Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 42. szám Ara: 80 fillér Csütörtök. 1076. február 19. Áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását Szerdán a Külügyminisztériumban befejeződtek Púja Frigyes külügyminiszter és Max Van Der Stoel holland külügyminiszter tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Nagy János külügyminiszter- helyettes, Bebrits Anna, a Magyar Népköztársaság hágai nagykövete és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa, valamint Jan Knepoelhout, a Holland Királyság budapesti nagykövete és a holland külügyminisztérium több vezető munkatársa. A tárgyalásokon áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, további fejlesztésének lehetőségeit és a két lelet kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdéseket. Faggyejev sajiéérieisezíele lilfakozlak a francia parasztok Több mint százezren vettek részt országszerte azokon a nagyszabású tüntetéseken, amelyeken a francia parasztok kedden tiltakoztak a Közös Piac agrárpolitikája ellen, s megfelelő árakat követeltek termékeikért, Reimsben mintegy harmincezren vettek részt a tüntető felvonulásban és más vidéki városokban is nagyszabású tüntetések voltak. Epinalban a tüntető parasztok joghurttal és trágyalével öntötték le a gumibol- tal rohamozó rendőröket. A francia parasztok, akiknek reáljövedelme az elmúlt három évben 20 százalékkal csökkeni az infláció következtében. a közös piaci agrárárak átlag 10,6 százalékos emelését követelik. A Közös Piac brüsszeli főbizottsága azonban csak 7,5 százalékos emelést javasolt, de még ebben sem döntöttek, s e kérdés megtárgyalását márciusra halasztották. A paraszt- szervezetek vezetői elhatározták. hogy márciusban — amikor majd Brüsszelben ismét összeülnek a mezőgazda- sági miniszterek — újabb nagyszabású tüntetést fognak rendezni Párizsban. A KGST-tagországok együttműködésének 1975. évi eredményeiről számolt be szerda délutáni moszkvai sajtóértekezletén Nyikolaj Faggyejev, a szervezet titkára. A tagországok kereskedelmi forgalma lényegesen meghaladva gazdaságuk növekedésének ütemét, egyetlen esztendő alatt 31 százalékkal bővült. A soron levő feladatokról szólva Faggyejev hangoztatta: A legnagyobb probléma ez idő szerint a fűtőanyag- és energetikai bázis közös erőfeszítéssel történő kiszélesítése, a KGST-országok ellátásának biztosítása. A szocialista országok eredményes intézkedések egész sorát hajtották végre, illetve kezdték meg a probléma megoldása érdekében. A KGST titkára kiemelte ezek közül az európai szocialista országok egységes villamos- energia-rendszerének megteremtését;. E rendszer első láncszeme lesz az 1978-ra elkészülő Vinnyica—Albertit'- sa nagyfeszültségű távvezeték. Kiemelkedő jelentőségű az Orenburg! gázlelőhelyek együttes erővel való kiaknázása és a 2750 kilométeres Orenburgból induló, s a Szovjetunió nyugati határáig vezető gázvezeték építése. amely már teljes erővel folyik. Az integrációs együttműködés e fejlett formái a jövőben még nagyobb segítséget nyújtanak majd a tagországok gazdaságának fejlődéséhez. Üjabb és újabb közös tervezetek lehetősége nyílik meg. A sokoldalú együttműködéshez csatlakozik Kuba is, melynek területén együttes erővel évi 30 ezer tonna nikkel és kobalt kitermelését szervezik meg. A szocialista országok fűtőanyag-ellátásában változatlanul központi szerepe lesz a Barátság olajvezetéknek, melyen tavaly 50 millió tonna, eddig összesen 340 millió tonna szovjet olaj érkezett négy európai szocialista országba. A sajtóértekezleten, melyen a nyugati hírközlő szervek nagyszámú tudósítója is jelen volt, több kérdés hangzott el a KGST-nek a Közös Piac irányába tett újabb együttműködési ' kezdeményezésével kapcsolatban. Ezekre válaszolva Faggyejev hangoztatta: A KGST a helsinki biztonsági értekezleten elfogadott elvektől vezérelve. tett meg újabb javaslatot olyan megállapodás megkötésére, mely biztosítaná az európai országok közötti kereskedelmi kapcsolatok gyorsabb bővülését az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján. r Aczél György tartott előadást Aczél György elvtárs előadását tartja. Háromnapos Borsod megyei látogatásának utolsó napján, szerdán délelölt Aczél György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Miskolcon, az ÉMASZ székházénak tanácstermében kon,'- zultatív pártaktíván találkozott Borsod megye művelődési életének, valamint közéletének képviselőivel, hogy időszerű kérdésekről beszélgessen velük. A pártaktíván megjelent dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Dcme László, dr. Havasi Béla. Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkárai. dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Drótos László. a városi pártbizottság első titkára, Tóth József, az SZMT vezető titkára, Markovics Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa. Dr. Bodnár Ferenc megnyitója után Aczél György először borsodi látogatásának élményeiről, tapasztalatairól szólt. Örömmel látta nagy beruházásainkat, de mint mondotta, a legnagyobb hatást nem az üzemek tették rá, hanem az emberek. Nagyobb dolog — különösen ha az 1945-ös Indulást nem tévesztjük szem elől, — látni a korszerű üzemekben otthonosan mozgó embereket, mint magát az üzemet, hiszen ezeknek az embereknek életében. magatartásában, mindennapjaiban mérhető le a fejlődés. Szólt arról is ennek kapcsán, hogy helyzetünk és eredményeink megítélésénél életünk és egyes fejlettebb nyugati országok állapotainak összevetéseinél sohasem téveszthetjük szem elől a mi három évtized előtti starthelyzetünket, s azt, hogy történelmileg rövid idő alatt menynyi hátrányt he' óztunk. S erre büszkék lehetünk. Igen részletesen szólt néhány időszerű külpolitikai kérdésről, a tőkés országokban harcoló testvérpártjaink gondjairól, életéről, a helsinki értekezlet eredményeinek kibontakozásáról, külkapcso- latainkról. Ezt követően a részvevőktől korábban beérkezett kérdésekre válaszolva a demokrácia értelmezését, köznapi életünk demokratizmusát fejtegette, később pedig az értelmiség napjainkban betöltött szerepéről szólt, megemlítve, hogy a múltbeli elkülönülés csaknem teljesen eltűnt, lényeges szemléleti változás következett be. Igen részletesen szólt néhány oktatáspolitikai gondunkról és feladatunkról, ezen belül például az általános iskolai oktatás felfelé való nivellálásá. nak szükségességéről, illetve az erre vonatkozó párthatározat végrehajtásának meggyorsításáról. Ugyancsak kiemelte a pedagóguskéozés s általában a felsőfokú képzés és a pályaelhagyás ellentmondásait. Hangsúlyozta, hogy továbbra is alapkérdés a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának segítése, a felsőoktatásban is. Szólt még a pedagógusok terhelésében mutatkozó bürokratikus elemekről és az iskolai demokrácia erősítésének halaszthatatlanságáról. A továbbiakban művészeti életünk néhány fontosabb kérdéséiről szólt, kiemelve, hogy egészében művészeti életünk egészséges, a benne jelentkező ki- sebb-nagyobb zavaró tényezők. akadályok, esetleges torzulások ellenére is. Kiemelte az alkotóműhelyek önállóságának fontosságát és hangsúlyozta, hogy ezzel az önállósággal másfajta társadalmi felelősség jár együtt. Szólt az egyes művészeti ágakban mutatkozó rosszértelmű verseny- szellem. egyes torzulásairól, más ágazatokban a sok jó eredménv ellenére a sajátosabb szocialista profil hiányáról. A nagy érdeklődéssel fogadott előadás után még elhangzott néhánv kérdés, oél_ dául a felsőoktatásban résztvevők marxista helytállásra nevelésről, a szocialista brigádok vállalásairól, a tanítókénzés és óvónőkéozés időszerű gondjairól, valamint a múzeumok és a közművelődés kapcsolatáról, társadalomtudományi* intézet h°lvi létesítéséről. Aczél elvtárs reflektált a kérdésekre, majd dr. Bodnár Ferenc zárta be a sok hasznos gondolatot adó konzultatív aktív^-tanácsko. zást, amélv hihetőleg tovább fog gvűrűzni a közművelődés borsodi munkáló; minden- nani tevékenységében. A látogatást befelezve. Aczél György elvtárs szerdán délután elutazott Miskolcról. Az aktíva részvevőinek egy csoportja. A bécsi Hoi’burgban mcniyílí a ciprusi két népcsoport képviselői tárgy.liácatnak ötödik fordulója. A képen: Kant Denktas, a ciprusi török közösség vezetője, Kurt Waldheim ENSZ-Iötilkár és Glafkosz Kleridesz, a ciprusi görög közösség vezetője. lapire^iien a imkalietyi étkeztetés A szerdai ülésen az országgyűlés kereskedelmi bizottsága olyan témát tűzött napirendre, amely egymillió háromszázezer dolgozót közvetlenül érint: ennyien vesznek részt a munkahelyi köz- étkeztetésben. Molnár Károly belkefeskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta a bizottságot. Ami a munkahelyi étkeztetésben részvevőket illeti: a dolgozóknak 38 százaléka részesül ilyen szervezett ellátásban, s az így étkezők 70 százaléka fizikai munkás. Közülük 820 000-en a vendéglátó vállalatok munkahelyi étkeztetésre létrehozott éttermeiben ebédelnek, 480 000- en pedig a gyárak, vállalatok saját kezelésű étkezőiben. Többen is szóvá tették a bizottsági ülésen, hogy a vállalati hozzájárulás azonos mértékű minden dolgozónál, akármennyi is a fizetésük. Ez nem látszik ugyan igazságosnak, vannak, akik a differenciálást szorgalmazzák; de — amint a képviselői munkaértekezleten is kitűnt a vélemények egybevetéséből — a differenciálás „differenciáltabb” adminisztrációt is jelentene, ami pedig azt eredményezné, hogy „többe kerülne a leves, mint a hús”. Abban viszont egyetértés mutatkozott a képviselők között, hogy a hozzájárulás mértekét esetleg nem állandó napi összegben kellene megszabni, hanem célszerűbbnek tűnhet az éves állag meghatározása. A konyhai szezoncikkek, illetve beszerzésük miatt van ennek jelentősége. Például: kevésbé fordulhatna elő, hogy amikor a piacon már primőrárut lehet kapni, az üzemi konyhán még sokáig kon- zervből főznek, mert arra futja a napi keretből.
