Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
E5ZAK-MAGYAROR5ZÁG 2 Kádár János szerdán ellátogatott a Május 1. Ruhagyárba. Képünkön az MSZMP KB első titkára beírja nevét az üzem n apló jába. (Folytatás az 1. oldalról) A több mint négyórás gyári programot követően Kádár János a VIII. kerületi Párt- bizottság székhazába ment. ahol Balázs József és dr. Pásztor László, a pártbizottság titkárai és dr. Suhajda József kerületi tanácselnök fogadta. A székházban tartott pártaktívát Szabó István elnöki szavai nyitották meg, majd Katona Imre szólt a főváros dolgozói előtt álló feladatokról. Szavai után — nagy taps közepette — Kádár János emelkedett szólásra. A Központi Bizottság első titkára részletesen beszélt az ország belpolitikai helyzetéről. Szólt arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozatai, a párt új programnyilatkozata rövid és hosszú távra kijelölték a feladatokat, az oi'szággyűlési választásokon népünk kifejezte egyetértését a párt alapvető ■ törekvéseivel, a fejlett szocialista társadalom építésének programjával. A munkásosztály, a dolgozó nép sikeresen befejezte a IV. ötéves tervet és bizakodva megkezdte az ötödik ötéves terv végrehajtását. Behatóan elemezte a negyedik ötéves terv teljesítésének, az ötödik ötéves terv kidolgozásának körülményeit. Rámutatott, hogy az eddigi legjobb és legtervszerűbben teljesített ötéves tervet hagytuk magunk mögött, és méltán büszkék lehetünk rá, hogy meglehetősen bonyolult világgazdasági helyzetben olyan ötéves tervet dolgoztunk ki, amely biztosítja a szocialista építés törésmentes fejlődését, társadalmunk magasabb színvonalra emelését. Ennek kapcsán is bebizonyosodott — mondta —. hogy az őszinte szót várják, megértik és becsülik az emberek. A közvélemény értékelte, hogy a párt és a kormányzat őszintén szólt a megváltozott világgazdasági helyzetből ránk háruló gondokról, a termelői és fogyasztói árakról. Az őszinte szó nagy erőt adott, a nyíltság eredménye a reális. bizakodó hangulat, a politikával való általános egyetértés, cselekvőkészség. Elismerés a jó kezdéséri' Elismeréssel beszélt az 1976. év első hónapjának tapasztalatairól. az ötödik ötéves terv végrehajtásának megkezdéséről, a pártbizottsági ülésekről, taggyűlésekről. a kormány végrehajtási intézkedéseiről, a minisztériumi aktívákról. Aláhúzta annak fontosságát, hogy az ötödik ötéves tervtörvénnyel összhangban, hasonló jó szellemben folytatódjék a tanácsi. a vállalati, a szövetkezeti tervek kidolgozása. Minden erőt az ésszerűbb, hatékonyabb. takarékosabb gazdálkodásra, hazai és nem- Nzetközi lehetőségeink jobb kihasználására kell összpontosítani. Terveinket ugyanolyan egységben és határozottsággal kell végrehajtanunk. mint amilven egységben és határozottan kifejeztük egyetértésünket. Most az általános egyetértés mellett, a konkrét intézkedésekben és a feladatok gyakorlati végrehajtásában is meg kell teremteni az egyetértést. Terveink gyakorlati végrehajtásának ez a szakasza pártunk politikájának. vezetőképességének, tömegbefolyásának a próbája is lesz egyben. Meggyőződésünk — hangsúlyozta —. politikánk fő irányvonala, a párt tömegkapcsolatai és demokratikus munkastílusa hozzásegít maid ahhoz, hogy ezt a próbát is jól kiálljuk. A pártban ez évben lezajló helyesen és jól felfogott tag- könyvcserének is a párt. a kormány, az ország előtt álcgyik szocialista brigádjának ló legfontosabb , feladatok végrehajtását, a pórt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítését kell szolgálnia. Az V. ötéves terv nemzeti program Az V. ötéves terv nemzeti ügjz, nemzeti program — mondotta —, amelyet a társadalom minden alkotó erejének cselekvő közreműködésével valósítunk meg. Ebben a munkafolyamatban tovább kell, hogy erősödjék a munkás-paraszt szövetség. A közös ügy érdekében minden aktív erőnek, párttagnak és pártonkívülinek, hívőnek és nem hívőnek, az ifjú nemzedéknek, a magyar nép, a haza felvirágzását akaró erőnek össze kell fognia. Szólt a Hazafias Népfront szeptemberben, illetve a KISZ májusban esedékes kongresz- szusának fontosságáról, hangsúlyozva, hogy ezeket a kongresszusokat is fel kell használni, hogy az ötödik ötéves terv össztársadalmi üggyé váljék. Terveink megvalósításához a feltételek jók: népgazdaságunk alapjai szilárdak: a párt által vezetett társadalom egységes, rendszerünk erős; rendelkezünk a szocialista nemzetközi együttműködés nagy lehetőségeivel. Kádár János a nemzetközi kérdésekkel foglalkozva rámutatott annak a két nagy eseménynek a világtörténelmi jelentőségére, amelyet a vietnami nép győzelme, valamint a helsinki tanácskozás létrejötte jelentett. Ezek kifejezik a szocializmus, a haladás. a béke erőinek a növekedését. A világ különböző térségeiben végbemenő események bizonyítják, hogy a haladás, a béke ellenségei ellentámadást indítottak, de a reakció erői nem fognak felülkerekedni, Helsinki szellemét közös erővel meg fogjuk védeni. A nemzetközi Tiely- zet kulcskérdése a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya. Nagy jelentőséget tulajdonítunk minden olyan lépésnek, amely e két — a világpolitika alakulását döntően befolyásoló — hatalom közötti viszony javulását szolgálja. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiről szólva, a Központi Bizottság első titkára méltatta a Kengyel Egyesült Munkáspárt, valamint a Kubai Kommunista Párt decemberben lezajlott kongresszusait és méltatta a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Bolgár Kommunista Pórt. Csehszlo- í vákia Kommunista Pártja, a Német Szocialista Egységpárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Vietnami Dolgozók Pártja közelgő és a Francia Kommunista Párt most megkezdett kongresz- szusainak fontosságát. Mi ezektől a kongresszusoktól, különösen a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusától. amelynek termé- , szelesen nemcsak a Szovjet- j unióra, hanem az egész nemzetközi kommunista mozgalomra hatása lesz, nagyon sokat várunk a kommunista mozgalom és a pro- I letár internacionalizmus megerősödése szempontjából. Foglalkozott a testvérpártok közötti konzultációkkal, két- és többoldalú kapcsolatokkal. Hangoztatta: a proletár internacionalizmus megköveteli. hogy az önállóan dolgozó teslvérpártok eszmecseréket folytassanak egymással. Ezért hívei vagyunk a kommunista pártok európai tanácskozásának. Rámutatott arra. hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a marxizmus— leninizmus útján halad előre, Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Dél-Jemen, Szomália. Angola példája is bizonyítja;, hogy korunkban a világ forradalmi fejlődése a szocializmus irányába tart. Szorosan együttműködünk A Magyar Népköztársaság — mondotta —. továbbra is szorosan együttműködik és erősíti kapcsolatait a Szovjetunióval. a Varsói Szerződés Szervezetével, valamint a KGST-be •tartozó államokkal. a többi szocialista országgal. a fejlődő országokkal. A békés egymás mellett élés. az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján készek vagyunk fejleszteni kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. Ügy ítéljük meg — hangoztatta végül Kádár János —. hogy a fejlett szocializmus építésének a nemzetközi feltételei adottak, külpolitikai tevékenységünk vonala eredményes, ezért azt továbbra is folytatjuk. A pártaktíva az MSZMP VIII. kerületi Bizottsága első titkárának zárszavával, az Internacionálé hangjaival ért véget. Az FKP kengresszusa A Párizs melletti Saint- Ouenban szerdán délelőtt megkezdődött az FKP XXII. kongresszusa. A tanácskozás február 8-án fejeződik be a La Bourget-ben rendezendő n a gy sza bású ünnepséggel, amelyre a repdezűk mintegy százezer résztvevőt várnak. A kongresszus első napjának fő eseménye Georges Marchais főtitkár referátuma. majd a delegátusok megkezdik annak az okmánytervezetnek a megvitatását, melyet a Központi Bizottság által kiküldött bizottság dolgozott ki. A Központi Bizottság novemberi ülésszakán elfogadta ezt az okmánytervezetet. majd azt a kongresszus előkészítése során széles körű vitára bocsátották. Szovjet—magyar eiyiiüííiÉEiiés Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke és Nyi- kolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese. a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke szerdán Moszkvában szovjet—magyar együttműködési jegyzőkönyvet írt aló. Az 1976—1980-as időszakra szóló megállapodás értelmében a Szovjetunió öt év alatt a már lekötött mennyiségnél hárommillió tonnával több kőolajat szállít hazánknak. Cserében gépipari berendezéseket szállítunk a szovjet olajbányászat fejlesztéséhez, olajszivattyú-állomások létesítéséhez. Szerdára virradó éjjel Luandában véget ért a harcoló angolai néppel való nemzetközi szolidaritási konferencia. A 63 országból és 82 nemzeti és nemzetközi szervezet részéről érkezett küldöttek nyilatkozatot fogadtak el és fel- ; hívást intéztek a világ közvéleményéhez. A két dokumentum felhívja az imperialistaellenes és demokratikus erőket, hogy fokozzák az MPLA vezetésével igazságos küzdelmét vívó angolai népnek nyújtott se- 1 gítségüket és támogatásukat, és követeljék az angolai imperialista agresszió haladéktalan és feltétel nélküli beszüntetését. Véres zírsaMírd Ojibeitiban A francia katonaság véres beavatkozása vétett véget az Afar-Issza — területen másfél napja tartó gyermekrab- ' lási akciónak. A nagy erőket felvonultató francia katonaság mesterlövészei szerdán délután megtámadták a Szomáliái határon tartózkodó gyermekrablókat és kiszabadították túszaikat. Az akció 8 ember — köztük egy túsz életébe került. Négy másik gyermek megsebesült, közülük kettőnek súlyos az állapota — jelentették be Djibo- utiban. A francia ‘■mesterlövészek megölték a „Szomáü-parí Felszabaditási Frontja” mozgalom négy fegyveresét, valamint a mozgalom másik két tagját, akik a hatóságokkal ..folytatott tárgvaiá- sokra érkeztek a határkörzetbe. Életét vesztette az iskolabusz vezetője is. M cm az első és bizonyára nem is az utolsó olyan la terrorakció színhelye Djibouti, amelynek mozgató- rugója a politikai feszültség. Ezúttal harminc francia gyermek sorsa kelt aggodalmat: a Szomóli-part Fel- szabadítási Frontja (FLCS) elnevezésű szervezel túszainak kivégzésével fenyegetőzik, ha követeléseiket nem teljesítik. Elöljáróban annyit meg kell állapítani: túszok ejtése, iskolás gyermekek elrablása semmiféleképpen sem tartozifc — nem tartozhat — egy felelős politikai mozgalom fegyvertárába. ha még oly elkeserílőnek véli is helyzetét, ha még ol.v nemes célokat tűzött is maga elé. Más kérdés, hogy Djiboutiban a francia kormány által kilátásba he. l.yezett függetlenség megadásának elodázása kedvező táptalajt nyújt az efféle vállalkozóiknak. Párizs már jó ideje függetlenséggel kecsegteti az úgynevezett tengerentúli Afar és Issza területet. Megkezdődtek a tárgyalások is Ali Arii fal, a djibouti kormány elnökével. de kézzelfogható eredmény nem született. Időközben a terület ellenzéke azzal vádolta Ali Aritól, hogV összejátszik a franciákkal. A kormányfő ellenzékénél! élén a hivatalosan elismert LPAI. a függetlenségért küzdő Afrikai Népi Szövetség áll. amely az utóbbi időben gyakran bírálta a párizsi kormány halogató taktikáját is. Ügy látszik, az LPAI-nál radikálisabb erők is színre léptek. Erre utalt a múlt év márciusában Franciaorszáí Szomáliái nagykövetének elrablása. Annak idején a mo; gadishui emberrablást a Szórná'i-oart Felszabadítás • Frontja (FLCS) vállalta magára, akárcsak most, a djibouti iskolabusz ellen elkövetett akciót. Nézzük csak a terület históriáját! A mindössze 22 ezef négyzetkilométeren elterülő francia Afar és Issza terült’' lakóinak száma nem haladja meg a 100 ezret. Neve a le’’ néoközösség elnevezéséből keletkezett: az. afarok (szómé lik) adják a lakosság 36. az isszák (danakilok) kb. 60 százalékát. Valamikor résen arab szül tanát" sokhoz tartozott a VII. századtól kezdve Törökország. Etiópia és hely szultánok uralták. Franciaország a múlt században gyarmatosította. 1958-ban Párizs rákényszerítette a franci! államközösség alkotmányát. 1967-ben népszavazást tartót; tak a terület jövőjéről: a többség a Franciaországhoz val< tartozás mellett döntött. 1967 májusában a francia parlament által jóváhagyót1 új alkotmány nagyobb függetlenséget biztosított számár? Jellemző a törzsi széthúzásra, hogv a kis számú lakossá! ellenére az 1968-ban rendezett választásokon a 32 mandátumért 17 párt indult. Napjainkban Párizs nagyobb önállóságot helyezett ki ]ótéc'->á rl" egvsz°rso->ind kedvetlen eszközökhöz is foly? módik:'Djibouti Balbala nevű külvárosát például nemre! a francia katonák lerombolták, lakóit Szomáliába depói" tá'ták. Lám. a feszültség oka és az okozat között szoros a kap cSolal. S egyik nélkül a másik elképzelhetetlen. A járási, a városi tanulmányi és közművelődési felügyelők és szakfelügyelők részére tanácskozást tartottak tegnap, február 4-én Miskolcon a megyei könyvtárban. Varya Gáborné, a • Borsod megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg a tanácskozást, melyen nemcsak a szakfelügyelet idei feladatairól volt szó. hanem részletesen elemezték a művelődési felügyelet és a helyi tanácsok kapcsolatának helyzetét. feladatait. A téma jelentőségére jellemző, hogy képviseltette magát a tanácskozáson a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, az Oktatási Minisztérium, a Kulturális Minisztérium, a Pedagógus Szakszervezet Országos Elnöksége; természetesen jelen voltak a megyei pártbizottság cs a megyei pedagógus szakszervezel képviselői is. Újdonságnak számított, hogy ezúttal a megyei feladatokat elemezve, egy község példáján — Bogácsén — keresztül bizonyították azt, hogy a tanácsokhoz leadott jogkörökkel élve igen eredményes kapcsolat alakulhat ki a'tanácsi vezetés és a művelődési intézmények, az iskolák között. Amint azt Varr Gáborné megnyitójában és Merényi József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője előadásában is kifejtette, a tanácsok és a művelődési intézmények kapcsolatát még kiegyensúlyozottabbá. harmónikusabbá és eredményesebbé lehet lenni, ha a szakfelügyeletben felhalmozódott tapasztalatokat is hasznosítják. Az 1971- ben megjelent tanácsi törvény óla a helyi tanácsok — a kezdeti bizonytalankodások után — általában jó gazdái leltek az oktatásnak és a köz- művelődésnek, de természetesen továbbra is szükség van rá, hogy e kapcsolatot, 4 egymásra találást fejlesszél Különösen fontos, hogy a fe' ügyelők munkájuk közbé tartsák a kapcsolatokat a fifi lyi tanácsokkal is, s vizsgf lódásaikat ne csak az oktat? nevelő munka tartalmi old? Iára szűkítsék le, hanem sf is nézzék, hogy az in tézméi’j miképpen illeszkedik be környező, az őt körűivé' társadalomba. A felügyelőknek leW olyan kapcsólalokat kell K alakítaniuk a tanácsokig amely adott esetben segítlF is, hogy a helyi állami vf zetés és az oktatási, műv1 lődési intézmény közeledd, egymáshoz. S eközben a P ügyelet nemcsak a he!' eredményeket és gondolt1 tárhatia fel, hanem tájéké tathatja is a holvi vezető; az országos tervekről és c kénzel ésekről. illetve az? helyi feladatairól. Jó len? ha alkalmat találnának ad is, hogv a he'yi intézmény? éves lerv“nek megvitatás?1 a felügyeletet is meghívj?' hiszen tapasztalataik sep'i hetnák a tanácsot abban, n1 kenn tudják fokozatosan í! vítani a művelődési niu?! fettételeit. Ennek viszont P tétele — amint azt a mist1 lalók is hangsúlyozták honi a felügyelők közmű'' lődési szemléletét, gondol!? dósmódját még tovább ed sítsék. A helyi tanácsé’- és azyj tatás] intézmények köz? megyénkben általában kién gítő a kapcsolat s a legi<ö bak között tartják számon! bogácsiakat. Az. ő néldáj'1 ugyanis azt bizonyítja. h<n helyi erőforrásokból az, oldj tó-nevelő munka és a k®j művelődés feltételeit lek javítani. (cs. a.7.
