Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

E~ZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. március 19., péntek (Folytatás az l. oldalról) Fele egy, vagy több gyerme­kes. Sokféle módon segítjük a 'családos katonákat. A Ma­gyar Néphadsereg rendsze­resen részt vesz a népgaz­dasági építőmunkában. Je­lenleg 12 zászlóalj dolgozik a kiemelt nagyberuházásokon. Tíz év alatt 20 milliárd fo­rintnyi értéket hoztak létre. Ezen túlmenően a hadsereg részt vesz a népgazdaság más területeinek megsegítésében ii. Képes és kész a szovjet hadsereggel, a testvéri szo­cialista hadseregekkel együtt­működve. szocialista hazánk, a szocialista közösség érde­keinek fegyveres védelmére. Ü.i erőt merített az állomány feladatainak megöl dúsához n'Ttunk XT. kongresszusának ’ ■ ngállapításaiból. A párt- kongresszus megállapította, éi ez legteljesebb összhang­ban van az SZKP XXV. kongresszusának megállapí­tja! val, hogy: korunkban finden békeszerető erő, ösz- szefogva képessé válik a vi- k'igháború megakadályozásá­ra. fi javaslat Éj vonása Czinege Lajos honvédelmi •‘miniszter ezután7 az új hon­védelmi törvényjavaslatról szólva, kiemelte: új vonása a javaslatnak, hogy szabá- Ivozza a honvédelmi irányi-, tisi rendszert. Az alkotmány szerint az Elnöki Tanács rendkívüli viszonyok esetén honvédelmi tanácsot hozhat létre. A Minisztertanácsnak kiemelkedő szerepe van az ország védelemre, való fel­készítésében. A tanácsok és tanácsi szervek vonatkozásá­ban a javaslat lehetőséget ad hatáskörűn további bővíté­sére. A törvénytervezet sza­bályozza a gazdálkodó tevé­kenységet folytató szervek, személyek kötelezettségeit 24 hónapos szolgálat Az állampolgárokat érintő változások közül a katonai szolgálattal kapcsolatos sza­bályokról elmondotta, hogy az érvényes törvény a sorkato­nai szolgálat maximális idő­tartamát 36 hónapban rög­zíti. A tényleges gyakorlat szerint azonban az 24 hónap. A fegyveres erők reális szük­séglete nem indokolja a 36 hónapos katonai szolgálati idő fenntartását. A 24 hónapos szolgálat megfelel a követel­ményeknek. A javaslat ezt törvényesíti. A végrehajtási rendelet a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak sorkatonai szolgálatát líi hó­napban tervezi megállapítani. A törvényjavaslat lehetősé­get ad egyéb okokból a 24 hónapnál rövidebb szolgálati idő megállapít'sara. A, tarta­lékos katonai szolgálattal kapcsolatban a javaslat sze­rint az eddigi hároméven- . kénti behívás helyett csak ötévenként vehetők igénybe a tartalékosok továbbképzés céljára. A hadkötelezettség ' felső korhatára jelenleg a betöltött 50. év. Ezt a javaslat 55 év­re emeli. Ismeretes, hogy azok, akik sorkatonai szolgá­latot nem teljesítenek 36. ille­tőleg 24 hónapon keresztül honvédelmi hozzájárulást fi­zetnek, A törvényjavaslat a sorkatonai szolgálat időtarta­mával összhangban ezt az időt 24, illetve 10 hónapban állapítja meg. A javaslat in­tézkedik a honvédelmi köte­lezettségüket teljesítő állam­polgárok családjáról való gondoskodásról. Czinege Lajos befejezésül kérte a tisztelt országgyűlést, hogy a Minisztertanács nevé­ben beterjesztett honvédelmi törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. fi KiSZ véleiénse Ezután Papp János, az or­szággyűlés honvédelmi bi­zottságának elnöke a tör­vényjavaslat bizottsági elő­adója számolt be az új hon­védelmi törvényjavaslatról. Boros Béla, a KISZ Buda­pesti Bizottságának első tit­kára a vita során örömmel állapította meg, hogy a hon­védelemről szóló törvényja­vaslat tárgyalását megelőző, alapos előkészítő munka so­rán a KISZ Központi Bi­zottsága is kifejtette állás­pontját. és javaslatainak lé­nyege tükröződik a törvény­tervezel szövegében. , ^ p Puffal Árpád felszólalása Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra a törvényjavaslat vitájá­ban kifej tette véleményét, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy amikor a honvédelemről szóló törvényt újra alkotjuk, célját válto­zatlanul abban jelöljük meg, hogy szavatolja hazánk biz­tonságát, népünk békéjét. Pullai Árpád a továbbiak­ban a nemzetközi helyzettel foglalkozva kifejtette, hogy a nemzetközi életben uralko­dóvá vált az enyhülés irány­zata. Európában az általános helyzet kedvező. A helsinki értekezlet megállapodásai megszabják a kormányok tennivalóit, meghatározzák egyetemes felelősségüket Európa sorsáért. A nemzet­tót teljesítenek. A negyedik ötéves terv idején 12 milliárd forint űj értéket hoztak lét­re. Az utóbbi öt esztendőben egymillió 200 ezer közhasz­nú munkanapot teljesítettek. A sorkatonai szolgálpt foko­zottabb elismeréseként a kö­zelmúltban felemelték a ka­tonák illetményét. A Magyar Népköztársaság olyan hadse­reggel, határőrséggel, mun­kásőrséggel, rendőrséggel rendelkezik, amelyek egy­mással és a néppel ösz- szeforrva teljes elkötele­zettséggel védelmezik társa- dalrni rendünket, a szocia­lizmus ügyét. A törvényja­vaslatot Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsága részéről elfogadta és az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Forgony László (Borsod megye 14. vk.), az Országos 'Ere- és Ásványbánya ruda- bányai üzemének bányásza felszólalásában elmondta, hogy a megyében élő, dol­gozó hivatásos tisztek nagy segítséget adnak az ifjúság honvédelmi és hazafias ne­veléséhez. Munkájuk „ka­matja”: a fiatalok könnyeb­ben találják meg helyüket a katonai életben. Hasznos és támogatásra méltó — mondotta —, hogy a honvédségi egységek jó kapcsolatot igyekeznek te­remteni a különböző intéz­ményekkel, az üzemekkel és a szocialista brigádokkal. így a termelő kollektívák és a honvédség katonái közvetle­nül megismerhetik a két „munkahely” szocialista ver­senymozgalmainak célját, eredményeit, s a leszerelt katonák is könnyebben il­leszkednek vissza a gyári, üzemi munkába. A képvise­lő ezzel kapcsolatban meg­jegyezte: a vállalatok, üze­mek ne feledkezzenek meg' bevonult katonafiaikról, 'szolgálati idejük alatt is tartsák velük a kapcsolatot. Fontos ugyanis, hogy a fia­talok érezzék: munkájukra számítanak, visszavárjak őkel. ­A törvénytervezethez több hozzászóló nem jelentkezett; az elnök a vitát lezárta, majd szót. adott Czinege La­jos vezérezredesnek. Czinege Lajos vezérezredes a honvédelemről szóló tör­vényjavaslat vitáját össze­foglalva, köszönetét mondott azért, hogy a felszólalók tá­mogatták a jogszabály meg­alkotását. Ezután határozat­hozatal következeit és az or­szággyűlés a törvényjavas­latot egyhangúlag elfogadta. József expozéja Bondor Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter terjesztette be expozéját az emberi környezetvédelemről és az ezzel kapcsolatos tör­vényjavaslatot elemezte. A nagy környezeti károsodáso­kat — mondotta — a világ népei nem nézhetik közöm­bösén. A Helsinkiben tar­tott európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya külön fejezet­ben foglalkozik a környe­zetvédelemmel. Az SZKP XXV. kongresszusa is nagy súllyal foglalkozott ezzel a kérdéssel. A világméretű ak­ció, amely az emberi kör­nyezet védelmére kibonta­kozott, • Magyarországon is előtérbe helyezte ezt az ügyet. Olyan időpontban ke­rült sor a törvényjavaslat előterjesztésére, amikor még van mit védenünk. Szakér­tői becslések szerint ha­zánkban, a víz- és légszeny- nyezés, továbbá a .talajpusz­tulás folytan bekövetkezett közvetlen károk összege év­ről évre milliárd forintok­ban fejezhető ki. Felszíni vízkészletünk egy része úgynevezett „kissé szennyezett” kategóriába tar­tozik. Ezzel összefügg a ta­laj szennyeződése is. Szá­mottevő a mezőgazdasági te­rületek eróziója. Az ország hegy- és dombvidéki terüle­teinek jó része kopár terü­letté vált. A lejtőkről leso­dort hordalékok a folyóvi­zek medrét töltik fel. csök­kentve azok befogadóképes­ségét, több millió köbméter pedig a lejtők alján, a szán­tóföldeket borítja el. A jár­művek levegőszennyezése, a zajártalom, a város stresz- hatásai komoly zavarokat idéznek elő. Mindezek bizo­nyítják, hogy időszerű a tör­vény előterjesztése. A szo­cialista társadalom képes megteremteni a reális lehe­tőséget a környezeti ártal­mak leküzdésére. A környe­zetvédelem tekintetében na­gyon sok a rejtett tartalék. A környezet szennyezése gyakran a környezetvédelem érdekeit figyelmen kívül ha­gyó műszaki intézkedésekre, technológiai előírások meg­szegésére, gondatlanságra, vagy éppen a környezetká­rosítás megelőzése érdeké­ben szükséges szervezési in­tézkedések elmulasztására vezethető vissza. A környezetvédelmi tevé­kenység tervezése és irányí­tása fontos , feladat. Fokoza­tosan kell gondoskodni a hi­ányzó környezetvédelmi fel­szerelések pótlásáról. Azt szeretnénk, ha a környezet­védelmi törvény nyomán si­kerülne az emberi környe­zet védelmét közüggyé ten­ni. A környezet védelme nem egyedül az iparvállala­tok és a mezőgazdasági nagyüzemek ügye, hanem va­lamennyi állampolgáré. Bondor József ezután ex­pozéjában az alapvető fel- j adatokról szólt. Felül kell vizsgálni a törvénnyel össz­hangban a technikai fejlő­dés szintjét és várható irá­nyát1 figyelembe véve. kor­szerűsíteni kell meglevő környezetvédelmi jogszabá­lyainkat. Szükség van kör­nyezetvédelmi koncepció, il­letve program kidolgozásá­ra. Bondor József befejezésül kijelentette, hogy a bonyo­lult és szerte ágazó környe­zetvédelmi tevékenység csak akkor lehel eredményes, ha az egész társadalom együtt­működik annak végrehajtásá­ban. Ezután megkezdődött a vi­ta a környezetvédelmi tör­vényjavaslat felelt. Ma folvlatja munkáját az országgyűlés tavaszi üléssza­ka. Iz egész eég közi viszonyok javításának hívei vagyunk és ezzel áll összhangban honvédelmi po­litikánk. Olyan fegyveres erőket hoztunk létre, és fej­lesztünk, amelyek ezt a po­litikát magukénak vallják. Mindemellett történelmi szükségszerűség, hogy amíg r z agresszív katonai tömbök léteznek, az Egyesült Álla­mok és egy sor NATO-ország növeli katonai erejét, amíg az enyhülés ellenfelei akti- vak^ addig/ szüntelenül gon­doskodunk a honvédelemről. Ez nagy fontosságú nemzeti ügy. A Varsói Szerződés űj típusú szövetség, döntő sze­repe van a szocialista orszá­gok külpolitikájának, héke- politikájának egyeztetésé­ben. A honvédelem érdekében tett anyagi erőfeszítések szükségességét és eredmé­nyességét bizonyítja, hogy Európában harminc éve bé­ke van, nem dőltek romba országok, nem semmisültek meg értékei. A lion védelmi törvény tár­gyalása kapcsán pártunk és kormányunk újra kifejezi készségét, hogy támogatja a Szovjetunió nagy jelentősé­gű kezdeményezéseit. az Egyesült Államokkal a ha­dászati ■ támadó fegyverek fcndátozásáról folytatott tár­gyalásokat. Helyeseljük a nuk­leáris fegyverkísérleteK vég­leges eltiltására,' az új típu­sú tömegpusztító fegyverek betiltására irányuló javasla­tokat. Támogatjuk a leszere­lési világértekezlet összehí­vását. Pullai Árpád a továbbiak­ban a katonai idő, a katonai szolgálat kérdéséről beszélt. Mind.en ifjú, amikor katoná­nak szólítják, a béke, a haza védelmére hívják. Ehhez méltó érzéssel álljon a dol­gozó nép hatalmát, hazánkat, eszméinket szimbolizáló csa­patzászló alá. és tegj’en es­küt a Magyar Népköztársa­ság államhatárának, belső rendjének védelmére. A ka­tonáskodás alóli indokolat­lan felmentésnek nincs he­lye. A katonai szolgálat for­málja az embert. Látókörük szélesedik, jellemük fejlődik, a próbatételek, a gyakorla­tok, fizikailag megedzik őket. A sorkatonák 50 százaléka tagja a KISZ-nek. Az előadó ezután a Ma­gyar Néphadseregben is meg­honosodott szocialista ver­senymozgalomról beszélt. Ki­emelte. hogj* a hadseregben a légkör szocialista szellemű, kulturált, emberhez méltó. A néphadsereg műszaki építő alakulatainál szolgálatot tel­jesítő katonák fontos íelada­AZ OaSZÁQGYÍÍLÉS ta­vaszi ülésszakának első nap­ja rendkívül izgalmas volt. Két igen jelentős törvényja­vaslat beterjesztésére került sor. A honvédelmi törvény vitáján nagy számmal vol­tak jelen hadseregünk tiszt­jei. A meghívottak közt volt Komáromi István, honvéd ezredes, Miskolc helyőrség- parancsnoka is, akivel a honvédelmi miniszter expo­zéja után a törvényjavaslat jelentőségéről beszélgettünk a Parlament folyosóján. — A miniszter elvtárs szólt a honvédség és a nép­gazdaság kölcsönhatásáról. Az ezredes elvtárs miben látja ennek a kölcsönhatás­nak a lényegét? — Nézzük a katonaság ol­daláról a dolgot. Amikor be­vonulnak a fiatalok, több­ségük már valamilyen szak- képzettséggel rendelkezik. Mi ügy állítjuk szolgálatba a katonákat, hogy az a szak­képzettségüknek megfelel­jen. A továbbiakban pedig azon vagyunk, hogv kén- zettségüket továbbfejleszt­hessék és így, amikor v;sz- szatérnek a eiv’l életbe, nemcsak, hogy nem felejtik el szakmájukat, de maga­sabb szinten folytathatják. Így a népgazdaságnak egy képzettebb állományt adunk ki. Komáromi István ezredes ezt követően részletesebben kifejtette, milyen hasznos a népgazdaságnak az is, hogy ezek a katonák közelebbről megismerkedhetnek a mun­kaversennyel is. A honvéd­ségen belül szocialista ver­senymozgalom folyik, s az a tapasztalat, hogy áz ott jó eredményeket elért katoná­kat különösen szívesen fo­gadják az üzemek, a mun­kahelyek. — A hadsereg alapvető feladata a haza védelmére való felkészülés. Szó van a törvényben arról is, hogy a katonáit részt vállalnak a gazdasági építömunkóhan. Mony van ez nálunk, Bor­sodban?, — Azzal kezdeném, hogv igen jó kapcsolat alakult ki nálunk a megvei párt-, álla­mi és társadalmi vezetés és a hadsereg közt. Ez a köl­csönös jó viszony sok kér­désben megható-ózó. Mindig készen á'’”nk. hogv lehető­ségeink között segítsük az ülve építőmunkát. Katonáink ott voltak az árvízvédelemnél, mentették a terményt. Részt vállaltunk például az LKM rekonstrukciós építkezésé­ben, a cementgyár építésé­ben, segítettünk Miskolc vá­rosnak a szanálásban és je­lentős szállítási feladatokat is láttunk már el. Volt mái­ra példa, hogy raktározási gondok megoldásánál is se­gítettünk. A mi katonáink Borsod megyét magukénak érzik, szívesen élnek, szíve­sen dolgoznak itt. — Monyán fogadta a had­sereg tisztikara a törvény- tervezet hírét? — Valójában ez a törvény egy meglevő állapotot tör­vényesít. A miniszter elv­társ elmondotta, hogy mi tette szükségessé a törvény megszületését. Az elmúlt évek során a hadsereg mun­kája a népgazdaság fejlődé­séhez idomult. A törvény most ezt szentesíti, s mi igazán örömmel fogadjuk. A honvédelmi törvény je­lentős Madafnkat hárít a ta­nácsok’"!. Megkértük dr. Papp Lajost, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnökét, hogy adjon nébán" gondolatot megyénk tanácsi vezetőinek az új feladatok­hoz. — Valójában nem új fel­adatról van szó — mondot­ta dr. Papp Lajos. — Hi­szen a honvédelemmel kap­csolatos tennivalók jó ré­sze már eddig is lanácsi fel­adat volt. Tanácsaink be­csülettel ellátták ezeket a teendőket. Az új törvény a- tanácsi feladatokat minden szinten konkrét iránvba fej­leszti. Felsorolja a törvény, melyek azok a tennivalók, melyeket a tanácsoknak kell ellátniuk. Például az állam­polgárok megfelelő tájékoz­tatása honvédelmi kérdé­sekben, a bevonulok felké­szítése. a hozzátartozókkal való foglalkozás, a róluk va­ló gondoskodás. Mindez nemcsak szakmai feladat. Ezt a munkát át kell. hogy hassa a hazaszeretet. Taná­csaink eddig is megelége­désre látták el a honvédel­mi tennivalókat. Bízom ben­ne, hogy a törvény megszü­letése után ez . m°e inkább ígv lesz. A HONVÉDELMI törvény vitája még a délutáni órák­ban is- folvlatódolt. A vitá­ban Forgony László, me­gyénk országgyűlési képvi­selője is felszólalt, aki most először kért szót parlamenti ülésen. A. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom