Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-08 / 33. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Ügyvivő miniszterelnök Kínában A kínai külgyminisztérium szombaton megerősítette, hogy az ügyvivő miniszter- elnöki tisztet Csou En-laj halála után — Hua Kuo- leng miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagja tölti be. Hua Kuo-feng forma szerint még a közbizlonsági miniszteri tisztet is betölti, ám helyettese egy alig három héttel ezelőtt kelt protokoll- listán már a miniszterek között szerepelt, így elképzelhető, hogy Hua e mostani, fontos megbízatása miatt megvált a minszteri tárcától. Kínának tizenegy évvel ezelőtt volt utoljára ügyvivő miniszterelnöke. Annak idején Teng Hsziao-ping — jelenleg a miniszterelnök- helyettesek rangsorában az első — helyettesítette Csou En-lajt, amikor a kormányfő Afrikában utazgatott. Pekingi politikai megfigyelők nem kis meglepetéssel Veszik tudomásul Hua Kuo- feng kinevezését, hiszen Csou En-lajt munkaképtelenné válása óta — minden alkalommal Teng Hsziao- ping helyettesítette — legalábbis küliigyekben. Az a kérdés azonban, hogy ki lesz Csou En-laj hivatalosan szentesített, kinevezett utóda, továbbra is nyitott. Erről a KKP plénumának és a parlamentnek kell döntenie. Magyar delegáció Görögországban Az athéni magyar hét megnyitása alkalmából Kovács Gyula külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével Görögországban tartózkodó magyar delegáció tárgyalásokat folytatott görög állami vezetőkkel a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről. A magyar miniszterhelyettest fogadta Joannisz Varviciosz kereskedelmi miniszter. Magyar javaslatra megegyezés született, hogy a közeljövőben összeül a magyar—görög gazdasági vegyes bizottság, amely konkrétan megvizsgálja a kétoldalú árucsere- forgalom és a kooperációk dinamikusabb fejlesztésének eszközeit és tanulmányozza egy új, korszerű kereskedelmi megállapodás megkötésének lehetőségét. Február 26*án, a A Falujárás Falujárás. Ezt a címet viseli a Magyar Televízió havonként. egy alkalommal — a hónap utolsó hetében — jelentkező műsora, amelyet február 26-án este immár tizenötödik alkalommal Iáihatnak a nézők. A Falujárás témája mindig a magyar falu, a mező- gazdaságban élő és dolgozó ember élete. Hagyományról, a máról, és tervekről szól; Színes, érdekes műsor. Sokan a televízió „Szabad Földjének” nevezik és joggal. Tartalmas riportjai éppúgy érdeklik a kertészt, az állattenyésztőt, mint a községi orvost, vagy tanácsi dolgozót. Minden falun élőhöz közel áll, mindenki, aki valamilyen módon kötődik a faluhoz, talál benne neki szóló érdekességet, tanulságot. A február 26-i, tizenötödik Falujárás műsora ezúttal különösen közelálló lesz. A műsor keretében szűkebb hazánk, Borsod mutatkozik be. A Falujárás vendége, illetve házigazdája pedig dr. Ladányi József, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács elnöke. Varga Jánossal, a műsor szerkesztő-riporté révei csütörtökön, Hercegkúton találkoztunk. A műsor stábja a község jelentős eseményéről, a Remény Tsz zárszámadásáról készített felvételeket. De filmszalagra került a zempléni falu, az itt élő emberek élete is. — Hogyan esett a műsor készítőinek választása megyénkre ? — Az elmúlt évben egy- egy kiválasztott témakörből — mint például a háztáji, gazdálkodás, vagy téli falusi esték —, állítottuk össze 40 perces műsorunkat. Ebben az évben új tartalommal jelentkeztünk. Minden hónapban más-más megye, vidék hétköznapjait kívánjuk bemutatni. Igyekszünk bepillantást adni a bemutatott megye lakóinak életébe. A sorozatot az elmúlt hónaoban Vas me-, gyéből kezdtük. Az első „megyemüsorunk” tapasztalatai alapján úgy érezzük: elképzelésünk találkozik a képernyőn közönség, — elsősorban a vidéki lakosság — • igényeivel. — Milyen szempontok alapján állítják össze a Borsodról szóló műsorukat? — Műsorunk célja, hogy a megye mind jobban önmagára ismerjen, ugyanakkor az ország is reális képet kapjon hazánk egyik legnagyobb megyéjéről. Borsod az ország lakosságának tudatában, mint ipari centrum szerepel. A mi műsorunk inkább Borsod másik, kevésbé ismert arcát kívánja bemutatni. Ügy érezzük: érdekes és nagyon sok tanulsággal szolgáló anyagot sikerült megörökítenünk néhány napos borsodi tartózkodásunk alatt. — Merre jártak a megyében? — Voltunk Mezőkövesden, Edelényben, Rakacán, az erdőgazdaságnál Lillafüreden, Miskolcon a húskombinátban, Krasznokvajdán, Perkupán és most itt, Hercegkúton. Hogy kikkel találkoztunk, miről készítettünk felvételeket, az a február 26-i adásig maradjon titok. — A műsor vendége dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke lesz. — Igen: á riportok közben vele beszélgetek a megyéről, a borsodiakról. Ladányi elvtárs a műsor keretében a megyét érintő közérdekű kérdésekre is fog válaszolni. Éppen ezért a lehetőséget megragadva kérek minden borsodit, akinek lakhelyével kapcsolatban bármilyen jellegű közérdekű kérdése van, február 20-ig levélben juttassa el címünkre: Magyar Televízió „Falujárás” 1810 Budapest, Szabadság tér 17. A beérkezett kérdésekre a megyei tanács elnöke adja meg a válaszokat. (Mi úgy gondoljuk, valamennyi beérkező kérdés megválaszolására nem lesz elegendő a műsoridő, ezért a megválaszolatlanul maradt kérdésekre az illetékesek la- j punk, az Észak-Magvarország hasábjain adnak majd választ.) (hajdú) 1976. február 8., vasárnap VILÁGHIRADC Amikor tavaly november 11-én kikiáltották az Angolai Népi Köztársaságot, a külföldi küldöttségek nem vehettek részt az ünnepségen, a repülőgépek landolása elmaradt, mert a luandai repülőtér szakadár szervezetek csapatainak füzében állott. A reakciós pártütők és külföldi támogatóik úgy időzítették ezt a támadást, hogy végső rohamuk a függetlenség megvalósulásának napjaiban vezessen eredményre. Az amerikai pénzen, kínai kiképzőkkel, dél-afrikai hátvéddel és idegen zsoldosokkal feltöltött seregek alig 20 kilométernyire harcoltak a főváros kapujától. Nem egészen három hónappal később — e hét elején — nyolcven ország és nemzetközi szervezet delegációinak részvételével nagyszabású nemzetközi szolidaritási konferenciát tartottak Luandában. Szerdán hajnalban a \jolt gyarmati kormányzósági palotából kelt szárnyra a felhívás, amely a cselekvő együttműködés fokozására szólított az angolai nép küzdelmével. Alapvető változások következtek be a délnyugat-afrikai országban a két nevezetes időpont között. Az MPLA hadserege, a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió és Kuba. valamint a haladó afrikai államok támogatásával visszaverte az ellenséges offenzí- vát, s értékes katonai győzelmeket aratott. Az ország területének csaknem kétharmada felszabadult, huszonnégy nagyobb települése közül huszonegy a népi erők A Londonban tartózkodó Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár (jobboldalt) James Callaghan brit külügyminiszter társaságában a külügyi klubban. ellenőrzése alatt áll. Az ország északi részén átszorítolták Zairéba az FNLA vert hadait, köztük 600 zsoldost, s a lőerőket most dél felé fordíthatják, ahol az UNITA szakadárjait a dél-afrikaiak erősítik. Időközben a diplomácia frontján is áttörés következett be. Kamerunnal együtt immár huszonöt afrikai ország ismerte el az MPLA kormányát, s miután a 46 tagot számláló Afrikai Egy- ségszerveZetben az egyszerű többség is elegendő a felvételhez, elhárultak az eddigi akadályok. A legtöbbet azonban az a hír árulta el, hogy Mobutu elnök megtiltotta Zairéban, az idegen zsoldosok Angolába irányuló „átmenő forgalmát”. Washington azonban nehezen tud visszavonulót fújni Angolában* s, az amerikai nyilatkozatok tömkelegé aggódott e héten is az afrikai országban kirobbant krízis kapcsán — a békés egymás melleit élésért. A különös állásfoglalások háttere, hogy az Egyesült Államokban úgy állítják be az angolai nép harcának segítését, mintha az ellentétben állna a Szovjetunió által vállalt nemzetközi -kötelezettségekkel. Természetesen tudatos félreértelmezésről van szó: a Szovjetunió változatlanul irányadónak tekinti Helsinki betűjét és szellemét, csakhogy ezzeL nem állhat ellentétben nemzeti felszabadító mozgalmak felkarolása. A Biztonsági Tanács a Madagaszkártól nem messze fekvő Comore-szigetek panaszát tárgyalja. E tüszerszige- teken, anonnan a híres francia parfümipar a legjobb alapanyagokat kapja, Párizs közreműködött abban, hogy Mayotte szigetén' szeparatista, különválást mozgalom bontakozzék ki. Továbbra is viharfelhők gyülekeznek Nyugat-Szanara felett. A volt spanyol gyarmaton több ízben megütköztek egymással marokkói és algériai csapategységek. Nagyarányú diplomáciai Közvetítő tevékenység bontaao- zott ki; főként Egyiptom, kívüle Szíria, Líbia és Tunézia is békéltetéssel próbálkozik. Ugyanakkor vannak olyan hangok, hogy a kairói lépések elsősorban Egyiptom szerepének felértékelését szolgálják, amire bizony szükség is van a Sinai megállapodást követő elszigeteltségében. Mozgalmas volt a hét Európában is. A Francia Kommunista Párt kongresszusa a távoli és közeli jövő kilátásait mérlegelte, az országban szaporodó válságjelenségek közepette. Olaszországban mégsem alakul kisebbségi kormány, s jogos a kérdés, hogy meddig húzódik még a válság. Szakítás, nem szakítás? — Ez a dilemma a tőkehalháború újabb csatáival lett hangsúlyos. — London és Reykjavik ugyanis még mindig nem tudott dűlőre jutni a halászati viszályban. Belpolitikai problémák uralják Portugáliát (a legújabb hír: jobboldali nagybirtokosok földreform-ellenes tüntetése); Spanyolországot (ott viszont a polgárháború óta a legnagyobb baloldali megmozdulásra került sor), s 1 az NSZK-t is, ahol az alsó-szász- országi tartományi gyűlésben három kormánypárti képviselő átállása következtében az ellenzéki kereszténydemokrata jelölt kapott miniszterelnöki megbízást. Az SZKP XXV. kongresszusa előtt' (1.) A mágneses hegy elfogyott A hírlapíró, ha mostanság alkalma nyílik az uráli iparvidéken fekvő Magnyito- gorszkba utazni, esetleg némi nosztalgiát érezhet. A Magnyitogorszki Kohászati Kombinát — a harmincas években „Magnyitka” néven az egész világon emlegették — az első szovjet ötéves terv legendás építkezése, a szovjet nehézipar első óriása volt. Magnyitogorszkban ma alig találni nyomát az iparosítás hőskorának. A kombinátot annak idején a mágneses hegy kifogyhatatlannak vélt érc- tartalékaira telepítették. Csakhogy 40 év alatt a mágneses hegy elfogyott. És jóllehet „Magnyitka” ma is a világ legnagyobb teljesítményű kohászati üzemeinek egyike, az ércet most már több száz, több ezer kilométeres távolságokból kell ideszállítani, hogy a hatalmas i kohók étvágyát csillapítsák. Maguk ,a kohók sem ugyanazok. Helyükben új, sokszorosan nagyobb térfogatú vasolvasztók tornyosulnak az Ural folyó mentén. És a kombinát, ha mégoly hatalmas is, a szovjet kohászati ipar termelésének csak töredékét adja. Új óriások Hasonló „csalódások” érik az utazó riportert, ha az első ötéves tervek másik híres rekvizítumát, az ukrajnai Dnyeprogresz vízierőművet látogatja meg. A Dnyeprogresz is működik. A kilencedik ötéves tervben kezdték meg második, az elsőnél lényegesen nagyobb részlegének építését a Dnyeper folyón. A két Dnyeprogresz azonban együttesen sem ad majd" annyi villamos energiát, mint az utóbbi tíz évben felépült szibériai vízi erőművek bármelyike. Bratszk, Krasznojarszk, Usztyi-Ilim — e részben már működő, részben épülőfélben levő erőművek mindegyike nyolc- tízszer akkora teljesítményre képes, mint a Dnyeprog- resz, melyet a világ nyolcadik csodájaként emlegettek, s amelyről verseket írtak. Ez a tízszeres növekedési arány a szovjet, ipar egészet tekintve 1950 és 1975 között következett be, vagyis éppen negyedszázad alatt. Érdekes módon ugyanebben az időszakban a magasabb alapszintről indult, de kétségkívül kevésbé intenzíven fejlődő szovjet mezőgazdaság csak kétszeres teljesítménynövekedést produkált. Noha- az utóbbi tíz évben — indulásként az SZKP Központi Bizottságának 1965 márciusi „mezőgazdasági” plénumát szokták emlegetni — a mezőgazdaságban is megkezdődött a nagy fordulat kor- szaká, az ország gazdaságának ez a két fő ágazata, az ioar és a mezőgazdaság egyelőre nem sorolható azonos súlycsoportba. Mostanában, amikor az egész szovjet lakosság a tizedik ötéves terv fő irányairól kiadott pártdokumentumot tanulmányozza és vitatja, minden fórumon sokat beszélnek erről. Az ötéves terv egyik tanulsága, hogy a „súlycsoportkülönbség” megszüntetésének fő feltétele a hatékonyabb 'termelés, méghozzá nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az építőiparban, gépgyártásban, vegyiparban is. A tervek pontosan kimutatják ugyanis, mennyi öntözött földterületre, traktorra, műtrágyára van szükség ahhoz, hogy az a nagyságrendi változás, amelyet a gazdasági élet sok más területén már befejezettnek lehet tekinteni, a mezőgazdaságban is eljusson logikus lezárásáig. Hektárokban, tonnákban, gépekben mérve, mindenképpen milliós számok ezek. Nőnek az igények A 70-es években a szovjet ipar már sokkal könnyeb- bep birkózott ezekkel a milliós számokkal, mint korábban, s több iparágban végi lcépp levették a napirendről a mennyiségi ! problémát, amennyiben a meglevő vagy épülő kapacitások mellett a számszerű eredmény elérése csak idő kérdése. Híres, al- ma-atai beszédében Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára 1975 tavaszán már nem egyszerűen több traktort követelt a mezőgazdasági gépgyártástól, hanem a K—701- es korszerű, nagyteljesítményű mezőgazdasági erőgépnek gyártásának mielőbbi beindítását, s az új, korszerűbb, kevesebb veszteséggel dolgozó kombájntípusok futószalagra állítását tflztjj ki célul. Hasonló hangsúlyeltolódás figyelhető meg a gazdaság. a tudománvos-műsza- ki fejlődés minden területén. Az olajiparnak modernebb fűróberendozésekre. a textiliparnak nagy teljesítményű automata gépsorokra, az inariránvitásnak kifejezetten korszerű „harmadik nemzedékben” számítógépekre va( szükségük. A szovjet gazdaságot egyé1 méltó hasonlílási alap híjé1 az amerikaival szokás eg!" bevetni. Éppen ezért érdeke-'1 kogy jóllehet e verseny ál lását szakmai körökben sz;1 mon tartják, az utóbbi évek ben hivatalos részről aW hallani felhívásokat a legfel] lettebb tőkés gazdaság ipa-’ teljesítményének túl,szárnya lására. A két gazdasági tel jesitmény közötti különöséi ugyanis annyira leszűkülj; hogy a mennyiségi „utolérés feladata már aligha nyáj] megfelelő távlatot a szovjfj gazdaság fejlődéséhez. A] ipar össztermelése a Szovjet] unióban 1974-ben az ameri': kai termelés .80 százaiéig volt, 1975-ben pedig már í>; százalék. Ebbe az arán!" számba bele kell érteni a tó' kés gazdasági válság követ' keztében bekövetkezett aiTk' rikai termeléscsökkenést # tekintetbe kell venni azt r hogy egy lőre számítva 1 különbség még lényegeset1 nagyobb az Egyesült Alá1' I mok javára. A lényeg méít' is az, hogy míg az első öt' éves tervek időszakában, d] még a második világháboi'll| után is Dávid és Góliát kü?-' delme volt a szovjet—ameri' kai gazdasági verseny, W9 gyakorlatilag két, azon01 méretű és erejű gazdasá? között folytatódik a vetélke' dés. Egy sor termelési ágban az acélgyártásban, a cement' iparban, a kőolajtermelés' ben, a traktorgyártásban a műtrágvagyártásban — 9 Szovjetunió a kilencedik öt' éves tervben megelőzte a* Egyesült Államokat. A vei" sen gés< azonban még ezekbe11 az jnarácakban is folrtató' dik. Mostantól az ország, h1' úgy tetszik, önmagával, 11 szovjet emberek hatalmasa'1 megnövekedett és pérs7«' nem telies mértékben kielé-, gítelt igényeivel verseng. 1 Bokor Pál (Következik: Még tovább Keletre.) /
