Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-25 / 72. szám
1976. március 25., csütörtök ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 3 Anyagellátás < Anyag és anyagbeszerzés. ' Sokat emlegetett és a válla- 8 latok gazdasági életében ese- j lenként sok hibát, hiba torrá- sät okozó fogalom, tevékeny- e ség. A termelés folytonossását. a gépek zavartalan üzej éle!(elését sokszor akadályoz- i Za a szükséges alapanyagok ' hiánya — az anyagra várás *- vagy a termelöberendezés ; Meghibásodása esetén vala- i milyen alkatrészhiány. * A vállalatok anyagellátásának biztosítása az elmúlt, esztendőben sem volt zavartalan. És ezt esak részben indokolta a tényleges anyaghiány. Nagyobb részben az anyagok másutt, elfekvő készletek formájában megvoltak, vagy a hiány éppen a pazarló felhasználás miatt mutatkozott. Egy vállalatnál a termelő- tevékenységhez — a gyártás, a karbantartás, a javítás és felújítás, a beruházások folyamatához, valamint a szerszámgyártáshoz, a kutató, fejlesztőrészleg munkájához segéd- és üzemanyagokat, illetve fűtőanyagokat kell biztosítani. A gyártás alapanyagszükségletének meghatárózását a gyártási normák, a műszaki előkészítés megkönnyíti, Pontosan számszerűsíthetővé teszi. Az energiafelhaszná- lás mértéke szintén n.ormáz- ható. A segéd- és üzemanyagszükséglet, a karbantartás és a kutatásfejlesztés anyagszükséglete már kevésbé normázható. Ezek az objektív sajátosságok, adottságok nem egy esetben pazarló gazdálkodáshoz vezetnek. i ■ Különösen kirívó esetek tapasztalhatók az üzemfenntartási munkák anyagfelhasználásánál. Itt a karbantartás jellegétől, mértékétől függetlenül gyakran elég élesen ütközik a dolgozó vélt egyéni „érdeke” a csoport-, illetve társadalmi érdekkel. Még abban az esetben is, ha a karbantartó szakmunkás órabérben dolgozik, lényegesen egyszerűbb számára az aprólékos, precíz hibakeresés és -elhárítás helyett komplex szerelvények, alkatrészcsoportok, fődarabok cseréje. így gyakran előfordul, hogy néhány százforintos, vagy még kisebb összegű ráfordítás helyett egy- egy javítás, — még a futójavítások is, — súlyos éz- rekbe kerülnek. Ami viszont a termelési költségeket növeli és végső soron a fogyasztói árakban is kifejezésre jut! A pazarló anyagfelhasználás elkerüléséhez a gépkezelők, a szakmunkásók oda- adóbb, lelkiismeretesebb munkája is szükséges! Hány esetben találkozunk az építőiparban, a mezőgazdaságban, de a népgazdaság más ágazataiban is agyonnyúzott, tönkretett gépekkel. Nem egy ilyen gépre üzemeltetésük ideje alatt, — a gyakóri javítások, felújítások során, — eredeti beszerzési áruk többszörösét is ráköltik. Ezekből a tényekből, e néhány felvetett gondolatból és a mindannyiunk által jól ismert hibás gyakorlatból önként adódik a megoldás útja. Javítani kell az üzemfenntartási, karbantartási munkák szervezettségét, meg kell oldani — többek között — a fődarabok, alkatrészek felújítását és nem utolsósorban szigorúbb anyagkiírást, bizonylati fegyelmet, költségnyilvántartást kell biztosítani. V Másfelől viszont a felhasználók, kezelők oldaláról kell a termelés kulturáltságát növelni. Törekedni kell a munka közbeni folyamatos karbantartás biztosítására, a kezelési és karbantartási utasítások szigorú betartására. fis mulasztás esetén nem szabad visszariadni —. hiszen mindannyiunk közös vagyonáról van szó — a szükséges felelősségre vonás- lói, esetleg kártérítéstől sem! Nem véletlen, hogy számos más, fejlett ipari országban a karbantartásra, javításra fordított költség és anyagmennyiség — alkatrész, fődarab, stb. — csak elenyésző részét teszi ki a nálunk felhasznált mennyiség- j nék. (Jellemző adat, hogy például a mezőgazdaságban beruházott 10 milliárdos gépállományhoz 5 milliárd forintnyi alkatrészt használnak fel évente, fis az sem véletlen, hogy a karbantartás, javítás területén foglalkoztatottak létszáma az összmunkásá'lományhoz viszonyítva kedvezőbb képet mutat a miénkhez képest. Ezekben az országokban már régebben felismerték a gépek megfelelő üzemeltetésének és a helyes karbantartásnak, a tervszerűségnek fontosságát. Csak szemléletmód-változáson, és a „tulajdonosi” tudat kialakulásán, megerősödésén, változásán, szervezettségén múlik, hogy nálunk is így legyen. Buciiért Miklós A mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet, amely a város három közös gazdaságának egyesülésével jött létre, ez év januárjától több mint tíz és fél ezer hektárnyi földterületen gazdálkodik. A koncentráció eredményeképpen a város egyesített termelőszövetkezetét Borsod legnagyobb mezőgazdasági üzemeként tartják számon. Érthető ez, hiszen a Matyó Tsz-íiez 7730 hektár szántó és több mint 2000 hektár' rét és legelő, tartozik. E számok is jól érzékeltetik, hogy a szántóföldi növénytermelés változatlanul döntő helyet foglal el a tsz gazdálkodásában. Ugyanakkor jelentős a rétes legelőgazdálkodás is, amely egyébként a fejlett állattenyésztésre vall. A termelőszövetkezet terv- tárgyaló közgyűlésén Lázár Péter elnök vázolta a közös gazdaság 1976. évi termelési és pénzügyi célkitűzéseit. A gazdaság méreteire jellemző, hogy például szemes terményből az idén 2000 vagonnyit értékesítenek. Őszi búzából 1012 vagont terveznek, — az előirányzott átlagtermés 40 mázsa hektá- . ronként.. Ezenkívül takarmánykukoricát 1300, szóját 510 (a növekedés mintegy 300 hektár), cukorrépát 103, míg napraforgót 1020 hektáron termelnek. A tsz lucernaterülete az új telepítéssel együtt meghaladja az 550 hektárt. Az elmúlt évek során végrehajtott szakosítás eredményeképpen az állattenyésztésen belül a szarvas- marha- és baromfitenyésztés fejlesztése a fő feladat. A szarvasmarha-tenyésztésben mindenekelőtt a tejtermelés és a húshasznosítás a legégetőbb tennivaló. Főként az egy tehénre jutó tejhozamot akarják növelni, mivel a jelenlegi nagy ráfizetést jelent a gazdaságnak. A közgyűlés állást foglalt abban is, hogy. tovább fokozzák a húsbaromfi előállítását. A tervek szerint 1976-ban több mint 1 millió 830 ezer darab, mintegy 240 vagonnyi hízott csirkét értékesítenek. A jövőben nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is mind nagyobb szerepe lesz a korszerű technika alkalmazásának. A szakosodás nyomán jelentősen emelkedik a termelékenység és nő a termelési érték. A luisbarom£i-ne- velé;sben például egy dolgozó egymillió forint termelési értéket állít elő évenként. Az egyesített, termelőszövetkezet ez évi halmozott termelési értéke várhatóan 315 millió forint körül alakul, a növekedés mintegy 48 millió forint körül lesz. Az árbevétel 18 százalékkal emelkedik, « meghaladja majd a' 214 millió forintot. Az üzemi arányok ugyan még a növénytermelés javéra tolódnak el, (a növénytermelésből 95, az állattenyésztésből 81 millió forint bevételit terveznek) azonban az állattenyésztésben még jelentős tartalékok vannak a termelés fokozására. Ami a termelőszövetkezet. | beruházási tevékenységei, il- j leti: új gépek, felszerelések és járművek vásárlására csaknem 12 millió forintot irányzott elő a közös gazdaság, míg az építési jellegű beruházások összege körülbelül 20 millió forint lesz. * A tervtárgyaló közgyűlésen — amelyen részt vett Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese és Szunyogh János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese — került sor a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet 25 tagú vezetőségének, továbbá a nőbizottság, s az ellenőrző bizottság megválasztására. A közgyűlés titkos szavazással Lázár Pétert, elnöknek. Gáspár Gáspárt és Köteles Jánost. elnökhelyetteseknek választotta meg. L, U Mád határában, az úgynevezett N.vúlászó dűlőben Spisák József DT—75 típusú traktorral szőlőtelepítéshez készíti elő a talajt, a. Tokaj-Hegyalja Egyesült Mgtez-ben. Fotó: Laczó József Növekvő feitóiEYasztás É.enkeiii, a—3 százalékkal növekszik hazánkban a tej- fogyasztás. Jelenleg tej yan elegendő, lesz a továbbiakban is. Tejtermékeket ugyancsak elegendő mennyiségben hozhat forgalomba a kereskedelem. A hazai készítmények kínálatát a szükségleieknek megfelelően behozatallal — elsősorban vaj importjával — kiegészítik. Ezek a fogyasztókat közvetlenül érintő tények abból a témából. amelyet szerdai ülésén elemzett az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága; napirendre tűzte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium „A tejtermelés és feldolgozás helyzete és fejlesztése” című beszámolóját. A képviselői munkaértekezleten megállapították. hogy hazánkban az egy lakosra jutó tej- és tejtermékfogyasztás színvonala nem kielégítő. Indokolt tehát, hogy az V. ötéves terv a szarvasmarha-tenyésztés jelentős mértékű növelését irányozza elő. Mgiftássyüés a PVC—lll.-Bál — Az elmúlt évben a kivitelező vállalatok szocialista brigádjai a kivitelezői munka versenyben tett vállalásaik teljesítésével nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az új pvc-gyár beruházásánál túlteljesítettük a pénzügyi és műszaki tervet is. Köszönet illeti a kollektívákat. A kollektívákat, amelyekre 1976-ban még jelentősebb feladatok várnak, — mondotta többek között tegnap délután Orosz Jenő, a PVC—III. nagyberuházás pártvezetőségének titkára a munkásgyűlésen. Az új pvc-gyár építésében részt vevő vállalatok szocialista brigádjai 1975-ben\ is nagy számban bekapcsolódtak a kivitelezői munkaversenybe. A tegnap délután megtartott munkásgyűlés keretében került sor a verseny értékelésére. Szőke Béla beruházási igazgatóhelyettes az 1975. évi operatív terv teljesítéséről szólva elmondotta, hogy a 11 milliárd forintos költséggel megvalósuló beruházáson az elmúlt évben több probléma adódott. Elsősorban a hiányos tervdokumentáció-ellátottság nehezítette a kivitelezőket a határidők betartásában. Az 1976-os évben minden eddiginél jelentősebb, s nagyobb volumenű feladatok megvalósítását írja elő az operatív terv. Az év minden napján 10 millió forint értékű munkát kell elvégezniük a kivitelező vállalatoknak! Az 1975. évi — vállalatok közötti — kivitelezői munkaversenyben a Gyár- és Gépszerelő Vállalat került az első helyre, az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat és a VEGY- ÉPSZER előtt. A munkavédelmi versenyt az EÁfiV nverte, megelőzve a VEGY- EPSZER-t és a GYGV-i. A KISZ-alapszervezelek közül a GYGV bizonyult a legjobbnak, a BVK beruházási igazgatósága, az MN. Radnóti Miklós és a 31. sz. AÉV előtt. A kivitelező vállalatok szocialista brigádjai közötti versenyben a 31. sz. AÉV Malus 1. kollektívája lett a gvőztes. megelőzve a Zalka Máriás (GYGV). Kovács Mihály vezette ntéiívvi és Mains 1. rtrprrvEP,SZER) brigádokat. A kivitelezői rmmkaver- seny győzteseinek és a he- lvezet+eknek az okleveleken kívül 85 erei- forint pénzjutalmat adtak át. (f- gr ) A sertéstenyésztés fellendítéséért.,. Mit jelent az, hogy a megyében egy év alatt 90 ezer átláttál csökkent a sertésállomány? Mit jelent, hogy az egyéni gazdák, kistermelők óljaiban 5 ezerre T,olvadt.” az anyakocák száma? A válasz egyértelmű; kevesebb sertéshúst, nehézségekét az ellátásban. Az okok: a tenyésztési kedv megcsappant, — "zavarok voltak a szabadpiaci sertések felvásárlásánál, a mesterséges megtermékenyítésnél, a táp- terítéseknél és a takarmány- keverékek minőségével. A tenyésztés fellendítése, a hiányosságok megszüntetése fontos társadalmi feladat. Ezért ültek össze az Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat, az Állattenyésztési Felügyelőség, a Gabonaforgalmi Vállalat, a megyei TESZÖV, a MÉSZÖV és az Állami Gazdaságok Igazgatóságának illetékes szakemberei, hogy az összes vitatott kérdésekre válaszoljanak, a problémákra megoldást találjanak. Tóth János, az állatíorgalmi vallalat. igazgatóhelyettese: — Vállalatunk együttműködési szerződést köt a termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, vagy az áfész-ekkel, a kistermelők sertéstermelési és -értékesítési tevékenységének sokoldalú támogatására és szervezésére. A mezőgazdasági nagyüzem a szerződésben rögzített működési területén közvetlen támogatást nyújt a hizlalás, értékesítés feltételeinek megteremtéséhez, attól függetlenül,.'hogy a tenyésztő tagja-e az érintett nagyüzemnek. r«> nek. — A „megbízott” a vele szerződésben álló kistermelőnek biztosítja a tenyészkocát. a takarmányt, a szaktanács- adást:. a takarmány és az állatok szállítását, értékesítését. A megbízottaknak (a nagyüzemeknek) ez többletköltséget. jelent. — Természetesen figyelembe vettük, — kapcsolódott a beszélgetésbe Szabó András, a felvásárlási osztály vezetője —, hogy a nagyüzem is érdekelt legyen a kistermelői tenyésztésben. Öle a támogatásért megbízói dijat kapnak ..korcsoportok” szerint, s ezenkívül egyforintos mennyiségi felárat. Számunkra ez a garancia, mert. a fellendülést nem tiil- lanatnyi felláneolásra, hanem évek hosszú sorára alapozzuk. Ezért kötünk az egyéni termelővel több eves szerződéseket, amelyben, ha a termelő kötelezettséget vállal arra, hogy kocáját három vagy több éven keresztül termelésben tartja és szaporulatából évente malacot és süldőt értékesít, akkor a malacokért kilónként 40 forintot, süldőkért kilónként 33 forintos árat kapnak. Segíti a termelés biztonságát, hogy a szerződéstől függetlenül az állatót mindenképpen átvesszük. A felkínált, szabadpiacon el nem adott malacot védett áron 36 forintért felvásároljuk. — Az ózdi járásban 16 olyan község van, ahol nincs termelőszövetkezet. Ilyen falvakban hogyan oldják meg az új termelési és fel- vásárlási rendszert? — Ahol megbízottat, nagyüzemet nem találunk, ott vállalatunk vállalja a termelésszervezést és felvásárlást. Így a megyében „fehér foltok” nem lesznek. Minden községben, minden időszakban lesz olyan megbízott,, aki a hizlalást minden vonatkozásban figyelemmel kíséri. — Ha tenyészkocát igényel a termelő, három hónapon belül megkapja. Hitelt kérhet rá a takarékszövetkezettől és az rendelkezésre is bocsátja. A termelők ezenlúl az év összes hónapjára . — függetlenül a vágóhídi kapacitástól, vagy piaci helyzettől — szerződhetnek. —- A mesterséges termékenyítésről is szabadon dönthetnek — vette vissza a szót Tóth János. — Ahol a kanok mellett döntenek oda az Állattenyésztési Felügyelőség biztosítja az apaállatot. Tápellátási problémák sem lesznek, hiszen a Gabonaforgalmi Vállalat ígérete szerint a jövőben folyamatosan és egyenletesen terítenek. mert saját hálózatukon kívül az áfész-boltokat — és ha Igénylik — a tsz- elárusítóhelveket is ellátják. Az ülésen elhangzott, hogy az 1974-es termelési szint mellett ellátási gondok nem voltak. Ezt ismét el kell érni. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a maguk terűidén sokat tehetnek a háztáji tenyésztés, hizlalás fellendítéséért. De a kisüzem mellett o*‘ - nagyüzem i« ÍJ t
