Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-20 / 43. szám

£5ZAI(-ívíAGYAuOIvSZÁG 4 1976. február 20., pónick Négy megye, egy igazgatóság Miskolc vonzáskörzetében, s azon kívül A MÁV Miskolci Igazga­tósága 1970-ben készí­tett egy üzemszocioló­giai felmérést. Az akkori sta­tisztikai adatok szerint tizen­ötezer dolgozójukból 108 írás- tudatlan volt, míg közel 5600-an nem fejezték be ál­talános iskolai tanulmányai­kat.. Az eltelt hat esztendő, ha nem is gyökeres, de je­lentős változást hozott. S eb­ben nem kis része van an­nak, hogy az 1972-es pártha­tározatot követően szinte azonnal — a MÁV hivatalos rendeletére sem várva — hozzákezdtek a felnőttoktatás újjászervezéséhez. Amikorra a rendelet tulajdonképpen megjelent — a következő évben — a miskolci igazga­tóság területén már az első csoportokban tanultak a vas­utasok, többnyire a pálya- fenntartás munkásai. S az­óta is folyamatosan szerve­zik a tanfolyamokat. Nem­csak Miskolcon — bár két­ségtelenül itt a legstabilabb a tanfolyamszervezés —, ha­nem időről időre „kihelye­zett” osztályokban is, egy-egy vasúti csomóponton. így pél­dául Vámosgyörkön is szer­veztek tanfolyamot, az otta­ni vonzáskörzetben dolgozó, általános iskolai végzettség­gel nem rendelkező munká­saiknak. S ahol erre — leg­alábbis alkalomszerűen — nem kerül sor, ott a helyi felnőttoktatásba kapcsolód­hatnak be a MÁV munká­sai. A kedvezmények, ame­lyek a központi — miskolci — tanfolyam hallgatóit meg­illetik, valamennyi tanuló vasutasnak kijárnak. És a lehetőségekkel élnek is az általános iskolát nem végzettek. Az elmúlt héten például több mint 150-en vettek részt a tanévzáró ün­nepélyen, s csaknem ugyan- ennyien az új tanév nyitó­ján. Hiszen azok helyére, akik befejezték általános is­kolai tanulmányaikat, újab­bak léptek, olyanok, akik most kapcsolódtak be a ta­nulásba. Ezen a már emlí­tett tanévzáró-tanévnyitón 36-an kaptak kézbe végbizo­nyítványt. D e ez csak a legutóbbi példa, hiszen — amint azt Baranyi István, a MÁV Miskolci Igazgatósága személyzeti és oktatási cso­portvezetője elmondta — lé­nyegében ez a folyamatosság érezhető, amióta újjászervez­ték a felnőttoktatást. Igaz. a különböző helyeken — pél­dául az oktatási főnökségen, a vasutas művelődési házban — megtartott tanfolyamokra elsősorban Miskolc vonzás- körzetéből járnak be a tanu­lók. viszont a lehetőséggel, amelyet a megye felnőttok­tatással is foglalkozó általá­nos iskolái nyújtanak, vala­mennyien élhetnek. Viszont többé-kevésbé természetes, hogv a legeredményesebben a központi, az igazgatóság állal szervezett csoportok dolgoznak. Ebben a tanévben például 61-i n tanullak az igazgatóság területén a kü­lönböző esti általános isko­lában. Jóllehet igaz. hogy a vas­útnál mindig is tanultak s tanulnak az emberek — az előmenetelhez szakvizsgákra van szükség — az általános iskolai felnőttoktatás meg­szervezése nem ment zökke­nők nélkül. Mint ahogy más munkahelyeken sem. A vál­tozó szolgálati időbeosztás, a nagy terület — négy megye alkotja az igazgatóságot — nem kis nehézséget okoz a szervezésben, az agitációban. De éppen ezért elismerésre méltóak is eredményeik. Igaz, a párt- és a szakmai vezetés is rendszeresen vizsgálja a közművelődési, ezen belül az oktatási munkát. így például célul tűzték, hogy Í98Ó-ig — szem előtt tartva a szolgá­lati helyek feladatainak za­vartalan ellátását —, lehető­vé kell tenni mindenki szá­mára az általános iskola el­végzését, s erre tervet is kell készíteni. Hisszük, a miskolci 12-es számú Általános Iskolával közösen végzett felnőttokta­tás nem az egyedüli, bár két­ségtelenül a legjelentősebb segítség a munkások művelő­déséhez, tanulásához. Hiszen bár arányaiban kisebb, de figyelmen kívül mégsem hagyható, hogy a közép- és felsőoktatásban is részt vesz­nek az igazgatóság dolgozói, nem beszélve a szakmai ta­nulásról. Többé-kevésbé ez­zel függ össze az is, hogy az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskolájának miskolci ta­gozatával rendkívül jó kap­csolataik alakultak ki, s év­ről évre szerveznek orosz nyelvtanfolyamokat. Elsősor­ban a határállomásokon dol­gozók részére, de a forga­lomban közvetlenül résztve­vőket is bevonják. Nem rit­ka, hogy államvizsgára .is ké­szülnek néhányan. S ugyan­csak nem hagyható figyel­men kívül az sem. hogy egy­re jobb kapcsolatokat alakí­tanak ki a Tudományos Is­meretterjesztő Társulattal. A miskolci Vörösmarty Műve­lődési Házban rendszeresek az ismeretterjesztő előadások. De a vasúti gócpontokon fenntartott kultúrházak lá­togatóinak is szerveznek elő­adásokat. Nemcsak szakmai jellegűeket. S mivel ezekre bevonják a szárnyvonalakon dol­gozókat is, többé-ke­vésbé sikerül legalább meg­közelítően azonos feltétele­ket teremteni a művelődés­ben való részvételhez. Ami már csak azért is elismerés­re méltó törekvés, mert a MÁV Miskolci Igazgatóságá­nak 13 ezer dolgozója majd négy megyében él. Csutorás Annamária FŰTÉS, Ví ZMELEGÍTÉS MÉG OLCSÓBBAN A MECHANIKAI MÜVEK FÜRDŐKÁLYHÁI 30%-os Árengedménnyel A SZERELVÉNYÉRTÉKESÍTŰ VÁLLALAT ÜZLETEIBEN VI.. Bajcsy-Zsilinszky út 31., VI., Liszt Ferenc tér 4., , és közös boltjaiban: Kaposvár, Budai Nagy Antal u. 7. Gyöngyös, Szabadság tér 4. Miskolc, Búza tér 1. Debrecen, Csapó u. 28—32. Csorna. Felszabadulás u. 8. ’. L í-í L s Lcnkey Zolfán munkája Miskolcról szállt az orgonamű Szerdán este ötven percig Miskolcról szállt a televízió- nézők lakásaiba Bach d-moll toccata és júoa című remek­műve. Kétszer a maga teljes egészében, s a két bemutatás közben „felboncolva”, részletekben, egyes részeit többször és többféleképpen is megvilágítva. Miskolciak kérdeztek, a zenetörténész professzor válaszolt, s válaszolt maga az or­gonamű, Lehotka Gábor értékes megszólaltatásában. A Tv Zenei Klubja először mozdult ki Budapestről, először jelentkezett új koncepciójával, azaz egyetlen zenemű sok­oldalú elemzésével. Miskolcra /jutott a választás az első vi­déki jelentkezésnél, a mi Bartók-termünkből szállt a mű j szerte az országba, s vele a sok-sok tudnivaló, zenetörtetteti i adalék, tolmácsolási-művészi „műhelytitok”. Antal Imre mű- ■ sorvezető-riporter kitűnően kérdezett, „provokálta” a Bach- rajongó miskolciakat, az est nagy tudású szakértőjét. Földes Imre zenetörténész professzort, meg az előadó Lehotka Gábor orgonaművészt. A klubtagok és Antal Imre kérdései, észre­vételei nyomán sokrétű kép rajzolódott fel a mű szerkeze­téről, egyes részeinek szépségeiről, megszólaltatásának lehe­tőségeiről, valamivel kevesebb — hiszen ismeretlen, illetve feltevéseken alapuló — keletkezési idejéről, egyebekről. Egy miskolci MÁV gépkocsivezető tette fel a legnehezebb kérdést: miért olyan szép, miért olyan nagyszerű ez a mű? Egy má­sik miskolci — nyugdíjas vasutas — arról szólt, hogy a d- moll toccata és fúga nem hallgatható háttérzeneként; a kon­certteremben jobban élvezhető, mint otthon lemezről, mert teljes, odaadó figyelmet kíván. Egy remekmű minden bizonnyal közelebb került sok tíz­ezer tévénézőhöz. A művészeti ismeretterjesztés kitűnő tor­mája ez a zenei klub, alighanem újabb híveket szerez a témául választott műnek, és érdeklődést kelt a sorozat to­vábbi darabjai iránt, örülünk, hogy az első ilyen adás Mis­kolcról szállt az érdeklődők képernyőire. Fellner Andrea szerkesztése jó műsort eredményezett: kitűnő koncertet is kaptunk. Szalai András kamerája az orgonajáték apró rész­leteibe is bepillantást adott. Bánki Iván rendezőnek, az egész adás karmesterének pedig megköszönhetjük, hogy szinte va­lamennyiünket klubtaggá tett, úgy éreztük, mi is ott va- gyünk a Bartók-teremben. I (benedek) A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES — D vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, — tehergépkocsi-vezetőket legalább kétéves szakmai gyakorlattal, 8 ál­talános iskolai végzettséggel, akik részére a KPM Autóközlekedési Tanintézet keretében 4­D tanfolyamon részvételt biztosít. Autóbuszvezetői munkakörben a kereseti lehetőség 3500—5000 Ft. Szirmabescnyő. Kistokaj. Fcisőzsoica községekből személyzeti járatok biztosítják a munká- bajárást. Felvételre keres továbbá a vállalni r — autószerelőket, — járműlakatosokat. Dolgozóihk és családtagjaik részére összvonalas vil­lamos és autóbusz utazási igazolványt biztosítunk. Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán. Miskolc I„ Szondi György u. 1. sz. alatt. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének irányítá­sával működő borsodi bá­nyász közművelődési intéz­mények között egyik legis­mertebb a sajátos helyzetű Edelényi Bányászklub. En­nek munkájáról u' elmúlt év elején konkrét rendezvény kapcsán már írtunk, de mert tevékenységével többször fel­hívja magára a' figyelme* érdemes megnézni, miként látja idei feladatait. Növekvő igények Az elmúlt esztendő mun­káját a társadalmi vezetőség jónak ítéli. A bányász dol­gozók már válogatnak a ren­dezvények között — és jól válogatnak. A tulajdonosi ludat fogalma erősödött a bányász dolgozók között, mind többször hangsúlyozzák ezt a különböző fórumokon és ennek szellemében szól­nak hozzá az üzem dolgai­hoz. Könyvtári igényeikben is jelentkezik változás: mór nem akármit olvasnak, egyre gyákoribb, hogy különböző előadások, televízióműsorok után olyan könyveket keres­nek, amelyből az adott té­mához további ismereteket kaphatnak. A szocialista bri­gádok felajánlásaikat igen komolyan tekintik, s elősze­retettel buzgólkodtak a „gaz­damozgalomban”. Régi jelszó a borsodi bá­nyáknál a „közelebb az ak­nákhoz, közelebb a bányász­hoz”. Ennek jegyében sza­porodik az üzemekben, ak­náknál megtartott rendez­vények száma, sőt a bejáró dolgozók lakhelyén "tartott előadásoké is. A könyvtár is elébe megy a dolgozóknak tovább növelte az olvasók és azon belül a bányász olva­sók számát, sőt arra is volt még figyelme és ereje, hogy a helyi termelőszövetkezet­nél letéti könyvtárral segít­se az olvasási lehetőségeket. Területi feladatok Az Edelényi Bányászklub, mint intézmény szervesen kapcsolódik az edelényi ak­nához, de ennek ellenére nem zártkörű klub. A neve­lési feladatait elsősorban az üzem dolgozói, másodsorban a vonzáskörzetében élő egyéb lakosság között kíván­ja 1976-ljan is végezni. A székhelyen járási művelődési központ és járási könyvtár is van, ennek ellenére a klub­nak megvannak a sajátos te­rületi feladatai. Munkájuk­kal elsősorban a szocialista brigádok felé fordulnak, va­lamint az üzem dolgozóinak 40 százalékát jelentő bejárok I felé. A brigádoknál azt kíván­ják elősegíteni, hogy a vál­lalások reálisak legyenek, irányítani kívánják, miként vehetnek részt legcélszerűb­ben a művelődési életben, az önművelésben, miként segít- ( hetik a dolgozók szakmai és 4 általános műveltségének eme- v. lését, amely közvetve a vál- }• lalati gazdasági feladatok E' jobb teljesítését is előmoz- e dítják. ( ** A művelődési otthonok láA jj togatóinak zöme fiatal. Ep- i pen ezért külön feladat a ve- I lük való foglalkozás akkor is, ! ha egy-egy intézményben is nincs ifjúsági klub. A bá­nyászklubnak van ugyan if jú- 11 sági klubja, de munkájával fl ® társadalmi vezetőség elégé- li delien, az üzemi KISZ-bi- l| zol Is ág támogatása sem elég- [j séges, s ezért kívánja a klub ti fokozni a fiatalok közötti sa- h játos közművelődési munkát. Hasonló módon megkülön- jj böztelett figyelemmel lordul k a nők felé; feladatának tart- 1‘ ja továbbá az általános isko- Iák tanulóinak segítését, a e hátrányos helyzetű gyerme- t kelt korrepetálását, pályavá­lasztásuknak jobbítását, és aZ ti iskola elhagyása után az ön­képzés lehetőségének biztosi- 1 tását. Irodalmi színpadot, j két képzőművész kört. egy! bélyeggyűjtő kört és egy ma- j tematika szakkört működtet j a klub, ezek mellett keresi j a lehetőségeket a nyugdíja- I sokkal való foglalkozás és a könyvtári munka jobbítására, j ' Részieíes , munka terv J Mindezek a feladatok meg- szabják az Edelényi Bányász-| * klub 1976-os tennivalóit, fel-1 * adatait is. Ennek megoldá- j sara igen részletes munka- ] t tervet dolgoztak ki, külön a, 1 művelődési intézményben, j 1 külön az üzemekben végzen- J 1 dö munkára. Ez felöleli a i szocialista társadalmi tudat | i és magatartás, az általános; \ műveltség fejlesztésében, az! ' ismereterjeszlésben, az erköl- ' 5 esi és esztétikai nevelésben, < a szórakoztatásban jelentkező j r összes közművo-idési felada- j ' tokát, sőt a bányász kultu­rális hetek teendőit is. Kü­lön foglalkozik a terv a szó- i ] cialista brigádokkal; vala-! mint az üzemi közművelődés \ i sajátos leendőivel. i j Az Edelényi Bányászklub' ban az elmúlt évben 154 is- , mere tt erjesztő rendezvényeit s 12 287-cn, 56 különböző mű­soron 6231-en vettek részt. A könyvtárba beiratkozott ol­vasóknak a száma 744 volt, ( . ebből bányász 479. A kiköl-1 csönzött k' etek száma 11 829 ; ' volt. Ezeket az eredményeket szeretnék 1976-ban tovább * fokozni. Nem elsősorban szárnszerüséoben, hanem tar­talmukban. közművelődési hatékonyságukban. (bm) Az AGROSZER miskolci szervizüzeme — mezőgazdasági gépszerelőket, — és földmunkagép-szerelőket keres felvételre, garanciális munkák végzésére. Jelentkezni lehet szombat kivételével Miskolc, Besenyői út 14. sz. alatt, 8—14 óra között. Sárospatak és Vidéke Áfész sárospataki Bodrog Áru­háza méteráru-lakástextil osztályára OSZTÁLYVEZETŐT ALKALMAZ Pályázati feltételek: , Boltvezetői képesítés, 5 éves szakmai gyakorlat, működési bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány. A jelentkezést írásban 1976. március 31-ig lebet be­küldeni az Afész kereskedelmi főosztályára 3950 Sárospatak. Rákóczi u. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom