Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-16 / 64. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A 1976. március 16., kedd A képernyő előtt Figyelmet kaptak Tíz perc figyelmet kérek! — hangzott Vértessy Sándor új, minden bizonnyal sorozattá növekvő műsorának címe. Tíz percnyi figyelmet kért. hogy kifejthesse gondolatait: szerinte kire kell napjainkban felnézni, kit kell közmegbecsülésnek öveznie? Valamiféle hangon gondolkodás ez az újfajta műsor. közérdekű töprengés, melynek további sikere attól függ, lehet-e minden alkalomra ennyire közérdekű témát találni. Tíz percet úgy kitölteni egyetlen embernek, hogy ne váljék unalmassá., nem könnyű feladat. Olyasmit kell annak az egy embernek mondania, ami leköti a néző figyelmét, s az nem kalandoz el mindenféle látványt keresgélve. Ebben az első tíz percben a jó témaválasztáson és kifejtésen kívül pozitívumként jelentkezett, hogy nem voltak benne erőltetett mozgások. Vértessy nem manipulált táblázatokkal, egyszerűen, emberien szólott, még ha az elején kicsit elfog'ódottan is. Jó volt a halvány keretté növő indítás, a hajógyári beszélgetés idézése, a diákok közötti felmérésre hivatkozás, s nem utolsósorban a mai embereszmény definiálása. Az viszont vitatható. hogy a tanulók embereszménye alakulásánál szinte kizárólag az iskolai nevelés hatását vesszük figyelembe, kevésbé törődünk a családi környezettel. Egészében érdekes, hasznosnak ígérkező publicisztikai sorozatot ismerhettünk meg a Tíz perc figyelmet kérek! első adásában. Egv apró észrevétel: talán sok is a háttérben a publicisztikai feliratokból; ha maga az adás nem győzne meg róla, akkor hiába villantanánk a néző elé a műfajt jelző feliratot. * A több mint másfél év előtti A capuai fiúk máig is az egyik legértékesebb dokumentumfilmje a Magyar Televíziónak. Hangsúlyozom azt. hogy máig is, mert a film minap látott folytatása, A capuai fiúk Amerikája nem szorította hátrább. Helyes volt, hogy a korábbi film alkotói vissza- ' tértek a témához, megnézték, miként alakult egyik-másik Capuát járt magyar fiatal sorsa — Amerikában, vagy éppen már itthon. Annyi újat az ismeretekben, annyi megdöbbentőt a tájékoztatásban, mint az első film adott, a második már nem volt képes nyújtani. Több mozzanat, jelenség ismerős volt már más forrásokból, de igen érdekes volt például az emigráns újságíró interjúja, önmagában nagyon érdekes, figyelmet érdemlő dokumentumfilm. de nem lehet úgy nézni, j hogy az első résszel ne vessük össze. Vitatható viszont a hazatért, de nyilatkozni nem kívánó egykori capuai fiú egyik hatóságunkhoz írt vallomásának bemutatása. ■*Mozart Egy kis éji zene című műve volt a témája A Tv Zenei Klubja minapi műsorának. A legutóbbi, miskolci adásban megismert módszerrel bontották elemeire a népszerű kompozíciót. Mihály András magával ragadó magyarázataival, zongora-illusztrációjával és karmesteri közreműködésével. Változatlanul a magas szintű zenei ismeretterjesztés kitűnő lehetőségének kell ezt a műsort tartanunk. Még akkor is. ha most az időből alaposan kifutottak, a vendégek is kevesebbszer szólalhattak meg. * Figyelmet kívánt és kapott, de csalódást hozott két művészeti műsor: az Isteni szikra, Gáspár Margit regénye egyes fejezeteinek drámai változata nem volt képes a művet érdemben érzékeltetni, csak az írónővel folytatott beszélgetés adott némi ismeretet róla; a Tízéves találkozó pedig széteső, a kívülállónak nagyrészt érdektelen volt, semmiképpen sem ért meg egy teljes szombat esti főműsort. # Március idusának előestéjén sugározták a Petőfire és Zoltán fiára emlékeztető két játékot A sas meg a sasfiók címmel. Napóleon és a reichstadti herceg analógiája enyhén erőszakolt e két. egymástól teljesen független játék összekapcsolásában. még ha Petőfi Zoltán magára is ismert a reichstadti herceg történetében Szabó Lőrinc A szökevény című művének Petőfije másként állt előttünk, mint amilyenként Petőfi eddig élt. de a játék igen kemény vonásokkal rajzolta fel a közönyt, a teljes el fásultságot és annak kontrasztiaként a költő halálraszánt lobogását. A másik részben Krúdy Gyula Zoltánka című művét láttuk, s igen éles megvilágításban érzékelhettük Szendrey Júlia hűtlenségét, s a költő fiának tragikusan rövid életét, aparajongását. Petőfit és fiát Lukács Sándor játszotta, a játékot Hajdufy Miklós rendezte korrekt módon, a téma iránti tisztelettel. Benedek Miklós 1-----------------------------------------------------------------------------------------A Borsodi Vendéglátóipari Vállalat szakács szakmunkásokat keres felvételre Sátoraljaújhely és Hollóstető munkahelyekre. Továbbá sátoraljaújhelyi szabadkasszás egységünkbe vezető és vezetőhelyeltes beosztásra pályázatot hirdetünk. Miskolci munkahellyel: műszaki ellenőr (FEOR: 210299) raktárkezelő (FEOR: 182099) Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni: a vállalat munkaügyi osztályán lehet Miskolc, Szabadság tér 2. sz. alatt. Uékassy Csaba munkája Az elfecsérelt idő A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában megjelent, Az elfecsérelt idő című kötetnek van alcíme is, s az már magyarázattal szolgál rá, miről is szól a könyv, milyen időt fecséreltek el. Ez az alcím így hangzik: „Hogyan kezdődött a második világháború?” A könyv szerzője Leonard Mosley angol újságíró, aki fiatalabb korában Kanadában és az USA-ban dolgozott, majd később egy angol lap munkatársaként bejárta a világot. Járt a polgárháború alatt Spanyolországban, volt a hitleri Németországban, a német megszállás időpontjában Hollandiában, Kelet-Af- rikában az olasz vonalak mögött járt Hailé Szelassziéval, tanúja volt a nagy nyugat- sivatagi csatáknak. Haditudósítóként, ejtőernyővel érkezett Jugoszláviába, s részt vett 1944 nyarán a normandiai partraszállásban, s elsö- • ként számolt be arról a nagyvilágnak. A háború óta utazó tudósító, filmkritikus, író. Jelenleg Franciaországban él. Személyének bemutatása azért nem érdektelen, mert mindig az események közelében volt. Rendkívüli szívóssággal és alapossággal kutatott fel diplomáciai titkos iratokat, hírszerzői jelentéseket Az elfecsérelt idő című munkájához, melyben egyetlen kérdést állít középpontba: 1939-ben elkerülhető lett volna-e a háború? Bemutatja az 1938—39-es politikai erőket, az akkori nyugati politikusokat, s azt, hogy azok tulajdonképpen féltek a német fasizmustól, de mert benne látták a. szocializmust elpusztító erőt, ezért engedményeket tettek neki, kis népeket dobva prédául. Az igen aprólékosan és gazdag színekkel megrajzolt portrékból, a titkos dokumentumok adataiból az olvasó maga vonhatja le a következtetést: kik felelősek azért, hogy a német fasiszták 1939. szeptember 1-én kirobbanthatták a második világháborút. Amatőr képzőművészek fóruma képzőművészebi mozgalom legtehetségesebb művelőinek a bemutatkozásra, s ezzel munkáik kontrolljára is. Hiszen épp körükben vetődik fel legélesebben a közönséggel, a közönség véleményével való találkozás lehetőségének igénye. S ezzel tulajdonképpen a továbblépésüket is segíthetjük. A Kossuth Művelődési Ház fórumának első ilyen kiállítását április 3-ig láthatják az érdeklődők. A Csőszcrelőipari Vállalat 4. sz. Szerelőipari Üzeni jó kereseti lehetőség mellett felvételre keres budapesti és vidéki munkahelyeire: lakatos, csőszerelő, valamint betanított és segédmunkásokat. A kiemelt munkahelyekre 8—15% pótlékot fizetünk, (5 hónapi ledogozott munkaviszony után külföldi kiküldetést biztosítunk. 44 órás munkahét, minden héten szabad szombat, kedvezményes étkezés, szállás, munkaruha egy évre. Jelentkezés: Csőszerelőipari Vállalat 4. sz. Üzem munkaügyi csoport Budapest VIII., Kisfaludy u. 11. Mini kiállítás nyílt tegnap, március 15-én délután a miskolci Kossuth Művelődési Ház emeleti előcsarnokában, melyet Gyarmati Béla, a Déli Hírlap rovatvezetője ajánlott az érdeklődők figyelmébe. Három amatőr — Faggyas István. Pléh Zoltán és Sev- csik Jenő — rajzait, illetve kisplasztikáit láthatják az érdeklődők. Érdekes és hasznos kezdeményezés lehet ez a fórum, amely visszatérő alkalmat jelenthet az amatőr ...„Nem játszani — életre kelteni...” BeszéMcs a harmadik Cschov-brmutaló előtt Pénteken mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház társulata Csehov Három nővér című színmüvét, s ezzel tulajdonképpen „harmadik felvonásához” érkezik a Csehov- i sorozat. A korábbi két bemutatót — a Cseresznytsker- , tét és a Sirályt — csakúgy, mint most a Három nővért, Illés István rendezte. Sőt, „nyilvános” rendezői pályája | is Csehovval indult — emlékezetes, hogy a Cseresznyéskert volt főiskolai vizsgarendezése is. Így hát amikor most a premier előtti feszült készülődés közben leültünk beszélgetni, szinte óhatatlanul első kérdésként vetődött fel: mennyire tudatos rendezői munkásságában a cse- hovi életmű életre keltése? — Semmiképpen sem volt véletlen, hogy főiskolai vizsgarendezésem a Cseresnyés- kert volt. Még harmadéves bölcsészhallgató koromban rácsodálkoztam a csehovi életműre, s rádöbbentem, hogy mindaz, ami a XX. századi drámában korszerű, s ennek a századnak az életét érvényesen kifejező, az tulajdonképpen Csehovból indult ki. Véleményem szerint igaz az, hogy ami erőteljes és igaz a XX. századi dráma- irodalomban, annak gyökerei hozzá vezetnek vissza. Ezt az érzésemet később a főiskolán csak erősítette kitűnő dramaturgiai tanárom, Gyárfás Miklós, aki sok kis feladattak bízott meg. s tudatosította bennem a csehovi képet. — Mindenképpen nagy vállalkozásnak kell minősítenünk, ha egy fiatal rendező Csehov-sorozaltal indul a pályáján... — Azt' kell mondanom, hogy amikor a Cseresznyéskertet rendeztem, talán még nem is mértem fel a felelősség súlyát. Mindenesetre a főiskolai védettséget éreztem. A Sirály előadásakor éreztem meg a felelősséget, ami azóta is fokozódott. S épp ezért, anélkül, hogy a sorozatról lemondanék, egy kis szünetet ,.engedélyezek” magamnak. Érlelődjön bennem. De azután, egy év kihagyás után vag>f a Ványa bácsival, vagy a szerintem kicsit méltatlanul mellőzött Ivanovval folytatni szeretném. — Mi az, ami Csehovban izgatja? — Az egyéniség magatar- táslehetűségei ugyanúgy megvannak Csehovnál, mint például a shakespeare-i hősöknél. Csak Csehov jobban beburkolja hétköznapisággal hőseit. De éppen ezért-izgalmas vállalkozás. Még akkor is, ha ő inkább csak érezte, mintsem tudta ennek igazságát. A századfordulón mindenesetre már nyilvánvalóvá vált egyfajta civilizáció, egy társadalmi létforma csődje. Ezt a Cseresnyéskertben és a Három nővérben érezte meg legjobban. Mint ahogy azt is, hogy nemcsak a létforma vált kérdésessé, hanem az azokat viselő emberek is széthullottak. De nem az emberi lét értelmét kérdőjelezi meg, hanem egy konkrét létformáét. S ha válasza nem konkrét, azért mégiscsak érezteti, hogy egy más minőségben újra élhet, újra fog élni az ember. S a történelem is ezt igazolta. — Visszatérve a pénteki bemutatóra, a szereposztásból úgy tűnik, hogy a Korábbi Csehov-előadások szereplői közül sokan újra szerepelnek. — Megbocsátható önzés, ha egy rendező azokat gyűjti munkájában maga köré, akik ráéreznek koncepciójára, mesterségbeli fogásaira. Ezzel én is így vagyok. Meg kell azonban mondanom, hogy eddig talán egyik Csehov-be- mutató előkészületei sem voltak olyan nehezek, mint a. Három nővéré. Hiszen a szereplők többsége vagy a Kaukázusi krétakörben vagy a Sziklafalban játszott. Így a rendszeres próbákat csak februárban tudtuk megkezdeni. Mindenesetre igyekszünk még kihasználni a hátralevő napokat, hogy a lehetőség s :erint megközelítsük hűségesen életre kelteni a csehovi gondolatot. Mert Csehovot — véleményem szerint nem játszani kell, nem is tűri a színészi manipulációkat. Csehovot életre kell kelteni. Cs. A. Méo tart az öitönyvásár! Férfiöltönyök, nadrágok 1 i 50—60%-os engedménnyel ! t kaphatók j a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat miskolci | és megyei szaküzleteibcn > \ Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat i ÉTEX , — i I,------------------------------------------------------------------------------------" i > AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZÓNK: J — takarítónőket — mű Köveseket — szigetelőket — üvegeseket — hőszigetelőket — villanyszerelőket — segédmunkásokat ' Jelentkezni lehet: Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Mlsknlr Attila őt 51
