Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-21 / 69. szám
1976, március 21., vasárnap ESZAK.-MAGYAROR5ZAG 5 A katonai életpályát választották Megyénkből évente több száz fiatalember választja a hivatásos katonai életpályát. A jelentkezőknek csaknem a fele — a nyolc általános elvégzése, illetőleg a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után — tiszthelyettesi iskolára, — míg több mint a fele — a gimnáziumi Vagy a szakközépiskolai érettségi küszöbén — valamelyik katonai főiskolára kéri a felvételét. * Bányász Mihály őrnagy, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság illetékes munkatársa — egyebek közt — a következőkről tájékoztatott: — A jelentkezettek több mint 63 százaléka munkás, mintegy 6 százaléka paraszt, 15 százaléka értelmiségi, a többi alkalmazotti és egyéb foglalkozású szülők gyermeke. Katonai főiskoláinkon szerelné folytatni tanulmányait megyénkből a gimnáziumok és szakközépiskolák jelenlegi negyedikes fiútanulóinak mintegy 9 százaléka, de például a miskolci Zalka Máté Gépipari Szakközépiskola — amelynek honvédelmi nevelő munkáját a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola segíti —, negyedikes fiútanulóinak 12,4 százaléka, a Herman Ottó Gimnázium tanulóinak 15 százaléka, a me- ZJkövesdi I. László Gimnázi- t’m tanulóinak 18.6 százaléka, az Edelényi Gimnázium n.2gyedikes fiútanulóinak 29,4 százaléka nyújtotta be felvételi kérelmét katonai főiskoláinkra. A jelentkezettek négyötöde májusban érettségizik. A jelenlegi összesített tanulmányi átlaguk jobb mint a korábbi években bármikor és jobb az országos átlagnál is... A korábban érettségizettek közül — akik jelenleg Miskolc, Diósgyőr, Űzd nagyüzemeiben és megyénk más vállalatainál, intézményeinél dolgoznak —, mintegy harmincán kérték felvételüket. A pályázók több mint 33 százaléka a Zalka Máté Műszaki Főiskolán, 34 százaléka a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, több mint 27 százaléka a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán szeretné folytatni tanulmányait, s ^sajátítani a hivatásos tiszti életpályához szükséges általános, politikai és katonai ismereteket. Persze az, hogy a hivatásos katonai életpályára való- iában kik alkalmasak, és, ’logy — az előzetes információk alapján — a pályázók megfelelő fegyvernemet, s tatonai szakmai ágat válasz- lottak-e, az csak a felvételi vizsgák alapján derül ki. Mert a pályázók — épnen ezekben a napokban —, felvételi vizsgán vesznek részt. * A felvételi vizsgákat Budapesten, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán bonyolítják le, ahol a pályázódat már „katonás körülmények között”, de udvariasan, sőt nagy szeretettel fogadják. Meggyőződhettem róla a minap magam is, amikor a borsodi felvételizők egyik cso- bortját —, a megyei hadki- ! készítési és területvédelmi | barancsnokság tisztjével — elkísértem Budapestre. Abban a kivételes élményben lehetett részem, hogy néhány nanig — a pál'vózók- I dal együtt —, a főiskola ■•vendége” voltam, így beleA miskolci Rozgova Gusztáv törzszászlós, a -Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola 4. eves kiváló hallgatója, akit augusztus 20-án már tisztté avatnak. kintést nyerhettem a pályaalkalmassági vizsga egész folyamatába és követelmény- rendszerébe. Ami a „katonás körülményeket” illeti, ez itt történetesen azt jelenti, hogy a felvételizők, — noha még civilben vannak —, néhány napig már „belekóstolhatnak” a katonai főiskola életébe, rendjébe, fegyelmébe, — egész légkörébe. Elhelyezésük, étkeztetésük, kulturális foglalkoztatásuk „ugyanolyan”, mint az iskola „tény- leges” hallgatóié. Akik éppen erre a főiskolára kérték felvételüket — megfelelő kalauzolással — megtekinthetik — többek körzött — a leendő tantermüket. az oktatókabineteket és a klubszobákat, a könyvtárat, s a hallgatók szép, korszerű kollégiumát. Ami viszont lényegesebb: tájékoztatást kapnak a hivatásos tiszti életpálya követelményeiről, a tisztek jogairól, kötelességeiről, s a főiskolákon választható katonai, szakmai ágazatokról, azok sajátosságairól és sajátos követelményeiről. És természetesen „átesnek” az egészségi, a fizikai állóképességi és pályaalkalmassági vizsgákon is. A pályázók egészségi alkalmasságát katona-szakorvosi bizottság vizsgálata alapján dönthetik el; a fizikai állóképességet — az időjárástól függően — tornateremben, vagy a szabadban a testnevelő tanárok mérik fel: a pályaalkalmassági személyiségvizsgálatokat pedig — beleértve a speciális képességek vizsgálatát is —, nagy szakmai hozzáértéssel rendelkező pszichológus tanárok végzik. A tapasztalatok szerint a követelményszint minden tekintetben magas, de — mert zömmel egészséges fiatalemberekről van szó —, az alapvető követelmények teljesíthetők. * Akik netán az orvosi vizsgálat során alkalmatlanoknak bizonyulnak, r.zok a további vizsgálatokon már nem vesznek részt. Azokat viszont, akik minden vizsgán átestek, végül is pontértékelés alapján bírálják el. Az elérhető maximális pontszám 25. Ebből a fizikai állóképesség, az általános tudás és képesség, valamint a speciális képességek vizsgálata során egyaránt maximum 5—5 pont gyűjthető össze. További 5 pontot érhet a középiskolai matematika, illetve orosz nyelv és a fizika tantárgyakból szerzett érdemjegy, és ' további 2—5 pontot az érettségi bizonyítványok állageredménye. Így azután érthető, hogy — mint minden vizsgán —, van egy kis „drukk” is, de minden pályázó igyekszik megmutatni, hogy — legény a talpán ... A teljességhez tartozik azonban még az is, hogy a megfeleltek köréből elsősorban nyernek felvételt azok, akiknek szülei a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Szabadság Érdemrend, vagy a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem valamelyikével rendelkeznek, továbbá a Magyar Partizán Szövetség tagjainak, a munkásmozgalom mártírjainak gyermekei és a nemzeti gondozottak. Egyenlő pontszám esetén előnyben részesülnek a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és nyugállományú tagjainak gyermekei is. * A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán eltöltött néhány nap alkalmat nyújtott — többek között — arra is, hogy találkozzunk az ott tanuló borsodi hallgatókkal, érdeklődjünk közérzetük, tanulmányi eredményeik, fegyelmük, magatartásuk felől. Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznánk — mivel erre itt úgy sincs lehetőség —, íme, néhány szűkszavú, de a lényeget jól érzékeltető vélemény. — Borsod-Abaúj-Zemplén , megye közismerten jó kato- ! nai hagyományokkal rendelkező és a katonai káderután- ! pótlás számára ma is jó fel- 1 tételekkel rendelkező megye. Nagyüzemeiből, tanintézeteiből, MHSZ-szervezeteiből. városaiból és íalvaiból évről évre megfelelő létszámú, mű- ! veit, kiforrott életszemlélettel rendelkező, egészséges ! fiatalokat küld a katonai főiskolákra, ami a tervszerű, céltudatos és eredményes pályára irányító munkát is di- . cséri — mondja a személyiségvizsgálatok irányítója. A testnevelési tanszék vezetője e szavakkal fogadta a borsodi fiatalokat: „Üdvözlöm a felvételi vizsgán Bor- sod-Abaűj-Zemplén megye válogatott ifjúságát.. A felvételizők nevelőtisztje — aki maga is megyénk szülötte —, a Borsodból ott tanulók közül, különösen a bodrogkeresztúri Zelcnák János 3. éves, a révleányvári Madzin Zoltán zászlós, és a miskolci Rozgova Gusztáv törzszászlós 4. éves hallgatók munkájáról és magatartásáról szól elismerően. De megállja a helyét és „jól érzi magái" a katonai főiskolán a borsodnadasdi I. éves Érsek Gyula is — és jól érzik magukat mindannyian, a többiek is. j Mint ahogyan a most felvételizett Csuzda Sándor sa- jónémeti, Andrási Kálmán kazincbarcikai, Biró Béla miskolci, Tarr Béla tardonai és még nagyszámú fiatal társuk is néhány napig „jól érezték magukat’’ a katonai főiskolán, ahonnan az augusztusi viszontlátás szép reményében köszöntek el. | Remélhetőleg valamennyien elolvasták és emlékezetükbe vésték ott egy bejárati ajtó fölé elhelyezett transzparens „szavait” is: ,.A Magyar Néphadsereg hivatásos tisztjének lenni megtisztelő állampolgári rang és felelősség !’’ Cscpányi Lajos Bejáró fiatalok Az V. ötéves tervben Bulgaria jelentősen növeli az üvegipar fontos alapanyaga, a kalcinált szódagyártását, szállítását. Kétoldalú megál- laoodás alapján Magyarország hozzájárult a baráti ország új szódagyárának építéséhez, s ezt a támogatást az új ipartelep termékének szállításával törleszti a bolgár partner. Ezen felül a kétoldalú árucsere alapján is szállít szódát a magyar üvegiparnak. A baráti ország új ipartelepének építése a múlt évben befejeződött, s így az idén már a korábbinál lényegesen több. évente 100 ezer tonna szódával látia el a magvar üveggyárakat. Fedezi a teljes szükségletet, s ezzel megszűnik a tőkés import, ugyanakkor hosszú távon is biztonságot nyújt az üvegipar fejlesztéséhez. Az V. ötéves tervben uevanis ,az épí- töanyagipari átlagnál jóval dinamikusabban növelik termelésükéi az üveggyárak, s ezen belül a tőkés exportot. Tőkés import helyett Bulgáriától kap évente 2100 tonna földpátol a finomkerámia- ioar és az üvegipar, a porcelángyárak pedig évente 8400 tonna kaolint. A magyar épi- tőanyagioar a KGST-szakosi- tásnak megfelelően elsősorban fehér cementtel viszonozza a bolgár építőanyagot, de szállít még jele-Hős tételben csiszolószemcsét és különböző üvegipari gépeket, berendezéseket. A lakosság építőanyag-ellátásához is jelentősen hozzájárulnak a bolgár szállítások. Az idén tO ezer tonna bolgár mészhidrá- tol kapnak a családiház. és kislakásépitők, s a tervidőszak végéig az évi szállítás tételét fokozatosan 30 ezer tonnára növelik. A háztartási porcelán- és üvegáruk választékának kiszélesítésére pedig ebben a tervidőszakban ugyancsak fokozatosan bővíti szállításait, amelynek értéke 1980-ig e termékből eléri majd a 600 ezer rubelt. A közelmúltban a bejárók helyzetével foglalkozó szovjet kutatók megállapították: a munkaidő előtt történő hosszabb utazások jelentősen csökkentik a dolgozók, tanulók munkaintenzitását. A tanulmányból érdemes egy adatot idézni: Eszerint 40 perc utazás után minden úton töltött perc négy százalékot vesz el a munkaintenzitásból ! Az út Miskolcról Miskolcra alig hosszabb húsz kilométernél. Igaz, hogy közben legalább egyszer át kell szállni az egyik városi buszról a másikra. Hogy ez mit jelent, H. István fogalmazta meg: — Ha délelőttös vagyok, hajnalban 4 óra ötvenkor indul a busz a faluból, s körülbelül egy óra múlva, tellát háromnegyed hatkor érek be a munkahelyemre. Felkelek négy órakor, a megállóhoz gyalogolok — irdatlan rossz úton — legalább egy kilométert. Ha a Papírgyárnál nem érjük el az egyes gy őre járatot, elkések. Délután, hazafelé ugyanez a helyzet. Kettőkor van vége a munkaidőnek, 14.42-re ki kell érnem a Tiszairól a Marx térre, mert ha kések, a következő járat csak este háromnegyed halkor indul . . . Ha elérem a „háromnegyed hármast”, majdnem délután fél négy, mire hazaérek. Akik ismerik a megye- székhelyet és annak közlekedési viszonyait, külterületi problémáit, már biztosan rájöttek: Ömassáról van szó. Ömassáról és azokról a fiatalokról, akik kiszakadtak az évszázados favágó-erdei munkáshagyományokból, s bejárnak a városba, Miskolcra, az üzemekbe, gyárakba, intézményekbe dolgozni, a középfokú tanintézetekbe szakmát tanulni. Nap mint nap végigzötyögik a falutól a dédesla- polcsányi elágazásig az irdatlan rossz földúton a két és fél kilométert, (B. Zoltán buszsofőr: Csak kettes sebességgel tudok menni, de így sem győzöm a félkeréknyi gödröket kerülgetni, s ráadásul csúszik is.), majd következik ezerötsZáz méternyi jó bitumen, aztán szintén bitumen, de jócskán gödrösen négy kilométer Lillafüredig. A rázás mellett állandó idegfeszültségben utaznak, mert keskeny az út és nagy a szembejövő forgalom. Ez a távolság fele annyi időt vesz el. mint a Lillafüredtől a Tiszai pályaudvarig terjedő távolság. Egy diáklány mondta el ezzel kapcsolatban: — Mióta pár évvel ezelőtt beborult a Hámori tó végen a buszunk, nagyon félek. A belvárosba járok iskolába. Sokszor elkések. Szerencse, hogy megértők a tanárok, tudják honnan járok be naponként. Ök is járnak arra... kirándulni... Volt már olyan, hogy elaludtam az idegeskedés utáni fáradtságtól az órán ... A bejáró diákok reggel általában fél hétkor kelnek, negyed nyolckor indul a busz, s bizony, akik bejárnak a városba, késnek az első óráról. Délután jobb esetben fél négyre, de általában csak este fél hétre érnek haza. Igaz, sokuk tanulószobás, elvégzi a másnapi feladatot az iskolában. De szabad idejük alig van. S ez már vonatkozik a dolgozókra is. Mert bármelyik műszakra járnak a napi munka, s az utazás után a nap rövidsége miatt semmire sem jut idő. — Ha szól hozzám az ötéves kisfiam, csak annyit mondok: hagyjál. Apa fáradt! Eszem valami meleget, s mars az ágyba — mondták többen a bejáró, családos fiatalok közül, és páran hozzátették: — Valószínűleg ennek köszönhető, hogy jó néhány fiatal —. akiknek egyébként jó szakmája volt —. megunta a bejárást, visszament az erdőbe. az ősi szakmát folytatni, az idősek közé. Mert onnan hamarább hazaérnek. vagy ha nem is. legalább az ismerősök, rokonok, az „övéik” között vannak ... Az „illetékesek”, ha szóba kerül, megértik az Ömassáról bejáró fiatalok problémáit. Előfordul, hogy megkockáztatják: és mit csináltak 1963-ig?! Mert azóta van buszközlekedés. Igaz, ez is egy érv. De azóta csaknem százan szereztek olyan szakmát, amelyik az „anyavároshoz” köti őket. Csak ilt van szórakozási, művelődési, továbbtanulási lehetőség. S ma már egészen más egy ómas- sai fiatal elképzelése az életről, mint 13 évvel ezelőtt. De ahhoz, hogy elképzeléseiknek csak egy kis hányadát is megvalósíthassák, naponta órákat utaznak, Miskolcról— Miskolcra!. .. (vásárhelyit Uj hűtőház épü 1960-tól üzemel a Magyar Hűtőipar miskolci gyára. A 4700 tonna áru befogadására alkalmas hűtött tárolótérre nagy szüksége volt a romlandó élelmiszereket előállító üzemeknek. A hűtőpultokkal ellátott élelmiszerüzletekben újfajta áruk jelentek meg; a mélyhűtött zöldségek, gyümölcsök, félkész és konyhakész élelmiszerek. Az első években 700 tonna mélyhűtött árut termelt a Miskolci Hütöház. Hogy ez milyen kevés, azt jól érzékelteti az 1976-os évre tervezett 13 150 tonna. Tehát az idén 18-szor több mirelit-áru hagyja e! a hűtőházat, mint 1960-ban. Ti. zenhat évvel ezelőtt elegendő volt a kevés is, hiszen az új technikával tartósított élelmiszert kissé gyanakodva fogadta a közvélemény. Aztán jött a karrier. Ma már egyre- másra olvasni a hűtött termékek hiányát ostorozó cikkeket az újságokban. A reklamáció jogos, hiszen a mélyhűtött zöldség napjainkban szinte nélkülözhetetlen táp- lá;kozási alapanyag a téli és kora tavaszi hónapokban. A magyar mirelit nemcsak a magyar piacot hódította meg. hanem elismerést szerzett a nagyobb hűtőipari hagyományokkal rendelkező országokban is. Jelentős mennyiséget exportál a Magyar Hűtőipar. s ebből a tevékenységből nagy szerep jut a miskolci gyárnak. A hűtőhöz tevékenysége tehái kettős. Termel és tárol. Jelenleg a húsipar, a tejipar és a halértékesilö vállalat termékeit tárolja a saját áru mellett. A kettős tevékenység természetesen kölcsönhatással van egymásra. Ha nagyobb a termelés, nagyobb helyet foglal el a mirelit. kevesebb tér jut a bérlő élelmiszeripari üzemeknek, noha azoknak is nagy szükségük van a hűtött raktárakra. A népgazdasági érdekek néha úgy kívánják, hogy a hűtőház a saját gyártmányát idegen helyen, egy távoli hűtőház raktáraiban helyezze el. Költséges megoldás, — nem is megoldás. A megye élelmiszeripara kinőtte a 16 éves Miskolci Hűtőhózal. Az Energiagazdálkodási Intézet — mint generáltervező —, az utolsó simításokat végzi az új hűtő- ház tervein. A tereprendezés befejeződött, megkezdték az alapozást. A mai hűtőraktárhoz futó ipari vágány túloldalán énül fel a mainál sokkal nagyobb. 10 ezer tonna élelmiszer befogadására alkalmas raktár. A mait és az ..óriást” egyazon géprendszer működteti majd. mintegy beépül a jelenlegi hűtési rendszerbe. Ez az adottság gazdaságos üzemeltetést tesz lehetővé. A raktári dolgozók létszámában ezzel szemben nem várható túl nagv változás. Az ú.i hűtőtér földszintes lesz, s teljesen géoesitett A raktári dolgozók munkája tehát lényegesen könnyebbé válik. A hűtőraktárral egyidöben úi íelHolgozóüzem is énül Az első évben 4 ezer tonna mirelitet készítenek itt, aztán évről évre növelni kívánják a „termelést”. A Miskolci Hűtőház főmérnöke, Pásztor Albert tapasztalat- szerző körutat tervez a közeljövőre. az új üzem gépsorainak vásárlásához gyűjt ismereteket. Ebben az üzemben sok új munkásra lesz szükség. Csirmaz Elek. a hűtőhöz főkönyvelője elmondta: az 1976—77-es tanévtől kezdődően évente negyven fős élelmiszeripari szakmunkásképző osztályokat indítanak. Már most készülnek az új üzem nyersanyaefedezelének biztosítására is. Jó a kapcsolat a hűtőház és a mezőgazdasági partnerüzemek között. A hűtőház kedvező felvásárlási árat fizet, oontosan szállít. biztos vevő. Viszont igen magas minőségi követelményeket állít a termelők elé. Ezekkel a feltételekkel már hosszú ideje elégedettek a telek. Az. új üzemben a mái bevált termékeket avártiák elsősorban. A mai naoia 17-ré'e terméke van a Miskolci H”- tőháznak. a. tizennvolcadik valószínűleg a konyhakész burgonyakrokett lesz. V»® lél- ktili termék bővítést nem terveznek. de vannak més lehetőségek. nmei veket az úi beruházás átadása után aknáznak ki. A mainál nagyobb és korszerűbb a mesve élelmicyc- - ioarának ieilődésébe? o'v szükséges hütöház az tta :k ötéves terv vivmánvo lesz Lcvay Gyoigyi
