Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

1976. február 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 P aÄ» 3I­isa lé" 10' io­ciK tó­a'& lé­cor lia 5£­ík­.61, ál­on sc­3 .a n ló- ell sát íö- cö- srC iö' ; a ;c­>en je­clí /á­;at< ági 2S' ll<' 511' a fó' be' in' ve' ) lil vei bi‘ 01’' ág' ta' te' FW zo' 9 ide ,iu' ;ie' ad ga' a le U*' ;ol' neí ■s«' öle t É) lei* ál1'-ta] aU T A megyei pártbizottság napirendjén A IV. ötéves terv eredményei (I.) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Borsod megyei Bi­zottsága —, mint már azt hírül adtuk — legutóbbi, ja­nuári kibővített ülésén meg­tárgyalta. a IV. ötéves terv végrehajtásának megyei ta­pasztalatait, valamint a Köz­ponti Bizottság 1975. novem­ber 26-i határozata alapján a megye V. ötéves tervének célkitűzéseit és ennek vég­rehajtásával kapcsolatos fel - adattervét. A kibővített ülés résztvevői ugyancsak megvi­tatták az 1976. évi gazdasági munkát; segítő politikai fel­adatokra tett javaslatot. Az írásbeli előterjesztés­hez és ár. Havasi ■Bélának, a megyei pártbizottság titká­rának szóbeli kiegészítőjéhez tizenöten szóltak hozzá. Az azóta eltelt időszakban, a já­rási, városi és nagyüzemi pártbizottságok is megtár­gyalták c fontos feladatter­vet, sajátos, helyi területi helyzetük és tennivalóik fi­gyelembe vételével. A párt­bizottsági ülések nyomán megyeszerte széles körű vita bontakozott ki gaz­daságpolitikánk helyzetéről, az előttünk álló megnöveke­dett feladatokról és a felada­tok eredményes megoldásá­nak módozatairól. Ezzel az írással kezdődő többrészes sorozatunkban kivonatosan közreadjuk a megyei pártbi­zottsági ülés előterjesztésé­nek és határozatának fonto­sabb megállapításait. Reális számvetés A megyei pártbizottság át­tekintette Borsod IV. ötéves tervének végrehajtását és összegezte az eredményeket. Bár az egyes adatok még, nem teljesen pontosak, mégis . tükörképet adnak a megye ötéves fejlődéséről, eredmé­nyekről, gondokról egyaránt. A IV. ötéves terv eredmé­nyeinek áttekintésére és ér­tékelésére szükség volt, mert ezek reális számbavétele ké­pezi azt a kiinduló alapot, amelyre természetszerűleg az V. ötéves tervet és 1976. évi feladatainkat építjük. Egyértelmű megállapítást nyert, hogy a magunk mö­gött hagyott öt év gazdag, termékeny korszak volt. Eb­ben az időszakban Borsod eddigi leggazdagabb, legered­ményesebb ötéves tervéi va­lósította meg. Megyénk a IV. ötéves tervben tovább fejlő­dött. erősödött, „izmosodott”. Mindez kiváló alapokat és kedvező feltételeket teremt az v. ötéves terv megalapo­zásához és megvalósításá­hoz. Ismeretes, , hogy a IV. ötéves tervben pártunk cs kormányunk hármas fel­adatot tűzött a gazdasági épí­tőm unka elé: a dinamikus gazdasági növekedést, a gaz­dasági hatékonyság javítását, és, a gazdasági egyensúly megszilárdítását. Megyénkre e hármas követelménnyel kapcsolatban az a feladat há­rult, hogy népgazdasági sú­lyának, gazdasági potenciális helyzetének megfelelően já­ruljon hozzá az országos cé­lok és feladatok maradékta­lan teljesítéséhez. Az elmúlt öt év alatt me­gyénk dolgozói a gazdasági élet legfontosabb területein eleget tettek a legfőbb kö­vetelményeknek. Mégpedig ols'an körülmények közölt, amikor a világgazdasági hely­zet változásai miatt a kül­kereskedelmi cserearányrom­lás kedvezőtlenül hatott a népgazdaság egyensúlyi hely­zetére. Ennek ellenére is olyan mértékben és ütemben fej­lődtek hazánkban a terme­lőerők, ebben a tervidőszak­ban, amely világviszonylat­ban is kiállja az összehason­lítás pr.óbáját. Ez megyénkre különösképpen vonatkozik. 52 milliárd forintos beruházás Az elmúlt ÖL év alatt pél­dául Borsodban olyan ipari bázist teremtettünk, amihez hasonló még ilyen rövid idő alatt nem született. A me­gyében 52 milliárd forint ér­tékű beruházás valósult meg; ez az összeg az országos be­ruházási program közel liz százalékát teszi ki. Üj gyá­rak, üzemek, épültei;, a régi­ek korszerűsödtek, termelé­kenyebbekké váltak. Ezer és ezer új munkahely, kereseti forrás és lehetőség teremtő­dött. A IV. ötéves tervre, az ipari cs termelő beruházá­sokra, az intenzív fejlesztés, a korszerűsítés, a nagyará­nyú kapacitásbővítés volt a ■jellemző megyénkben. Ennek következtében a termelés nö­vekedését legnagyobb rész­ben a termelékenység emel­kedése biztosította. Az ipari termelés növekedése több mint 70., százalékban, — a mezőgazdaságé szinté teljés egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Előbbre jutottunk a terme­lési szerkezet és gyártmány- összetétel korszerűsítésében is. A vállalati nyereség min­den ágazatban — legnagyobb mértékben azonban a kohá­szatban és a vegyiparban — növekedett. Az elmúlt tervciklusban or­szágosan, sőt nemzetközi mércével mérve ás jelentős, kiemelt, nagykapacitású be­ruházások építései kezdődtek el és valósultak meg me­gyénkben. Kiemelkedő jelen­tőségű például a szocialista nemzetközi munkamegosztás­ba való hatékonyabb bekap­csolódás és újszerű termelési együttműködés, kooperáció. Ezek közé tartozik többek között a „petrolkémiai prog­ram”, amelynek keretében rekordidő alatt megépült és teljes kapacitással üzembe lépett az olefinmű I. üteme. Ugyancsak e program kere­tén belül épül a Tiszai Kő­olaj finomító Lenin városban és az Olefinmű II. üzem Ka­zincbarcikán. Ezen belül még több, országos jelentőségű ipari létesítmény építése fe­jeződött be, amelyek azóta a termelés; a közellátás szolgá­latában állnak. Ezek közé tar­tozik többek között, a Lenin Kohászati Müvek nemesacél finomhengerműve,' az Ózdi Kohászati Üzemek folyamatos acélöntőmüve, valamint a rúd- és dróthengermű meg­építése és rekonstrukciója. Ugyancsak ide sorolhatjuk a Borsodi Sör- és Malátagyár, a Hejőcsabai Cementgyár és ta Miskolci Húskombinát üzembe helyezését is. Ezen­kívül több gyáron és üzemen hajtottak végre korszerűsí­tést: a Sajószentpéteri Üveg­gyáron, a Szerencsi Csokolá- d égy ár on, a tói üzemen, a ke­nyérgyáron stb. Az országos átlag felett... A mezőgazdaság is nagy­arányú fejlődésen ment ke­resztül. A szocialista mező­gazdaságunk fejlődésében az elmúlt öt év az eddigi leg­kiemelkedőbb idöszák volt. A termelés növekedésének üteme több fontos területen meghaladta az országos ál­lagot. Különösen a növény- termesztés eredményei ked­vezőek. Elterjedtek a korsze­rű termelési rendszerek, fo­kozódott a Szakosodás. A cu­korrépa és zöldségfélék ve-’ tésterülete és hozama azon­ban nem emelkedett a kívánt mértékben. Bár a zöldség-és gyümölcscllálás jobbá, egyen­letesebbé, kiegyensúlyozot­tabbá vált. a szomszédos megyékből még mindig sok zöldségárut kell behozni, hogy az ellátás egész éven át zavartalan legyen. A húsprogram végrehajtá­sa tervszerű volt, de az ál­lattenyésztés fejlesztése még igen sok feladatot és gondot jelent, mert az eredmények korántsem kielégítőek. Sőt az utóbbi években egyes ágaza­tokban visszaesést tapasztal­hattunk. A mezőgazdasági üzemek többsége az állatte­nyésztés fejlesztésére nein fordít kellő figyelmet. A mezőgazdaság is sok, új korszerű üzemmel gazdago­dott. Megépült a MEZÖPA- NEL, a Bodrogközi Állami Gazdaság hűtőtárolója, a Me­zőségi Sertéstenyésztő Kombi­nát stb. A mezőgazdaságban egyre inkább tért hódítanak az iparszerű termelési rendsze­rek, amelyek különösen a kenyérgabona és kukorica terméshozamainak emelkedé­sében éreztetik kedvező ha­tásukat. Megyénk ebben a tervidőszakban vált először kenyérgabonából és abrak- takarmányból önellátóvá, sőt bizonyos időszakokban már exportra is termelt. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a keres­kedelem a növekvő igénye­ket javuló színvonalon elé­gítette ki. A lakosság jobb ellátása érdekében . 221) új kiskereskedelmi egység épült aSneg,vében. A bolti alapte­rület 57 ezer négyzetméter­rel bővült. Ezzel arányosan 59 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi áruforgalom. Korszerűsödött a közlekedési hálózat is. A tömegközleke­dés elsősorban Miskolcon ja­vult. A lakossági szolgálta­tásokban a vártnál és terve­zettnél kisebb volt a fejlő­dés. Ezen a területen hatá­rozottabb előrelépésre van szükség. Mirth Lajos (Folytatjuk) Vasúti teiinivaSók Nyugodt körülmények kö­zött — hosszú idő óta elő­ször — torlódás, kapkodás nélkül fejezte be az évet ta­valy a MÁV. amely jóval túlteljesítette a IV. ötéves tervbén előírt áruszállítási feladatait is. A vasút idei legfontosabb tennivalója a népgazdasági szállítások zavartalan, gyors és biztonságos lebonyolítása, a meglevő gépek és beren­dezések jobb. célszerűbb ki­használásával. korszerű mun­kaerő-gazdálkodással. Ebben az évben a közúti közlekedés fejlődése nyomán 1—2 százalékkal tovább csökken a vasút személy­szállítási teljesítménye. 238 millió utassal — ezen belül azonban a nemzetközi for­galom növekedésével szá­molnak. Az áruszállítási terv a ta­valyi 131 millió tonnás telje­sítményt alsó halárként szabta meg. felső határként összesen 134 millió tonna áru el fuvarozását írta elő. Ezen belül az export- és a tranzitforgalom 5—(5 száza­lékkal, az import körülbelül | -1 százalékkal emelkedik. Az idén valamivel több mint 7 milliárd forintot for­dítanak a vasút fejlesztésé­re. 3,3 milliúrdot költenek hálózatfejlesztésre. elsősor­ban a pályák korszerűsíté­sére, mintegy 320 kilométer vasútvonal átépítésére. A be­ruházási program fontos célja a vasúti közlekedés biztonságának növelése. A munkafegyelem érdekében ORSZÁGOS GOND, mi­előbbi megoldásra váró 'fel­adat a munkafegyelem laza­ságainak felszámolása. Énei­kül aligha valósíthatók meg az idei év, s az ötödik ötéves terv célkitűzései. Az elmúlt évek során elterjedt az az eléggé el nem ítélhető szem­lélet: nem kell olyan szigo­rúan venni a munkaidőt. A nyolc órából az „élelmesebb- jének” sok mindenre futot­ta. El lehetett intézni a be­vásárlási. az ügyes-bajos dol­gokat. söl bőven tellett az időből fodrászra, kávézásra, s egy „kis"’ baráti csevegés­re is. Ez a felfogás különösen a hivatali dolgozók egy ré­szét jellemezte. De a mun­kafegyelmi vétségek alól nem maradtak mentesek a terme­lőüzemek sem. A gyárkapuk előtt sokszor már félórával a munkaidő letelte előtt tö­megek »csorogtak, várva a „megváltó” gyári dudaszóra. Nem számított ritka lát­ványnak ez a Lenin Kohá­szati Müvek kapuinál sem. Egy idő óta azonban keresve se találni nemhogy tömeget, de még- kisebb csoportosulá­sokat sem a gyárkapuknál, félórával, vagy akár negyed­órával a munkaidő vége előtt. Hogyan sikerült ezt elérni, milyen intézkedéseket teltek a munkafegyelem megszilár­dítása érdekében? Erről be­szélgetünk Koszit Lajossal, az LKM személyzeti és szo­ciális igazgatójával. — A munkaíegyelmi laza­ságukról évek óta beszélünk a különböző fórumokon — mondja az igazgató. — Ke­restük, s végül fel is tártuk az okokat. Akadnak azonban olyan vezetők is, akik azt vallják: a munkafegyelem megszilárdítására nem lehet semmilyen hatásos intézke­dést tenni, hiszen kevés az ember, s sokan odébbállná- nak egv kis szigor hatására. A fegyelmezetlenségért szól­ni kell, még akkor is, ha le­számol a dolgozó. Az ilyen ember munkájára úgy sem lehet tartósan számítani. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy — a többség —, akik eddig is be­csülettel dolgoztak, nem hagyják ott a munkahelyü­ket. Őket. nem „sújtják” az intézkedések, hiszen tovább­ra is csak azt kell tenniük, amii eddig. — Az LKM munkafegyel­mi helyzetéi megvizsgálva meg kell különböztetnünk az úgynevezett látszat problé­mát a tényleges gondtol — vallja Koszli Lajos. — Az. a tény ugyanis, hogy az em­berek egy csoportja már két óra előtt néhány perccel a kapuban várja a dudaszót, még nem jelenti a munkafe­gyelem lazaságát. Egy folya­matosan termelő üzemben ugyanis az emberek nem egyszerre váltják egymást. A probléma tehát nem azokon a területeken van, ahol az emberek normában dolgoz­nak. Az utóbbi időkben saj­nos nem a normázott mun­katerületek száma, hanem az órabéres munkakörök száma növekedett. Így. a követel­mény oldalái'ól mi magunk vittünk be egy bizonyos la­zítást a. munkafegyelembe. A >11) N K A EEG VELEM megszilárdításában nem lehet •tartós eredményt elérni, csak a nevelő munkával. S önma­gukban a legjobb intézkedé­sek is csupán papíron ma­radnak. Eredményeket fel­mutatni, szemléleteket meg­változtatni csak a kettő ösz- szehangolásával lehet. — A nevelő munkában nagy feladata van a pártnak, a KISZ-nek, s a szakszer­vezetnek. Munkájuk haté­konyságát konkrét intézke­dések segítik. Igyekeztünk fokozni az ellenőrzést. A gyár rendészeti osztályának mint­egy tíztagú csoportja végez rendszeresen szúrópróbasze­rű ellenőrzéseket. Figyelik, hogy kik hagyják el koráb­ban a munkahelyüket. A vé­tők nevét felírják, s megkül­dik az illetékes vezetőknek. Az ellenőrzés megszigorítá­sának eredmény ességét, bi­zonyítja, hogy míg eleinte ötven ember neve is felke­rült naponta a jegyzékre, ma már nyolcnál nem akad több. — Korábban jó néhányszor előfordult, hogy az éjszakai műszakot, egy-kél ember al­vással töltötté. Már régóla kialakult dolog, hogy a ve­zetők heti váltással inspek- ciós szolgálatot látnak el. Ez ideig a készenléti ügyeletet a lakásukon tartották. Most az ügyeletes héten személyes ellenőrzést is kell tartaniuk a gyárban, ami hetente ^gy alkalommal éjszaka is köte­lező. Eleinte jó néhány alvó embert találtak a gyárban — a nem normában dolgozók közül. Ma már ritkán fordul elő ilyen eset. — Nem az a célunk, hogy az emberék zsebéből forin­tokat vegyünk ki. A vétő elő­ször figyelmeztetést kap, írás­beli megrovásban részesül. A sorozatosan későkkel, mu­lasztókkal már másképpen járnak el. Utólagos igazolás — az új intézkedés értelmé­ben — nem fogadható el. Aki egy napot hiányzik igazolat­lanul, az 30 százalék nyere­ségelvonásban részesül, a két napot mulasztók nyereségé­nek már 60 százalékát von­ják el, aki pedig három na­pot, vagy annál többet hi­ányzik igazolatlanul, teljes egészében elesik a nyereség­től. Ez egy 30 éves törzsgár- datagnál nem kevesebb, mint 3800 forint veszteséget jelent. S az igazolatlan kimaradók­tól a törzsgárdajutalmát is teljes egészében megvonják. AKI TEHÁT megsérti a munkafegyelmet, annak vál­lalnia kell a következménye­ket is. A tét nem kiesi — sem a népgazdaság, sem az egyén számára. Gyors számí­tások szerint; ha például az LKM mintegy 18 500 dolgo­zója közül „csak” kétszázan 2 órával kevesebbet dolgoz­nak egy műszak alatt, az nem kevesebb, mint 400 munkaóra, azaz 50 műszak — kiesését jelenti. Ez pedig már "nem kevés, ezért nem meg­engedhető. Déváid Hedvig 8 Sajóvölgye Tsz „pénzes” növényei Méreteiben kis gazdaság a sajópüspöki Sajóvölgye Tsz, de eredményeit tekintve sok mindenben a legjobb példát mutató mezőgazdasági üze­meink egyike, összes szán­tóterülete, még a • Sokáig veszteséges ózdiakkal tör­tént egyesülés után sem több, mint 956 hektár, de halmozott termelési értéke az elmúlt évben már meg­közelítette a 21 millió fo­rintot. Tagságának szorgal­mát, a vezetés hozzáértését mi: sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ez a kis gaz­daság már három ízben nyerte el a „Kiváló Szövet­kezet" címet. A Sajóvölgye Tsz immár huszonötödik zárszámadási közgyűlése nemcsak az ered­ményekben ismét gazdag 1975-ös esztendő, hanem egy egész sikeres tervciklus zá­róakkordja volt. És Bibár- szki Pál tsz-elnök zárszám­adási beszámolója, a közgyű­lés hangulata, reális értéke­lése azt is bizonyította, hogy az ötödik ötéves tervben még nagyobb eredmények el­érésére képes ez a gazdaság. További fejlődésük egyik biztosítéka az a hozzáértés, szaktudás, amire már eddig is szert tettek ..szent" növé­nyeik termesztésében. Tréfá­san eredetileg csak a bur­gonyát nevezték így-a Bor­sodi Burgonyatermesztő Tár­sulás gesztor-gazdaságában, de ma már a zöldségfélék, a sörárpa, a búza, s előbb- utóbb a kukorica termeszté­se is hasonló „rangra” emel­kedik. Főnövényük, a burgonya adta 1975-ben az összes ár­bevétel 40 százalékát. Hek­táronként 77 ezer forint be­vételt biztosított a 322 má­zsás átlagtermés. Magasan a legjobb megyei eredmény. De az elmúlt öl év átlagá­ban is rekordot értek el a hektáronkénti' 264 mázsás hozammal. Az elkövetkező tervciklus célkitűzése: a hektáronkénti 300 mázsa fe­lett maradni! Zöldségfélékből — itt ezen a zöldségtermesztés számára nem éppen a legideálisabb vidéken — az elmúlt öt év­ben. évente átlagosan 90 va­gonnal adlak a megye ipar­vidékeinek jobb ellátásához. Abban az, évben, amikor sem jég. sem árvíz nem pusztí­totta zöldségkertészetüket. 51 hektárról 130 vagon zöldsé­get. értékesítettek. A mércét most itt is sokkal magasabb­ra állították: 1976-tól évente átlagosan 125 vagon zöldség­félét adnak megyénk ellátá­sához. Búzából öt év átlagában 38.1 mázsa volt a hektáron­kénti átlagtermésük. 32,8 és 45.1 mázsa közötti volt a „szóródás”. Az ötödik ötéves tervben egyik legfontosabb feladatának tekinti a tsz. hogy fajtaváltással, még na­gyobb odafigyeléssel bizto­sítsák kenyérgabonából az 50 mázsás hektáronkénti átlag­termést. A tavaszárpa-termesztés- ben is figyelemre méltóak a sajópüspöki kezdeményezé­sek. kísérletek. Az eléri hek­táronkénti 40.8 mázsás ho­zam nem rekord, de több éves kísérleteikkel ..megta­lálták” a legjobb sörárpa- fajtákat. Sajnos nem a ha­zai, hanem az NDK-ban és Csehszlovákiában termesz­tett árpák ezek. Éppen ezért országos feladat, hogy a ba­ráti országokból eljussanak a mi mezőgazdasági üze­meinkbe is a mennyiségben és minőségben egyaránt ki­váló sörárpát adó vetőmag­fajták. A sajópüspökiek kü­lön érdeme, hogy a put not' i és a laktaharkányi tsz-l % végzett fajta-összehasonlító kísérletekkel is „ellet őriztet­ték” a saját területükön el­ért árpatermesztési eredmé­nyeket. A Sajóvölgye Tsz. gazdag zárszámadásán szó volt még egy előbbre vivő tervről is: o: allattenyészjés fejleszté­séről, amit sürgős teendő­ként kezelnek. Ózdon terve­zik kialakítani az ezer- anyás juhászától. (1>. s.) Ini lÉiági és pziftoÉa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom