A hirdetőtáblák, oszlopok tekintélyes hányada is elavult. A legkülönbözőbb szórakoztatóhelyek, kulturális intézmények pedig feljogosítva érzik magukat, hogy minden, ízlést nélkülöző deszkatáblákat állítsanak fel úton-útfélen. Jellemző példa: az Ady-híd egyébként is szűk járdáján gyakran gáncsot vetnek a gyalogosoknak a korlátnak támasztott öles tábla lábai. A jó reklám csupán megállásra és nem hásraesésre készteti az embert! * Egy vaskos album bizonyítja, hogy baj van az utca művészetével Miskolcon. Dr. Horváth Béla városi főépítész kezdeményezésére készült a fotókkal illusztrált dokumentáció. Persze, nem vádiratnak szánták. Az a cél, hogy a jelenlegi helyzet is-' méretében, a tanács segítségével, a 1 lagyar Hirdető végre nagyvárosi színvonalú utcai reklámtevékenységet folytasson. Több ízben tanácskoztak már erről az érdekeltek. Legutóbb tavaly októberben foglalták jegyzőkönyvbe a teendőket. A Magyar Hirdető jó szándékát bizonyítja, hogy — mint az említett jegyzőkönyvben olvasható — az Iparművészeti Főiskola építészeti tanszékével kidolgoztatott egy olyan dokumentációt. melyben felsorolták, milyen típusú hirdető- táblákat. oszlopokat, vitrineket célszerű elhelyezni a város utcáin, terein. A kiválasztásban persze nemcsak esztétikai. hanem anyagi okok is közrejátszanak, hiszen például egy háromoldalas, órával is felszerelt, vilá- gilóoszlop felállítása jelentős költséggel jár. A tárgyalás idején a Magyar Hirdető még nem tudott pontos választ adni arra, hogy mennyi pénze lesz az ötödik ötéves terv időszakában a miskolci „rek- lámobjelctuniok” beszerzésére. Az mindenesetre megkönnyíti a hirdetősök dolgát, hogy Soroksáron külön üzemet hívtak létre, ahol házi kivitelezésben készülnek a hirdetőoszlopok, vitrinek, egyebek. * Hatvani Jánosné, a Magyar Hirdető megyei központjának vezetője és helyettese, Kiss Béláné is részt vett a már említett tárgyaláson. Beszélgetésünk során elmondták: örülnek, ha például egységesítik Miskolcon is a plakátméreteket. Jó lenne, ha a jövőben 70x100 centi- méteres, azaz alaptípusú plakátokat rendelnének a nyomdában a hirdetők. A Magyar Hirdető számára igen fontos tevékenység az utcai nlakátok elhelyezése, bevételük 20 százaléka ebből származik. Tisztában vannak azzal is, hogy városképet alakító tevékenység ez, és egyben politikai munka Is, hiszen a plakátok tekintélyes hányada politikai tartalmú. Évente nem kevesebb, mint 70—80 ezer plakátot kell kiragasztaniuk Miskolcon, és ehhez a munkához mindösz- sze három emberük van. Nehéz stabilizálni a létszámot, mert a fizetés bizony eléé alacsony, s óriási utakat kell megtenniük a plakátragasztóknak egy-egy műszak alatt. 349 objektum: tábla, oszlop stb. van a városban, s ez Hatvani Jánosné szerint igeit kevés. De ami van. az sem felel meg me. már a követelményeknek, legalább 30 százalékát fel kellene újítani, 10 százaléka pedig megérett a selejtezésre. Rendszeresen ellenőrzik és ők sem tartják mindig kifogástalannak a plakátragasztók munkáját — különösen a gyakorlatlanokét —. de abban is igazuk van. hogy a ferdére ragasztott plakátnál is csúnyább az összefirkált, összetépett. A kiragasztott plakátoknak 5—10 százalékát rendszeresen megrongálják, vagy még a ragasztóanyag megszáradása előtt letépik- A plakatrongálók megfékezése nem kevésbé fontos feladat. mint az új hirdetőosz- lopok, táblák felállítása. (bekes) I
