Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-05 / 55. szám
1976. március 5., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 c E!ső a népgazdasági érdek A termelőszövetkezet megint válaszúihoz érkezett — MIUTÁN 1972-ben felszámoltuk a tehenészetet, és áttértünk a húshasznú szarvasmarha tartására, rengeteg nehézséget kellett le- küzdenünk. A fordulópont a rnúlt esztendő volt, hiszen akkor sikerült először elérni, hogy ágazatunk minden vonalon nyereségessé vált. Az elnök egy pillanatra elhallgatott, majd hirtelen fordított mondanivalóján: —De attól függetlenül ismét létrehozzuk a tejelő tehenészetet. Nem tagadom, a kezdeti években várhatóan gazdaságtalan lesz. Gyorsan körülnéztem a tetemben. A Bartók Béla Tértiéi őszövei kezet zárszámadó közgyűlésén megteltek a padsorok, sőt a karzaton, a falak álellett — ahol hely volt — áiindenütt álltak. Bevallom, felzúdulást vártam, tiltakozást. Nem ez történt: a feszülten figyelő arcokról csak helyeslést tudtam leolvr'ini. Felvillant bennem egy kép, hét évvel ezelőttről a bor- sodszirálci vasútállomásról. A áeronon a Miskolc felé tartó hajnali vonalra legalább száz asszony várakozott. Hátukon batyu, amely eltakarta a tejfölös agyagszilkéket. a hófehér vászonkendőbe csomagolt túrót. Vitték a piacra. Amikor a közgyűlést követő második héten dr. Ráki Ferenc tsz-clnöknek az esetet elmeséltem, bólintott. De az emberek, a tagok bizalmát ebben az egész termelőszövetkezetet; érintő kérdésben másképp magyarázta: •— Vitathatatlanul nagy a hagyománya Szirákon a szarvasmarhatartásnak. Évtizedekkel ezelőtt a kimustrált ökröket vették meg a gazdák, hogy otthon a tehenek mellett felhizlalják. Persze papjainkra az idő és a nagyüzem „kettőse” teljesen átalakította a szokásokat. A házaknál fejt tej a tsz átvevőhelyeire kerül, a bika- horjakat is mi vásároljuk >neg, hogy szakosított telepünkön felhizlaljuk. Amikór felszámoltuk a > tehenészetet, az éppen a hagyományokat tekintve váltott ki sokakban ellenérzéseket. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében hozott kormányprogramot követően szűnt meg a sziráki tehenészet. A határozat lényegében válaszút elé állította a termelőüzemeket; a kettős hasznosítású magyartarka szarvasmarhát tejelő vagy hús jellegű állományra szakosítsák. A húshasznosítás mellett döntöttek. — Más választásunk nem volt. — Az elnök „segélykérő” pillantására a másik asztalnál iilő Szendrei, Mihály főállattenyésztő válaszolt: — Ha a gazdaságosságot, nyereséget tekintjük célnak, akkor a fejést abba kellett hagynunk, hiszen tehenenként 2400 liter tejet „nyertünk” évente. Az állományban nem láttuk a magasabb átlagok elérésének lehetőségét. A húshasznosítás mellett viszont nyomatékos érvek szóltak. Rendelkezésünkre állt a világ egyik legjobb húsgyarapodású fajtája, a magyartarka, amely nem véletlenül exportképes. Négy évvel ezelőtt pedig a fő szempont a hústermelés növelése volt. A VÁLASZTÁSBAN főszerepet játszó tényezőket egymás után helyezik elém. Könnyű volt kiragadni a legfontosabbat. A térképen a 32 hatalmas képzelt gazdálkodási kört, amelyet 7 falu határában Borsodszirák köré húzhatnánk, két kígyózó, kék vonal osztja három felé. A Sajó és a Boldva. — Az ősgyepek, amelyeket a folyóknak köszönhetünk — vette vissza a szót az elnök — olyan kitűnő növényi ösz- szetétellcl tűntek ki, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakemberei is „megcsodálták”. Elfelejtettem mondani, hogy a KGST műtrágyázás! kísérletei itt, a mi területünkön folytak. A kutatók a talajerő-fenntartáson túl, a gyep növényi összetételére gyakorolt hatását is vizsgálták, s így nagyon jó minőségű legelőink lettek. Persze a gyepeket nyaranta öntözzük. — Ezek a legelők „ihlettek meg” minket — kapcsolódott újra a beszélgetésbe a főállattenyésztő. — A megyében akkor már működő rendszerhez, a Dália programhoz csatlakoztunk. Tavasszal kihajtottuk az állatokat a karámokkal, nyári szállásokkal felszerelt legelőre. Ennek a tartásmódnak lényege, hogy egy tehén évente egy borjút elljen. Ezt nem sikerült elérnünk. A megváltozott környezethez az állatok kedvezői lenül alkalmazkodtak. Napjainkra sikerült csak biztosítani, hogy az ellesek zöme tél végére, tavasz elejére essen és a borjúszaporulat nagyot javuljon. Fóliás zöldségtermesztés „Körforgás.” Akaratlanul is ez a szó jutott eszembe, amikor a 35 millió forint beruházás útját követtem. A Dália program keretében 600 tehenet tartanak. A szaporulat fele bikaborjú. Fel kellett építeni egy szakosított hizlaló telepet, mert a háztáji gazdaságokból is megvásárolják az állatokat. A megnövekedett létszám még 600 új férőhelyet igényelt. Az elmúlt tervidőszakban mindez felépült. A 35 millió forint, amelyet az állattenyésztés fejlesztésére fordítottak, az ágazat árbevételein ma már érezteti hatását. Tavaly 33 millió forintot mutathatott fel. — Tudja, azért szálka maradt a szemünkben a volt tehenészeti 1elep épülete — jegyezte meg az elnök. — A 300 férőhely, így lényegében kihasználatlanul maradt. A távlatokban mérve az országnak nagy szüksége van tejre. Mivel városellátó övezetben vagyunk, Miskolcnak is van igénye. Megmondom nyíltan, sokat töprengtünk, nem törik-e bele a bicskánk, ha a tehenészetet ismét létrehozzuk. Nehéz dolgunk lesz, mert a Dália-teheneket nem tudjuk „visszairányítani” a tejtermelésbe, hiszen tőgyük teljesen visszafejlődött. Üjból kell majd szelektálnunk, de már tej- hasznosításra. Ez lassú folyamat. legalább öt év szükséges ahhoz, hogy a gazdaságos 3 ezer literes átlagot elérjük. A termelőszövetkezet megint válaszúihoz érkezett. A nyereségesség most nem lehet azonnali cél. Az állomány kialakítása és a telep feltöltése után hosszú évek szívós, kitartó munkájára van szükség ahhoz, hogy a remélt fejési átlagot elérjék. Az üzem érdekét alárendelték a népgazdaság érdekének. Már megvettek 3 millió forintért száz osztrák, pirostarka üszőt és megrendelték az új fejőberendezést. AZ EMBEREK, akikkel az utcán és az irodában beszélgettünk, bíznak a jövőben. Négy évig nem fejtünk, de azért nem felejtettük el. Megbirkózunk vele — mondogatják. — És gratulálnak a vezetőknek a helyes döntéshez. Kármán István A Szerencs ós Vidéke Afész azért, hojíy a körzetébe tartozó 12 község zöldségellátását javítsa, Mezözomboron palánta- nevelő fóliatelepet létesített. Az 50 méter hosszú, 7,5 széles ,,Pásztó 72” típusú, ola.ikályha tüzelésit fóliasátrak alatt hnvoma 40—50 ezer palántát állítanak elő. Az ott dolgozó asszonyok jelenleg a három-négylcvclcs. ..fiatal” salátákat tápkockázzák. Naponta egv-egv dolgozó 2 ezer darab tápkockát készít. Az előállított nalánták egyreszét az áfész keretében Mcgvaszón működő zöldségtermesztő szakcsoport tagjai kapják. Mcgvaszón 1R00 négyzetméter fóliafelülct alatt 12 szak- csoporti tag foglalkozik a zöldségfélék termesztésével. A mc- gvaszói fóliasátrak alá február hónapban mintegy 40 ezer táp- kockás salátapalánta került. A szakcsoport tagjain kívül az áfész zöldségboltjaiban bárki beszerezheti a házikertje részére szükséges palántamennyiséget. A mezőzombori fóliatclepen ugyanis a saláta mellett karalábét, káposztát, paprikát, paradicsomot és szegfűt is nevelnek. Az áfész évente 120 ezer zöldségpalánta előállítását tervezi. Ez a mennyiség enyhíti a 12 községben eddig jelentkező zöldség- ellátási gondokat. Képünkön: Tóth Lászlóné. Pás Gézáné és Hajdú Jánosné táp- koekázza a salátát. „Tízezer jíjúsáyi sz A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusán meghirdetett „tízezer ifjúsági szövetkezeti lakás” akciót sikerült túlteljesíteni — állapította meg csütörtöki ülésén a KISZ KB intéző bizottsága, amely az országos méretű akció tapasztalatait összegezte. A negyedik ötéves terv idején az akció keretében összesen 10 844 fiatal házas jutott lakáshoz, s jelenleg további 5820 új otthon áll építés alatt. Amint a tanácskozáson kiemelték: a KISZ szervei és szervezetei eredményesen munkálkodtak vállalt feladataik teljesítésében. Az intéző bizottság nagyra értékelte az ifjúsági szövetség munkáját a családalapító fiatal házasok szervezett magánlakás-építésében az eltelt tervidőszakban. Köszönetét fejezte ki az akció sikeréhez . hozzájárult KISZ-szer_ veknek és -szervezeteknek, a lakásépítésben közreműködő állami és társadalmi szerveknek. I BVK és a IÖZEP epiiflnködése . A magánépítkezcsck területen 's egyre nagyobb szerephez jutnak a nagy méretpontossággal Előregyártóit elemek és szerkezetek, amelyeknek alkalmazása Jelentős élőmunka megtakarítást Eredményez. A korszerű szerkezetek alkalmazása, a nagyobb nényelem és komfort iránti igény neonban csak nagyobb termék- választék biztosításával elégít hetei ki. A műanyagok viszonylag már régen teret hódítottak az építőiparban. Alkalmazásukra tömo- Kcs méretekben csak az elmúlt években került sor. A műanyag- típusok, fajták közül a legszélesebb körben, legsokrétűbben a Pvc alkalmazható. Ezt a folyamatot ezért a pvc-gyártás meny- "ytségc és minősége nagymértékben befolyásolja. Szükséges Clhellett a pvc vertikális feldolgozásának továbbfejlesztése is, Valamint a megfelelő választékbővítés, nem feledkezve meg az Ellátó vállalatok kereskedelmi tevékenységének javításáról. A közelmúltban a Borsodi Vo- KVikombinát —, mint a hazai alapanyag-gyártás bázisa — és a TOzEp Egyesülés együttműködési megállapodást írt. alá, ahol a ÖVK részéről Körtvclyes István Igazgató a TÜZfiP Egyesülés récéről dr. Huszár Sándor vezér- igazgató volt jelen. A megállapodás fontosságát indokolja, hogy a kislakásépítés anyagellátását a TŰZ El* vállalatok végzik, ami nagyságrendben a lakásépítkezések <>'0 százalékát adja. Ezekből a tényekből adódóan az új építőipari pvc-gyártmányok tervezésénél, a gyártmánymeny- nyiség, és választék jc»•*i•• nál messzemenően az építőanyag- kereskedelem igényeit, ezen keresztül a lakosság érdekeit veszik figyelembe. A TÜZÉP vállalatok olyan szaktelepeket, illetve szakboltokat hoznak létre, ahol a lakosság megismerheti a különböző termékeket és a szükséges anyagokat megvásárolhatja. Ezek a boltok emellett a piackutatás és reklám-tevékenység bázisául is szolgálnak. Az együttműködési megálláno- dás konkrét munkatervét a két vállalatnál létrehozott operatív munkabizottság dolgozta ki. A bizottság feladata lesz a munka- tervben meghatározott feladatok határidőre történő megoldásának segítése. A megállapodás igen lényeges pontjai a minőségvédelemmel és a garancia kérdésével foglal le óznak: összhangban a megállapodás szellemével, hogy; a két vállalat tevékenysége során biztosítani tudja a lakosság jobb ellátását, egvre kulturáltabb kiszolgálását és a ..Csináld magad*’ mozgalom keretében is beépíthető termékek szélesebb körben való elterjesztését. LENINVÄROS, OLEFINGYÁR ' rtékelték a Borsodi Szénbányák Vállalat Mákvölgyi Bányaüzemében is a szocialista brigádok elmúlt évi tevékenységét. Hat brigádot a Vállalat Kiváló Brigádja címre jogosultként terjesztettek fel, 13 kollektíva arany-, 21 közösség ezüst-, 32 brigád bronzfokozatot kapott. A cím első fokozatát, az oklevelet hét. a zászlót négy brigádnak ítélték oda. Mindez azt bizonyítja, hogy a 101 brigád 1835 tagja jól dolgozott tavaly. Ennek köszönhető, hogy a bányaüzem 33 ezer 700 tonna többlettermeléssel zárta áz évet. A szocialista brigádok összesen 30 ezer 320 óra társadalmi munkát végeztek. Egyaránt hozzájárultak az üzemtér rendezéséhez, a parkosításhoz, illetve lakóhelyük gazdagításához, csinosításához. Amikor elismeréssel szólunk a kollektívák 1975. évi tevékenységéről. nem hagyhatjuk figyelmen kívül viszont, hogy az üzem 7,8 százalékkal túllépte önköltségi tervét. A ráfizetés további 30 millióval növelte Mákvölgy tartozását. Indoklásként, „szokás” beszélni arról. hogy. a bányászatban jelentős részben az objektív, az embertől független körülmények határozzák meg az eredményességet, vagy az eredménytelenséget. Való igaz, de igen sok múlik a dolgozókon, a szocialista brigádokon is. Elég ugyanis végigmenni egy frontfejtésen, egy előváiáson, hogy belássuk: helytelen nézet, kibúvó csak az objektív körülményekben keresni a magas önköltség okait. Hányszor láttunk már elfekvő bányafát, bélésdeszkát. TH-kötőelemeket, különféle alkatrészeket. Akik a mélyben dolgoznak, jól tudják: mennyi, de mennyi aeélsüveg és tám marad az omlás alatt. Igaz. szükségtelen az emberek testi épségét veszélyeztetni ezek mindenáron való visszanyeréséhez. Az eddiginél nagyobb gondossággal, lelkiismeretességgel azonban jelentős értékeket lehetne megtakarítani. Andó Pál vezető könyvelő szerint a bérköltségek után az .anyagköltségek 27.6 százalékkal terhelik a bányaüzem mérlegét. Be kell látni tehát, hogy ésszerű gazdálkodással, takarékossággal milliókat lehet lefaragni az éves üzemi költségből. Az ésszerű takarékosság az egyik legfontosabb eszköze a gazdasági hatékonyság növelésének. A méretes bányafa elvágásakor kevesen gondolnak arra. hogy milyen komoly károkat okoznak tettükkel. Egy méter IV. vastagsági csoportú fenyő bányafa ára 356 forint 1 Vajon gondol-e arra az. aki elvág egv métert a gumihevederből. hogy 1280 forint kárt. költségtöbbletet okoz a bányának? A lángálló heveder még ennél is drágább! S bár egy betonidomkő csak 9 forint 50 fillérbe, illetve 11 forint 40 fillérbe kerül, mégis a sok kicsi nagyon sokra megy: százezrekre. netán milliókra. Rendkívül fontos az is. hogy bányászaink ne nézzék tétlenül az elheverő vas- és színesfém hulladékokat, hanem gyűjtsék össze. Ezáltal valutát takarítanak meg a népgazdaságunknak. B ányászaink, szocialista brigádjaink nagyon sokat tehetnek azért, hogy csökkenjen a költség, a kitermelt szén egy-egv tonnájára jutó kiadás. Elengedhetetlen igény; hogy a szénbányák dolgozói is a jó gazda módjára gazdálkodjanak 1 (kolaj) Sikere vési a maiyar háztartási géneknek Párizsban Magyarország is részt vesz a Párizsban most megnyílt 45. nemzetközi háztartási gépkiállításon, \ amelyen 28 ország 1160 vállalata mutatja be legújabb termékéit. A magyar kiállítás keretében a TRANSELEKTRO mutatja be a magyar ipar légkor, szerűbb háztartási gépeit, köztük azt a modul-hűtőszekrényt.. amelvből már tavaly is több. mint 40 OOO darabot exportált a világ minden Iáiára. valamint gépiparunk két új termékét: az új típusú abszorbeiós hűtőszekrényt és a modern, beépített konyhákba kitűnően beilleszthető kerámia-lapos tűzhelyet. A kiállításon részt vevő szak- , emberek máris nagy elismeréssel nyilatkoztak a magyar háztartási gépipar e két új termékéről. Veress Péter, hazánk párizsi nagykövete • csütörtökön megtekintette a kiállítást, ahol Paul Breton, a nemzetközi kiállítás főtitkára üdvözölte és az igazgatóság tagjaival végigkísérte a kiállításon.