Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-04 / 29. szám
1976. február 4.,, szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ||a megyei pártbizottság napirendjén m> n1 őrt ilfl dó1 int Gazdasági fejlődésünkkel összhangban megyénk lakos- rti Ságénak életszínvonala, életit rje' )7.t! at ■n) ■df m> pt mi IC jnf iur étit lat őrt rW el< pá1 út YH1 iGr üt' és‘ litUUUUl Életszínvonal-politikánk (II.) es munkakörülményei .lényegesen javultak. Tovább eme’- kedett a foglalkoztatottság szintje. A bérek és keresetek a tervezett mértékben növekedtek. A munkásság és parasztság jövedelemszintje lényegében kiegyenlítődött. A lakosság fogyasztása lényegesen növekedett. Jól segítette az életszínvonal javulását a .negye IV. ötéves tanácsi terve. Elsősorban a lakáshelyzet javítása, a 11* kulturális, kommunális, egészségügyi ellátás fejlődése: gyermekintézmények kiemelt fejlesztése, oktatási és egészségügyi intézmények korszerűsítése, egészséges ivóvíz-hálózat bővítése terén értünk el kiemelkedő eredményeket. jól gazdálkodtak tanácsi szerveink A célkitűzések megvalósítására mintegy 10 milliárd forintot használtak fel tanácsi szerveink. Ebben az időszakban megépítettünk 130 3§ ezer 500 lakást, ebből 14 ezer f háromszázat állami erőből. "Öt év alatt több mint százezer ember költözött új, egészséges, korszerű lakásokba. Jelentősen javult a helyzet a munkáslakta városokban. Ez a tervidőszak egyben a 15 éves lakásépítési Program záróciklusa is volt. Országosan több mint egymillió uj lakás épült e program keretében. Ilyen arányú lakásépítés példa nélkül áll történelmünkben. Az óvodai férőhelyek száma nyolcezerrel, a bölcsődei 1200-zal növekedett. A tervidőszakban 440 általános iskolai tanterem épült, és ezzel párhuzamosan és összefüggően az általános iskolai diákotthonok 750 férőhellyel bővültek. Több mint 70 ezer lakó kap — új szolgáltatásként — jó, egészséges vizet a vezetékes ivóvízhálózatból. A vezetékes gázzal ellátott lakások száma 15 ezerrel gyarapodott. öt év alatt 04 százalékkal, körülbelül 7 milliárd forinttal növekedett a lakosság készpénzbevétele. Az elmúlt öt esztendő , eredményeit, tapasztalatait Oe, összegezve jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy megyénk dolgozóinak, alkotó, szorgalmas munkája révén eredményesen hozzájárultunk a népgazdaság IV. ötéves tervének teljesítéséhez. Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy a megye pártszerveinek és szervezeteinek gazdaságpolitikai tevékenységében, tömegpolitikai munkájában központi helyet foglaltak el a tervekkel, gazdasági kérdésekkel összefüggő tennivalók. Mindez a kommunisták és pártonkjvüli dolgozók körében is nagy mozgósító erőt jelentett, amely a termelési ' eredményeken túl a közgondolkodás ős életmód szocialista vonásainak erősödését is elősegítene. Eredményeink cáfolhatatlan bizonyítékai annak, hogy fejlődésünk töretlen és hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. Az előttünk álló feladatok viszont nagyok, meg több energiát, áldozatvállalást, munkát kívánnak tőlünk. Az V. ötéves tér v f íobhWgvci célkitűzései A megyei pártbizottság határozata hangsúlyozza, hogy s) a IV. ötéves terv sikeres teljesítése és befejezése megyénk általános fejlődése, gazdasági építőmunkánk eredményei jó alapot biztosítanak az V. ötéves terv megvalósításához. Ezek teljes összhangban vannak a XI. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozataival, valamint megyénk anyagi, gazdasági lehetőségeivel. Mindezek együtt biztosítják Borsod megye további dinamikus fejlődését. A gazdasági életben meglevő gondok, feszültségek felszá- mplásához, az egyensúly biztosításához kedvező társadalmi, politikai és gazdasági feltételekkel rendelkezünk. Az V. ötéves tervünk legfőbb politikai célja, a szocialista munka tervszerű folyta- tatása. a termelőerők fejlesz, lése, korszerüsi+ése és jobb kihasználása, A lakosság élet- és munkakörülményeinek javítása, a kiegyensúlyozott fejlődés tartós feltételeinek folyamatos megteremtése. Az V. ötéves terv a stabilitás terve, amely fenntartja népgazdaságunk szilárdságát, egyensúlyát, de a fel- emelkedés terve is, mert biztosítja a nép életkörülményeinek szolid, de megalapozóit javítását, emelését. Szerényebb lehetőségeinken belül is módot talál a szociális, egészségügyi, kulturális színvonal fejlesztésére. Ez az alapja annak, hogy megyénk dolgozó népe magáénak érzi a tervet, és nagy erőfeszítéssel, szorgalmas munkával dolgozik annak megvalósításán. Optimizmusunkat az eddigi kiemelkedő eredményein k és megalapozott tér- yeink mellett a borsodi munkások áldozatkészsége, termel őszövetk őzéi i parasztságunk és értelmiségünk szorgalma, szakértelme, alkotó- készsége és a fejlett szocialista társadalom építésének nagyszerű perspektívája táplálja. Az V. ötéves terv a társadalmi termelés fejlődésének üteméi a reális tervek maximumán irányozza elő. A terv reális, teljesíthető, de megvalósítása az eddig végzett munka színvonalától számottevő javulást vár. A célok elérésében hatékonyabb, lendületesebb munkára van szükség. A gazdasági növekedés extenzív forrásai megyénkben is kimerülőben vannak. Szükségszerűen következik tehát az intenzív fejlődés biztosítása. A vállalatok és szövetkezetek belső tartalékai lehetővé teszik, hogy magasabb minőségi követelmények mellett javuljon politikai és gazdasági munkánk hatékonysága. Az anyagi termelés olyan minőségi és strukturális változására kell törekedni megyénkben, amely a gazdaság Valamennyi területén biztosítja a társadalmi termelés hatékonyságának növekedését, gazdaságunk intenzív fejlesztését. A tartalékok további [eljárására van szükség Mindezek érdekében különös gondot kell fordítani a nagyfokú és ésszerű takarékosságra. Meg kell gyorsítani a tartalékok feltárását. Fontos annak felismerése, hogy milyen nagy tartalékok rejlenek még például a vezetői munka megjavításában, a következetes végrehajtásban, az ellenőrzésben. Ezért korszerűsíteni kell a vállalati irányítás módszereit. Minden ágazatban szorgalmazni kell a korszerű terme- ' lőberendezések jobb kihasz- ' nálásál. A munka- és üzem- szervezés színvonalának emelését, a vezetői és a kollektív felelősségérzet növelését, a kezdeményezőkészség kibontakoztatását. Meg kell gyorsítani a termékszerkezet átalakításának folyamatát. Nem engedhető meg korszerűtlen, drágán előállított és eladásra, értékesítésre alkalmatlan cikkek gyártása. A világpiaci versenyképesség igen fontos feladat, csak jó minőségű és olcsón előállított árukkal tartható fenn. Gazdasági előrehaladásunk fontos feltétele, a munkaerőgazdálkodás lényeges javítása, amelyet mindenekelőtt az érvényes párt- és kormány- határozatok következetes végrehajtásával, valamint az érvényben levő munkaerőgazdálkodási és bérszabályozási eszközök jobb alkalmazásával kell elősegíteni. A foglalkoztatottak számának jelentős emelkedésével ebben a tervciklusban nem számolhatunk. Éppen ezért a vállalatok munkaerő-igényeinek kielégítését, a szükséges munkaerő-átcsoportosítással kell elősegíteni. A Thünka termelékenységének növelése szükségszerűen megköveteli a munkaszervezés korszerűsítését, a teljesítménybérezés kiszélesítését, a munkanormák karbantartását, a munkaerkölcs és munkafegyelem erősítését. Nincs még teljes egyetértés és összhang a normák megszigorítása, a több műszak bevezetése és a munkaerő rugalmas átcsoportosítása terén. Ezen a szemléleten kell határozottan változtatni. Wirth Lajos (Folytatjuk) Tovább gyarapodott a mezőkövesdi járás A járási hivatal a közelmúltban egy kimutatást készített azokról a fejlesztésekről, amelyeket a mezőkövesdi járás községeiben az elmúlt egy ev során megvalósítottak. E szerint a járásban nyolcmillió 010 ezer forintot költöttek a helyi tanácsok utak, hidak stb. karbantartásara, illetve korszerűsítésére. A legjelentősebb munkákat Tiboludarócon, Sályban, Mezőkeresztesen és Bogácson végezték. Sor került több alsófokú oktatási intézmény felújítására is. így például Cserépfalun 393, Mezőkeresztesen 213, Tibolddarócon 1^18, míg Egerlövőn 150 ezer to- rinl állt a tanácsok rendelkezésére. Ezenkívül Cserépfaluban egy 50 férőhelyes óvoda kialakítását végezték el, zömmel felsőbb tanácsi támogatásból, illetve saját erőből. Tardon a korábbi években sok gondot okozott a községet átszelő patak áradása. Ezért célul tűzték ki, hogy folytatják a patakrendezést. Tárd és Tibolddaróc 1975- ben további egy-egy millió forintot kapott ezekre a munkákra. Bogácson a cigánycsaládok lakásproblémájának megoldását szorgalmazták a helyi szervek. A megyei tanács jelentős anyagi hozzájárulásával hozzáfogtak 19, úgynevezett Cs-lakás építéséhez. Ebből 14 épület 1975 végére elkészült. Borsodi vánkán, ugyancsak tanácsi támogatással egy korszerű klubkönyvtár létesült. Bükkábrányban célcsoportos lakásépítési keretből két lakást építettek, amelyhez a megyei tanács 420 ezer forinttal járult hozzá. Mező- nagymihályon. Mezőkeresztesen és Vattán ugyancsak 2—2 lakás építése kezdődött meg. illetve Mezőnagymihály kivételével a múlt év végén be is fejeződött, A Miskolci Postaigazgatóság több millió forintos hozzájárulásával új postaépület kivitelezéséhez fogtak hozzá Bükkzsércen, Cserépfalun, Cserépváralján, Egerlövőn, Mezönagymihá- lyon, Szentistvánon és Tibolddarócon. A legfrissebb adatok szerint a mezőkövesdi járásban tavaly csaknem 18 millió forint értékű fejlesztési célkitűzést valósítottak meg. MepaEésttE! úfitásek Az Észak-magyarországi Vegyiművekben már hagyománynak számit, hogy minden esztendőben meghirdetik az újítási versenyt, aminek célja: ösztönözni a mozgalomban való részvételre. A tapasztalatok szerint mind több szocialista brigád dolgoz ki együttes erővel, közös munkával jól hasznosítható újítási javaslatot. Tavaly is szép sikerek születtek az újítási versenyben, összesen 228 javaslat érkezett be. A vállalat 150 szocialista brigádja közül nyolcvankilenc kollektíva tett javaslatot. Az év során száz újítást bevezettek? az ÉMV- ben. Ennek nyomán csaknem húszmillió forinttal növekedett a vállalati bevétel. Az idén ismét meghirdetik a versenyt a gyárban. A verseny kiírásával az ÉMV célja, hogy az idén legalább 250 újítási javaslatot .nyújtsanak be a dolgozók.. Szeretnék azt is elérni, hogv valamennyi szocialista brigád újítson. Éppen ezért részletesen kidolgozták az újítási feladattervet, melyben az üzemi kollektíváknak, az újítani vágyó dolgozóknak részletesen felsorolták a legfontosabb, megoldásra váró teendőket. A Csepel Művek Jármű, és Konfekcióipari Gépgyárának sá- , rospataki gyáregységében varró- cs vasalógépeket továbbá — a budapesti gyár részére — kerékpáralkatrészeket gyártanak. A sárospataki üzemben 1975-ben mintegy háromezer különböző konfekcióipari gépet készítettek. A termékek 80 százalékát a KGST-országokba, elsősorban a Szovjetunióba exportálják. Jó hír a tavaszi dologidő beköszöntése előtt, hogy az idén lényegsen javul a háztáji gazdaságok kisgép- és. eszközválasztéka. A szövetkezetek árubeszerző vállalata, a SZÖVÁRU a múlt évi 55 millió forinttal szemben 1976- ban 70 millió forint értékű mezőgazdasági kisgépet, eszközt, felszerelést szerez be az áfész-áruházak, szaküzletek részére. Először az idén hoznak be a Szovjetunióból olcsó metszőollókat, Lengyelországból különféle gereblyé- ket, s a Belkereskedelmi Rli_ nisztérium támogatósával Svájcból, Nyugat-Németor- szógból. Japánból kéziszerszámokat, motoros permetezőket, Dániából pedig motoros kertikapákat importálnak.-10 8í Az edelényi járás északi részén gazdálkodó rakacai Ü.j Dolgozó Termelőszövetkezet nem sorolható a kedvező földrajzi adottságú gazdaságok közé. A föld minőségére jellemző, hogy az összterület átlagos , értéke 4 aranykorona alatt marad. A mostoha adottságon kívül az előző években a vezetés hibái, az elavult géppark, a kedvezőtlen vetésszerkezet együttesen azt eredményezték, hogy 1971-ben 1 millió 700 ezer forint mérleghiánnyal zárt a szövetkezet. A kudarc után kicserélődött a szövetkezet vezetősége. Csabay János. Gass Ferenc, Viszóczky István személyében új elnök, főagronó- mus és főkönyvelő 'került a szövetkezet élére. Az új vezetőség a gazdaság reális lehetőségeinek felmérésével kezdte munkáját. Rakacán a kátyúból kivezető utat az állattenyésztés fejlesztésében látták. Ezért a növénytermesztés vetésszerkezetét is az állattenyésztés igényei Szerint alakították át. A szántóterület 50 százalékán pillangósokat (lucerna, vöröshere, szarvaskerep) telepítettek. Emellett jelentősen növekedett a silókukoricának mint tömeg- és a tavaszi árpának, valamint kukoricának, mint abraktakarmánynak a vetésterülete >s. Az úgynevezett árunövények közül csak az őszi búza és a napraforgó termesztésével foglalkoznak. Bátran éltek a gépvásárlási hitel lehetőségével. A régi, elavult gépparkot szinte teljesen felújították. A 716 hektár szántóterülettel rendelkező szövetkezetben most kettő DT—45-ös, hét MTZ—50- es és egy Super Zelor erőgéppel, továbbá megfelelő számú és fajtájú munkagéppel rendelkeznek. A talaj tápanyag-utánpótlására felhasználták az évek óla ösz- szegyűlt, de a földekre ki nem hordott istállótrágyát. A tervszerűség és ésszerűség eredményei már az első évben jelentkeztek. 1972-ben nemcsak az 1 millió 700 ezer forint hiányt gazdálkodtak ki, hanem emellett 310 ezer forint nyereséget is elértek. Azóta minden esztendőt nyereséggel zártak: 1973-ban másfél millió, 1974-ben két és fél millió forint volt a nyereségük. És az elmúlt évben is — a kedvezőtlen időjárás ellenére — több mint egymillió forinttal teljesítették túl a tervet. Rakacán a legjövedelmezőbb üzemág az állattenyésztés. — Az elmúlt négy év alatt sokat fejlődtünk — jellemzi az eltelt időszakot Gass Ferenc főagronómus. Amikor a fejlődésről beszél, az eredményeket a gazdaság négy évvel ezelőtti adataihoz viszonyítja. — Mindössze 220 szarvas- marhát és 500 anyajuhot „örököltünk”. A legnagyobb gondot azonban nem is az állomány létszáma, mint inkább gyenge kondíciója és idős korösszetétele jelentette. Most 700 — korát tekint . fiatál, —. anyajuh-állomány- nyal rendelkezünk. Szarvasmarha-állományunk is változott, mind létszámában, mind minőségében. A 380 darab szarvasmarha jó kondíciójú állományt alkot, Már 1972- ben megtörtént az állomány tébécémentesítése. Szarvasmarha-telepünk hizómarha hasznosítású. Az elmúlt évben 140 darab 550—650 kilogramm súlyú hizómarhát adtunk át az Állatforgalmi Vállalatnak ... És ez csak a szövetkezet által értékesített hizómarha- létszám. Rakacán — elsősorban a tsz támogatásával — virágzó a háztáji hizlalás is. Legtöbb háznál 3—4 marhát tartanak, amihez a takarmányt a termelőszövetkezet biztosítja. A jövőt illetően a főagronómus elmondta, hogy cél a szarvasmarha-tenyésztés — ezen belül a hizlalás — további fejlesztése. E..t fogja szolgálni az ötödik ötéves terv során megépülő 150 férőhelyes új, hitetlen hízómarha-istálló. Rakacán négy év alatt sok minden megváltozott. Eredményeikben. ha nem is közelítik meg a megye jobb adottságú gazdaságait, önmagukhoz képest, nagyot léptek előre. Sikerük titka: a lehetőségeik reális felmérésén túl, az ésszerű gazdálkodás, és nem utolsósorban a termelőszövetkezeti tagság szorgalmas munkája. 17. 1.
