Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
;)vi) VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 52. szám Ara: 80 fillér Kedd, 1970. március 2. Folytatta munkáját az SZKP XXV. kongresszusa UilMHUMIin Napirenden: Leonyid Brezsnyev vitazáró beszéde és Alekszej Koszigin gazdasági beszámolója Csingiz Ajlmalov író, Kirgizia egyik kongresszusi küldőit« társaival. Az SZKP XXV. kongresz- szusa hétfőn délelőtt, munkájának 0. napján lezárta a kongresszus első két napirendi pontját. A mindössze félórás délelőtti ülésen üyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt:. Bejelentette, hogy az első két napirendi ponttal, tehát a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolóivdl kapcsolatban 139 delegátus jelentkezett szólásra, s 44 vitafelszólalás hangzott el. Kunajev javaslatára a kongresszus megszavazta az első két napirendi pont vitájának lezárását. Ezután az elnök felkérte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, az első napirendi pont előadóját vitazáró beszédének elmondására. Lenini lóion Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn az SZKP XXV. kongresszusán az alábbi vitaösszeíoglalót mondta el: Küldött Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójának megvitatásában részt vettek minden köztársaságunk képviselői — a központi bizottságok titkárai, a területi pártbizottságok titkárai, felszólaltak a munkások. kolhozparasztok, értelmiségiek képviselői. A párt bel- és külpolitikája kérdéseinek széles körét érintették. Nem kétséges, hogy az új Központi Bizottság, amelyet; majd megválasztunk, figyelmesen tanulmányozói fogja az elhangzott észrevételeket, s azokat figyelembe veszi majd munkájában. Az általános vitáról szólva három mozzanatot szeretnék kiemelni, szerintem ezek a legfontosabbak. Mindenekelőtt nagy megelégedéssel állapítható meg, hogy a kongresszuson felszólalt valamennyi küldött egyöntetűen helyeselte a Köz-;' Ponti Bizottság politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Teljes támogatást kapott a Központi Bizottság beszámolójában vázolt. jövőre vonatkozó irányvonal is. Elvtársak, ez azt jelenti, fcogy sok milliós pártunk — adatait, akkor megvalósulnak ezek a célok, megoldódnak ezek a feladatok. Köszönetét monaok mindazoknak az elvtársaknak, akik nagyra értékelték a beszámolót, s elismerő szavakkal szóltak Központi Bizottságunkról, Politikai Bizottságunkról, rólam és külföldi barátainkról. De az a helyes dolog, ha eddigi sikereinket úgy tekintjük, mint a párt vezető szervei, továbbá a pártbizottságok és az összes pártszervezet kollektív munkájának, egj’üttes erőfeszítésének eredményét. Mi akkor járunk cl helyesen. akkor járunk el a lenini módon, ha eredményeink tudatában. figyelmünket a még meglevő fogyatékosságokra, a megoldatlan feladatokra összpontosítjuk. Ügy gondolom, a kongresszus küldöttei egyetértenek azzal, hogy az ügy ilyen megközelítése mindennél jobban elősegíti a kommunisták és egész népünk politikai aktivitásának és alkotó energiájának fokozódását. Engedjék meg, hogy ennek jegyében zárjam szavaimat. Ügy gondolom, hogy a Központi Bizottság beszámolójáról folytatott vita jellege és tartalma mentésit a terjedelmesebb záróbeszédtől. Kiagresszasi okmányok amelynek akaratát mi itt kifejezésre juttatjuk — eszmeileg és politikailag összeforrottan, egységesen fogadta a XXV. kongresszust. Ki kell emelni a vita rendkívül konstruktív, tárgyszerű és elvszerű jellegét. Az elmúlt ötéves terv eredményeinek komoly elemzése, a párt és az ország jelenének és jövőjének átgondolása, fejlődésünk számos problémájára vonatkozó értékes javaslatok, saját tevékenységünk önkritikus, követelményeket támasztó megközelítése — ezek az itt elhangzott beszédek legtöbb jellemvonásai. Ez pedig azt jelenti, hogy a kongresszuson csakúgy, mint az egész pártban, a kommunistákhoz méltó, alkotói munkastílus uralkodik. Egységesen és erőteljesen hallat Iák szavukat a proletár internacionalizmusról, a népek barátságáról és a békéért vívott harcról. Ez a mi politikánk és ettől nem térünk el. Ki kell emelni a teiszólalók nagy optimizmusát, magabiztos, céltudatos hangját. Mindez az ügyünk sikerébe, a terveink realitásába vetett szilárd meggyőződésnek és annak a felismerésnek az eredménye, hogy ha a párt kollektív bölcsességével kijelöli a célokat, kitűzi saját maga és az eeész ország felEzt követően Viktor Gri- sin, a KB Politikai Bizottságának tagja az első napirendi ponttal kapcsolatos határozati javaslat előkészítésére szombaton alakított 110 tagú bizottság megbízásából felolvasta a határozati javaslatot. A kongresszus mind ezt, mind a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját jóváhagyó határozati javaslatot egyhangúlag, lelkes taps és éljenzés közepette elfogadta. „A Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa elhatározza': 1 Miután meghallgatta és megvitatta L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára előterjesztésében az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját, a párt soron levő bel- és külpolitikai feladatairól elhatározza: 1. Teljes egészében helyesli a párt Központi Bizottsága politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. 2. Jóváhagyja az SZKP KB beszámolóját és javasolja minden pártszervezetnek, hogy munkájában érvényesítse azokat a tételeket és feladatokat, amelyeket ■ L. I. Brezsnyev vetett fel az SZKP Központi Bizottsága beszámolójában. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára lépett ezután a szónoki emelvényre, s felolvasott egy nyilatkozattervezetet, amelyben az SZKP XXV. kongresszusa kegyelettel megemlékezik» a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom mártírjairól, követeli mindazoknak a kommunistáknak és egyéb haladó személyiségeknek a szabadon bocsátását, akiket az imperializmus és a reakció a világ legkülönbözőbb részeiben bebörtönzött. Miután a kongresszus ezt az okmányt is egyhangúlag elfogadta, az elnök berekesztette a délelőtti ülést. A kongresszus hétfő délutáni ülésén rátért a harmadik napirendi pontra, amely- < nek előadója — immár ha- j gyományosan — Alekszej Ko- szigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetuni ó M»»■»: «ztgy tanácsának elnöke volt. (Folytatás a 2. oldalon.) A Német Kommunista Párt vezetőségének meghívására 1976. február 21—26. között látogatást tett az NSZK-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége Pullai Árpádnál;, a KB titkárának vezetésével. A delegáció tagja volt Rumph Károly, a Központi Bizottság tagja, a Csepel Vas- és Fémművek mintakészítője és Jahoda Lajos, a KB munkatársa. A magyar pártküldöttséget fogadta Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke. A találkozón az NKP részéről részt vettek: Kari Heinz Schröder, a vezetőség titkára és Ernst Buschmann. a vezetőség munkatársa. A megbeszélések során a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Kommunista Párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről, és véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A két párt képviselői aláhúzták a Szovjetunió, a szocialista országok szerepét, c-s valamennyi haladó erő hozzájárulását az enyhülési folyamat erősítésében, továbbfejlesztésében. A két párt képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a Német Kommunista Párt és a Magygr Szocialista Munkáspárt kapcsolatai jók. A magyar pártküldöttség NSZK-beli látogatása hozzájárult a magyar kommunisták és a Szövetségi Köztársaság kommunistái testvéri kapcsolatainak erősödéséhez. Megállapodtak a kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseiben. Az elvtársi, baráti légkörben lefolytatott megbeszélések megerősítették, hogy a Német Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt között teljes a nézetazonosság. A 66. nemzetközi nőnap Hazánk életének sajátos tartalmú és hangulatú ünnepe a nemzetközi nőnap, hiszen ,nálunk a nőkérdés megoldása a társadalom egészét átfogó, cselekvésben megnyilvánuló akarattá lett. Március 8-án a munkahelyeken több mint kétmillió lánynak, asszonynak nyújtják át á megbecsülés és tisztelet virágait. A közelgő 66. nemzetközi nőnap ünnepe egyben, mindenütt a mérlegkészítés ideje: sorra megvizsgálják, hogy milyen intézkedéseket hoztak a dolgozó nők hétköznapjainak megszépítésére, élet- és munka- körülményeiknek javítására ? — erre kértünk választ Erdei Lászlóimtól, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökétől. — Az ünnepen emlékezünk arra, hogy Magyarországon három értizeddel ezelőtt törvénybe foglaltuk a női jogokat, és kimondtuk a női egyenjogúságot. Azzal is büszkélkedhetünk, hogy e törvény nem maradt megvalósítatlan szabály. Nálunk a női egyenjogúság a társadalom egészének ügye lett. Pártunk Központi Bizottsága itat évvel ezelőtt átfogóan vizsgálta a nők helyzetét. kijelölte a teljes egyenjogúságért elvégzendő feladatokat. Megállapít hatjuk, hogy a végrehajtás jó úton halad, az egész társadalom összefogásával munkálkodunk a női egyenjogúság teljes kibontakoztatásán. A párt-, az állami és a társadalmi szervek, szervezetek azon vannak, hogy fokozottan, következetesen érvényt szerezzenek a nők egyenjogúságának az élet minden területén. Ám azzal is tisztában vagyunk — hangsúlyozta Erdei Lászlóné —, hogy a tényleges egyenjogúság megteremtése érdekében még további gyakorlati intézkedésekre, és hatékonyabb tudatformálásra van szükség. Hírt adtunk már róla, hogy a párttagok, a szocialista brigádok kezdeményezésére az SZKP XXV. kongresszusának első napjaiban felajánlások, soron kívüli munkavállalások születtek az edelényi Alkotmány Tsz- ben. A lelkes tenniakarás első igen szép, közös megmozdulása volt ebben a sok mindenben példát mutató,1 valóban szocialista közösséggé fejlődött mezőgazdasági nagyüzemben a vasárnapi kongresszusi műszak. A kilenc szocialista brigád hívta ezen a pihenőnapon „különmunkára”, egy soron kívüli tavaszi nagytakarításra a tsz dolgozóit. Százhúsz résztvevőre számítottak a tavaszi munkák indítása előtti nagy rendcsinálásnál, s a lelkesedés ISO tsz-tagot és alkalmazottat hozott munkahelyére ezen a vasárnapi kongresszusi műszakon. Nem „mérték” forintban az. elvégz.ett munka értékét. Mindenki a tőle telhető legtöbbet tette, hogy délutánra szép; tiszta legyen a gazdaság minden munkahelye. A szőlészeti brigád nődolgozói a gépműhelyt s az ott levő szociális létesítményeket takarították tisztára, a szerelők a gépudvart és a kis sportpályát.« a tejüzem dolgozói az egész üzem területét hozták rendbe. A tárolótelep dolgozói: az oda vezető utat is rendbehozták. Az irodisták a központ környékén takarítottak, s az állattenyésztés dolgozói valamennyi majorban elvégezték a tavaszi nagytakarítást. A gépkocsivezetők és a rakodók az összegyűjtött hulladékot. limlomot azonnal el is szállították. Még a tsz erdeiben is sor került a „rendcsinálásra”: a traktorosok több száz mázsa, a télen kitermelt fát, rönköt szállítottak „haza” ezen a vasárnapon. Az épülő damaki kul- túrházriak is nyújtottak segítséget a kongresszusi műszakon: kavicsot szállítottak társadalmi munkában az éní+VoTÓcU r*T Kádár János, szünetébe” az MS57MP KB első titkára a konyrcss'o» . V
