Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 2 1976. március 30., kedd « Todor Zsivkov beszámolója (Folytatás az l oldalról) Gazdasági Segítség Tanácsának fontosságáról szólott. Todor Zsivkov ezután a tőkés társadalomban élő munkásosztály növekvő harcáról és befolyásáról szólott. A BKP balkáni politikájáról szólva hangsúlyozta, hogy a bolgár párt továbbra is megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szomszédos szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainak, mivel ez utóbbiakat fontos tényezőnek tekinti a Balkán félsziget békéjének és biztonságának megszilárdítása, az együttműködés előmozdítása szempontjából. „A Bolgár Népköztársaságnak a balkáni országokhoz fűződő, kapcsolataiban bekövetkezett pozitív fejlődésről szólva — mondotta — távolról sem kívánjuk idealizálni ennek a térségnek a helyzetét, amelyben különböző politikai orientációk és eszmei áramlatok tapasztalhatók, a helyzet továbbra is bonyolult és ellentmondásos.” A nemzetközi kommunista mozgalomnak a világméretű társadalmi haladásban, és annak meggyorsításában betöltött szerepéről szólva Todor Zsivkov emlékeztetett az 1069. évi moszkvai tanácskozásra, s arra, nogy az ott elfogadott antiimnerialislu platform megvalósítása azóta jelentős eredményeket hozott. „A testvérpártok között — mondotta — természetesen keletkezhetnek és keletkeznek is eltérések, amelyek a helyzet bonyolultságából. a problémák és azok megoldásának sokféleségéből erednek. A lényeg azonban az. hogy elvtársi módon, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében kell megvitatni ezeket a problémákat.” Zsivkov hangoztatta, hogy a BKP nagy jelentőséget tulajdonít az európai kommunista és munkásoártok értekezleteinek, tevékenyen ki-/ veszi részét az előkészítés munkájából. „A maoizmus degradálódása új szakaszba jutott — állapította még ezután — az imperializmus, fasizmus és revansizmus legagresszívebb erőivel, a békés egymás mellett élés és a társadalmi haladás ellenségeivel lépett szövetségre. Működése egyre inkább veszélyezteti a népek békéjét és biztonságát. A jelenlegi kínai vezetés ooliIlkája és ideológiája mélységesen ellenséges a marxizmus—leninizmussal, a kommunista eszmeiséggel szemben. Pártunk kötelességének tekinti, hogy feltétel nélkül részt vegyen a maoizmus politikai és eszmei szétzúzásáért folytatott harcban.” A nemzetközi helyzetben az utóbbi évek folyamán végbement nagy változásokra utalva Todor Zsivkov leszögezte a BKP-nak azt az álláspontját, hogy „megértek a kommunista és munkáspártok újabb nemzetközi tanácskozása előkészítésének és megtartásának feltételei”. A BKP Központi Bizottságának első titkára ezután a gazdasági és műszaki-tudo- mányos fejlődés kérdéseivel foglalkozott. Az eredményekről szólva elmondotta, hogy a két kongresszus között a beruházások értéke meghaladta a 21 milliárd levőt. Bulgária a gazdasági fejlődés ütemét tekintve ma a világelsők között van. A nemzeti jövedelem öt év alatt 46 százalékkal növekedett, a munka termelékenysége pedig több mint 44 százalékkal. Todor Zsivkov bejelentette, hogy a BKP Központi Bizottsága jóváhagyás végett a kongresszus elé terjeszti „A Bolgár Népköztársaság társadalmi-gazdasági fejlődésének fő irányvonalait a hetedik ötéves tervben”. A terv fő feladatát abban jelölte meg, hogy folytatni kell a nép anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését, a gazdaság dinamikus és arányos f"v ’“«ztécéoek. a munkatermelékenység gyors emelésének, a hatékonyság é3 a minőség javításának útján. Rámutatott, hogy a bolgár ipar termelése nyind a hetedik ötéves tervben, mind pedig az 1990-ig terjedő távlati terv folyamán gyors ütemben fejlődik majd. Gyorsított ütemben fejlődik a nehézipar és a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak termelése. A közszükségleti cikkek gyártásának meg kell előznie a lakosság vásárlóerejének növekedési ütemét. Ugyanakkor 1900-ig meg kell kétszerezni a gépgyártóipar termelését. A könnyűipar feladataival foglalkozva a szónok hangsúlyozta a többi között, hogy határozottan véget kell vetni annak, az időnként jelentkező gyakorlatnak, amely az 'úgynevezett elavult cikkek kicserélése ürügyén jelentősen korlátozza, vagy teljesen megszünteti a szükséges, olcsó és népszerű árucikkek gyártását is. Megengednetetlennek nevezte Zsivkov a háztáji gazdaságokban folyó állattenyésztés fejlesztésének lebecsülését. „Intézkedéseket kell hozni a háztáji gazdaságok továbbfejlesztésére — mondotta —, mivel azok az állattenyésztés növelésének fontos, tartalékát képezik.” Külön fejezetben foglalkozott a BKP KB első titkára a szocialista életforma fejlesztésének egyes kérdéseivel. Hangsúlyozta, hogy a párt politikája ezen a területen az emberről való gondoskodást, az életszínvonal emelését szolgálja. A hatodik ötéves terv időszakában u dolgozók reáljövedelme 32,4 százalékkal emelkedett, felülmúlva az előirányzott 23 —30. százalékot. A legalacsonyabb munkabér havi 65 le- váról már, 1973-bail 80 lovára emelkedett, bár a terv az ötéves tervidőszak végére is csak 70 levát tűzött ki célul. Az átlagos havi nominálbér 124 leváról 146 levára nőtt. Csaknem kiegyenlítődött a szövetkezeti parasztok és az ipari munkások, valamint az alkalmazottak nomináljövedeime. 1980-ra egyébként a nominálbérek havi középártókének megközelítőleg 170 le- vára keli emelkednie, a minimálbérnek "pedig 90 le- vára. „A Központi Bizottság — folytatta — a lakáskérdést szociálpolitikája stratégiai , problémájának tekinti, és' javasolja annak gyorsított és átfogó megoldását.” A hetedik ötéves tervben már körülbelül 400 ezer lakást kell felépíteni. A szocialista demokrácia eddig elért sikerei közé sorolta a szónok az állami- társadalmi és a társadalmi- állami elv érvényesítését az igazgatásban. A közvetlen demokrácia új, eredeti formájának nevezte a dolgozói! ellenterveit. A pártról szóló fejezetből kitűnt, hogy a X. kongresz- szus óta 90 320 taggal gyarapodott a BKP, amelynek taglétszáma jelenleg 789 796. Ezek 28 850 alapszervezetben fejtik ki munkájukat. A párttagság 41,4 százaléka munkás, és körülbelül a kommunisták 70 százaléka dolgozik az anyagi termelés különböző ágazataiban. Közölte Todor Zsivkov, hogy a Központi Bizottság döntést hozott a párttagsági könyvek cseréjéről, amit a kongresszus után bonyolítanak le. Todor Zsivkov állási fog-1 lalt az atapszervezetek- és a helyi pártszervek szerepének növelése, a vezetés kollektivitása elvének erősítése mellett. Hangsúlyozta a narcos és hatékony ideológiai munka fontosságát is. A beszámoló utolsó fejezetének. címe: „A Bolgár Kommunista Párt közvetlen történelmi feladata — a fejlett szocialista társadalom felépítése és a kommunizmusba való fokozatos átmer net előkészítése.” Ebben a BKP KB első titkára rámutat, hogy a Bolgár Népköztársaságban megközelítően 20 év lesz az az időszak, amelyben nagy vonalakban felépül a fejlett szocialista társadalom, ezt követően megkezdődik a kommunizmusba való fokozatos átmenet megvalósítása.. Ma, öthat évvel a X. kongresszus után. ez már nem előre.iel- jés, hanem teljesen reális feladat. A Központi Bizottság beszámolójának ismertetését Todor Zsivkov a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép, az SZK1- és a szo- 'cialista közösség, a marxizmus—leninizmus és a kommunizmus éltetésével fejezte be. április 4 re készünk Országszerte, a városokban és a falvakban, az ipari és mezőgazdasági üzemekben, intézményekben megkezdődtek az előkészületek hazánk felszabadulása 31. évfordulójának megünneplésére. Az ünnepi események során megkoszorúzzak azoknak a kalonahősöknek a sírjait, emlékműveit, akik a második világháborúban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. Sok helyen felszabadulási ünnepségeket rendeznek, emlékműveket, új létesítményeket avatnak lel az évforduló tiszteletére. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, valamint a magyar fegyveres erők nevében április 2-án elhelyezik a megemlékezés virágait a hősök szemlékéinél. Április 3-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendez koszorúzasi ünnepséget a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél és a Hősök terén, kegyelettel emlékezve a felszabadulásunkért életüket áldozott szovjet katonákra. Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója tiszteletére ünnepségeket rendeznek a vidéki városokban, a járási székhelyeken és a községekben is. Miskolcon megkoszorúzzák a szovjet hősök sírjait, valamint a Bartók téri szovjet' emlékművet, majd munkás- nagygyűlést rendeznek a Mész- és Cementinari Müvek Hejöcsabai Gyárában. Szakszervezeti feladatok A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. A többi között azzal a javaslattal foglalkozott, hogy a vállalatoknál művelődési bizottságokat hozzanak létre, amelyek egységes művelődési programmá szervezik a vállalati szakoktatási, továbbképzési, közművelődési terveket, egyben koordinálják is a program végrehajtását. A művelődési bizottságok megalakítása a vállalati gazdasági vezetők és szakszervezeti bizottságok közös feladata lenne, működésükért, az ehhez szükséges feltételek biztosításáért is közösen vállalnák a felelősséget. A bizottságok létrehozására és működésére a SZOT elnöksége irányelvtervezetet fogadott el, ezt az Országos Közművelődési Tanács eié terjeszti azzal a javaslattal, hogv az irányelveket fogadja el. és az okmányt a SZOT- elnökség és az OKT közős határozataként adják Ki. Az elnökség a szakszervezeti vezető szervek (SZOT- elnökség, -titkárság. 3ZOT- munkabizottságok) feladatait és hatáskörét szabályozó irányelveket, valamint az iparági, ágazati szakszervezetek, az SZMT-k és az SZBT vezető szerveinek működéséről szóló irányelveket is kidolgozta. Ugyancsak irányelvet fogadott ei a szakszervezeti bizalmiak hatásköréről. Az elnökség elfogadta a SZOT és elnöksége 1976—80. évi munkaprogramjának tervezetét, a szakszervezetek és a SZOT 197b. évi gazdálkodásáról szóló jelentést, a SZOT és a szakszervezetek IV. ötéves tervidőszaki beruházási tevékenységéről, valamint az V. ötéves beruházási tervjavaslatról szóló előterjesztést. végül megvitatta az 1976 évi SZOT-díjak adományozásáról előterjesztett javaslatot. Mmm LeniHvárssbaR Hétfőn délelőtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a városi pártbizottság közös rendezésében aktívaülésre került sor Leninvárosban. A tanácskozáson a helyi üzemek, vállalatok, intézmények gazdasági és szakszervezeti vezetői vettek részt. Dr. Kovács Miklósnak, a Lenin városi Pártbizottság első titkárának megnyitója után dr. Balogh András, az SZMT titkára tatott vitaindító előadást az időszerű szakszervezeti feladatokról. Bevezetőjében ‘részletesen szólt a Politikai Bizottság 1973. júliusi határozata végrehajtásának tapasztalatairól, a várospolitikai munka továbbfejlesztése során elért eredményekről. Beszélt a szakszervezetek ezzel kapcsolatos szerepéről és a további tennivalókról. Elmondotta, hogy a város üzemei, vállalatai jó példával jártak elől a városfejlesztési célok valóra váltásában. A legnagyobb anyagi támogatást a Tiszai Vegyikombinát és a Tiszai Erőmű Vállalat biztosította azáltal, hogy milliókat költöttek a városban létesítendő gyermekintézmények, sport- és kulturális objektumok építésére. A szocialista brigádok jóvoltából a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny mindkét szakaszában jelentős munkaakciók bontakoztak ki, amelyek serkentően hatottak a város fejlődésére. Az üzemek, vállalatok dolgozói az elmúlt évben is sok tízezer óra társadalmi munkával járultak hozzá Lenin- város fejlesztéséhez, A Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusának első napján felszólalt Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Köz- Ponti Bizottság titkára, a bolgár testvérpárt kongresz- szusán részt vevő szovjet delegáció vezetője. A szónok bevezetőben tolmácsolta a kongresszus részvevőinek és az egész bolgár népnek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szívélyes üdvözletét és jókívánságait. — A Bolgár Kommunista Part, a marxizmus—leninizmus tanítását követve, és a testvérpártok tapasztalat át alkotó módon alkalmazva, biztonságosan vezeti az országot a fellett szocialista társadalom építésének útján — mondotta Kulakov. A szovjet delegáció vezetője ezután így folytatta: — A bolgár kommunisták a szocializmusért vívott nehéz harcuk minden szakaszában, mindenkor szilárd és meggyőződése« internacionalisták voltak. A monarch is ta-f as iszta rendszer ellehi harc éveiben a bolgár kommunisták ezrei az internacionalizmus talaján álltak. Az internacionalizmust igazolta egész tevékenységével Georgi Dimitrov, a bolgár nép nagy fia. a dolgozók érdekeinek lánglelkű harcosa. — Mindez érthető számunkra és közel áll hozzánk, szovjet kommunistákhoz. Az SZKP szilárd meggyőződése, hogy a proletár internacionalizmus védelme valamennyi marxista—leninista szent kötelessége. — A Bolgár Kommunista Párt tevékenysége — folytatta a szónok — egy fontos történelmi igazságot támaszt alá. nevezetesen azt. hogy a proletár internacionalizmus és a szocialista, hazaHság elválaszthatatlan egymástól. — Tökéletesen egyetértünk az önök jelszavával: „Két kongresszus — egy célkitűzés!” — mondotta Fjodor Kulakov, majd így folytatta: Az SZKP XXV. kongresszusa és a Bolgár KP XI. kongresszusa éppúgy, mint a többi testvérpárt kongreszu- sai. közös célokat, a dolgozók érdekeit, a szocializmust, a kommunizmust és a békét szolgálják. , — Nagy örömünkre szolgált.. hogy a Bolgár KP Központi Bizottságának beszámolója határozottan támogatta az SZKP nemzetközi tevékenységét, a bókéért. az együttműködésért, a nénik sz^had^ö^áért és függetlenségéért folytatandó további har.c orogmmiát, amelyet az SZKP XXV. kongresszusán vázoltak fel, — ,A Szovjetunió Kommunista Pártig, a Polgár Kommunista Párt és a többi testvérpárt határozottan törekszik a világszocia’iz.mus pozícióinak megszilárdítására, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, korunk összes forradalmi erői egységének erősítésére. Határozottan harcolnak a jobboldali és a „balos” opportunizmus. a szocialistaellenes ideológia és a maoista politika ellen. Kulakov a továbbiakban hangoztatta: az enyhülés jelenleg vezető irányzattá vált a nemzetközi kapcsolatokban. A különböző társadalmi rendszerű államok közötti egyenrangú és kölcsönösen előnyös együttműködés kialakulása minden nép számára érzékelhető kedvező eredményekkel járt. — Természetesen reálisan értékeljük a nemzetközi helyzetet. de ugyanakkor látjuk a nehézségeket' is a nemzetközi politikai légkör gyökeres megjavításának útjában, s látjuk azokat az erőket is, amelyek ezeket a nehézségeket okozzák. A jelubnszluszi szcnmedcnecbcn (Szovjct-Kazalisztán) órán* kent 3009 tonna kitermelési kapacitású oányagepeket lur lyczlck üzembe. j
