Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
1976. március 13., szombat „ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A vezetés tartalékai Napjainkban gyakran emlegetett fogalom a takarékosság. Takarékoskodunk — rendszerint azonban — sajnos — csak kampányszerűen — az anyaggal, az energiával. törekszünk a gépek, állóeszközök jobb kihasználására. Az anyaggal, energiával való gazdálkodás mértéke számszerűsíthető. Ugyanígy meghatározható a gépek jobb kihasználásával elérhető termelési értéknövekedés és a viszonylag változatlan csökkenés. Korántsem ilyen egyértelműen mérhető azonban a munkaidő, a szellemi dolgozók — ezen belül is a Vezetők — munkaidejének kihasználása, a szellemi tőke hatékonysága. A kollektíva által megoldandó feladatok, célok pontosan körülírt meghatározása, az erőforrások megtervezése, a. feladatok felosztása, irányítása és a végrehajtás ellenőrzése kezdeményezőkészséget, hozzáértést igényel. Nem véletlenül érdemelik ki — az esetek nagy részében — az ilyen tevékenységet folytató emberek a Vezető elnevezést. A vezetői tevékenység széles tartományát adja a különböző vezetői szintek függvényének megfelelően: a közös tevékenységek szervezése, az eljárási módszerek kidolgozása. szükség esetén utasítások kiadása, a munka elvégzésére Való ösztönzés és annak ellenőrzése. A vezetőknek a szükséges teendők elvégzéséhez sokféle segédeszköz áll rendelkezésére. A legfontosabb tevékenységekben különféle szabályzók: működési szabályit, szervezeti szabályzat, Vállalati munkarend, bérszabályzat, stb. és a vezetés kollektiv formái nyújtanak segítséget. Az azonnali cselekvést kívánó esetekben t ermészetesen a vezetőnek operatív rugalmas döntéseket kell hoznia.- Nem mindegy azonban, hogy a szükséges tervezésre, elemzésre, a funkcionális szakmai vezetők véleményének mérlegelésére, a legjobb döntés meghozására a vezetőnek mennyi ideje marad! A különböző vezetők munkaidő-fényképezése, az önfényképezés azt mutatja, hogy viszonylag, kevés. Pedig régóta ismert tény: a különböző szintű vezetők közül azok érik el a jobb eredményeket. akik alapvető vezetői tevékenységükre a soron következő munka előkészítésére munkaidejük viszonylag nagy hányadát fordítják. Esetenként több,-mint felét. Önként adódik tehát a vezetés színvonala emelésének „receptje”: növelni kell a konkrétan, a vezetésre fordított időt, sok helyütt le kell mondani az „örökké” nyitott- ajtó-poLltikájáról; arról, hogy egyesek „büntetlenül” feltarthassák a vezetőt munkájában. Sok esetben a vezető túlterhelése, a kisebb-na- gyobb kollektíva kényelemszeretetéből —, végső soron vezetői hibából adódik. A vezető „mindenről tudni akar”, mindent maga akar elvégezni, csak akkor „nyugodt”, akkor érzi, hogy a dolgok rendben mennek. A feladatkörök és a hatáskörök következetes szabályozásával, betartásával el kell érni, hogy ne a vezető végezne el' a beosztottak munkáját. Törekedni kell arra is, hogy a döntéselőkészítés alaposabb legyen. A szükséges statisztikákat, tényadatokat a különböző megoldási variációk melletti érveket röviden, tömören oly módon kell csoportosítani, hogy ez megkönnyítse a vezetők munkáját, a helyes és a gyors döntést. Fontos az is, hogy az S3 ISO egyes beosztottak ne minden üggyel külön-külön jelentkezzenek, hanem csak akkor, miután nagyobb számú megfelelően előkészített, összegyűjtött, tehát konkrétan tárgyalható anyag áll rendel- . kezesre. A vezetők munkáját elősegítő különböző tanácskozások — termelési, igazgatói tanácsok, az üzemi demokrácia egyéb fórumai, értekezletek, — levezetése és előkészítése olyan színvonalú le-- gyen, hogy fölöslegesen egyetlen résztvevő idejét, se rabolja el, és hatékony, gyors döntést, — vagy amennyiben a megbeszélésnek csupán az információgyűjtés a célja, annak hatékonyságát is biztosítsa. Célszerű, ha a vezető olyan heti és napi munkaprogramot dolgoz ki, amelyek csökkenthetik az operatív, gyors intézkedést kívánó ügyek elintézésére fordított munka részarányát. Esetenként a túlterhelés megszüntetésének fontos eszköze lehet a megfelelő átszervezés is. * E néhány intézkedés, illetve módszer alkalmazásával megközelíthető a vezetők munkaidejének kedvezőbb részarányú felhasználása. Úgy, olyan mértékben, hogy a tervezésen, az előkészítésen, a döntésen és a végrehajtáson kívül a vezetőnek elég ideje maradjon a rendszeres ellenőrzésre is. Hiszen csak az ellenőrzés kellő alapossága esetén mérheti le minden egyes vezető döntéseinek eredményességét és helyes- 'bitheti szükség eseten azokat. Csuk igy ■ képzelhető el, hogy a vezetéstudomány, a vezetési ismeretek kellő mértéke elérhesse a vezetés „művészete” elnevezést és sem az érdekelt vezetők, sem pedig a kollektíva ne érezze a rossz vezetés hátrányos következményeit. Bucherl Miklós Takács Íj. Béla, Tóth Gyula ős Honijának lcgvágatál bővítik. Csáki Lajos fenntartók az ormosbányai VII-es akna pajzsos Fotó: Kozák Péter Külföldön is keresettek Kelendők az étolaiok, margarinok Egyre kelendőbbek a korszerű táplálkozásba jói beilleszthető növényolajipari termékek: az étolajok, margarinok, stb., amelyek külföldön is keresettek, jó exportértékesítési lehetőséget kínálnak. Az V. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági termelők az 1975. évi 220 000 hektárról 200 000 hektárrá növelik az olajosnövények vetésterületét, korszerű fajták alkalmazásával, a termesztési technológia korszerűsítésével fokozzák a hozamokat; mindennek eredményeként — az előirányzat szerint — 1980- ban a növényolaj ipar termelése 40 százalékkal lesz majd nagyobb az elmúlt évinél. eo Ahol egy hónappal „rövidebb” az év — A növénytermesztés szerkezetét gyakorlatilag már az elmúlt, évben kialakítottuk. Mivel a helyi adottságainkat figyelembe véve, elsősorban az állattenyésztés l’ej- ssztése terén léphetünk többre, ezért ennek megfe- alően alakult át a velés- ;«érkezetünk is. A szántóterület egyharmada az árunö- ■‘ányeké. a búzáé, a napra- órgóé, míg a kétharmad- íszen takarmánynövényeket — árpát, kukoricát, zabot és Pillangósokat — termesztünk. — kezdte a beszélgetést Zsíros Miklós, a szalonnái Tó- körriyéke Termelőszövetkezet főkönyvelője. Megyénk egyik közkedvelt kirándulóhelyét, a rakacai víztárolót körülhatároló. Sza- onna, Meszes és Martonyi községek határára kiterjedő crmel őszövetkezet kedvezőtlen adottságok között gaz- öálkodik. Az eredményesebb gazdálkodást a gyenge minőségű föld, valamint időjárási fényezők is hátráltatják. — Itt, nálunk tavasszal két héttel később kezdődik a jó idő. mint az edelényi járás délebbi részében és ősszel is 'egalább ennyivel hamarabb köszönt be az esős. hideg időszak. Gyakorlatilag egy hónappal kevesebb időnk itiarad a gazdálkodásra. Szalonnán tény: a gyenge minőségű löld és a mostohább időjárás. A kérdés az: mit lehet a hátráltató tényezők ellen tenni? — A föld minőségén talajjavítással, tápanyag-visszapótlással és a lehetőségek szerinti legoptimálisabb hasznosítással segíthetünk. Az időjáráshoz pedig alkalmazkodnunk kell — magyarázza a főkönyvelő. A gazdaságban igyekeznek a tényeket és a lehetőségeket közös nevezőre hozni. Ragadjunk ki eg.v-kél példát a főkönyvelő által elmondottakból. — Évek hosszú során a szövetkezet az istállóból kikerült szerves trágyát nem használta fel, illetve csak kis mértékben hasznosította. Nagyon sok istállótrágyánk összegyűlt. Tavaly aztán fordulat következett be. Más évek hatvanhektáros szervestrágyázásával szemben 260 hektárra került az értékes tápanyag. Idén még tovább lépünk, tervünk négyszáz hektár .szervestrágyázása . . . A szemes takarmányok közül nálunk a kukorica a legfontosabb. Adottságainknak e növény termesztése felel meg legjobban. Nem kell korán vetni és mivel korai érésű fajtákat termesztünk, biztonságos a betakarítása is. Sőt, a rossz idő beálltáig az őszi talajmunkákra is marad időnk ... Persze, legtöbbel a szervezés terén tehetünk. Bármilyen rosszak is a körülmények. ha időben és minőségben kifogástalan munkát végzünk, az eredmény nem marad el... A dimbes-dombos vidék egy része csak legelőként hasznosítható. Ez is indokolja a Tókörnyéke Tsz állattenyésztési üzemágának fejlesztését. — Nyolcszáz körül van a szarvasmarha-létszámunk. Állományunk t ej h asznos i tás ú, 330 a teheneink száma. A fejési átlagunk 1800—1900 liter között mozgott az elmúlt évben, ami dicsekvésre nem ad alapot. Több oka van az alacsony átlagnak, de én a legfőbb hibát a nem kielégítő takarmányellátásban látom. Minőségben biztos, hogy nem, de talán még, mennyiségben sem kapták meg az állatok azt a takarmánymennyiséget. ami a létfenntartáshoz és a termeléshez szükséges. Másik probléma, hogy csak 197-1-re népesült be a tehenészeti telepünk. Az előző években így szelektálás! lehetőségünk nem volt. Idén — úgy érzem, —előbbre lépünk e téren is. Tehenenként 2200 literes fejési átlagol tervezünk, amit feltétlen el kell érnünk ... Az állattenyésztés másik, Szalonnán talán még nagyobb lehetőségeket rejtő ágazata, a juhászat. A juhállomány most 800 darab körül mozog, ebből 680 az anyajuh. — Évi bárányszaporulatunk mintegy hatszáz bárány. Ennek fele hizlalva, vagy tejesbárányként eladásra kerül. a másik felével pedig saját állományunk létszámát növeljük ... A főkönyvelővel folytatott beszélgetés után úgy érezzük. Szalonnán megtalálták az üzemi adottságoknak legjobban megfelelő termelési szerkezetet, amely lehetőséget biztosít — a mostoha körülmények .ellenére is — az eredményesebb gazdálkodáshoz. Hogy az elképzelések, tervek, a továbblépés és a még meglevő hiányosságok kijavítása terén valóra válnak-e. az az együttes munkától függ. A vezetők részéről elsősorban a jó tervezés és munkaszervezés, a tagság részéről pedig a még jobb hozzáállás és munkafegyelem eredményezhet sikert. Vezetők. dolgozók feladata, munkája ugyan más. de a célok, amiért dolgoznak. Szalonnán is közösek. flajdu Imre A KISZ Központi Bizottsága az idén tizenegyedik alkalommal rendezi meg a forradalmi ifjúsági napokat. Három nagy nemzeti ünnepünk a program indítéka: a szabadságharcra. a Tanácsköztársaságra és felszabadulásunkra emlékeznek a fiatalok ezekben a hetekben. A történelmi események felidézése, a kegyelet, nemcsak a fiatalokra tartozik, nemzeti ünnepeinkre az egész ország készül. Az ifjúsági szövetség ehhez kíván hozzájárulni a maga sajátosan fiatalos rendezvénysorozatával, immár egy évtizede. Mit lehet hozzáadni az ünnepekhez? Az értékelés, a történelmi jelentőség felmérése javarészt megtörtént már, s egyébként is szakemberek dolga. A forradalmár elődök életútjának megismerése, a legfontosabb események krónikájának tudatosítása hasznos, a munka zömét magára vállalja az iskolai oktatás. Kibontakozott a helytörténeti kutatómozgalom, ebben fiatalok, s idősebbek egyaránt buzgólkodnak — a szülőváros, szülőföld értékes hagyományainak felkutatására és ápolására. Az ifjúság példaképeket keres és talál a történelem- beit. Példát a forradalmiság- ra, a hazaszeretetre, az internacionalista odaadásra. A példa gondolkodásra serkent, erőszakolt aktualizálás nélkül is kérdésre és válaszra ösztönzi a gondolkodó ifjút: vajon hogyan válhatok hasonlóvá, vajon mi a teendőm ma, hogy’ méltó lehessek választott példaképeimhez? A kérdésre a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatával a KISZ azt a választ kínálja, hogy az örökösök dolga a ma társadalmának hasznos cselekvés, a tett. A szocialista hazafiságról, a hétköznapok forradalmiságá- ról, az internacionalista elkötelezettségről folytatott vitákon rendre megfogalmazódik, hogy cselekvés nélkül a meditáció, a még oly szép jelszavak ismétlése semmit sem ér. Cselekvésre pedig van alkalma, lehetősége az ifjúságnak. Pártunk XI. kongresszusán nagyszerű távlatot mutató programot fogadott el. Ötödik ötéves tervünk céljait magáénak vallja az oi'szag egész dolgozó népe. A cselekvésnek e célok elérését kell szolgálnia. Sokszor leirt gondolat, hogy’ a pontos, felelősségteljes munkavégzés valamennyi felnőtt állampolgárnak kötelessége. Azok a fiatalok, akik a forradalmi cselekvésre vállalkoznak, ennél többet kell, hogy tegyenek. Tehetnek-e? Ha csak az elmúlt időszak néhány eredményét vesszük számba, máris megkapjuk az igenlő választ. A kongresz- szusi és felszabadulási munkaverseny sikerében, vagy például a KISZ védnökség! mozgalomban hányán tellek az átlagosnál többet, hányán bizonyították áldozatkészségüket? Az ünnep mindig különleges alkalom. Idén is azzá lesz az ötletes rendezvények .jóvoltából. De mindaz, ami az ünnepek igazi tartalmát adja, nem más, mint az ifjúság mindennapos, a fejlett szocialista társadalomért végzett tevékenysége. Vegyipari pályázat A népgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő iparágának, a vegyiparnak az ötödik ötéves tervben több, mint kétszeresére kelt bővítenie lökés exportját, hogy a fontos import vegyszerek behozatalának fedezetén túl az országos külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javításához is hozzájáruljon. Ezért a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeté, a Nehézipari Minisztérium és a Magyar Kémikusok Egyesülete közös felhívással fordult az ágazat dolgozóihoz, szocialista és munkabrigádjaihoz, hogy újabb műszaki, technológiai, munka- és üzemszervezési megoldások kezdeményezésével és megvalósításával segítsék a vegyipari export gyors ütemű fejlesztését, a minden piacon jól értékesíthető vegyi cikkek gyártásának növelését, A termékek minőségi, hatékonysági jellemzőinek. műszaki színvonalának javulásában kínálkozó lehetőségek felkutatására és hasznosítására szervezzenek komplex brigádokat, amelyek alkalmasak az átfogó műszaki és szervezési változások kidolgozására és megvalósítására. A vegyipari export növelésére hirdettek pályázatot, amelyen az új, gazdaságos exporttermék előállítására, a hagyományos exportcikkek műszaki és minőségi jellemzőinek javítására, gyártási kapacitásának növelésére, az önköltség és a szállítási határidők csökkentésére, a jobb értékesítési lehetőségekre kidolgozott javaslatokkal vehetnek részt az ágazat dolgozói, brigádjai és a kooperáló partnerek. A pályamunkákat 1977. március elsejéig kell elküldeni a szakmai szakszervezet (1068 Budapest. Benczúr utca 45.) közgazdasági osztályának. A legjobb pályamunkák díjazására 450 000 forintot irányoztak elő. I
