Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. február 21., szombat FiSmSevél Történelem pszichológiában elbeszélve, meg egy mai kép AMIKOR 1932. július 29- én Horthy legismertebb vér- bírája, Töreky Géza kihirdette a statáriális bíróság ítéletét, amely szerint Sallai Imre elsőrendű vádlottat és Fürst Sándor másodrendű vádlottat bűnösnek mondják ki az állami rend felforgatására irányuló bűncselekményben és ezért mindkettőjüket halálra ítélik, Sallai. nak már csak két órája volt a siralomházban, hogy visz- szapillantson életére, számot vessen azzal, mit. hol. hogyan végzett, miben hibázott, miben hibáztak elvtársai, hol követett el hibát a mozgalom, mit nem csináltak jól a kommunisták, s mit kell tennie még neki rövid hátralevő kis idejében. Egy kommunista mártír számvetésében egy nagyobb számvetés tükröződik. Hernádi Gyula regénye, a Vörös rekviem most filmváltozatban pereg előttünk, az első önálló játékfilmjével jelentkező Grunwalsky Ferenc rendezésében, Ragályi Elemér kitűnő fényképezésével. Borzongató tárgyalótermet kalandoz be a kamera. Pillanatra meg-megpihen a fegyőrök rezzenéstelen szoborarcán, a súlyos bilincsektől tehetetlenné tett kezeken, a fiatal vádlottak . arcán. Rendkívül aprólékos precizitással láttatja mindezt. A látvány belénk vésődik. S már látjuk a karvaly orrú bírót, halljuk a halálos ítéletet. Az indokolás számunkra ez alkalommal érdektelen. Mit tudjuk, mit tett Sallai Imre, s az a moziló togató, aki esetleg nem ismeri, mert akadhat ilyen is. a filmből tudhatja meg Sallai Imre, Fürst Sándor és mások példás életútját, a bitóig vezető utat. És ez az életút, a történetben elhangzó beszélgetések sora jó alkalom Hernádinak arra, hogy a forradalmi erőszak szükségességéről vallott és több írásában és filmjében megfogalmazott nézeteit kifejtse. Szükséges-e a forradalom adott időszakában az erőszak, akár a terror is? Lehetünk-e a forradalomban engedékenyek, ilyen, vagy olyan okból megalkuvók? A filmtörténet, Sallai tragédiája egyértelműen válaszol e kérdésekre: a Tanácsköztársaság idején fellázadt ludovikás tiszteknek a tanácskormány megkegyelmez, pedig azok a — Sallai megfogalmazásával — profi ellenforradalmárok is tudták, hogy ők akkor vesztettek; természetesnek tartották magukkal szemben a halálos megtorlást; az engedékenység végzetes volt, hiszen külső segítséggel ezek a tisztecskék ásták meg a Tanácsköztársaság sírját. Nem tanulság nélkül való az a rövid beszélgetés, amit Sal- laival a siralomházban folytat az egyik egykori tiszt. S természetesen nem tanulság nélkül való Sallai és Korvin Ottó több vitája, a Tanács- köztársaság napjaiban és bukásakor, az uralom, a proletárdiktatúra napi gyakorlatának elemzése. A rövid két siralomházi órában sűrűsödik össze minden Sallai körül. A több idősíkban játszódó filmben felelevenednek az 1919-es nanok és a számvetésben előttünk áll a gyermek Sállá is, akinek zsengekori élményei szinte törvényszerűen vezették él a felnövekvő embert a kommunistákhoz, a Tanácsköztársaság szolgálatához, majd az illegális pártmunkához, s nevelték olyan erős lelkű emberré, akinek élete utolsó perceiben is arra van gondja, hogy kiszámítsa, hány másodperc és lépés áll rendelkezésére az ügyész utolsó szavától a halált jelentő gerendáig, mit kiálthat világgá, miként éltetheti utolsó szavaival a pártot. Történelem pszichológiában elbeszélve, — mondta a Vörös rekviemről a pécsi játékfilmszemle nagy vitáján egyik kiemelkedő magyar kritikus, vezető ideológus. Valóban, az elsőfilmes Grunwalsky Ferenc munkája szép, érdekes, tartalmas, minden epigonizmustól mentes. A forradalmár és ellenforradalmár erők ütközésében azt mutatja meg, hogy megszállottak álltak egi/más- sal szemben. Nem becsüli le az ellenséget e film, nem igyekszik külsőséges jegyekkel ellenük hangolni a nézőt, hanem az eszme tiszta- , ságával állítja a ma nézőjét is a forradalom mellé, meggyőzi a széksorokban ülőket Sallai és a benne megtestesült forradalmijáé igazáról. Talán csak a film végén visszatérő gyermekalak eoi- lógusa hat „ráadásnak”, bár minden szava igaz, de az összefoglalás, a tanulság újra elmagyarázása e film után nem okvetlenül szükséges. GRUNWAUSKY első filmje mesterien komponált, jó atmoszférateremtö erővel taíí£i VASKAPUK ÉS KERITESBETETEK REKLÁMÁRON beszerezhetők a TÜZÉP Vállalat telepein! LEPKE kétszárnyas nagykapu LEPKE kiskapu LEPKE I. kerítésbetét láb nélkül LEPKE I/A kerítésbetét lábbal KUNSÁGI kétszárnyas nagykapu KUNSÁGI kiskapu KUNSÁGI kerítésbetét lábbal 1180 Ft 474 Ft 226 Ft 292 Ft 1310 Ft 500 Ft 310 Ft ESZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZEP VÄLLLALAT núskodó, rendkívül jó sodró, mindvégig izgalmas, egyben erős figyelmet is követelő dráma. Külön értéke a filmnek Ragályi legtöbb képsora. A szereplők közül feltétlenül kiemelést érdemel Sallai alakítója, Adorai Péter főiskolai hallgató játéka, a gyermek Sallait formáló kisfiú, hontay Miklós, s a Fürst Sándor néma szerepében is megragadó Szacsvay László. A nehézveretű mondandó kitűnő filmdrámában lehet most százezreké. De l<;öny- nyed időtöltés szándékával nem szabad beülni hozzá a moziba. Annál inkább a művészi érték, a tartalmas mondanivaló igényével! BECSÜLETTEL végigültem a dermesztőén hideg Hevesy Iván Filmklubban az Egyszerű történet című, Elek Judit rendezte film teljes száz percét, s nem tudtam neheztelni azokra, akik vetítés közben elmentek. Nem. csak a hideg miatt tették. Talán sokan emlékeznek még Elek Judit korábbi egész műsort betöltő dokumentumfilmjére, amely Istenmezején 1972—73-ban címmel a kis Mátra-alji fa_ lu néhány lakójának életét hozta nézőközeibe. A rendező több ével töltött újra együtt az istenmezejiekkel, tovább követte életútjukat, s most igen sajátos filmben mutatja be a korábbi film két lányszereplőjének sok zökkenővel nehezített útját. Elek Judit a kiválasztott Marika és Ilonka életét, sorsát félti, ez a filmből kisugárzik, de hogy a valóságos élet történéseit a szigorú dokumentumfilm helyett most el játszatja magukkal a szereplőkkel, felemás film születésének forrásá lett. Sokat veszített dokumentarista hitelértékéből, s nem lett játékfilm sem. A mai kis falu valóságos életéből merített drámák peregnek előttünk, mégsem tudunk azonosulni a hősökkel. Alighanem a mar említett felemás jelleg ennek egyik forrása. A másik a rossz hangminőség, a tűréshatáron túli elnyújtott- ság, egyes mozzanatok felesleges hosszúsága, s az ezekből adódó vontatottság. Fele terjedelemben örömmel fogadnánk vitatémának, de így, másfél óránál hosszabban, moziban — sajnos — nem vonzó. Kár érte. Sok alkotói fáradság van benne. Benedek Miklós Barczi Pál munkája Sorozatok — kollégistáknak ö Többféle előadássorozat! között is válogathatnak a diósgyőri 116-os önálló szakmunkásképző kollégium lakói. Ebben a tanéveim például már „túl vannak” ú harmadik komolyzenei előadáson. s a fiatalok különböző népek zenéjével ismerkedhetnek meg. A jövő hónapban a Szovjetuniót bemutató vetítettképes előadássorozat kezdődik meg a kol légiómban. A Balti-tenger melletti városokat ismerhe tik meg így a fiatalok. S bizonyos mértékig ide sorolhatjuk azt is, hogy a kollégium lakóit időről időre kiállításokra ’ is elkísérik a nevelők. A közelmúltban tekintették meg a Miskolci Képtárban a XX. századi magyar festészet kiállítását és a Munkácsy Mihály emlékkiállítást. A ter-j vek szerint legközelebb a Herman Olló Múzeumba vezet az útjuk, ahol az Ember és munka című állandó ki állítással ismerkednek majd meg. Irodalmi hétfők A miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Központ szervezésében irodalmi hétfőket tartanak március 1-től a he- jőcsabai üzemekben, az iskolában és a művelődési központban. A Miskolci Nemzeti Színház két művésze, Győrváry János és Dariday Róbert öt alkalommal tölti a hétfő délutánt Miskolc második kerületében. Délután a hejőcsabaiak két üzemében tartanak előbb egy-egy rövid műsort, majd az iskolák rendhagyó irodalomórája következik. Este pedig a Gárdonyiban mutatják be teljes műsorukat. Az első alkalommal mai magyar szerzők humoros alkotásaiból állítják össze műsorukat, amelyet majd a már ismert Karinlhy-összeállítás követ. A sorozat további előadásain József Attila, jVáczi Mihály műveiből hallhatnak majd az érdeklődök. A hétfői irodalmi műsorsorozat utolsó estjét pedig a felszabadulás évfordulója jegyében állítják ősszel MÁRCIUS 31-IG MINDEN MK 42 magnetofon MK 43 magnetofon GÉ OH lemezjátszó Mister Hit lemezj. Contessa asztali rádió Select asztali rádió 6980 Ft helyett 4890 Ft 4150 Ft helyett 2750 Ft 1950 Ft helyett 1300 Ft 1190 Ft helyett 850 Ft 1620 Ft helyett 1320 Ft 1850 Ft helyett 1500 Ft Csak a tanterem kevés... Kihasználnak minden talpalatnyi helyet Kaphatók az Iparcikk és az áíész szaküzlctciben, valamint a CENTRUM ÁRUHÁZAKBAN. Pattogott fyosóm Kék tornaruhába öltözött gyerekek pattintották egymásnak, így hát semmi kétség, tornaórába, s nem valami diákcsínybe „léptünk” bele! A leninvárosi, óvárosi 1-es számú általános iskolában — tornaterem nem lévén — télen bizony a folyosó kínál csak testedzési lehetőséget, így hát nem csoda, ha várják a tavaszt, a jó időt, amikor az udvaron kergethetik a labdát, hajladozhatnak az egy-kettő-három-négy ütemére. És hát sajnos, egyelőre nincs szó az iskola bővítéséről, A meglehetősen stagnáló gyereklétszám sem indokolja. A meglevő öt tantermet — van közte szükségterem is — talán mégiscsak sikerül majd bővíteni- ük, legalábbis ebben reménykedett Sallai Tibor, az iskola igazgatóhelyettese. Ha ugyanis az új óvoda építését befejezik, s a konyha is átkerül, felszabadul néhány helyiség. Ha az iskola megkapná, akkor végre szertárak is lennének. Mert most csak a felszerelések vannak meg. Igaz, szemléltető eszközök tekintetében akár vetekedhetnének is az újvárosi iskolákkal. Csakhogy a szemléltető eszközök legtöbbje szekrények polcain, fiókokban zsúfolódik. A tantermekben. S az óraközi szünetek vajmi kevés időt hagynak akár csak előkeresésükre is. Ez kétségkívül nehezíti a munkát. Más oldalról viszont k i tap in tha tóan, érezhetően törekednek az oktato-nevelő. munka eredményesebbé tételére, színvonalának javítására. Nemrégiben például a szűkös tantermi körülmények között is létrehoztak egy fizikai szaktantermet. A Helyközi Távbeszélő Igazgatóság 1-es számú leninvárosi üzemegységének szocialista brigádja nemcsak a szaktanterem kialakítása felett bábáskodott. hanem vállalta az iskola elektromos eszközeinek javítását is. De patrO' nálóik között tartják számon a TVK hőenergia-központja nak munkásait is, akik a fű tési rendszert ellenőrziK rendszeresen. Az igazgatóhelyettes azt mondta, hogy náluk iskolai szinten feladat a fizikai dói' gozók gyermekeinek a segí lése. Tanulóik 98 százalékú nak munkások a szülei. So kuknak még az általános is kólája sincs meg. Így hát igényli}:; is a tanulók, bog)' a tanterven felül, az órákon kívül is rendszeres segítsé get kapjanak. A napköziben i és a tanulószobán ezért rend' szeresen „beiktatnak” kor' repetálásokat. S ami igen' csak jó eredménynek szá' mit, a két napközis csoport' ba és a tanulószobára is szép számmal sikerült bevonni ci' gánytanulókat. Tizenkilenc alsós és nyolc felsős jár kő' zuluk naoközibe, míg a ta'| nulószobát ugyancsak nyol'í can veszik igénybe. A rend', szeresebb tanulás tanulmú'; nyi eredményeiken is észre' vehető, éevre többen eljut'! nak közülük a felső lagozat| osztályaiba is. Ebben a tan' évben például '31 felső tago' zatos cigánytanulójuk van! Néhány esztendővel ezelőtt még csak álmodni se nagyon merték volna. \r-ip,-7 a tantestületnek spí iyc!,c, rnunkáia van ben' ne. Az itt tanító 16 pedagó' gus többsége az újvárosból} jár ki nap mint nap. Vi'j szont jól megosztják egymá* között a munkát. S nemcsalt a naoköziben és a tanulószo'í bán foglalkoznak folyamato' san a gyerekekkel, hanem amikor a szükség úsv hozz# macával, tev azután nert1 ritka látvány az sem, hogíj egv-egv pedagógus kis gye' rekközösség közeDén ül aí iskolaénüiet folvosóiának vn' iamelyik zugában. Kevés 9 hely. kevés a tanterem 9 meglevő épület minden tál' Dolatnyi helvét kell okosaP kihasználniuk. <cs. a.)
