Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

1976. február 6., péntek

fSZAK-MAGYARORSZAG 4 a

Csendes beszélgetés

A POZITÍV HŐSRŐL;

•— Gyanús volt nekem már az elején, amikor annyira ajánlotta, hogy nézzem meg azt a filmet, mert az ilyen jó meg olyan jó. Féltem én előre attól, hogy a mi ízlésünk nem találkozik. Már csak a korkülönbség miatt sem. Az önök korosztálya persze, hogy mást tart jónak, mint mi, a fiatalok.

— Örülök annak, hogy fenntartásai ellenére mégis hallgatott rám és megnézte. Mi nem tetszett benne?

— Az egész nem tetszett. A történet valóban mai, de valahogy nagyon olyan, mint amilyennek hirdetjük is napjainkat. A főhős meg egyenesen papírfigura. Én biztosan nem úgy viselkedtem voina, mint ő. pedig nagyjából egv korúak lehetünk.

— Álljunk csak meg egy pillanatra a főhős cselekvéseinél. Maga miként viselkedett volna az ö helyében, és miért tartja papírfigurának?

— Hát először is emlékezzék csak rá. milyen remek kis nő kínálkozott fel neki, ő meg gondolkodás nélkül elszalasztottá az alkalmat. Hát ezt én nem tettem volna ..

— Ezért is nem magáról csinálták a filmet. Egyébként. ha a főhős az elején másképpen viselkedik, az egésznek kevés az értelme. Nem alakulhatott volna ki ez a történet, nem jöhetett volna ki ez a társadalmi mondanivaló.

— Na, itt van a kutya elásva. A társadalmi mondanivalói''Miért kell min'dig a társadalmi mondanivalót keresni? És hogy legyen is, hát kitalálni hozzá egy ilyen túlzottan . pozitív hőst? Egy ilyen eszemileg túlságosan jól fésült gyereket. Ez egy hős? Nem. ez inkább valóban egy kenguru.

— Tudná esetleg konkretizálni, mi a kifogása ez ellen a hős ellen? Vagy inkább az ilyenfajta hősök ellen, hiszen ez nem egyedüli, akad párja az irodalomban, a művészetekben, ha nem is túl sok napjainkban. Legfeljebb abban van igaza, hogy mostanában szinte elburjánzott, valahogy divatossá lett a mind kevesebb jó tulajdonsággal gazdag hős.

— Na látja! Megszoktuk a klassz srácokat a főszerepekben. Abban van valami, ha a kádergyerek odahagyja a szülői házat, a tekintélyes

környezetet, egyebet és úgy megy el dolgozni, mert a maga erejéből, a maga lábán akar állni és élni. De ez a hős!? Huszonéves és boldog, hogy helye van nővére családjánál a konyhai díványon. Mindig azt fújja, hogy a melóval nem keverünk ösz- sze semmit, a munka az munka, azt el kell végezni előbb, aztán jöhet a többi. Elengedi a kínálkozó stopos lányt, nem vállalja a könnyű feketefuvart a kocsijával, boldoggá lehet tenni egy külföldi lemberdzsekkel. Meg nagy vágyáról is lemond, nem akar kamionsofőr lenni, „mert ő tudja a kötelességét'1, és feleségül kéri a lányt, aki gyereket vár tőle, igaz, ■ szereti is régóta. Aztán jöhet a kétszobás vidéki lakással járó állás, vagy egy szoba az apósék családi házában. Na. szép!

— Mindezek, amiket felsorolt, taszító tulajdonságok? Baj, ha egy mai fiatal munkás szereti a munkáját, ha vágyai a realitásokon belül mozognak, s ha kapcsolatai is rendezettek, meg ha a feketemunkától tartózkodik? Miért válik mindez egy fiatalember kárára?

— A fiatalembernek nem lesz kárára, de a hősnek igen. A jóból is megárt a sok, s a mai fiatalok nem szeretik, ha valaki ennyire mintagyerek, mondhatnám ennyire köznapian egyszerű és példaszerű, akinek élele ennyire konfliktusmentes. Mi az érdekes benne, ha nincs benne semmi különös, ha minden oldaláról pozitív?

— Nem szimpatikus a fiataloknak, ha valaki pozitív? Nem hinném, hogy ez a fiatalság egészének a véleménye.

— Elhiheti nekem, hogy a többségnek. A pozitív hősök valahogy egy kicsit laposak, üresek, nincsen bennük semmi izgalom. Meg aztán, ezt mi csak hallomásból tudjuk már, volt idő, amikor itt túl sok volt a pozitív hős minden tartalom nélkül, le is járatták ezt a fogalmat alaposan.

— Ebben van egy kis igaza, s úgy tűnik, azt a káros kultusz okozta „pozitiv-hős- cllenérzést" azok fejlesztik magukban tovább, akik azt a kort csak rossz hallomásokból ismerik. A pozitív hős elutasítása nem a korosztályuktól elválaszthatatlanj nyugtalansággal, őröl; elege- | dellenséggel. megfogalmazat- j lati és mégfogalmazhalatlan | vágyakkal magyarázható? j

— Ezen r.em töprengtem. 1 Lehetséges. De .lény, hogy a túlzottan pozitív hős már kicsit gyanús, meg unalmas. Ha azt látjuk a filmvásznon, meg a képernyőn, azt olvassuk a novellákban, még a regényekben, hogy . egy magunk korú fiatal pontosan úgy él, viselkedik, ahogyan i a tanítások „zerint nekünk is kellene élni. viselkedni, kevesebb izgalmat’ad számunkra, mint annak az élete, története. aki másképpen tesz mindent, mint mi szürke mindennapjainkban.

— Nem találja furcsának, hogy a kiagyalt nyom ozó- szuperlény, vagy az elegáns bűnöző, meg a magát társa- . dalmon kívül helyező hippi, az élet könnyebb, ám nem mindig tisztességesebb megoldásait választó alakokat sokan igen könnyen, szinte fenntartás nélkül fogadják el hősnek, ugyanakkor a közöttük élő pozitív hősökkel szemben már eleve idegenkedést mutatnak? Nem találja, hogy a pozitív hős is lehel hős? Lehet példa, eszménykép?

— Ezt nem vitatom, bár nem is vonom vissza egészében a véleményemet. Ne is tessék kiforgatni i a szavaimat. Nem utasítok és nem utasítunk el eleve minden pozitív hőst, csak éppen a túlontúl ismert, erőszakoltan pozitív alakok nem rokonszenvesek. A papírfigurák, mint — szerintem — ennek a filmnek a hőse is.

— Én persze ezen is tovább vitáznék, de tisztelem a véleményét. Maga papírfigurának látja és eléggé meg is indokolta, miért, én nem tartom annak, éppen ugyanazon okok miatt. /Maradjunk abban hát, hogy elutasító véleménye konkrétan erre a filmfőszerepre és az ehhez nagyon közel állókra vonatkozik és nem általában a pozitív hősre. S szerelném, ha elhinné, hogy a pozitív hőst is el lehet és kell fogadni, természetesen csak értékes figurák, jó megformálásában, még akkor is, ha azok szürke mindennapjainkat, a mi életünk példáit is idézik.

Benedek Miklós

Fejlődési világkonferencia lesz Budapesten

A BÉKEMOZGALMI munkából adódó idei legfontosabb feladatok, a. tervezett nagy jelentőségű mozgalmi események szerepeltek az Országos Béketanács ügyvezető elnökségének csütörtökön tartott ülésén. Megtárgyalták, elfogadták — egyebek között — az OBT tudományos bizottságának 1970. évi munkatervét, a II. stockholmi felhívás, magyar- országi támogatásának programját, a békemozgalom és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága közös feladataira vonatkozó javaslatot, szó volt a fejlődési világkonferencia magyarországi megrendezésének előkészítéséről.

ISMERETES, hogy a Béke-világtanács elnöksége az

I. stockholmi felhívás 25. évfordulója alkalmából 1975 júniusában — stockholmi ülésén — új felhívást fogadott el, amelyben együttes fellépésre szólítja fel a kormányokat, a parlamenteket, a politikai pártokat és .szervezeteket, a nők és az ifjúság szervezeteit, a világ békeszerető, erőit a fegyverkezési verseny beszüntetéséért, a leszerelési világkonferencia összehívásáéit:. A leszereléssel kapcsolatos politikai tömegmunka a magyar békemozgalomnak is fő feladatai közé tartozik, amint ezt az OBT nemrégiben elfogadott 1976. évi munkaprogramjában is rögzítették. Ezért — amint a mostani ülésen is megerősítették — a jelenlegi helyzetben szükséges, hogy az új stockholmi felhívás célkitűzéseit mi is széles rétegekkel ismertessük meg, ugyanúgy, mint a szocialista (Országokban és világszerte teszik.

A béke-vilAgtanAcs

kezdeményezésére és szervezésében 1976. október 8. és 11. között rendezik meg Budapesten a fejlődési világ- konferenciát, amelynek házigazdája az Országos Béke- fanács lesz. Ezzel az eseménnyel első ízben kerül sor olyan nemzetközi béke- mozgalm! tanácskozásra, amely átfogóan és részletesen elemzi a béke és a harmadik világ országainak nemzeti, társadalmi fejlődése közötti összefüggéseket, kidolgozza a békemozgalom feladatait, akci óorogramj a i t a fejlődő országok imneria- listaelienes küzdelmének támogatásában. Tudományos igényű nemzetközi békemozgalmi tanácskozás fesz tehát

ez a konferencia, amelynek előkészítésére a házigazdák j most operatív bizottságot ■ hoztak létre. A magyar békemozgalom a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencia utáni időszakban a legfontosabb feladatai közé sorolja az EBK záróokmányának legszélesebb körben történő ismertetését, a közvélemény rendszeres tájékoztatását az európai béke, biztonság és együttműködés időszerű kérdéseiről, a ‘mozgósítást a helsinki megállapodások gyakorlati érvényre juttatásának elősegítésére. Mindebben az OF>T szorosan együttműködik az eurónai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságával.

AZ ÜGYVEZETŐ ^elnökség meghallgatta dr? Sütő Gyula, az OBT titkára tájékoztatóját' arról a közelmúltban rendezett találkozóról. amelyen a magyar tö- megsz°rveze1ek és tömeg- mozgalmak képvise’ői arról tanácskoztak — és teljes egyetértésüket fejezték ki —, hogy össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket a békemun- Ua hazai teendőiben és a békéért folytatott nemzetközi tevékenységükben. I

Bozsik István munkája.

A többől még többet

Borsodiak a Mikszáth- • napokon

Mikszáth-napok .kezdőd!e csütörtökön Pásztón, a Nóí rád megyei és a Pásztói T: nács, valamint a helyi Mii száth Kálmán Gimnáz.ui í'endezésében. A Mikszátl napok első eseménye Ri dics István festőművész k állításának megnyitója vol, Ma, február 6-án regg11 szépprózamondó verseny ke: J dődött. Résztvevői Miks/.átJ műveiből, illetve a felszí i badulás utáni magyar pr< | zairodalomból válogatta ] össze maximum 6—8 perei i műsorukat. A versenyen 8 j idén a nógrádiakon kivi; Pest, Heves, Komárom i i Borsod megye két-két let ] jobb prózamondó diákja ', részt vesz. A pásztói Mit i száth-napok szombaton, j verseny helyezettjeinek gá laműsorával érnek véget. (----------------------- - ;

J

ó gazda módjára

í Az iskolai és a közművelődési felügyelők megyei ér- 1 [ tekezletén a bogácsi tanács elnöke, Csíki János, és a

i bogácsi általános iskola igazgatója, Varga Sándor szá- \

1 molt be arról, hogy miképpen sikerült eredményes kap- |

i csőlátókat kialakítani a helyi állami vezetés és az ok- i

i látási intézmény között. Bogács eredményei minden '

j esetre példamutatóak lehetnek, s kell is, hogy azok \

legyenek. i

Amilrnr 1971-ben az új “ Ilii r\u 1 tanácstörvény a

helyi tanácsok „kezébe adta” a művelődésügy irányítását, nem kétséges, a bogácsiakban is felmerült a kérdés: vajon meg tudnak-e birkózni a feladattal, gazdái tudnak-e lenni az iskolának, képesek-e biztosítani az oktató-nevelő munka feltételeinek javítását, tudják-e irányítani a község művelődési életét. Az minden esetre biz- ' tató volt, hogy már korábban is jó volt a kapcsolat a helyi tanácsi vezetés és az iskolavezetés között, s ez az együttműködés, ha új formát is öltött, alapja lehetett a későbbi még jobb kapcsolatoknak. A törvény által kezükbe adott lehetőség, jog és az átérzett felelősség öt év távlatában végül is nagyon szép eredményeket hozott. Igaz, a bogácsiak soha sem estek abba a hibába — ami ha elvétve is, de tapasztalható volt a megyében —, hogy szakmai kérdésekbe szóljanak bele, s olyan dolgokban nyilvánítsanak véleményt, ami az iskola vezetésének, a tantestületnek a hatáskörébe tartozik. Az elvi irányítást biztosították, s az oktató-nevelő munka feltételeinek javítására fordították a legnagyobb gondot.

Mindenekelöitm|rzték fel, hogy az iskolai oktatás fejlesztése érdekében miben kell előbbrelépniük. S itt nemcsak arra gondoltak, hogy bővíteni kell az óvodát, napközis csoportokat szükséges létrehozni, hanem arra is. hogy a község lakosságának szemléletén is változtatni kell. Az 1972-ben megjelent oktatáspolitikai párthatározatot követően felerősödött az a munka, mely a község lakossága figyelmének előterébe állította az oktatáspolitikát. Tizenkét különböző szervvel — gazdasági egységekkel és tömegszervezetekkel — sikerült olyan megállapodást kötni, hogy támogatják, segítik az iskola munkáját, és igen eredményesnek bizonyult á szocialista brigádok patronálása is. Ugyanakkor épp az iskolai oktatás keretében megállapodást kö'töttek az Egri Tanárképző Főiskolával, hogy annak tanárai rendszeresen tartanak pszichológiai előadásokat a községben, segítve ezzel a szülőket, és a gyermekek iskolára való felkészítését.

Igaz, Bogács tanácsa viszonylag jól anyagiakkal gazdálkodik, pénzügyi forrásai gazdagabbak, mint sok más községé. De az is igaz, hogy a több bevételből még többet biztosítottak az oktatásügy, a művelődésügy részére. A költségvetésben az elmúlt öt évben 4 millió 536 ezer forintot biztosítottak az iskolának, ami a szinten tartáshoz elégséges összeg volt. S hogy a fejlődésre, a munka feltételeinek javítására is lehetőség nyíljon, a fejlesztési alapból köze! fél millió forintot szavaztak meg. így tudták bővíteni az óvodai helyeket, így tudták létrehozni a két napközis csoportot, s így kerülhetett sor az iskola felújítására, bútorzatának kicserélésére. De a tanács jó hozzáállását bizonyítja az is, hogy egy tv-riport bemutatákövető nap már eldöntői ‘ lék — ennek húrom észtén 1 deje —. hogy tornatermet lé' tesítenek a kullúrolthonbaí S megtalálták annak a mó<) ját is — nem kis társadul mi segítséggel —. hogy nyál, tábort létesítsenek, fejlesszél' a sportudvart és annak test; nevelési eszközeit. S az ;Í118 mi és a társadalmi segítség! - értékelték az iskola tanár! és tanulói is. Az úttör.őcs! pat a község vezetésének e! ső számú segítője, ha parko5 sításról, Bogács csinosításé í'ól van szó, s ott vannak va lámennyi ünnepélyen is. J

Az oktató-nevelő

munka tárgyi feltételei nek biztosítása mellett a szemé] lyi feltételek javítására gondot fordítottak. Részint *j pedagógusok életkör ül m«j nyein javítottak. Segítségé nyújtottak lakásproblémáit megoldásához. Nyolcán teltt pedtek le a községben, s a th zenhat fős tantestületből öle' itt tanulták a betűvetést áj itt voltak iskolások. Ugyani akkor lehetőséget adtak affl is a pedagógusoknak, hofáj továbbképezzék magúkat nemcsak a komplex tanfaj lyamokon, hanem különbőz* tapasztalatcsere-látogatásokon is. Többek között Kaj zincbarcikára és Egerbe rruh hettek el, hogy új módszc'j rekkel ismerkedjenek, s meg" teremtették a feltételeit af>'

nak — a szaktantermeké gondolunk —, hogy a latot' lakat maguk is gyakorlati'3 ültessék át.1 Ezek mellet1 már elenyészőnek tűnhetne!1 az olyan apróságok, hogy 3 tapasztalatcsere költsége'' vállalták, vagy hogy a mun' kaköpenyt, Ta vázlattömbá1 biztosították a tanárok részé' re. Am az ilyen apróságok i’j sokat elmondanak, ment .jel' zik. hogy messzemenő gon'; doskodással figyelik az okta'i tó-nevelő munkát. S miután elvárásaikat megfogalmazták biztosítják az ered mén ve13 feltételeit is. Jó gazda mód' jára.

Csutorás Annamária

Zenei ismeretterjesztő műsorok

A Miskolci Nemzeti Színház négy művésze Várhegyi Márta, Rózsa Sándor, Herédy Éva és Fehér Tibor — kis brigádot alkotva igen gyakori vendég a művelődési hazafiban és klubokban. Különösen sokat szerepelnek a bányászok művelődési intézményeiben. F-vcíc óta játékos, szórakoztató formában terjesztik a zenei ismereteket, különböző műsoraikban alkotók, vagy irányzatok, stílusok szerinti csoportosításban mondják el a legszükségesebb tinnivalókat. s természetesen zenével, énekkel illusztrálják is azokat.

Legutóbbi, éppen most sokfelé műsoron levő összeállításuk, amelyet Herédy Éva szerkesztett, s ti látja cl a műsor zenei kíséretét is, igen érdekes, figyelemre méltó. Ebben nem kevesebbet kívánnak elmagyarázni egy jó óra alatt, mint a zene, a ritmus kialakulását, s azt, liogv napjaink élete, élet- megnyil vonulásainak sora, nem utolsósorban az ember által végzett munka milyen hatással volt minderre, meg persze, milycn volt a kölcsönhatás. Mindezt. kevés összekötő szöveggel« j derűs játékokkal, mókás illus/l' rációkkal, s sok-sok dallal, une /úkával, hangulatosan. Zenei il'j lusztrációként népdalok»«:, mű' dalokat, operett-, sőt operarész' leteket, egyéb zenemüveket matatnak be.

Az edelényi hány ászklu bind* tartott előadásukról kaptunk bű' ■í'ebb tájékoztatást: a közönséf» igen nagy testszéssel fogadta a# értékes és hasznos műsort.

t