Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

1976. március 13., szombat

Késik a döntés

ijdiilőkörze vaay vadrezervátum?

Egy kis tanács nagy gondja

Megyénk déli csücskében, a megyenatárok szegletében, a i ua, illetve .. Kiskörei víztároló szomszédságában oiyan, számunkra fontos természeti kincs kialakulásának Vagyunk tanúi, amilyenhez hasonlóval szinte az egész közép-Tisza vidékén nem találkozhatunk. Az emberi be- avatKOzás következtében egy kis Balatonnak is beillő, összesen 120 négyzetkilométernyi mesterséges ló. a kiskörei víztároló születik meg bekben az években itt, az Alföld peremén, szinte a szeriünk láttára. Megfelelő hasznosítására, elsősorban és minkének fölött az ember szolgálatába való állítására, minként meg kell tenni, ami most és az elkövetkező években lehetőségünkben áll. A közép-Tisza vidéknek ez a most alakuló óriási lehetősége nemcsak egy megye, nem. Csak egyetlen intéző bizottság, nemcsak egyetlen szerv, nemcsak egyetlen intézmény, felügyeleti hatóság ügye.

Bennünket közelebbről az a körülbelül 400 hektárnyi terület érint, amely Borsod me. 8ye közigazgatási körzetébe, közelebbről Borsodivánka, Ti. szavaik és Négyes községi kö. zös Tanácsának a hatáskörébe tartozik. A hatalmas víztároló gátjainak építése nagy erővel folyik. Az úgynevezett Üzemi vízszintet a tervek sze. rint 1979—1980-ra éri el, amikor is megközelíti Tiszavalk, Négyes és Tiszabábolna határát és a nagy vízfelületből körülbelül 15 négyzetkilométernyi Borsod megyéhez, közelebbről a Borsodivánka! községi közös Tanácshoz tartozik majd közigazgatásilag. Ez a közigazgatási határ azonban csak jelképes, hiszen ez a terület a nemzeti kincsnek számító Hortobágyi Nemzeti farkhoz csatlakozó természetvédelmi terület. Az elmúlt évek során számos tanulmány, terv készült el és látott napvilágot annak érdekében. hogy mikénpen hasznosítsák ezt a területet.

Borsodivánkán a községi közös tanács elnökének. Sán. üor Antalna'- az irodájában a falak térképekkel vannak tele. Az iratszekrényből kilószámra 6zedi elő azokat a tanulmányokat, terveket, elképzeléseket. amelyeket számos szerv, tervező- és kutatóintézet. felsőoktatási intézmény időt és pénzt nem kímélve készített el annak érdekében. hogy ezt a területet -- megfelelő előkészítés után ■" jól lehessen hasznosítani. A nagy papírmennyiségből kiderül, hogy már évek óta és a felhasználás előtt néhány évvel még mindig' két Verzió „birkózik” egymással, egyelőre döntetlen állással, ami sok gondot okoz a helvi tanácsnak is. Az egyik elkéo- Zslés szerint üdülőkörzetté ksli fejleszteni az említett te. fülotet. vaevis parcellázni ’mii a víztároló köynvékét horgásztanvák. illetve hétvégi Pihenőházak létesítése céljából, és biztosítani kell a jó vízisport-lehetoségek kihasználását is. Ennek érdekében már öt évvel ezelőtt elkészültek a közép-tiszavidéki üdülőkörzet területének fejlesztési és hasznosítási irányelvei, a kisajátítás, a kártalanítás, a mezőgazdasági művelés alól való kivonásának általános feltételei, az üdülőterület regionális rendezési terve, a közúti közlekedés fejlesztési terve, az általános földrajzi tanulmány — hogy csak néhányat soroljunk tel. A községi közös tanács je- j lenleg 137 hétvégi házhely- i igénylést tart múlván az ország különböző vidékeiről, városaiból, döntő többségben Miskolcról, illetve Borsod megyéből. Az első igénybejelentés 1973-ban érkezett: a tanács azóta sem tud érdemleges választ adni az igénylőknek.

Mert nincs döntés.

Ugyanis van egy másik terv, elképzelés is, mely szerint az Országos Madártani Intézet vadrezervátumot létesít az említett területen, hiszen ez a környék — kedvező adottságai folytán — igen gazdag vízÍ6zárnyasokban. A madártani kutatóbázist — az elképzelések szerint — Tiszavalk közelében kivánják létrehozni.

A két terv — enyhén szólva — eléggé keresztezi egymást. Egy vízisporttól hangos üdülőkörzet ugyanis nem nagyon teszi majd vonzóvá ezt a területet a vadma. darak számára. Ezt a közös községi tanács vezetői is tudják. A két elképzelést nehéz lesz egyeztetni a gyakorlatban. Éppen ezért várják már évek óta az. illetékes szervek döntését. Ennek hiányában ugyanis nem tudnak tervezni; egyáltalán hozzákezdeni ahhoz a munkához, amely az említett terület ilyen, vagy olyan hasznosítását szolgálja. Mert nyilvánvaló, hogy másképpen kell gondoskodni a jövőről, ha ezt a területet üdülőkörzetté nyilvánítják a felsőbb szervek; ily módon kell fejleszteni a közúti közlekedést, a kereskedelmi, a vendéglátó- és szolgáltató hálózatot, a kommunális létesítményeket. És nyilván más lesz a tanács feladata, ha madárkutató bázissá nyilvánítják az említett részt.

A két elképzelés — úgy látszik — igen életképes, hiszen már több mint félévtizede tartja magát. A döntés késik, s ezért tulajdonképpen semmiféle konkrét intézkedés ez idáig még nem született, az érdemi munka nem indult meg. 1979—1980- ban itt, a közelünkben majd rendelkezünk egy kis Balatonnal. és ha „a malmok továbbra is ilyen lassan őrölnek”. vagyis, ha a közeljövőben nem születik döntés e természeti kincs felhasználásáról. hovatovább nem tudjuk majd birtokba venni.

Oravcc János

Felhívás

Felhívjuk kedves fogyasztóink figyelmet, hogy aki 1976. évben víz-, illetve szennyvíz csatlakozót kíván építeni, az igényét vállalatunk építési osztályán 1976, március ?l-ig bejelenteni szíveskedjen.

A megrendeléshez 250 Ft készpénz és 1 db 50 Ft-os illetékbélyeg szükséges.

i

Félfogadási idő: kedd 8—15 óra. csütörtök 8—15 óra.

Cím: miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat Miskolc 1.. Baross G. u, 24, 1/4.

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

A gépműhelyben

Az abaújvári „Arany Kalász” Tsz gépműhelyében Kretovics Endre és Nyúlás?,i Imre szerelők az MTZ 50-cs traktort főjavítás után vizsgára készítik elő

Fotó: Laczó József

A mérce

mindig magasabbra kerül

o f'

Közgyűlést tartott a köeesdi asztalosioari szövetkezet

Eredményes két

Sokirányú, eredményes munkái végezlek az utóbbi kél évben a Vöröskereszt mezőkövesdi járási szervezetei. Tevékenységükről a járási vezetőség titkára számolt be a járási párt-végre- hajtóbizottság legutóbbi ülésén.

Eszerint a mezőkövesdi járás- ban jelenleg 30 Vöröskereszt- szervezet működik, tagjainak száma meghaladja a kétezer- egyszázat, akik között 560 fiatal van. Jó szervező munkára vall, hogy a taglétszám az utóbbi két esztendőben 265-tcl emelkedett. Az új belépők kétharmada a mezőkeresztest, a szcnlistvóni és a sályi termelőszövetkezet dolgozóihói került ki.

A Vöröskereszt járási vezetősége és szervezetei egészségügyi tevékenységük sorún elsősorban a párt és a kormány népesedéspolitikai határozatának széles körű ismertetésére, népszerűsítésére törekedtek Felvilágosító munkájuk mindenekelőtt a harmonikus családi élet kialakítására irányult. Népszerűnek bizonyultak a családvédelmi témájú előadások is. Így például több száz hallgatója volt az Anyák és a Szülők iskolájának. Sok fiatalt vonzott a részükre szervezett Nagylányok iskolája című tanfolyam, amit 24 esetben tartottak csaknem ezer részvevővel.

A családvédelmi tevékenység fontos részét képezte az alkohoév

liztnus elleni küzdelem. Ebből a témakörből 154, filmvetítéssel egybekötött előadásra került sor a járás községeiben, amelyen három és fél ezer érdeklődő jelent meg. A megelőzést szolgáló felvilágosító és nevelő munkán túl a Vöröskereszt 26 alkoholistát javasolt elvonókúrára, hét személyt kényszer-elvonókúrára

küldtek, tizenötöt pedig utókezelésben részesítettek.

Kedvező a propagandamunka '«.cniélyi feltétele is a mezőkövesdi járásban. A TIT-tel körött együttműködési mcgállaoodás eredményeképpen a vöröskeresztes aktivisták mozgósítása révén megfelelő számú, jól felkészült ciőadógárda alakult ki. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt két évben több mint 740 előadást szerveztek. Jó dolog továbbá, hogy emelkedett az önkéntes véradók száma. Egyre többen Jelentkeznek ma már térítésmentes véradásra. Bizonyítók erre a Mczönagvmihályi Állami Gazdaság példája: legutóbb csaknem ötven liter vert adtak az itt dolgozók.

A r>árt-végreha Hóbizottság

nagyra ér!ékelte a Vöröskereszt eddégi inunké «ét: egyben elismerését fejezte ki Demeter István- né.nak, a járási vezetőség titkárának. aki na'M' hozzáértéssel és felelősséggel végzi feladatát.

Tegnap, március 12-én tartotta közgyűlését a Mezőkövesdi Asztalosipari Szövetkezet. A résztvevőket 'Nyitnál József elnök tájékoztatta az elmúlt évben végzett munkáról és az idei főbb feladatokról. Szólott róla, hogy szövetkezetük 1975-ben kiemelkedő eredményeket ért el. A szövetkezet termelési értéke meghaladta a 40 millió forintot, s ez 4.7 millióval több mint az előző évi | teljesítés. A kívülállók számára a termelésnövekedés nem mond túl sokat. Legalábbis nem tükrözi azt a munkát és energiát, ami a számok mögött van. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy tavaly jelentős változtatást kellett végrehajtani a termelés szerkezetén — amely egyrészt többletmunkát jelentett, ugyanakkor jelentős anyagi eszközöket kötött le — mindjárt értékesebbnek tűnik a kollektíva teljesítménye. Felül kellett ugyanis vizsgálni, mit 1 célszerű és érdemes gyártani, hiszen a szövetkezetnek a gazdaságossági tényezőket és a piac igényeit egyaránt ajánlatos figyelembe vennie.

Igv történt, hogy megszüntették néhány áruféleség, közte egy-két heverötípus gyártását és helyette olyan termékek gyártására rendezkedtek be, amelyek iránt lényegesen nagyobb kereslet mutatkozott nemcsak belföldön, hanem az országhatáron túl is. Tavaly fogtak hozzá például a speciális széksorok gyártásához. amelyet többek között a Mikroszkóp Színpad részére készítettek. A szövetkezet termékei megtalálhatók a zánkai úttörőtábor épületeiben, s az ország számos középületében is. Itt kell szólni arról, liogv a Mezőkövesdi Asztalosipari Szövetkezet kapott megbízást a szovjet Lihacsov Autógyár által épített kultúrpalota egyes berendezéseinek szállítására. amelynek értéke, mintegy hatmillió forint volt.

A termelés szerkezetében bekövetkezett változás természetesen nem érintette a gyermekbútorok gyártását. Ez a profil megmaradt, s a szövetkezet ezután is kielégíti a lakosság ilyen irányú szükségletét.

Az elnöki beszámoló kitért az export alakulására is. Mint már az előzőekben utaltunk rá, a szövetkezet lő feladatának tekinti az exportképes termékek gyártását. Az elmúlt évben 6.1 millió forint értékű terméket — az előző évinek több mint kétszeresét — gyártottak szovjet megrendelőknek. Az idén is megvan erre a lehetőség: várhatóan hárommillió forint értékű épületberendezést, illetve bútorféleséget exportálnak a Szovjetunióba.

Jelentős eredménynek könyvelhetik el a szövetkezetben, hogy a megnövekedett feladatokat kevesebb létszámmal oldották meg. ugyanakkor az egy főre jutó termelési érték az 1974. évi 171 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedett. Ez azért is figyelemre méltó, mert a faiparban, a középüzemeket alapul véve, az egy dolgozóra jutó országos átlag 160— 260 ezer forint körül van.

A dolgozókról való gondoskodás számos területen kifejezésre jutott. Megemlíthetjük többek között a nagyarányú bérfejlesztést, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyeknek végrehajtása a szociális ellátás .színvonalának növelését eredményezte. A vezetőség az elmúlt esztendőben sokat tett annak érdekében, hogy a nehéz és az egészségre ártalmas fizikai munkát (mint például a ragasztási, felületkezelésit ne emberek, hanem gépek végezzék. Ilyen gépek vásárlására mintegy egymillió forintot költöttek a szövetkezetben. A dolgozók munkájának megbecsülése jutott kifejezésre abban is, hogy öten a szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetésben részesültek.

L. L.

Napirenden

a Vöröskereszt munkája

Hit mond a paragrafus?

Jogászunk válaszol

Mikor számítható be a katonai idő munkaviszonyként?

Fehér Pál (3770. Sajószent- péter, Bethlen G. u. 50. sz.) olvasónk levelében azt írja, hogy 1953. november 11-töl 1956. november 27-ig tényleges katonai szolgálatot teljesített., de a leszerelés után — a munkahelyének magatartása miatt — más helyen létesített munkaviszonyt és most azt az időt nem akarják figyelembe venni.

A katonai szolgálatban tcl-r tött idő munkaviszonyként történő számításban étele attól függ, hogy a dolgozó mikor töltött katonai szolgálatot: a dolgozó munkaviszonyból vonul l-e be, és a leszerelése után korábbi munkáltatójához ment-e vissza, vagy máshol létesített munkaviszonyt és mennyi idő alatt helyezkedett el slb.

A tényleges, valamint tartalékos katonai szolgálatra munkaviszonyból bevonult esetében, ha a katonai szolgálatnak leteltét követően közvetlenül korábbi vállalatához tért vissza a katonai szolgálat ideje munkában töltött időnek számít.

Ha a dolgozó katonai szolgálatának teljesítése után korábbi munkáltatója h oz nem, vagy csak hosszabb idő elteltével tért vissza, a katonai szolgálatban töltött idők beszámítása aszerint alakul, hogy a dolgozó fel- szabadulás előtt, vagy azt követően: 1951. február 1. napja előtt vagy utána; vagy 1988. január 1. napja előtt, vagy utána; vagy 1970. évi január 1. napja után teljesített katonai szolgálatot:

1. Ha a dolgozó a felszabadulás előtt vonult be munkaviszonyból tényleges vagy tartalékos katonai szolgálatra, de leszerelésére már a felszabadulást követően került sor, a katonai szolgálati időt. deportálást, munkaszolgálatot, hadifogságban töltött időt munkaviszonyban töltött időként csak akkor lehet figyelembe venni:

— ha a leszerelését, illetve hazatérését követően hat hónapon belül, vagy

— hat hónap elteltével, de még 1945. október hó 31. napja elölt munkaviszony ba lépett.

Ha a dolgozó bizonyítani tudja, hogy az előbbi határidőket azért nem tudta betartani, mert egészségi állapota, illetve betegsége miatt erre nem volt lehetősége, a hathónapos határidőt a fel- gyógyulástól kell számítani.

2. Ha a dolgozó a felszabadulást követően, de '.951. február 1. előtt vonult be munkaviszonyból katonai szolgálatra és leszerelését követően nem ugyanoda ment vissza dolgozni a katonai szolgálati időt csak akkor lehet beszámítani, ha a leszerelését követő 30 napon belül munkaviszonyba lépett.

3. Ha a dolgozó az 1951. február 1. napját követően

1968. január l-e közötti időben munkaviszonyból vonult be katonai szolgálatra és leszerelése után nem tért visz- sza korábbi munkáltatójához, vág)’ 30 napon belül nem létesített munkaviszonyt, a katonai szolgálati idő nem tekinthető munkaviszonyban töltött időnek.

4. Aki 1968. január 1. napját követően vonult be munkaviszonyból katonai szolgálatra. annak ideje akkor is beszámít, ha nem tért visz- sza korábbi munkáltatóiéhoz és 30 napon belül máshol helyezkedett el.

5. Az 1970. évi január 1. napján vagy azt követően sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek szolgálati idejét munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni abban az esetben is;

— ha a bevonuláskor munkaviszonyban nem álltak, vagy

— munkaviszonyuk a katonai szolgálat alatt megszűnt.

Ezt az időt katonai igazolás alapján a munkakönyvbe be kell jegyezni.

Az elmondottakból egyértelműen következik, hogy akik 1970. évi január 1. napja elölt nem munkaviszonyból (feltételekkel tagsági viszonyból) vonultak be tényleges, vagy tartalékos katonai szolgálatra — a jelenleg érvényes jogszabályok szerint — a katonai szolgálatuk munkaviszonyként való beszámítására nem tarthatnak igényt még akkor sem. ha a leszerelést követően munka- viszonyt vagy tagsági viszonyt létesítettek.

A honvédség hivatásos vagy továbbszolgáló állományában eltöltött idők beszámítása katonai igazolás és egyéb külön jogszabályi előírások és igazolások alapján lehetséges.

Mivel levélírónk 1968. január l-e előtt teljesített vény- leges katonai szolgálatot, munkaviszonyból vonult be és a leszerelést követően azonnal — tehát 30 napon belül — munkaviszonyt létesített. ezért ionosán kérheti a hároméves időnek a beszámítását,. vita esetén a munkaügyi döntőbizottsághoz kell fordulni.

Dr. Sass Tibor