Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

1976. január 31., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

t

)

ifi

■a

e

le

e

;7.

iy

í!

ifi

V

m

e

,o

b

m

oí

ifi

t

in

el

i0 1*0 z e o(

áii

i»

iT;

;K«!

Ili'

íi'1

Ö*|

id1-Ití':

en1'

Kis üzem — nagy tervek

$z&.welrm változások

Másfél évvel ezelőtt, 1974. július 1-én cserélt gazdát Szendrő legnagyobb üzemének százegynéhány dolgozója. Nem volt egyöntetű az öröm, amikor megtudta1-', hogy a jövőben nem a MEZŐGÉP munkásai lesznek, hanem a budapesti Alumíniumgyár 2. sz. gyáregységéé. Érthető volt az aggodalom, hiszen mit sem tudlak a budapesti gyárról, annak követelményeiről, légköréről, az új főnökökről. Leginkább a termékváltás miatt izgultak. A változás idején sertéstelepek technológiai berendezéseit gyártották a szendrői üzemben, az „Alu- gyár” pedig Ikarus-aulóbu- szokhoz gyártott különféle alkatrészeket. Minden hegesztő, lakatos, esztergályos pontosan tudta, hogy az Ika- rus-buszok a magyar járműipar büszkeségei, hogy a fél világ útjain közlekednek már az üzemeltetők megelégedésére. Kicsit ijesztő volt a ludat, hogy a jövőben ezekhez a buszokhoz ők gyártanak fűtőkészülékeket, nyílászáró fedeleket...

Az elmúlt másfél év alatt eloszlottak a kétségek. A munkasikerek önbizalmat adlak. A gyáregység fejlődik. Az Alumíniumárugy árnak nagy tervei vannak Szend- rőn.

— Kilencvenkilencen jöttünk át a MEZŐGÉP-től, ebből negyvennyolcán több mint öt éve együtt vagyunk, tehát törzsgárdának számítunk — mondja Hildák József gyá rogy ség vezető. — Jelenleg százhetven a létszám. Szendrőben és a községtől északra eső falvakban lakik a gyáregység kollektívája.

— Milyen volt a múlt évi gazdasági eredmény?

— Minden szempontból tanulóév volt a tavalyi. Az újonnan felvett betanított munkások, pontosabban munkásnők tanulták a munkafolyamatokat. A régi szakmunkások az új gyár technológiájával ismerkedtek. Tanult végeredményben az anyavállalat is, hiszen mindeddig nem gyártottak autóbusz-alkatrészeket az Alumí- niumárugyárban, a mi gyáregységünk bekapcsolódása termckbővítést jelentett. Hetvenkét millió forintos tervet dolgoztak ki számunkra. Sikerült teljesítenünk.

De nemcsak tanulóév, hanem vizsgaév is volt a tavalyi. hiszen meg kellett nyerni az Ikarust, amely köztudottan magas követelményt állít dolgozói, így partnered elé is.

— Az év második felében már kizárólag az Ikarusnak dolgoztunk. Büszkék vagyunk rá, hogy mindem munkadarabot elfogadtak, selejt nem volt. Jól sikerült a vizsga, ötéves távlati szerződésünk van a járműgyárral, évente í!7 millió forint értékű munkát végzünk számukra.

— Ez azt jelenti, hogy az idén 115 millió forinttal több értéket kell megtermelniük, mint tavaly.

—. Bűvös szám a 517 millió, ennyi kell ahhoz, hogy gazdaságos legyen a gyáregység termelése. Véleményem szerint megbirkózunk vele, jó szakembereink vannak, nincs baj a munkafegyelemmel sem. Egy kicsit m ég „erősítünk”, ki-ki a maga portáján ... Természetesen nem akarunk megelégedni azzal, hogy éppen csak gazdaságos legyen a gyáregységünk. Újabb 30—315 milliós szerződést szerelnénk kölni az Ikarus-szal. A tárgyalások folyamatban vannak, ha létrejön a szerződés, lépcsőfeljárókat, harmonikaajtókat, válaszfalakat, belső szerelvényeket gyártunk az autóbuszokhoz.

Időközben változnak persze a munkakörülmények is. Bővül a gyáregység és értékes gépekkel, berendezésekkel gazdagodik.

— Új gyártósorral, új mű- helycsarnokkr.l — mondja a gyáregységvezető. — Gépesítjük á belső anyagmozgatást is. Saját magunk készítjük el a gyártósorokat, a tervek is gyáron belül készüllek. A Imk-soknak még hosszú ideig exponált szerep jut. Az idei tervek között van* a hőközpont megépítése is, a fűtés egyelőre kezdetleges, olajkályhák melegítik a műhelycsarnokokat. Nagyon várják már dolgozóink az új öltöző-fürdő felépülését, az idén ez is megvalósul. A nagy tervről még nem sokat mondhatok, annyi azonban biztos, hogy azAlu- míniumárugyár egy 4 ezer négyzetméter alapterületű, korszerű üzemcsarnokot szándékozik építeni gyáregységünkben. Az ötödik ötéves terv nagy fejlődést hoz számunkra. A távlati tervek szerint ötszáz-hatszáz főre növekszik a gyáregység létszáma.

Ez azt jelenti, hogy további 300—400 ember remélhet megbecsült munkát, jó légkörű munkahelyet. Mert fö- löslfeges volt az aggodalom, amikor cégtáblát cserélt a szendrői üzem. ma már tudják. hogy jó gazdának bizonyult az Alumíniumárugyár. A bérszínvonal egyenletesen, a MEZ’ÖGÉP-nél megszokott tempóban emelkedik. A szerzett jogokról is érdemes szólni. A szendrőieket éppúgy megillet minden juttatás, kedvezmény, mint a 77 éves anyavállalat dolgozóit. A pesti munkások pedig 77 év alatt sokmindent kivívtak maguknak. Munkaruhát, szeptemberi segélyeket, saját vállalati üdülőt, tanulási lehetőséget.

De arról is érdemes beszélni,. hogy mit vittek az „Alugyárba” a szendrői ME- ZÖGEP-esek. Jól működő KISZ-szervezetet, kitűnő pártmunkásokat, nagy múltú szocialista brigádokat, élvonalbeli munkásőröket, kiváló dolgozókat, önzetlen társadalmi munkásokat, sokszoros véradókat.

A szendrői telep 1955-ben épült, de a virágkora még csak most kezdődik.

Lévai Györgyi

E B

BORSOD MEGYE szak- szervezeti szervei a várospolitikai feladataink megoldását az illetékes pártszervezet elvi irányítása mellett, az állami és a társadalmi szervekkel együttműködve végzik. Ennek az együtlműküdés- neic a hatásaként javult a szakszervezeti szervek részvétele a városok, községek fejlesztésében és fenntartásában. Az SZMT elnöksége evente tanácskozik a megye és a városok, a járások pártós tanácsi vezetőivel, majd egy-egy város, illetve járás •szakszervezeti bizottságainak Titkáraival. De az elnökség tagjai, s az SZMT osztályvezetői folyamatosan is kapcsolatot tartanak egy-egy várossal, járással.

Az üzemek szakszervezeti bizottságai a várospolitikai tervek összeállításában közvetlenül nem vesznek részt. Leninvárosban és Özdon azonban kiemelkedően jó a közvélemény tájékoztatása és a szakszervezet javaslattevő szerepe.

Növekvő mértékű a me- E.ve üzemeinek hozzájárulása is a terület és a város- fejlesztési feladatok megoldásához. Óvodák, lakások és iskolák építéséhez járulnak hozzá fokozódó mértékben. A vállalatok szakszervezeti bizottságai elsősorban a szocialista brigádokra építenek. A munkáskollektívák vállalásaiban egyre nagyobb szerepet kap a „kerítésen kívüli” munka.

Özdon az ÖKÜ dolgozói sok százezer óra társadalmi munkát végeztek. De a ruhagyári brigádok, a kenyérgyáriak és a 102-es számú sza km u n k áské pző hallgatói is hozzájárultak a város szépítéséhez. Leninvárosban a •szocialista brigádok munkájának eredménye az Ifjúsági Park, a sportlétesítmény bővítése. az Arborétum megvalósítása. Miskolcon különösen a Dl GÉP. az LKM. a MIK és az EMÁSZ vállalatok szocialista brigádjai végezlek nngyérlékű, sok milliós társadalmi munkákat a város különböző intézményeinek építésén, szépítésén.

A szakszervezetek információs jelentéseiben rendszeresen foglalkoznak a lakosság széles rétegét érintő problémákkal, mint a kereskedelmi, szolgáltatási és

áruellátási kérdésekkel. A KPVDSZ megyei bizottsága a tanácsokkal, a MÉSZÖV - vel és az áfész-ekkel együttműködve — az SZMT jelzéseit figyelembe véve — a megye kereskedelmi hálózatának további javítására, bővítésére tett kezdeményezéseket.

A SZAKSZERVEZETI

szerveknek .a társadalompolitikai feladatok megoldásában egyre tevékenyebben kell részt vállalniuk. Szorgalmazzák a kihelyezett általános iskolák, vagy osztályok létesítését. A vállalatok nagy része — sőt általánosnak mondható — a tanulók részére munkaidő-kedvezményt, jutalomszabadságot stb. biztosit. Az üzemekben egyre növekvő gondot fordítanak a dolgozók szakmai továbbképzésére. Sok esetben olyan középtávú komplex képzési tervet is készítenek, amelyek biztosítják a vezetésre alkalmas fizikai munkások nevelését, képzését, Ennek is köszönhető, hogy növekedett a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fizikai dolgozók száma.

Drótos Juciit. Hanuder Katalin és Kovács Erika gyermek tréningöltönyöket készít a Borsod megyei Kézműipari Vállalat kazincbarcikai konfekeióüzemében

r

rendszer

A húsipari vállalatok január 1-e óta az eddigitől eltérő új minősítési eljárással veszik át a nagyüzemi gazdaságoktól a hízott sertéseket. Az új módszer, amely az eddigi élősúly szerinti átvétel helyett lépett életbe, lényegében a sertéshús termelésfejlesztésére, korszerűsítésére hozott újabb intézkedésnek tekinthető, amely főként a minőség további javítását segíti elő. Arról van szó, hogy a vágóhidakon a sertéseket nem élő-, hanem hasított súly szerint minősítik, tehát minden eddiginél jobban az állatok tényleges vágóértékét veszik alapul. Azokat a tulajdonságokat értékelik, amelyek az ipar és természetesen a fogyasztók szempontjából a legfontosabbak. Az új minősítés lehetővé teszi, hogy azok a gazdaságok járjanak jól, amelyek a több húst és kevesebb zsírt adó sertéseket biztosítják az iparnak.

Mindinkább növekvő feladata a szakszervezeteknek az ifjúság körében végzett nevelő tevékenység. Tevékenységüknek elsősorban a fizikai munka rangjának, értékének fokozott mértékű társadalmi elismertetésére kell irányulnia. Ezeknek a céloknak az elérését segítik elő a vállalatok és a szakmunkásképző intézetek között megkötött szerződések. A szocialista brigádok vállalásaiban is elterjedt a pályaválasztást könnyítő, irányító gyárlátogatások szervezése és az iskolák szániára felszerelési tárgyak, szemléleti eszközök készítése A SZAKSZERVEZET soron következő várospolitikai feladatait elősegíti, hogy a vezető testületekben a fizikai munkások aránya elérte, vagy meghaladta az állományi létszámarányokat. A munkás tisztségviselők az öt évre szóló társadalmi munkatervek összeállításánál a szocialista brigádok figyelmét könnyebben ráirányíthatják a városfejlesztés érdekében végzett munkákra. Nem másodlagos szempont persze, hogy a szocialista brigádok kerítésen kívüli tevékenységét anyagilag és erkölcsileg egyre fokozottabb, növekvő mértékben kell mindannyiunknak. de az üzemek vezetőinek is elismerni.

Badi István, a halmaji Aranykalász- Tsz elnökét és Béres Istvánt, a közös gazdaság elnökhelyettesét nagy számolgatásban találtam a parányi elnöki irodában.

— Vajon mi készül, mit számolnak? Már a terv, vagy még egy „adalék” a zárszámadáshoz?

Magyarázzák, hogy valami olyasféle: kis házi statisztika, néhány, „lelkesítő”, az Aranykalász Tsz-t, a közös gazdaság jelentőségét a tagságnak közérthetően bemutató adat.

— Sok mindent elmondunk, sok mindenről beszélünk a zárszámadáson — magyarázza az elnök —, de a sok-sok részadattól, temérdek számtól az emberek néha nem érzik, nem látják meg azt a nagy egészet, amit a szövetkezetünk jelent, az ország élelmiszergazdasága számára.

Nem egészen érteni a dol- g*ot, de amikor a kezembe adják ezt a kis „házi statisztikát*’, kigyúl a „világosság”. Csak azt „gyűjtötték ki”, s adták össze a sok-sok számadatból, hogy mennyi húst, tejet, tojást, kenyérga. bonát és más terményt, egyszóval, mennyi „élelmiszert” ad az országnak a termelőszövetkezetük.

Külön-külön elmondva, felsorolva is sokat mondanak ezek a számok, de összesítve, így együtt bizony jó érzéssel tölthetik el a tsz tagjait.

Hízottsertésböl a közös és a háztáji (ami itt szoros kapMint ismeretes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a VI. kongresszus időpontját 1976. szeptember 16- ra tűzte ki. Ezt megelőzően szükségessé vált a helyi és a területi népfronttestületek újjáválasztása, amire február 15-től június 30-ig három ütemben kerül sor. Ennek nyugodt menetű lebonyolítására Borsod megyében is megkezdődtek az előkészületek.

Ezekben a napokban a községekben és városi körzetelvben folynak a választást megelőző tájékoztató jellegű bizottsági üléseik, mivel február 15-töl március 31-ig a községi, nagyközségi és városi körzeti bizottságok megalakítása szerepel majd napirenden. Ezeken a településeken falugyűléseket, illetőleg né pf von így ü lése két

tartanak. Május l-lől május 31-ig Miskolc, Ózd, Kazincbarcika. Leninváros, Sároscsolatban áll, szinte egyet jelent a közössel), mintegy 16 500 mázsát, azaz 16,5 vagont ad évente. Ugyanígy „átszámolva”, az Aranykalászból kikerülő marhahús meghaladja az évi 34 vagont, a baromfihús (háztáji nélkül) a 14, a bárányhús a 2,5 vagont. Az ország „asztalara” tett hús tehát összesen 67 vagon. A baromfitelepen „termelt” 1,8 millió tojás 10 „súlyvagont” töltene meg, a nagyüzemi tehenészetben és a háztájiban termelt 2 millió liter — azaz 2000 tonna — tej is 200 vagont, s akkor a 35 ezer liter juhtej ebben még nem is „szerepel".

Húsból, állató termékből tehát 277 vagonnal „szállít” a z: A ran yk ala sz *. Tsz..

Búzából 180 vagon, sörárpából 50 vagon, kukoricából 35 vagon, s az egyik legfontosabb ipari növényünkből, cukorrépából 344 vagon volt az elmúlt évi értékesítésük.

Csak a felsorolt, az élelmiszergazdaságnak adott termények újabb 609 vagont jelentenék. A két „végösz- szeg” összesen 886 vagon. Elosztva az esztendő napjaival, kiderül, hogy naponta két és fél vagon „élelmiszert” kapott az ország az Aranykalász Tsz-től.

Az eddig is szorgos tagságra bizonyára lelkesítőén hat ez a házi kimutatás. És bizonyára arra is lelkesít, ahhoz is hozzájárul, hogy évről évre többet adjanak.

(l>. s.)

patak, Sátoraljaújhely és Mezőkövesd városokban, továbbá Edelény, Encs, Mezö- csát. és Szerencs járási székhelyi nagyközségekben választják meg az új népfront- bizottságokat és elnökségeket.

A korábbiaktól eltérően járási bizottságot és elnökséget ez alkalommal nem választanak. Ennek indoklása az, hogy megszűntek a járási tanácsok, ezáltal nőit a városok vonzáskörzete, s a tanácstörvény alapján növelni kell a helyi tanácsok önállóságát. Így a jövőben növekszik a városi és községi nép front bízottsápok szerepe és önállósága is. Ezek közvetlen főhatósága a megyei bizottság lesz

Végül június 1. és 30. között kerül sor a megyei 'nép frontbizottság és elnökség megválasztására, ami küldöttértekezleteken történik maid.

Uffáváíasztfák borsodban a népfrOKttestiHeteket