Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-23 / 70. szám
1976. március 23., kedd ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 3 Egység a Buegvagósításlaei A mezőkövesdi járás me- , zögazdasága köztudottan kedvező adottságokkal rendelkezik. A domborzati viszonyok és a talaj összetétele rendkívül alkalmas a mezögazda- i sági kultúrák termesztésére. Mindezt kellőképpen alátámasztják a IV. ötéves tervben elért eredmények. Az elmúlt öt esztendőben az előirányzott 15—10 százalékos termelésnövekedést a járás mezőgazdasági üzemei túlteljesítették. Különösen a kenyérgabona,- a tavaszi árpa, a kukorica és a szálasla- karmányt adó növények hozamai emelkedtek jelentősen. Kenyérgabonából 30, kukoricából 39, tavaszi árpából 61 százalékkal nőtt a hektáronkénti termésátlag. Amikor a Mezőkövesdi járási Pártbizottság kidolgozta és jóváhagyta a járás V. ötéves ter.vét, a mezőgazdasági feladatok ' meghatározásánál éppen a járás kedvező adottságait vette alapul. Ezért kimondta: a növénytermelési ágazatban továbbra is a kenyérgabona —, az ipari növények közül a cukorrépa, — és a napraforgó, valamint a szálas és fehérjetartalmú takarmánynövények lerriielé- sét kell fokozni. Az öt évre szóló íeladat- . terv természetesen járási szinten határozta meg a mezőgazdasági termelés fejlesztésének irányát és ütemét. A feladatoknak, az egyes mezőgazdasági üzemekre, termelőszövetkezetekre történő lebontására csak ezt követően kerülhetett sor. Erről beszélgettünk Makó József elv- társsal, a Mezőkövesdi járási Pártbizottság, első titkárával, aki a következőket mondta: — A közelmúltban megbeszélésre hívtuk össze a mezőgazdaság; üzemek kommunista gazdasági vezetőit. Abból a célból tettük ezt. hogy egyeztessük velük az V. ötéves tervben a járás termelőszövetkezeteire háruló főbb gazdasági, termelési feladatokat. Ezen a tanácskozáson megbeszéltük, mit tudnak vállalni közös gazdaságaink, illetve mit keil tenniük a.n- rak érdekében, hogy maradéktalanul eleget tegyünk a járással szemben támasztott követelményeknek. — örülünk annak, hogy a vita során jól megértettük egymást — folytatta a párt- bizottság első titkára. — A termelőszövetkezetek vezetői messzemenően egyetértettek Velünk abban, hogy a tervidőszak végére kenyérgabonából el kell érnünk a 40—42 mázsás, hektáronkénti átlagol. Közös nevezőre jutottunk a tekintetben is, hogy az őszi búza termelésének fokozását mindenekelőtt a hozamok állandó növelésével, nem pedig a nagyobb vetés- területtel kell biztosítani. — Jelenleg a járás szántó- területének 42,5 százalékán, vagyis 7672 hektái'un termesztünk búzát. Az ötödik ötéves terv végére ezt az arányt 35,5 százalékra 'módosítjuk. viszont jelentősen növeljük a terméshozamot, amely a teryek szerint meghaladja majd a megyei, sőt az országos átlagot is. Tehát a jelenleginél lényegesen kisebb területen termeljük meg azt a búzamennyiséget, amelyet joggal elvárnak tőlünk. Az így felszabadult szántóterületen mindénekelött kukoricát termesztünk. Már ebben az évben is tapasztalunk előrelépést: az előző évi ezer hektárral szemben az idén csakTiem másfél ezer hektár kukoricával számolunk. , A tervidőszak utolsó esztendejében járásunkban a kukorica vetésterülete elérj az. I960 hektárt, a termésátlagot pedig 50—60 mázsára növeljük. — Jelentős fejlesztést tervezünk a cukorrepa-terme- lésben is. A termelőszövetkezetek vezetőivel megállapodtunk abban, hogy az elkövetkező években járási .szinten elérjük a hektáronkénti 600 mázsás hozamot. Tehát ennél a növénynél is elsősorban a termésátlag emelésére törekszünk, ugyanakkor fokozzuk a répa cukortartalmát, amely az előző évben igen alacsony volt. Ezt gondos növényápolással és hatásos vegyszerezéssel igyekszünk biztosítani. Napjainkban sok vita folyik a zöldségtermesztésről. Termelőszövetkezeti vezetőink belátták, hogy nagyobb részt .kell vállalniuk az ezzel kapcsolatos gondok megoldásából. így, a megyétől kapott 37 hektáros előirányzattal szemben közös gazdaságaink az idén 37 hektáron termesztenek zöldségfélét, de remény van rá, hogy még ezt is túlszárnyalják. — Milyen feladatokat kell megoldani az állattenyésztés további fejlesztése érdekében? — kérdeztük. — Már a negyedik ötéves tervben megkezdődött egy helyes irányban haladó szakosodási folyamat — mondotta Makó József. — Ugyancsak dicséretes termelőszövetkezeteink igyekezete, hogy tovább folytatják a tehenészeti telepek kialakítását és a kötetlen rendszerű szarvasinál*- ha-hizlalási módszerek meghonosítását. A jövőben meg inkább arra kell törekedniük, hogy a meglev i férőhelyeket mindenütt ésszerűen kihasználják. Nagyon fontosnak tartjuk a borjúszu póridat erőteljes növelését és' a tejtermelés további emelését. Hosszabb távon azzal számolunk, hogy a jelenlegi 1900 dargbos tehénállomány eléri majd a két és lel ezret. Ezenkívül tervbe vettük, hogy az egy tehénre jutó mostani, 2560 literes hozamot 1960-ig 3000 literre növeljük. Tsz-vezető- ink vállalták, hogy az elmúlt évben termelt 37 és fél ezer hektoliter tejjel szemben az idén több mint 43 ezer hektolitert adnak a népgazdaságnak. Ugyanakkor célul tűztek ki. hogy az V. ötéves terv végére évenként 63 ezer hektoliter tej előállításával járulnak hozzá az országos igények kielégítéséhez. — A juhtenyésztés a mezőgazdasági export növelésének és a hústermelés egyik fontos bázisa ebben a járásban. Milyen fejlesztést terveznek ebben az ágazatban? — Dinamikus fejlődésre van kilátás. Az anyajuhállomány januárban és februárban 3 ezerrel emelkedett és most 13 ezernél tartunk, üt; éven belül szeretnénk elérni j a 20 ezres darabszámot. Éppen ezért messzemenően támogatjuk a juhtenyésztéssel foglalkozó gazdaságok fejlesztési elképzeléseit — Az állattenyésztésen belül most van kialakulóban egy újabb ágazat: a baromfitenyésztés, amellyel négy közös gazdaság — a bükkábrányi, a szentistváni, a mező- keresztesi és a sályi termelő- szövetkezet — foglalkozik.- A bükkábrányi Béke Tsz vattai üzemegységében régi gazdasági épületeket rendeztek be erre a célra, s fogtak hozzá a pecséhy ecsir k e-lnzlatásh oz. Az idén csak ebben az egy gazdaságban másfél millió baromfit nevelnek. A négy termelőszövetkezet 1976-tól évenként mintegy 8 ezer mázsa pecsenyecsirkét értékesít, s ezáltal tovább‘javul majd a lakosság húsellátása. 1,0 vas Bajos Németh Sándor gépkezelő szereli a maróhengert az ormosbányai VH-es aknában l-'otó: Kozák Péter A szocialista brigádmozgaiom krónikájából Felajánlás A megye vállalatainál a szocialista munkavei'seny — különösen a kongresszusi es a felszabadulási verseny időszakában — igen jelentős fejlődést mulatott A munka veiseny nagymértékben hozzájárult a műszaki, gazdasági. termelési tervek teljesítéséhez. Az ’ iparban, a mezőgazdaságban, a szállítás és szolgáltatás területén! valamint a kereskedelemben 12 810 brigád vesz részt igen aktívan a feladatok megoldásában. A brigádmozgalom hatékonysága az utóbbi négy évben — a tanulást, a művelődést, a termelést tekintve -— mintegy 30 százalékkal növekedett. Általában nőtt a brigádtagok tanulási kedve és egyre többet vállaltak a ..kerítésen kívüli'’ munkából; város- és területfejlesztési tervek végrehajtásából is. Következetesebben érvényesült: a „szocialista módon élni, dolgozni és tanulni” hármas követelmény, ami erősítette a kisebb-nagyobb közösségek szocialista jellemvonásait. A legtöbbet persze a termelés területén tették a brigádtagok. A munkaversenyHivatása: esztergályos Esztergályos, a szakma ifjú mestere. Szerény, halk szavú fiatalember, mégis adnak a szavára a íorgácsoló- üzemben, amelynek dolgozója. Czifra István 12 éve került a Felsőzsolcai MEZŐGÉP Vállalat Miskolci Gyárába. — Annak idején jobban vonzott a lakatosszakma, mint az esztergályos — jóllehet, most már örülök, hogy ennél maradtam — mondja. — Nem könnyű erről a mesterségről beszélni: aligha tudnék újat mondani, amit nem mondtak cl előttem. Manapság a fiatalok közül azért: is választják kevesen a szakmát, mert itt „hajtani” kell, ha keresni akarunk. De aki becsülettel dolgozik megtalálja 'a számítását Egy jó esztergályos eléri a havi 110—120 százalékos teljesítményt, úgy, hogy közben eleget tesz a minőségi követelményeknek is. — Az egyszerűbb munkadarabokból — természetesen — könnyebb a normát túlteljesíteni — folytatja. — A nehéz feladat azonban gondolkodásra késztet: ilyenkor dől el, ki az igazi szakember Egy darabot meg lehet munkálni nagyon szépen, de nagyon csúnyán is. Egy ügyes szakember esz- tergálással sok mindent elkészíthet. Biztos, hogy évek múltán is megismerném a 'kezem alól kikerült munkadarabot A felületi minőség, a méretek a legjellemzőbb . ismertető jegyek. E szakmában az egyéni munkavégzés a meghatározó, bár a kollektíva szerepe itt sem kicsi. — Az első időkben általában csak én kértem és kaptam is segítséget az idősebb szakemberektől. Ma már inkább én segítek a fiatalabbaknak, ám nem kevésszer ,éppen ők adnak nekem hasznos, jó tanácsokat. Segítséget egymástól sohasem restellünk kérni. Az Április 4. ifjúsági szocialista brigád 1972-ben alakult. A tíz fiatal Czifra Istvánt választotta meg a brigád vezetőiének. Négy év alatt bizonyították, hogy megáll iák helyüket a (a- parz'.nll szakemberek között, Tavaly mar elértek az ezüst- koszorús -szocialista brigád címet. — A brigád vezetése új, érdekes feladatot jelenteit. Már nemcsak az egyéni, hanem a köaös eredményekért is felelősek vagyunk. Ez évi nagy célunk: az aranykoszorús szocialista brigádki- fünletés megszerzése. Az egyéni eredményekről szólva elmondja: munkáját 1973-ban a vállalat kiváló dolgozója kitüntetéssel jutalmazták. S az elmúlt évben egy nagyobb közösség, a forgácsolóüzem is bizalmat szavazott neki: 1975. márciusától szakszervezeti bizalmi is. Amiről szívesen beszél: évek óta indul különböző 'szakmai vetélkedőkön. 1973- ban az 5. helyezést érte e! a misKolci fiatal esztergályosok közötti versenyen. Tavaly a gvári szakmai vetélkedőn az első helyezést szerezte meg. Az idén ismét összegyűllek a város fiatal esztergályosai a ..Szakma Ifjú Mestere” cím megszerzéséért. A verseny első dija Czifra Istvánt , illette. ». u. felajánlásokkal, s azok teljesítésével elősegítették a vállalati tervek túlteljesítését. Ez nagyrészt annak köszönhető. hogy a vállalások elveszítették korábbi, sok helyen formális jellegüket. Ma már természetes, hogy vállalásnak csak az olyan kezdeményezések ismerhetők el, amelyek a munkaköri követelményeknél többet tartalmaznak. A munka verseny eredményességére az is ösztönzőleg hatott, hogy a teljesítmények értékelése rendszeresebbé vált és a gazdasági, a politikai és a társadalmi vezetők fokozott figyelemmel kísérték a brigádok munkáját. Az uj ötéves tervidőszak feladatai nem kisebbek, mint a IV. ötéves tervé. Sót! Közismert az is, hogy a nagyobb feladatokat nehezebb körülmények között kell megoldanunk. Az eddigieknél viszonylag „szűkösebbek” az erőforrások — jobban kell tehát velük gazdálkodni. „Hiánycikk” a munkaerő, a gépek, a termelőberendezések kapacitása, az anyagok, és az energia különböző fajtái. A termetes legdöntőbb láncszeme mindig es mindenütt; a gondolkodva alkotó 'ember. S mert rajtuk múlik a legtöbb, a szocialista brigádom és egyénenként a brigádtagok tehetnek többet a termelés hatékonyságának fokozásáért. Véleményük, észrevételeik és javaslataik — nem beszélve munkájukról — döntően meghatározó a különbózó vállalati és végsó soron a népgazdasági tervek teljesítésében. A brigádok kezdeményezése, munkája önmagában azonban sok esetben kevés. A sikerhez, a jo eredmények eléréséhez a vezetők aktívabb részvételére, cselekvő támogatására, operatív irányítására. illetve intézkedésére is igen nagy szükség van. A kellő eszközök hiányában erőtlen a szándék, az akarat, az ellia- tüi’ozás! Dolgozni, termelni, exportra is alkalmas gyári - mányokat. termékeket előállítani csak a megfelelő termelési feltételek biztosítása mellett lehet. Ezeket pedig a különböző szinten elhelyezkedő vezetőknek kell időben — gazdasági szabályzókat figyelembe véve — biztosítaniuk. Arra is nagy szükség van — és a korábbiaknál nagyobb gondot lehet és kell rá fordítani —, hogy a munka vei seny ben kiemelkedő sikereket elérő kollektívák tapasztalataikat szélesebb körben terjesszék el és hasznosítsák. így válhat igazán a szocialista munka verseny, a brigádmozgalom, a gazdaságos termelés egyik legfőbb hajtóerejévé. Napjainkig a szocialista, brigádmozgalom számos új vonással gazdagodott. Nőtt az „alulról” jövő kezdeményezések száma. A Decem- bér 4. Drót művek Auróra brigádja például ebben az évben is elsők között kezdeményezte az újabb kommunista műszakok megszervezését. A vállalat vezetőinek „csupán” a termelés feltételeit kellett, biztositaniok. Sok tenndöjük mellett ez a brigád társadalmi munkában számos. kötélfajta gyártását, javítását végzi el. esetenként munkaidő után. A Miskolci Nemzeti Színház díszletmozgató köteleitől kezdve a bánkúti sífelvonó kötélzetéig. — Az LKM Fazola Henrik hengerészbrigádja a IV. ötéves tervben a tervezettnél 70 millió forinttal több termelési érléket állított elő. Soksok ezer óra társadalmi munkát és kommunista műszakot vállaltak. A brigád 38 tagjából 21 rendszeres véradó. A brigádmozgalomban rejlő tartaléklehetőség bizonyítéka az Özdi Kohászati Üzemek és a December 4. Drótművek szocialista brigádjai által kezdeményezett Dolgozz Hibátlanul munkarendszer bevezetése. Azóta már 21 vállalatnál dolgozták ki a „DH” alkalmazásának feltételeit. De jelentős lendítőerő az újítőmozgalom is. Megyénkben több mint 20 ezer írató tevékenvked'k szoc'a'Jsta brigádokban. E szocialista brigádok. vaay a Borsodi Szén- hánvák Frankét Bed. .Turij Gagarin frondPettő brigád — és m ég sorolhatnánk a példákat — a kezd erőén ve*'őj számos óinak, a közömbös- cégből való kimozciPásnnk a löhble1 munka, -feladat vállalásának és teUesftésén'ek \ szocialista n ri n a m a gok — a meevében több mim 159 ezer — élen járó faeiat a néo- eaz.dasácnnk. Jelentős áldozatvállalásaikkal a valnmenv- nviíini: közös 'Aevéf — gazdasági helvzetiink javítását, életszínvonalunk növelését — úttörőként szolgáltákBuchert Miklós
