Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

\ 1976, március 11., csütörtök É5ZAK-MAGYAROR5ZÁG 3 „Forgatókönyv’9 a gazdálkodáshoz Beszélgetés Barta Ferenccel, a kompolti kutatóintézet osztályvezetőjével A napokban kaptuk a hírt, hogy a Dél-Borsodban gaz­dálkodó Ilórvölgye Termelő- Szövetkezet megbízta a kom­polti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutatóintéze­tet: készítse el a négy köz­ség határára kiterjedő szö­vetkezel ötéves középtávú, üzem fejlesztési tervét. A hír kapcsán felkerestük Barta Ferencet, a kompolti kutatóintézet ökonómiai osz­tályának vezetőjét, hogy az üzemfejlesztési terv céljáról, lényegéről, valamint a kuta­tóintézet és a megye mező­gazdasági üzemeinek kap­csolatáról érdeklődjünk. — Az a középtávú terv, amelyet a Hórvölgye Terme­lőszövetkezet részére készí­tünk, a MÉM által előírt szempontok alapján készül, de annál jóval részletesebb. Lényegében az üzem teljes Vertikumára kiterjed. Tartal­mazza az üzem termelési szerkezetét, a fejlesztés üte­mét, a technológiát, a költ- séghozamszint vizsgálatát. Több variációt is készítünk és ezekből — a szövetkezet Vezetőivel együtt — választ­juk ki a legoptimálisabb tervet. A gyakorlati végre­hajtást évről évre „közösen” figyelemmel kísérjük és ha kell (például új szabályzók, Vagy vegyszerek megjelené­se esetén), menet közben mó­dosítjuk. — Milyen nehézségeket okoz egy ilyen bonyolult, Fiinden részletre kiterjedő terű elkészítése? — A Hórvölgye Tsz ese­tében gondot okoz, hogy a négy község — Bogács, Szo- molya, Bükkzsérc, Cserépfa­lu — tavaly, illetve az idén egyesült. Nekünk, a már meglevő termelési szerkeze­tekből — a jó meghagyásá­val és a sajátosságok figye­lembe vételével — kell ki­alakítanunk az optimális üzemszerkezetet. A mérete­ket, a technológiát össze kell hangolni. Ebben a gazdaság­ban a juhászat, a szarvas­marha-tenyésztés és a szőlé­szet fejlesztése a cél. Ter­vünk is ennek az elképzelés­nek megfelelően készül. Gon­dot jelent a megfelelő gép­rendszer kialakítása is. A régi gépeket egyik napról a másikra eldobni nem lehet, viszont a jövőt illetően el­sősorban a korszerűséget, a gazdaságosságot kell szem előtt tartani. Dél-Borsodnak ez a része lejtős vidék Ezért a talajvédelmi szempontok figyelembe vétele döntő fon­tosságú a terv készítésekor... Az üzemfejlesztési tervet nevezhetjük a gazdálkodás „forgatókönyvének” is. hisz a termelés minden részleté­vel foglalkozik, előírja a szükséges tennivalókat. Cse­rében garantálja a tervben kimutatott termelési ered­ményeket. Ahogy Barta Fe­renc elmondta, a megvalósí­tásban a közös, jó együttmű­ködés lesz a leglényegesebb; ami a gazdaság részéről el­sősorban a technológiai fe­gyelem betartást jelenti. A kompolti kutatóintézet a Hórvölgye Tsz tervén kívül a nagybarcai gazdaság üzem- fejlesztési tervét is készíti, önként adódik a kérdés, mi­lyen az intézet kapcsolata a borsodi gazdaságokkal? — A két terven kívül sók és régi szál fűz a megyéhez bennünket. Intézetünk orszá­gosan is felelőse a lucerna és vöröshere nemesítése és fejlesztésé tárcaszintű prog­ramnak. Mi készítettük el a Mezönagymihályi Allámi Gazdaság lucernatermesztési technológiáját. A dél-borsodi lucerna mag-termesztő gazda­ságokkal — Szentistván, Me- zőnagymihály — szoros a kapcsolat, a kutató rendsze­res szaktanácsokkal látja el ezeket az üzemeket. Mező- nagymihályon például 41 hektáron szaporítják a ma­gyar—NDK „koprodukció­ban” nemesített új lucerna­fajtát, a Wertibendál. Mi készítettük el a Tisza II. víz­lépcső kártalanítási tervét is, amely a mezőkövesdi járás déli községeit érintette. Rendszeresen eljuttatjuk a borsodi gazdaságokba az „Időszerű tanácsadó" című kiadványunkat, amelyekben takarmányozási, gyepgazdál­kodási kérdésekkel foglalkc- • zunk. de közöljük az újon­nan nemesített növényfaj­táink mutatóit is. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy egyes vezetők, szakemberek ezeket a hasznos útmutatókat nem forgatják és így a kutatási eredmények gyakorlati elter­jedése lassú ütemű. A Köz­ponti Statisztikai Hivataltól 1966 óta megkérjük a hoz­zánk tartozó megyék — Bor­sod, Heves, Nógrád — ter­melőüzemeinek legfontosabb mutatóit. Könyvalakban i 1972-ben elkészítettük az el- j ső öt év : ' értékelését min­den gazdaságról. Hasznos adatokat tartalmazó könyvek ezek. Míg Heves megyében minden gazdaság részére megvették az akkori területi szövetségek, addig Borsod­ban — tudomásom szerint — csak a Kazincbarcikai TE- SZÖV rendelte meg ezeket a könyveket. A borsodi pél­dányokat jelenleg is intéze­tünkben őrizzük. A kompolti kutatóintézet­nek — és itt elsősorban az ökonómiai osztályról beszél­hetek — célja az, hogy a leg­újabb kutatási eredmények Észak-Magyarországon minél gyorsabban váljanak való- i sággá a gyakorlatban. Ezt a célt szolgálja a megyében működő putnoki kutatócso- 1 portunk munkája is. Hajdú Imre Az öntöde gyáregységnél Teljesítmény és minőség Feljegyzések az LKM-besi Az elmúlt két hétben meg­sokszorozódott erővel végez­te munkáját a Lenin Kohá­szati Művek öntöde gyáregy­sége. A szocialista brigádok számos munkafelajánlást tet­tek, olyanokat, amelyeket később magas szinten telje­sítettek. A végzett munkáról beszélgettünk Nyizsnyánszki 'Tiborral, az öntöde gyáregy­ség vezetőjével. Munkánk semmiben sem különbözött a korábbitól, ha a gyártás menetét nézzük, de elütött attól a munkain­tenzitás fokozódása, a fel­adatmegoldás eredményessé­ge tekintetében. Gyáregysé­günk széles skálán, a nép­gazdaság majd’ minden ága­zatának készít öntvényeket. Megtalálhatók profilunkban az egyedi, nagy tömegű ter­mékek csakúgy, mint kis Vagy éppen közepes súlyú vas- és acélöntvények is. — Milyen gyártmányok készültek az elmúlt hetek­ben? — Elsőként a Tiszai Erő­mű részére készülő turbiná­kat említhetem. A harmadik egységet gyártjuk Ez — a mintegy 120 darabból álló öntvény — roppant munka­igényes. Magyarázza ezt az elkészítés pontossága, a szi­gorú minőségvizsgálat, a hő­kezelés, a felület megmun­kálása. Jelentős kapacitást kötött le az olajipari szelep­házak - öntvényeinek elkészí­tése is. A kőolajipari válla­lat megrendelésére készülő termékekből évente több száz darabot gyártunk. — Nagyszámú megrende­lés érkezik hozzánk a MÁV- tól is vasúti kereszteződések, csúcsbetétek gyártására. Eze­ket. csak kifogástalan minő­ségben adjuk át. Újdonság­nak számít gyáregységünk­nél a csúcsbetétformázás technológiájának fejlesztése. Megjegyezhetem, hogy más öntvények gyártásánál is fog­lalkozunk a technológia kor­szerűsítésével. Az előbb em­lítettek a jelentősebb termé­kek. A gyártási .programot azonban nemcsak ezek ké­pezik. — Készítettünk hajógyári öntvényeket, kohászati koo­perációban salaküstöket, ko­hótálakat. harang- és torok- záró gyűrűket az ózdi. a du­naújvárosi és a mi kohónk részére, hengerműi hengere­ket. Vasöntödénk ellátja, hogy csak néhány iparágat említsek; a gumi-, a papír-, a műanyag-, a tégla- és cse­répipart különféle méretű és rendeltetésű hengerekkel. ; — A felsoroltak bizonyít­ják; volt tennivalója az ön­töde gyáregységnek. Miként sikerült teljesíteni a részfel­adatokat? ^ — Az SZKP XXV. kong­resszusa tiszteletére a havi turbina-kiszállítási kötele- j zettségünket, — ez eddig még j ritkán fordult el, — túltelje­sítettük. Eredményként könyveljük el, hogy — a vizsgálatok szerint — öntvé­nyeink javuló minőségben kerülnek a megrendelőkhöz. Ez. az acélöntődéi öntő-for- mázó szocialista brigádok és műszakiak együttes, jó mun­káját dicséri. Ugyancsak itt említhetem a mintakészítő üzem és a vasöntöde kokilla- gyártó szocialista brigádjait, amelyek az acélmű részére — kísérleti jelleggel — új kokillákat készítettek el. — Hogy mit kívánunk a jövőben? — teszi fel önma­gának befejezésként a gyár- egységvezető? — Állandósí­tani azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt két hét­ben értünk el. Szemes I. János Szalonna határában működik a Borsod megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat kezelésében levő mészmű. Az üzem a közel­ben levő saját mészkőbányája termékét dolgozza fel. Töb­bek között 7500 tonna csomagolt aknamésszel segíti az épí­tőipart, ezenkívül az ózdi kohászat részére 12 ezer tonna zsugorított dolomitot készít, Képünkön: tehervagonokkal .szállítják a dolomitot Özdra. Fotó: Sz. Gy. Figyelemre méltó iüepiaterífás Több mint négy. és fél­millió forint értékű anvag- és energia megtakarítását ter­vezik 1976-ban a Csavar- ioari Vállalat Borsod me­gyében levő ongai gyáregy­ségében. A megtakarítás jc.- lenlős részét — mintegy 2,2 millió forint értékben — a közvetlen anyagfelhasználás csökkentésével érik majd el. Bányamentő orvosok tanácskozása Országos tanácskozás kez­dődött szerdán Tatabán) án, a Magyar Szénbányászati Tröszt rendezésében. A bá­nyamentő állomások orvo­sait hívták meg a Tatabá­nyai Szénbányák központi bányamentő állomására. A korszerű berendezésekkel fel­szerelt állomáson bemutat­ják, hogy milyen új módsze­reket vezettek be a bánya­mentők alkalmassági vizs­gálatainál. A bemutató után egészségvédelmi problémák­ról, a bányamentők orvosi vizsgálatának egységesítésé­ről tanácskoznak a szénbá­nyák bányamentő orvosai. Karbantartás, felújítás az ózdi kohóknál Ésszerűen, takarékosan Az átépítés, a felújítás jel­lemezte leginkább a múlt esztendőt az Özdi Kohászati Üzemek nagyolvasztó gyár­részlegében. Mindezt úgy kellett, s úgy is oldották meg, hogy közben a terme­lésben nem volt kiesés, az acélmű nem érezte meg az egyik kohó több mint két­hónapos leállítását. — A3, számú kohó átépí­tésével mintegy 120 köbmé­terrel nőtt a kohó térfogata — mondja Halász József, a gyárrészleg vezetője. — így jelenleg 2052 köbméteres ko­hótérfogattal termelünk. Az átépítés volt a legnehezebb időszak: négy helyett három kohóval láttuk el az acél­művét. A szocialista brigá­dok helytállása, a különböző intézkedések megvalósítása eredményezte a jó teljesít­ményt. Tavalyi termelési ter­vünket mintegy 3,4 ezer 900 tonnával teljesítettük túl. Különösen kiemelkedő a 4. számú kohónál dolgozók tel­jesítménye, akik 107,2 száza­lékra „hozták” tervüket. A szocialista brigádok közül pedig Bálint Mihály, Kozár Viktor. Hercegit Tibor, vala­mint Galgóci Gábor brigádja bizonyult a legjobbnak az elmúlt évben. A kohóátépítés mellett, ta­valy íéghevítö berendezések rekonstrukciójára is sor ke­rült. Két léghevítőt teljes egészében átépítettek, másik kettőnél pedig a tűzaknát, valamint a hőcserélő rácso­zatot újították fel. E munká­kat a fajlagos kokszfogyasz­tás csökkentése érdekében kellett elvégezni. — Az idei esztendő sok­ban hasonlít az elmúlt évi­hez — folytatja a gyárrész­leg vezetője. — Augusztus elején ugyanis megkezdjük a 3-as számú kohó térfogatnö- veléses átépítését. S még az idén két léghevítőt is átépí­tünk, újabb hármat pedig átrácsozunk. Minderre a ter­melés növelése, illetve a már említett fajlagos kokszfo­gyasztás további csökkentése érdekében van szükség. El kell érnünk a tonnánkénti 688 kilogrammos fajlagos kokszfogyasztást. Az idei el­ső két hónap eredménye biz­tató: januárban 700. febru­árban pedig már 687 kilo­gramm volt a tonnánkénti kokszfogyasztás. Az üzemrész dolgozóinak nagy feladatot jelent az ez évi termelési terv megvalósítása, amely 870 ezer tonna nyersvas elő­állítását írja elő. Az évet jól kezdte a nagy- olvasztó: január—februárban 151 ezer tonnányi nyersva­sat készítettek. Ez mintegy 3700 tonnányi többletterme­lést jelent. Az acélmű ellá­tása — természetesen — a nagyolvasztó elsődleges fel­adata, de emellett exportra is termelnek. Tavaly például 49 ezer 300 tonna acélnyers- vasat továbbítottak a külföl­di megrendelőknek. Az idén, ezideig Ausztriából, Lengyel- országból és Olaszországból érkezett nagyobb mennyiségű nyersvasra rendelés. Figyelemre méltóak, jelen­tőségünkben kiemelkedőek a gyárrészleg távlati tervei: az acélmű felfutásával, az 5. öt­éves tervidőszak végére a nagyolvasztónak el kell ér­nie az 1 millió tonnás éves termelési mennyiséget. Ezt segítik — egyebek között — a folyamatosan végzett át­építési, felújítási munkák. D. H. A Borsod megyei Növény­védő Állomás szakemberei felhívják rá a figyelmet, hogy a kora tavaszi idő­szakban egyre sürgetőbb a különböző növényvédelmi feladatok elvégzése a házi- kertekben. A gyümölcsösök növényvédelmének alapja a metszéssel egyidejűleg elvég­zett alapos fatisztogatás. Az első. lemosó jellegű permete­zést. rügyfakadás előtt kell elvégezni. Almást ermésűek- nél és ribizkénél Krezonit E (0.7—0,9%-os), Novenda (1.5 —2,0%-os) vagy Neopol (4.0 —5.0%-os) oldatával, csont­héjasoknál (barack, meggy, cseresznye) Neopol (4.0°/0-os), bordói lé (2.0%-os) vagy réz- ; oxiklorid (0.5°/o-os), szőlőnél Neopol (4.0%-os) vagy 0.7 százalékos kéntartalmú szer­rel Vegyszeres gyomirtás kora tavasszal 4—5 évnél idősebb alma-, körte-, szőlőtelepíté­sekben végezhető, jól előké­szített talajon, ha a terület nem lejt erősen. Ezer négy­zetméterre Hungazinból 50— 80 dekagramm, vagy Akti­konból 25—40 dekagramm használható fel. Csonthéja­soknál később, a vegetációs időszakban végezhetünk gyomirtást perzselő hatású Gramoxonnal, vagy Gomex- szcl. A kiskertekben fontos mégváltoztatni a zöldségkul­túrák ültetési helyét, mert a növényi' maradványokon át­telelő gombák ’ és baktériu­mok fertőzik az új ültetést, a palántákat. A növények fej­lődésének elengedhetetlen feltétele a jó tápanyagellá­tás. A foszfor cs káli mű­trágyát (1000 négyzetméter­re 30—50 kg) legkésőbb most tavasszal kell bedolgozni a talajba, s ajánlatos 1000 négyzetméterenként 20—30 kg nitrogénnel kiegészíteni. A talajban levő rovarkár­tevők (drótférgek, pajorok, lótücsök, stb.) ellen, zöldség- kultúrák ültetése, gyümölcs­fák telepítése előtt ajánla­tos Basudin 5 G-t (négyzet- méterenként 3.4 gramm), vagy Basudin 10 G-t (négy­zetméterenként 1,7 gramm) használni. A növényvédő szerek cso­magoló burkolatán levő egészségügyi és környezetvé­delmi előírásokat gondosan be kell tartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom