Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-19 / 67. szám
E~ZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. március 19., péntek (Folytatás az l. oldalról) Fele egy, vagy több gyermekes. Sokféle módon segítjük a 'családos katonákat. A Magyar Néphadsereg rendszeresen részt vesz a népgazdasági építőmunkában. Jelenleg 12 zászlóalj dolgozik a kiemelt nagyberuházásokon. Tíz év alatt 20 milliárd forintnyi értéket hoztak létre. Ezen túlmenően a hadsereg részt vesz a népgazdaság más területeinek megsegítésében ii. Képes és kész a szovjet hadsereggel, a testvéri szocialista hadseregekkel együttműködve. szocialista hazánk, a szocialista közösség érdekeinek fegyveres védelmére. Ü.i erőt merített az állomány feladatainak megöl dúsához n'Ttunk XT. kongresszusának ’ ■ ngállapításaiból. A párt- kongresszus megállapította, éi ez legteljesebb összhangban van az SZKP XXV. kongresszusának megállapítja! val, hogy: korunkban finden békeszerető erő, ösz- szefogva képessé válik a vi- k'igháború megakadályozására. fi javaslat Éj vonása Czinege Lajos honvédelmi •‘miniszter ezután7 az új honvédelmi törvényjavaslatról szólva, kiemelte: új vonása a javaslatnak, hogy szabá- Ivozza a honvédelmi irányi-, tisi rendszert. Az alkotmány szerint az Elnöki Tanács rendkívüli viszonyok esetén honvédelmi tanácsot hozhat létre. A Minisztertanácsnak kiemelkedő szerepe van az ország védelemre, való felkészítésében. A tanácsok és tanácsi szervek vonatkozásában a javaslat lehetőséget ad hatáskörűn további bővítésére. A törvénytervezet szabályozza a gazdálkodó tevékenységet folytató szervek, személyek kötelezettségeit 24 hónapos szolgálat Az állampolgárokat érintő változások közül a katonai szolgálattal kapcsolatos szabályokról elmondotta, hogy az érvényes törvény a sorkatonai szolgálat maximális időtartamát 36 hónapban rögzíti. A tényleges gyakorlat szerint azonban az 24 hónap. A fegyveres erők reális szükséglete nem indokolja a 36 hónapos katonai szolgálati idő fenntartását. A 24 hónapos szolgálat megfelel a követelményeknek. A javaslat ezt törvényesíti. A végrehajtási rendelet a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak sorkatonai szolgálatát líi hónapban tervezi megállapítani. A törvényjavaslat lehetőséget ad egyéb okokból a 24 hónapnál rövidebb szolgálati idő megállapít'sara. A, tartalékos katonai szolgálattal kapcsolatban a javaslat szerint az eddigi hároméven- . kénti behívás helyett csak ötévenként vehetők igénybe a tartalékosok továbbképzés céljára. A hadkötelezettség ' felső korhatára jelenleg a betöltött 50. év. Ezt a javaslat 55 évre emeli. Ismeretes, hogy azok, akik sorkatonai szolgálatot nem teljesítenek 36. illetőleg 24 hónapon keresztül honvédelmi hozzájárulást fizetnek, A törvényjavaslat a sorkatonai szolgálat időtartamával összhangban ezt az időt 24, illetve 10 hónapban állapítja meg. A javaslat intézkedik a honvédelmi kötelezettségüket teljesítő állampolgárok családjáról való gondoskodásról. Czinege Lajos befejezésül kérte a tisztelt országgyűlést, hogy a Minisztertanács nevében beterjesztett honvédelmi törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. fi KiSZ véleiénse Ezután Papp János, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke a törvényjavaslat bizottsági előadója számolt be az új honvédelmi törvényjavaslatról. Boros Béla, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára a vita során örömmel állapította meg, hogy a honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalását megelőző, alapos előkészítő munka során a KISZ Központi Bizottsága is kifejtette álláspontját. és javaslatainak lényege tükröződik a törvénytervezel szövegében. , ^ p Puffal Árpád felszólalása Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a törvényjavaslat vitájában kifej tette véleményét, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy amikor a honvédelemről szóló törvényt újra alkotjuk, célját változatlanul abban jelöljük meg, hogy szavatolja hazánk biztonságát, népünk békéjét. Pullai Árpád a továbbiakban a nemzetközi helyzettel foglalkozva kifejtette, hogy a nemzetközi életben uralkodóvá vált az enyhülés irányzata. Európában az általános helyzet kedvező. A helsinki értekezlet megállapodásai megszabják a kormányok tennivalóit, meghatározzák egyetemes felelősségüket Európa sorsáért. A nemzettót teljesítenek. A negyedik ötéves terv idején 12 milliárd forint űj értéket hoztak létre. Az utóbbi öt esztendőben egymillió 200 ezer közhasznú munkanapot teljesítettek. A sorkatonai szolgálpt fokozottabb elismeréseként a közelmúltban felemelték a katonák illetményét. A Magyar Népköztársaság olyan hadsereggel, határőrséggel, munkásőrséggel, rendőrséggel rendelkezik, amelyek egymással és a néppel ösz- szeforrva teljes elkötelezettséggel védelmezik társa- dalrni rendünket, a szocializmus ügyét. A törvényjavaslatot Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsága részéről elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Forgony László (Borsod megye 14. vk.), az Országos 'Ere- és Ásványbánya ruda- bányai üzemének bányásza felszólalásában elmondta, hogy a megyében élő, dolgozó hivatásos tisztek nagy segítséget adnak az ifjúság honvédelmi és hazafias neveléséhez. Munkájuk „kamatja”: a fiatalok könnyebben találják meg helyüket a katonai életben. Hasznos és támogatásra méltó — mondotta —, hogy a honvédségi egységek jó kapcsolatot igyekeznek teremteni a különböző intézményekkel, az üzemekkel és a szocialista brigádokkal. így a termelő kollektívák és a honvédség katonái közvetlenül megismerhetik a két „munkahely” szocialista versenymozgalmainak célját, eredményeit, s a leszerelt katonák is könnyebben illeszkednek vissza a gyári, üzemi munkába. A képviselő ezzel kapcsolatban megjegyezte: a vállalatok, üzemek ne feledkezzenek meg' bevonult katonafiaikról, 'szolgálati idejük alatt is tartsák velük a kapcsolatot. Fontos ugyanis, hogy a fiatalok érezzék: munkájukra számítanak, visszavárjak őkel. A törvénytervezethez több hozzászóló nem jelentkezett; az elnök a vitát lezárta, majd szót. adott Czinege Lajos vezérezredesnek. Czinege Lajos vezérezredes a honvédelemről szóló törvényjavaslat vitáját összefoglalva, köszönetét mondott azért, hogy a felszólalók támogatták a jogszabály megalkotását. Ezután határozathozatal következeit és az országgyűlés a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. József expozéja Bondor Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter terjesztette be expozéját az emberi környezetvédelemről és az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot elemezte. A nagy környezeti károsodásokat — mondotta — a világ népei nem nézhetik közömbösén. A Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya külön fejezetben foglalkozik a környezetvédelemmel. Az SZKP XXV. kongresszusa is nagy súllyal foglalkozott ezzel a kérdéssel. A világméretű akció, amely az emberi környezet védelmére kibontakozott, • Magyarországon is előtérbe helyezte ezt az ügyet. Olyan időpontban került sor a törvényjavaslat előterjesztésére, amikor még van mit védenünk. Szakértői becslések szerint hazánkban, a víz- és légszeny- nyezés, továbbá a .talajpusztulás folytan bekövetkezett közvetlen károk összege évről évre milliárd forintokban fejezhető ki. Felszíni vízkészletünk egy része úgynevezett „kissé szennyezett” kategóriába tartozik. Ezzel összefügg a talaj szennyeződése is. Számottevő a mezőgazdasági területek eróziója. Az ország hegy- és dombvidéki területeinek jó része kopár területté vált. A lejtőkről lesodort hordalékok a folyóvizek medrét töltik fel. csökkentve azok befogadóképességét, több millió köbméter pedig a lejtők alján, a szántóföldeket borítja el. A járművek levegőszennyezése, a zajártalom, a város stresz- hatásai komoly zavarokat idéznek elő. Mindezek bizonyítják, hogy időszerű a törvény előterjesztése. A szocialista társadalom képes megteremteni a reális lehetőséget a környezeti ártalmak leküzdésére. A környezetvédelem tekintetében nagyon sok a rejtett tartalék. A környezet szennyezése gyakran a környezetvédelem érdekeit figyelmen kívül hagyó műszaki intézkedésekre, technológiai előírások megszegésére, gondatlanságra, vagy éppen a környezetkárosítás megelőzése érdekében szükséges szervezési intézkedések elmulasztására vezethető vissza. A környezetvédelmi tevékenység tervezése és irányítása fontos , feladat. Fokozatosan kell gondoskodni a hiányzó környezetvédelmi felszerelések pótlásáról. Azt szeretnénk, ha a környezetvédelmi törvény nyomán sikerülne az emberi környezet védelmét közüggyé tenni. A környezet védelme nem egyedül az iparvállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek ügye, hanem valamennyi állampolgáré. Bondor József ezután expozéjában az alapvető fel- j adatokról szólt. Felül kell vizsgálni a törvénnyel összhangban a technikai fejlődés szintjét és várható irányát1 figyelembe véve. korszerűsíteni kell meglevő környezetvédelmi jogszabályainkat. Szükség van környezetvédelmi koncepció, illetve program kidolgozására. Bondor József befejezésül kijelentette, hogy a bonyolult és szerte ágazó környezetvédelmi tevékenység csak akkor lehel eredményes, ha az egész társadalom együttműködik annak végrehajtásában. Ezután megkezdődött a vita a környezetvédelmi törvényjavaslat felelt. Ma folvlatja munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Iz egész eég közi viszonyok javításának hívei vagyunk és ezzel áll összhangban honvédelmi politikánk. Olyan fegyveres erőket hoztunk létre, és fejlesztünk, amelyek ezt a politikát magukénak vallják. Mindemellett történelmi szükségszerűség, hogy amíg r z agresszív katonai tömbök léteznek, az Egyesült Államok és egy sor NATO-ország növeli katonai erejét, amíg az enyhülés ellenfelei akti- vak^ addig/ szüntelenül gondoskodunk a honvédelemről. Ez nagy fontosságú nemzeti ügy. A Varsói Szerződés űj típusú szövetség, döntő szerepe van a szocialista országok külpolitikájának, héke- politikájának egyeztetésében. A honvédelem érdekében tett anyagi erőfeszítések szükségességét és eredményességét bizonyítja, hogy Európában harminc éve béke van, nem dőltek romba országok, nem semmisültek meg értékei. A lion védelmi törvény tárgyalása kapcsán pártunk és kormányunk újra kifejezi készségét, hogy támogatja a Szovjetunió nagy jelentőségű kezdeményezéseit. az Egyesült Államokkal a hadászati ■ támadó fegyverek fcndátozásáról folytatott tárgyalásokat. Helyeseljük a nukleáris fegyverkísérleteK végleges eltiltására,' az új típusú tömegpusztító fegyverek betiltására irányuló javaslatokat. Támogatjuk a leszerelési világértekezlet összehívását. Pullai Árpád a továbbiakban a katonai idő, a katonai szolgálat kérdéséről beszélt. Mind.en ifjú, amikor katonának szólítják, a béke, a haza védelmére hívják. Ehhez méltó érzéssel álljon a dolgozó nép hatalmát, hazánkat, eszméinket szimbolizáló csapatzászló alá. és tegj’en esküt a Magyar Népköztársaság államhatárának, belső rendjének védelmére. A katonáskodás alóli indokolatlan felmentésnek nincs helye. A katonai szolgálat formálja az embert. Látókörük szélesedik, jellemük fejlődik, a próbatételek, a gyakorlatok, fizikailag megedzik őket. A sorkatonák 50 százaléka tagja a KISZ-nek. Az előadó ezután a Magyar Néphadseregben is meghonosodott szocialista versenymozgalomról beszélt. Kiemelte. hogj* a hadseregben a légkör szocialista szellemű, kulturált, emberhez méltó. A néphadsereg műszaki építő alakulatainál szolgálatot teljesítő katonák fontos íeladaAZ OaSZÁQGYÍÍLÉS tavaszi ülésszakának első napja rendkívül izgalmas volt. Két igen jelentős törvényjavaslat beterjesztésére került sor. A honvédelmi törvény vitáján nagy számmal voltak jelen hadseregünk tisztjei. A meghívottak közt volt Komáromi István, honvéd ezredes, Miskolc helyőrség- parancsnoka is, akivel a honvédelmi miniszter expozéja után a törvényjavaslat jelentőségéről beszélgettünk a Parlament folyosóján. — A miniszter elvtárs szólt a honvédség és a népgazdaság kölcsönhatásáról. Az ezredes elvtárs miben látja ennek a kölcsönhatásnak a lényegét? — Nézzük a katonaság oldaláról a dolgot. Amikor bevonulnak a fiatalok, többségük már valamilyen szak- képzettséggel rendelkezik. Mi ügy állítjuk szolgálatba a katonákat, hogy az a szakképzettségüknek megfeleljen. A továbbiakban pedig azon vagyunk, hogv kén- zettségüket továbbfejleszthessék és így, amikor v;sz- szatérnek a eiv’l életbe, nemcsak, hogy nem felejtik el szakmájukat, de magasabb szinten folytathatják. Így a népgazdaságnak egy képzettebb állományt adunk ki. Komáromi István ezredes ezt követően részletesebben kifejtette, milyen hasznos a népgazdaságnak az is, hogy ezek a katonák közelebbről megismerkedhetnek a munkaversennyel is. A honvédségen belül szocialista versenymozgalom folyik, s az a tapasztalat, hogy áz ott jó eredményeket elért katonákat különösen szívesen fogadják az üzemek, a munkahelyek. — A hadsereg alapvető feladata a haza védelmére való felkészülés. Szó van a törvényben arról is, hogy a katonáit részt vállalnak a gazdasági építömunkóhan. Mony van ez nálunk, Borsodban?, — Azzal kezdeném, hogv igen jó kapcsolat alakult ki nálunk a megvei párt-, állami és társadalmi vezetés és a hadsereg közt. Ez a kölcsönös jó viszony sok kérdésben megható-ózó. Mindig készen á'’”nk. hogv lehetőségeink között segítsük az ülve építőmunkát. Katonáink ott voltak az árvízvédelemnél, mentették a terményt. Részt vállaltunk például az LKM rekonstrukciós építkezésében, a cementgyár építésében, segítettünk Miskolc városnak a szanálásban és jelentős szállítási feladatokat is láttunk már el. Volt máira példa, hogy raktározási gondok megoldásánál is segítettünk. A mi katonáink Borsod megyét magukénak érzik, szívesen élnek, szívesen dolgoznak itt. — Monyán fogadta a hadsereg tisztikara a törvény- tervezet hírét? — Valójában ez a törvény egy meglevő állapotot törvényesít. A miniszter elvtárs elmondotta, hogy mi tette szükségessé a törvény megszületését. Az elmúlt évek során a hadsereg munkája a népgazdaság fejlődéséhez idomult. A törvény most ezt szentesíti, s mi igazán örömmel fogadjuk. A honvédelmi törvény jelentős Madafnkat hárít a tanácsok’"!. Megkértük dr. Papp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét, hogy adjon nébán" gondolatot megyénk tanácsi vezetőinek az új feladatokhoz. — Valójában nem új feladatról van szó — mondotta dr. Papp Lajos. — Hiszen a honvédelemmel kapcsolatos tennivalók jó része már eddig is lanácsi feladat volt. Tanácsaink becsülettel ellátták ezeket a teendőket. Az új törvény a- tanácsi feladatokat minden szinten konkrét iránvba fejleszti. Felsorolja a törvény, melyek azok a tennivalók, melyeket a tanácsoknak kell ellátniuk. Például az állampolgárok megfelelő tájékoztatása honvédelmi kérdésekben, a bevonulok felkészítése. a hozzátartozókkal való foglalkozás, a róluk való gondoskodás. Mindez nemcsak szakmai feladat. Ezt a munkát át kell. hogy hassa a hazaszeretet. Tanácsaink eddig is megelégedésre látták el a honvédelmi tennivalókat. Bízom benne, hogy a törvény megszületése után ez . m°e inkább ígv lesz. A HONVÉDELMI törvény vitája még a délutáni órákban is- folvlatódolt. A vitában Forgony László, megyénk országgyűlési képviselője is felszólalt, aki most először kért szót parlamenti ülésen. A. L