Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

J E“’AK-MAGYARORSZAG 2 1976, március 9., kedd (Folytatás az 1. oldalról) ajándékkal kedveskedtek a nődolgozóknak. Délután a vállalati nőnapi ünnepségen 15 nő Kiváló Dolgozó kitün­tetést kapott, Póta Józsefne ,,A Gépipar Kiváló Dolgozója” címben részesült. Gállá Ist- vávné a SZOT kitüntetés arany fokozatát vette át. A MEGYEI TANÁCSNÁL Mindennapjaink ügyes-ba­jos dolgait a megye közigaz­gatási szerveihez, a taná­csokhoz visszük, ahol igen sok a nődolgozó. Nehéz és felelősségteljes munka az övéké. Ezt köszönték meg nekik a nőnap alkalmából tegnap a megyei tanács ve­zetői. A tanácsapparátusban végzett munkájának elisme­réséül átadták Gyarlói Lász­lóivá építési főelőadónak, a „KGM Kiváló Dolgozója” kitüntetést. A POSTÁSOKNÁL Évente százezreket költ a két megyében tevékenykedő Miskolci Postaigazgatóság arra, hogy nödolgozóinak könnyebb, tisztább munka- lehetőséget, kevesebb nrob- lémával járó beosztásokat alakítson ki. Gépek, modern berendezések beszerzésével könnyítik a munkát olyan helyeken, ahol bizony né­hány éve még „hórukkolni” kellett. De törődnek, foglal­koznak a szociális létesítmé­nyek helyzetével is. Termé­szetes, hogy erre nagy súlyt kell fektetni, hiszen az igaz­gatóság dolgozóinak 68 szá- : zaléka nő. Tegnap a kultúr- ' terembe meghívták vala- mennyiüket, hogy a nőnap alkalmából virággal, tárgy- jutalmakkal köszöntsék őket. Orosz Károlyivá, a Miskolc 1-es hivatal távirdász cso­portvezetője a közlekedési és postaügyi miniszter, Oláh Jánosivá, a tiszaladányi pos- 1 ta vezetője a „Posta Kiváló • Dolgozója” kitüntetést kapta. i A MEGYEI RENDÖR- FÖKAPITÁNYSÁGON A Borsod megyei Rendőr­főkapitányság területén dol­gozó lányok, asszonyok kö­zül a „Haza Szolgálatáért” érdemérem arany, ezüst és bronz fokozatát hatan kap­ták meg, „Közbiztonsági Érem” kitüntetésben heten részesültek. Hárman a ..Szol­gálati Érdemérem” különbö­ző fokozatait vették át. Raj­tuk kívül 21 nődolgozó ka­pott dicséretet és pénzjutal­mat. A SÖCSi SÖRGYÁRBAN A Bocsi Sörgyárban tegnap délután — a nemzetközi nő­nap alkalmából rendezett ünnepségen — értékelték a nők nemzetközi évének helyi tapasztalatait. Az 1975-ben végzett kimagasló gazdasági és társadalmi tevékenvségük alánján a gyár 29 nődolgo­zójának nyújtottak át Kiváló | Dolgozó kitüntetést. M. M.—V. I. Kitüntetések a Parlamentben Bensőséges ünnepség szín­helye volt tegnap a Parla­ment. Az Elnöki Tanács a nemzetközi nőnap alkalmá­ból, a nők gazdasági és szo­ciális helyzetének megjavítá­sáról szóló párt- és kor­mányhatározat végrehajtásá­ban kifejtett tevékenységük elismeréséül kitüntetéseket adományozott. Az ünnepsé­gen jelen volt dr. Trautmann Rezső,, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Erdei László­vá, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Vass Istvánná, az Országos Beke- tanács alelnöke. Dr. Traumann Rezső kö­szöntötte a vendégeket, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa megyénk dolgozói kö­zül a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta Balázs Sándor- nónak. a Szerencsi Csokolá­dégyár diósgyőri telepe rak­tárvezetőjének. A Munka Ér­demrend bronz fokozatát Horváth Károlyná, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyéi Ter­melőszövetkezetek Szövetsé­ge főmunkatársa és Nagy Miklósné, a somsályi Bőr­díszmű KTSZ betanított munkása vette át. Az ünnepség után az El­nöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek és a vendégek tiszteletére. Kalforáiis beruházások A közművelődési feladatok magasabb szintű ellátása ér­dekében az ötödik ötéves tervben jelentős mértékben korszerűsödnek a kulturális létesítmények. A fővárosi, megyei és városi nagyberu­házásokról, újjáépítésekről tájékoztatta ma a Fészek­klubban dr. Marcali László kulturális miniszterhelyettes a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége központi vezető­ségének tagjait. Elmondotta, hogy befejeződik a Vigadó újjáépítése, sor kerül az Ál­lami Operaház nagyrekonst­rukciójára, s előkészítik az Erkel Színház bővítését és újjáépítését is. Tetemes ösz- szeget biztosítanak múzeum- fejlesztési célokra, és kép­zőművészeti alkotásokra is. A kulturális tárca tervé­nek jellemzője, hogy az ötö­dik ötéves tervben rendel­kezésre álló pénzösszegnek Hiúság! Kiül! A Bocsi Sörgyárban jelen­leg mintegy 600 KISZ-kor- osztályú fiatal dolgozik. Kö­zülük a gyár KlSZ-alaoszer- vezeteiben több. mint 150-en tevékenykednek. A gyári KISZ-bizottság kérésének ele­get téve a vállalat gazdasági és. politikai vezetői nemrég hozzájárultak egy üzemi if­júsági klub létrehozásához, amelyet — az érdekelt fiata­megközelítőleg kétharmad részét fordítják építkezések­re, jelentős objektumokkal gazdagodik a kulturális te­rület. Nagy figyelmet élvez­nek a komplex^ közművelő­dési intézmények, s előtér­ben álló feladat a munkás­települések • művelődési ott­honainak megépítése, a meg­levők bővítése. Az ötödik ötéves tervben fontos beru­házások kerülnek tető alá vi­déken is: Debrecenben, Nyír­egyházán és Szolnokon me­gyei művelődési központ épül. Komló, Mohács, Kis­kunfélegyháza. Szeged, Du­naújváros, Gödöllő, Százha­lombatta, Budakeszi és Dom­bóvár pedig művelődési köz­ponttal gazdagodik. Ezenkí­vül megyei könyvtárak, if- • júsági és művelődési házak épülnek az ország több pont­ján. a sirfprtin lók jelentős értékű társadal • mi munkájával — mar meg is valósítottak. Az ifjúsági mozgalom igé­nyeihez célszerűen és ízie:e- sen berendezett KTSZ-kubot március 6-án adták át ren­deltetésének. A vállalati KISZ-bizottság szombaton már itt tartotta meg a be­számoló és vezetőségválaszló küldöttértekezletét. Fidel Castro, aki a kubai delegációt vezette az SZKP XXV. kongresszusán, Szófiába érkezett, ahol Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke üdvözölte. 6 korszerűbb ügyrend érdelében A Nehézipari Minisztéri­umban hétfőn tartotta ala­kuló ülését a vállalati de­mokratikus fórumok műkö­désének tárcaszintű ellenőr­zésére létrehozott társadalmi bizottság, amelyben a szak­mai szakszervezetek, a mi­nisztérium, az iparági trösz­tök és a nagyvállalatok 11 képviselője vesz részt. Az alakulóülésen elfogad­ták munkaprogramjukat, amely szerint rendszeresen részt vesznek a vállalati de­mokratikus fórumok tanács­kozásain, a tapasztalatok alapján értékelik a tröszti és a vállalati vezetők munkáját és lehetőséget keresnek a ki­alakult legjobb módszerek elter.' lésére, általánosítá­sára. Munkájuk középpont­jába állítják azokat a fel­adatokat, amelyeket a nehéz­ipari miniszternek az üzemi, munkahelyi demokrácia to­vábbfejlesztéséről és feltéte­leinek biztosításáról most ki­adott utasítása határoz meg. így elsősorban arra figyel­nek, hogyan teremtik meg a vállalatok, a trösztök az üze­mi demokrácia kibontakozta­tásának szervezési és szer­vezeti feltételeit. A miniszteri utasításnak megfelelően április végéig ki kell dolgozni a gazdálko­dó egységek belső szerveze­tének folyamatos korszerűsí­tését célzó munkaprogramot, s ebben a vállalati sajátos­ságnak megfelelő üzemi de­mokratikus fórumok szerve­zeti és működési rendjét, döntési, véleményezési és ja­vaslati jogkörét, s a döntés­hez szükséges információ- áramlás útját, tartamát. Ez­zel összefüggésben az év vé­géig valamennyi vállalatnak korszerűsítenie kell működé­si és szervezeti szabályza­tát, ügyrendjét. Tanulságos vasárnap Franciaországban Franciaországban vasárnap tartották meg az l!)7t»-ban ese­dékes járási választások első fordulóját^ (A második fordulóra egy hét múlva kerül sor.) A vasárnapi választásokon a balodali unió pártjai, valamint más baloldali csoportok együttesen a sza­vazatok 56 százalékát szerezték meg. A jobboldali sajtó nem győzi lekicsinyelni ezt a fejleményt és aligha kell mondanunk, hogy ez már önmagában is jó jel. Az államhatalom jelenlegi birtokosainak szócsövei, orgánu­mai a következő két érvvel igyekeznek bagatellizálná azt, ami vasárnap Franciaországban történt: 1. A helyi választások nem hatnak az ország politiká­jára, illetve az azt irányító nemzetgyűlés összetételére. 2. A választások kétfordulós szisztémával történnek és egy forduló még hátra van. Mindkét érv kimeríti a „savanyú szőlő” fogalmát. Ami az elsőt jelenti: a helyi választásokról senki'sem állította, hogy közvetlenül hatnának a párizsi kabinet központi po­litikájára. Közvetve azonban feltétlenül! Hiszen az orszá­gos választásokon ugyanazok a szavazók járulnak az ur­nák elé és vitathatatlanul ugyanolyan alapon döntenek: politikai hovatartozás, pártállás alapján. Éppen ez szabja meg a helyi választások országos, sőt — túlzás nélkül — állíthatjuk — határokon túli, nemzet­közi jelentőségét: bogy a tömeghangulat megbízható sze­izmográfjainak tekinthetők. Ezen az alapvető tényen vérzik el a második érv, vagyis az, hogy egy forduló még hátra van. A műszerjellegböl, a helyi választások hangu­latjelző funkciójából az is következik — és erről bőven cikkezett a polgári sajtó —, hogy az alapirányzat már az első vasárnap kiderült. Ki is derült: az a baloldal, amelyet legutóbb néhány ezer voks ütött el a kabinet bársonyszékétől, most meg­bízható jelek szerint bármilyen fórumon megszerezheti a szavazatok többségét. Fiáig, a NATO amerikai főparancs­noka a minap kijelentette: Nem tűrné Nyugat-Euróoában a baloldal látványos térhódítását. Franciaország vasárnapi szavazóit viszont érdekes módon hidegen hagyta, mit tűr­ne mr. Ilaig és mit nem ... Milliók Az idén megyénkben ismét gyarapítják az eddiginél jobb minőségű utak számát. Flegy- alján. a Bodrogközben, a Hegyközben több millió fo­rint értékű munkát, anyagot fordítanak az utak építésé­re, felújítására, rendbe hoza­■ utakra f alára. Remény van rá, hogy még az idén könyebb lesz a közlekedés például Bo'drog- olasziban, Olaszl'iszkán, Erdő­horvátiban, Karosán, Kenéz- lön. Füzérkomlóson, Tisza- karádon. Pácinban. Tolcsván új híd építését tervezik. Változatlan társadalmi és politikai alapokra, az alkot­mány honvédelmi rendelke­zéseire támaszkodó, a hon­védelem egész rendszerét a mai kor követelményeinek megfelelően szabályozó tör­vényjavaslatról tanácskoztak ma az országgyűlés honvé­delmi, jogi, valamint igazgatási és igazságügyi bizottságának tagjai. A törvényjavaslat megalkotása a legteljesebb összhangban van kormá­nyunk következetes nemzet­közi és honvédelmi politiká­jával — mondotta egyebek közölt Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter, aki az új honvédelmi törvény megalkotásának szükségességéről, a bekövet­kező főbb változásokról, a törvényjavaslat néhány jel­lemzőjéről adott tájékozta­tást a képviselőknek. AZ ÉLET FÁJA KILENCEZER méter ma­gasban, óránként több mint nyolcszáz kilométeres sebes­séggel száguldunk hazafelé. A repülőgép a felhők fölé emelve az élénken élő szí­nek világába viszi az utast. A földön tett útjaim egy­hangú szürkesége után — pa­laszürke ég, felhő, hó, épü­letek betontömege, beton vil­lanyoszlopok sora, az utak, a folyók, a tavak jégtakaró­ja — szinte jólesik a szem­nek a színpadi hatású, a fel­hők feletti napfénytől gyúj­tott színtobzódás. Az ólom­szürke talpazaton gyöngyház­fényben ragyog és feszül a horizont, benne az óriási na­rancssárga nap, a felette hú- ! zódó mélyvörös végtelenség fokozatosan alakul és hűl ki a rózsaszínen, a sárgán, a leheletvilágos kéken keresz­tül a kékítő kékjéig, hogy aztán lilába, majd opálszür- kébe haldokoljon és bele­pusztuljon a fekete sötétség­be ... Jakov bácsi jut eszembe, Nyilovics Zahareev, akit lát­tam^ munka közben a lenin- grádi városi közlekedés egyik magvar gyártmányú Ikarus autóbuszának vezetőfülkéjé­ben. akit láttam dolgozni a Győzelem téren épült óriási emlékműnél — amire azt mondta, hogy maga és el­esett „földben levő” társa helyett is teszi —. s akivel otthonában tea mellett vál­tottunk szót a múltról, a je­lenről és a jövőről. Nehéz Jakov Nyilovics Zahareev olyan embert szóra bírni, akinek az élete tele van gyásszal, aki sok szenvedést látott, aki sok szenvedést élt át. Jakov Nyilovics alig múlt huszonöt esztendős, amikor szinte elvesztette a családját a németek által körülzárt, állandóan bombázott, tüzér­ségi tűzzel ostromlott és az éhínség blokád iával fenyege­tett. Leningrádban. Ö mint katona, kívül rekedt az osí- romgyűrűn. Három kisgye­reke éhen halt az. ínségtől sújtott városban .és a fele­sége is csak csodával hatá­ros módon maradt életben. — Tudod, mi az. hogy le­hetetlenség? — nézett rám akkor, és én nem tudtam, hogy a forró teától, vagy ke­serű emlékeitől párásodott-e be a szeme. — Amikor te­hetetlen az ember. Tudja, ér­zi, hogy baj van, nagy baj van otthon, de nem tehet semmit, hiszen kegyetlen és erős ellenség vágja el Szeret­teitől. Az ember nem tud se­gíteni rajtuk. ■ Jakov Nyilovics minderről csak akkor szerzett tudo­mást, amikor győztesen ha­zatért Berlin alól, szeretett városába, Leningrádba. — Űjra kellett kezdenünk mindent, az egész életünket — mondotta. — Az én hűsé­ges társam, a feleségem, aki már annak idején az éhhalál küszöbén állt, várt rám. Új családot alapítottunk. Azóta született egy lányunk és egv fiúnk. Már ők is .felnőttek, tanulnak, dolgoznak. Leningrad, a hős város, és környéke tele van emlékmű­vekkel. A piszkarjevói emlék­temető — ahol több mint hatszázezer leningrádi alusz- sza örök álmát, s ahol Ja­kov Nyilovics három kisgye­reke is el van temetve — zarándokhely. De ugyanígy az a város körül az emlék­művek sokasága, ahol a szovjet emberek megállásra kényszerítették a betolakodó ellenséget. — EZEK AZ EMLÉKMŰ­VEK — mondbtta Jakov Nyi­lovics — mintha a mi csa­ládunk történetét, mintha a mi életünket, harcunkat, ha­lálunkat, újjászületésünket, felemelkedésünket is szimbo­lizálnák. A mi családunkét is. A Győzelem terén a szo­borcsoportban ott van a hal­dokló gyermekét magához ölelő anya is. Az emlékmű­vek közül azonban számom­ra mégis az a legkifejezőbb, amely a város központjától mintegy negyven kilométer­re van, az Ismeretlen magas­laton. Nagy harcok folytak itt, s ezeknek a harcoknak én is részese voltam. Most pedig az érintetlenül ha­gyott, a szilánkoktól, löve­dékektől sebzett földhalmon ott áll az emlékmű. Magasí­tott lépcső vezet fel az em­lékmű középpontjához, hogy aki ezt megjárja, érezze egy kicsikét is, hogy milyen ne­héz lehetett itt valamikor a harcok idején. Az emlékmű középpontjában egy női figu­ra áll, a teste mintha egy hatalmas fa törzse loeeie, alakját életerős lombkorona zárja le. Mi úgy hívjuk, ez az Élet fája. Az életé, amelyért közülünk oly so­kan mentek a halálba ... Oravce János \

Next

/
Oldalképek
Tartalom