Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-24 / 46. szám
É5ZAK-MAGYARORSZÁG 4 ^ 1976. február 24., kedd A képernyő efőtt meg a máról Az elmúlt évszázad végének kisvárosi hangulatát próbálta a képernyőre varázsolni az elmúlt szerdán Horváth Z. Gergely rendező, aki — részben a Nyitott könyv sorozatban — több értékes mű tévéadaptációjával keltett már érdeklődést munkái iránt. Most a fiatalon elhunyt és viszonylag kevés művet hátrahagyott Papp Dánielt idézte meg, s egyetlen kisregényéből, meg novelláiból írta és rendezte televízióra a Muzsika az éjszakában című tévéjátékot. Rátótiakról szól a történet, kisvárosi urak sivár és visszataszító világáról, bokacsattogtató, uram-bátyámos. társadalmukról. talmi uraskodásukról, kisszerűségükről. Egy teljesen oktalan szoborállítás került a történet közepébe, mint valami szalmaszál, amelybe kapaszkodva bizonyos bécsi kegyeket el lehet érni, bizottságokat lehet alakítgatni, ellenfeleket össze- békíteni, s meg is lehet vele bukni, mint Purcz Endre polgár- mesterrel is történt. Van benne még korcsmái duhajkodás, kakaskodás, van vénülő úrikisasszony, van hazatérő nemzetközi szélhámos és sok egyéb, s mindezeknek felhasználásával van egy nagyon laza szövetű históriácska. amely sokkal inkább kedélyes, mintsem az írói szándéknak megfelelően élesen elítélő korrajz. j A szerző neve nem túl ismert (még a Magyar Irodalmi Lexikon is megfeledkezett róla), felfedezése és a legszélesebb nézötömegeknek bemutatása elismerési érdemlő vállalkozás. De ennél többről ebben az esetben aligha lehet szó. Pedig micsoda szív észgárda vonult fel, hogy az adaptáló rendező elképzeléseit valóraváltva értékes tévéjátékot produkáljon! < -$■ Csaknem száz esztendővel később, napjainkban játszódik az elmúlt hét másik nagyobb szabású, saját tévéprodukciója, a Zöld dió. Nyolc évvel ezelőtt jelent meg először Palotai Boris regénye, amelyből most Nemere László rendezett tévéfilmet. őze Kati negyedikes gimnazista, a regény, illetve most már a tévéfilm hőse olyan, mint a zöld dió: belseje még éretlen, kiismerhetetlen, kívülről nehezen közelíthető meg. Sorsa, nem kevés megrázkódtatással járó néhány hónapja egy sajnálatosan növekvő réteg életét tükrözi: az elvált szülők serdülő gyermekeinek magányosságát, az igazi szeretet hiányából mindenkit ellenségesen fogadását, az igaz, tartalmas, korosztályuknak megfelelő élet helyett alkalmazott pót- j szeres önámítást. A tudós apa már új családja gondolatköré- j ben él, a lányával való törődés legfeljebb előjegyzett határidős teendő számára. A mama még élni szeretne, saját szavai szerint „beleöregszik abba, hogy megpróbálja magát fiatalon tartani’, elég neki, hogy a maga ügyeit rendezze, férfit szerezzen magának, a lányával törődni nincs ideje. így lesz Katiból vadóc, szertelen, indulatlény, aki orrba üti az erőszakos udvarlót, akit nem ért meg a célratörő, hideg, tárgyilagos hotelportás pajtás, aki szánalomból és hirtelen meggondolatlanságból adja oda magát iskolatársának, s mert legnagyobb bajában, nem kívánt terhessége idején sem áll mellette az anyja, végleg elidegenedik mindenkitől, a saját környezetétől és sodródik egy olyan kapcsolatba, amely semmiképpen sem ígérhet megoldást. De ugyanez a Kati vissza is tud az utolsó pillanatban lépni az idős orvos oldalán remélt boldogságtól. Életszagúan mai a történet, mai a benne felvetett probléma. Nemere László rendezésének erénye a valós atmoszféra megteremtése, kár viszont, hogy a játék sodra olykor megtorpan, egyenetlen. Sok téma zsúfolódik mellékszálként Kati történeté mellé, de nem marad elvarratlan. (Például a Tamás nevű hotelportás életfilozófiája és itt csak saját elbeszéléséből vázlatosan megismerhetett története újabb tévéjáték témája lehetne.) Őze Katit Hűvösvölgyi Ildikó játszotta igen megragadóan, a kamaszlány tüskésségén is átsütő ifjúi bájának jó felmutatásával. A szex-eposztás érdekessége, hogy az idős szerelmes partnert nem valami amorozó külsejű színésszel, hanem Horváth Sándorral játszatta- a rendező, mintegy ezzel is aláhúzva, hogy Katinak nemcsak férfira, s nem elsősorban férfira, hanem atyai megértésre van inkább szüksége. i • N Benedek Miklós A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat miskolci és vidéki munkahelyeire dolgozókat vesz fel az alábbi szakmákban: — vízvezeték-szerelő — gázszerelő — központifűtés-szerelő — villanyszerelő — hőszigetelő Jelentkezni lehet reggel fi—10 óra között a vállalat szerelőipari főépítésvezetőségén. (Miskolc, I., Szekerész u. 5.) Továbbá felvesz: — ács — kőműves — lakatos (vasszerkezeli) — hegesztő — épületasztalos — festő-mázoló — bádogos — tetőfedő-szigetelő — gépkocsivezető (gyakorlott) — üvegező valamint a fenti szakmákban jártas betanított és segédmunkásokat. kubikosokat, kiszolgáló segédmunkásokat. Bérezés: teljesítménybér. A vállalat üzemi étkezést és vidéki dolgozók részére szállást biztosít. Jelentkezni lehet a vállalat munkaerő-gazdálkodásán. (Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 1.1 Ma szökőnap van Február 24-e, kedd szökőnap. Az általában négy évenként ismétlődő szökőév egy- gyel több napja abból adódik, hogy a csillagászati évszakok változásán alapuló napév nem pontosan 365, hanem megközelítően 365 és egynegyed nap. Az így megmaradó a naptárban fel nem tüntetett, órák összeadva négy évenként — kis eltéréssel — 24 órára kerekednek, ez a szökőév 366. napja. A szökőnap a logikát felborítva nem február 29-e, hanem február 24. Ennek oka, hogy a régi rómaiak félve az istenek haragjától „eldugták” a többlet napot, s február 23- a után 23-a másnapját számolták, a hónap látszólag így megmaradt 28 naposnak. Ennek nyomai a mai naptár készítésénél is megmutatkoznak. Amíg más ériekben a Mátyások február 24- én ünneplik névnapjukat, addig most és más szökőévekben 24-e szökőnap, s 25- e Mátyásé. újszerű élmény. tv készüléken 18® Az építőipar korszerű, új módszere a könnyűszerkezeti építés-szérelés. ÉPÜLETSZERELÉSRE BETANÍTUNK elsősorban fiatal (16 éven felüli szakma nélküli) dolgozókat — leányokat is. A komplex könnyűszerkezeti szerelési TANFOLYAM 3 hónapos időtartamú (ez idő. re 10 Ft-os órabért fizetünk) elméleti és gyakorlati részből áll. Elvégzéséről bizonyítványt adunk és képesítésének megfelelő szakmát biztosítunk Budapesten és vidéken — kellő szakmai gyakorlat után — külföldön is. A TANFOLYAM március 22-én kezdődik. Munkásszállást, üzemi étkezést,, , munkaruhát és hazautazást adunk, illetve térítünk. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban, a létszámkeret betöltéséig a Fémmunkás Vállalat Építési-Szerelési Üzem Budapest, XIII.. Teve u. 12—16. (Az Árpád-híd közelében). Telefon: 407-706 Egy kiadvány ürügyén Qi A szülőkkel M 'árc szak zosen gadc hasz az.or Óén! MI TAGADÁS, napjainkban ugyancsak megszaporodtak a különböző pedagógiai, módszertani kiadványok, olykor, bizony időzavarba kerül, aki napra készen szeretné ismerni azokat. Ezek a tudományos igénnyel készült dolgozatok, kötetek azonban elsősorban magukhoz a pedagógusokhoz szólnak. Legalább is viszonylag ritkán kerül kezünkbe olyan pedagógiai kiadvány, amely a szülőkhöz szól. Talán ezért is keltette fel érdeklődésünket szinte azonnal a Kazincbarcikai városi Tanács Végrehajtó Bizottsággá művelődésügyi osztályának kis füzete, mely már címében is jelzi irányultságát, nevezetesen, hogy a szülőkkel közösen végzett oktatónevelő munka eredményességét kívánja segíteni. Pontosabban szólva orientálni, irányítani szeretné a szülőket abban, hogy megértve, s nem utolsósorban megismerve az óvoda, az iskola, az úttörőcsapat feladatait és célkitűzéseit, hozzáigazítsák azokhoz magát a családi nevelést. Nem új törekvés ez, hiszen a család /és az iskola, a család és az óvoda együttműködésének szükségességéről sok szó esik akár a tanévnyitókon, akár a szülői értekezleteken, akár a tanévzárókon. Sokat hangoztatott igazság — s az utóbbi időben társadalmi felismerés is —, hogy az iskola magára hagyatva korántsem végezheti eredményesen az oktató-nevelő munkát. Különösen a nevelés igényli az egy nyelven beszélést, de a gyermekek tanulmányi eredményeinek javításában is sokat segíthetnek a szülők, ha megfelelően foglalkoznak gyermekeikkel, ha céltudatosan készítik fel őket az iskolai életre, ha a pályaválasztásban okosan ix'ányítják őket. A szülő persze nem pedagógus, pusztán a szülői mivolt nem garantálja, hogy megfelelő felkészültsége van az anyukának, vagy az apukának a gyermeknevelésre. Ám már jócskán túlhaladott az a vélemény, hogy „azért adom a gyerekemet az iskolába, hogy foglalkozzanak vele, ott úgyis sokkal több időt tölt el, mint odahaza, olyanná válik, amilyenné formálják”. Túlhaladott, mert tudományosan is igazolt tény, hogy a gyermeket az iskolai közösségben ért hatásokon kívül egy sor más hatás, benyomás is éri, s nem egyszer éppen a családi nevelési elvek, módszerek ellentétessége, a követelmények másmi lyensége vezethet konfliktushoz. Az eredményes iskolai oktatónevelő munka .alapvető feltétele tehxxt, hogy legalább az iskola és a család egy nyelven beszéljen, azonos nevelési elveket valljon, s megközelítőleg azonos igényeket támasszon a gyerekkel szemben. Persze ennek az „egy nyelvnek” a kialakítása korántsem megy köny- nyen. Részint, mert mindenről nem lehet szó a szülői értekezleteken, s részint mert a szülői értekezleteken való részvétel sem mindig biztosított. Nem állítjuk, hogy ez a kiadvány, amelyet a kazincbarcikaiak megjelentettek, mindenre jó gyógymód. De azt igenis mondjuk, hogy ez a kiadvány, amelyet a közös szülői értekezleteken valamennyi szülőnek átadnak, sokat segíthet az iskola és a szülők kapcsolatának tudatosabb« válásában, egymás megértésében. zuk talrr vezz 'ott kel) s2i n D a i ion hat at Jn, ssn 1 1 ‘Zt is, )ÓS; hal, kér hrxi tab ift '•u is ha. stb fii ba, tat a tül h-, 'at 1-a Ca |v.i ! ks: j Hl; SZERÉNYEN fogalmaztá meg kiadványuk célját barcikaiak. Az előszóban síi szerint ez áll: „ E kiadvány nyal szeretnénk még tóvá mélyíteni a szülők és az ií kólák meglevő jó kapcsol;)' tát. Ismertetjük az intézményeinkben folyó nevelő-ok tató munka fő vonásait, tá- jékoztatást nyújtunk a leg' fontosabb óvodai és iskolai íür tudnivalókról, néhány gyakorlati tanácsot adunk a ta- nulók otthoni szellemi, testi és egészségügyi neveléséhez végül ismertetjük a nyolca- dik osztályt végzettek váró' sunkban levő pályaválasztá- si lehetőségeit. Mindezeken túl arról is olvashatunk hogy a felnőttek hol, milyen iskolatípusokban és formákban tanulhatnak tovább, képezhetik magukat.” E vázlatosan felsorolt témákról a város ismert és elismert pedagógusai, Kazincbarcika művelődési életének vezetői készítettek igen tartalmas, a mindennapi gya. korlatban valóban nagyon jól hasznosítható kis tanulmányokat. Anélkül, hogy í kiemelés valamiféle rangsort jelentene, néhány témára különösen szeretnénk felhívni mindazok figyelmét, akik nek e füzetecske a kezébe kerül. A családi és iskolai nevelés összhangjának szükségességéről nem véletlenül esik szó mindjárt a kiadvány első tanulmányában. Olyan alapkérdés ez, mely végül is megszabja a gyermek egészséges és eredményes fejlődésének lehetőségét. Szerencsésnek tártjuk, hogy e kötetben is szó van az általános iskola megváltozott követelményeiről, nemcsak a közelmúlt változásairól,' hanem az évtized végén bevezetésre kerülő új tántervek szükségességéről. .Tó, hogy í-észletesen foglalkoznak az iskolára vaió előkészítéssel, s hogy ebben a kis tanulmányban igen konkrét és részletes gyakorlati tanácsokat is adnak. De mindenek felett örültünk annak, hogy a beszédjavítás lehetőségeivel is foglalkoznak, mert tapasztalataink szerint talán épp erre nem fordítanak megfelelő figyelmet a szülők, jóllehet a beszédhiba, mely a kisgyereknél „édes”, az iskolásnál már problémát okoz a tanulmányi előremenetben. S végezetül említsük meg, hogy az ú ttörőmozgalom j ubi 1 euma kapcsán arról is szó van a kötetben, hogy a szülők a mozgalom célkitűzéseit miképpen segíthetik. A város különböző oklatási intézményeinek bemutatása, a lehetőségek felsorakoztatása pedig bizonyára nagy segítséget nvújt majd részint a pályaválasztás előtt álló gyerekeknek, részint azok szüleinek. KAZINCBARCIKA mindig is elöl járt, amikor az oktatás-nevelés korszerűsítéséről volt szó. Rendkívül lelkes és jól felkészült pedagógusgárdájának munkáját országosan is elismerik. Nos. ez a kis kiadvány újabb bizonyíték a város pedagógusainak elhivatottsága mellett. A szülők kezébe adott füzét igen komoly munka eredménye, és célja az oktató-nevelő munka eredményesebbé tétele. Reméljük, nemcsak formailag — azzal, hogy kéz- bekppják — jut el a szülőkhöz, hanem a benne foglaltak is visszhangra találnak, hiszen a gyermek érdekében fogalmazták meg mondandójukat. Csutorás Annamana
