Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-14 / 11. szám

1976. január 14., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

ills és hGgyan vezessék a termelőszövetkezeteket?

j A hazai szövetkezeti vezetés-elmélet egyik erénye a (gyakorlati tapasztalatok kö- U'ültekinlő elemzése olyan általános érvényű következtetések megíogal marása, ame- jlyek helyes alkalmazása lehetővé teszi a szövetkezeti vezetés színvonalának állan- ■ dó emelkedését.

A változó éld, a termeié- • sí eljárások, a gazdálkodás j fejlődése mind újabb és I újabb feladatok megoldására \ kényszerítik a szövetkezetek i vezetőit.

I A gyors változások folya- ij niatában eligazítanak az alap- í elvek. Közülük az egyik: a J demokratikus önkormányzat. jj Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szövetkezet élén a J tagság által demokratikusan I választott vezetők álljanak; i olyan emberek, akikben biz- i nak a szövetkezet tagjai. Az t ilyen vezetők, a tagság bizal- J mára támaszkodva képesek a . szövetkezeti vezető testülete- . két hatékonyan és demokra- : itikusan működtetni.

Q

j Viták zajlanak arról, hogy j Vajon a szövetkezeti termelés , módszereinek megváltozása, a nagy méretű gazdaságok lét—

, rejötte nem teszi-e kérdéses- . sé a szövetkezeti közgyűlés , szerepét a vezetésben? A válasz erre egyértelműen az, hogy a közgyűlés — bármi- ' lyen méretű és termelési szerkezetű legyen a gazdaság ■— változatlanul a. legfelsőbb szintű vezető testületé a szövetkezetnek. A közgyűlés hatáskörét a termelőszövetkezeti törvény és az alapszabály pontosan megállapítja; a szövetkezeti tagság döntési jogkörét senki és semmilyen " más testület nem csorbíthat- J fa.

j Csak formai változatnak tekintendő az a megoldás, k amelyet á nagy létszámú sző-,

‘ vetkezetek alkalmaznak, hogy részközgyűléseken, vagy demokratikusan választott kül- : döttgyűléseken döntenek a közgyűlés hatáskörébe tarto- , zó kérdésekben. A lényeg ugyanaz: a gazdálkodás, a szövetkezeti élet mcghatßro- • zó irányítása o tagság joga és feladata.

Dönteni pedig vezetők és ' tagok egyaránt csak akkor képeseké ha ismerik a gazdálkodás, az élet tényeit; ha- mindenről megfelelően tájé- ! kozottak.- A szövetkezeti vezetés,- munkájának vázlatos mégha-' t tározásához is figyelembe

kell venni a szövetkezeti gazdaság kettős .jellegét.. E gazdaságok egyfelől vállalatok, amelyek saját kockázatukra termelnek, / gazdálkodnak;

másfelől önkormányzatú emberi közösségek, amelyele formálják, szocialista irányba alakítják tagjaik és családja;i. pi„,

A gyakorlat azt mutatja, ho.. . a termelőszövetkezeti vezetők járulnak hozzá munkájukkal igazán sikeresen a gondjaikra bízott üzem, vagy azon belül egy- egy szakterület jó működéséhez, akik értenek a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség összhangjának megteremtéséhez.

O

A szövetkezeti gazdálkodás fejlődése egyre nagyobb követelmények elé állítja a vezetőket. Már ma is igen széles azoknak a változásoknak a köre, amelyekben a vezetőknek jól el kell igazodni- ok. Közülük néhány: a gazdaságok méretének és árutermelésének növekedése, a termelek szakosodása, a munkamegosztás fejlődése, a műszaki haladás, a nagyfokú gépesítés, a gazdasági ösztönzők helyes alkalmazása, a piaci viszonyok figyelembe vétele, a szakképzettség állandó fejlesztése.

1 Mindebből következik, hogy a vezetőknek újabb és újabb ismereteket kcfl elsajátítani- ok ahhoz, hogy a gyorsan változó termelési.. folyamatokat és az egyre képzettebb szakgárda irányítását kellő biztonsággal kézben tudják tartani.

Változatlanul igaz, hogy a vezetésben kiemelkedő szerepe van az elnöknek. Ö nemcsak a termelőszövetkezetek és a közgyűlés által válasz? tott vezetőségnek az elnöke, hanem egyszemélyiben felelős vezetője a szövetkezeti gazdaságokban is mindjobban kifejlődő különféle képzettségű szakemberekből álló irányító gárdának. Az elnöknek tehát megfelelő szinten el kell tudni igazodnia megannyi szakmai, termelési kérdésben ahhoz, hogy irányítani tudja munkatársait.

A vezetők — és mindenekelőtt az elnök — jó munkaijának egyik nélkülözhetetlen tényezője, a tagság körében kivívott tekintély. Ez azt jelenti, hogy minden munkatársa és a szövetkezeti tagság elismeri, kedvezően értékeli jellemét, vezetői képességeit.

&

A szövetkezeti vezetők személyükben és együttesen is felelősek a gazdálkodás menetéért, eredményességéért és a tagság megélhetéséért, a szövetkezeti közösség fejlődéséért. Mindezért a legelső tennivaló a jó tervezés. Minden tapasztalat azt igazolja, hogy a szövetkezeti élet fejlődése csak reális, megvalósítható terveken alapulhat.

A tervezés a vezetők feladata, amelynek során fel kell mérniök a környezet jövőbeli alakulását gazdasági és társadalmi szempontból. Lehetőleg pontosan meg kell fogalmazni azokat az átfogó terveket, amelyek a szövetkezel. égiszének erőfeszítéseit megszabják. Az átfogó terv alapján válik lehetővé az egyes résztervek kidolgozása.

Mindezt azért időszerű emlegetni, mert a. szövetkezeti gazdaságok mostanában késlilik cl ötödik ötéves tervükéi, és a mai tervezéstől függnek a jövő eredményei. Nem arról van szó, hogy a vezetőknek valamiféle látnoki képességekkel kellene ren- delkezniök, de arról igen, hogy az eddigi tapasztalatok szakszerű elemzése, továbbá a mai helyzet értékelése révén a szövetkezeti tagság egészének közreműködésével lehetséges a jövő céljainak reális felvázolása.

Szerteágazó, sokrétű tevékenység a vezetőség munkája. Figyelmet érdemlő megoldás, amikor a vezetőségi üléseken tanácskozási joggal részt vesz 20—25 szövetkezeti tag. Szerepük nemcsak az, hogy nagyon sok esetben értékes javaslatokat tesznek, hanem ily módon a szövetkezet vezetősége képes a tagság részvételét az év közben adódó kérdések eldöntésében is biztosítani.

?>

Nélkülözhetetlen szerepük van a szövetkezeti élet irányításában a különféle bizottságoknak is. Az ellenőrző bizottság feladata talán a legismertebb, csak áz a gond, hogy még nem mindig és mindenütt tölti be hivatását. Fontos szerep jut a háztáji bizottságnak is, amely az ön- kormányzat eszközeivel gondoskodik a háztáji gazdaságok törvényes keretek közötti fejlesztéséről, szervezi a közös és háztáji gazdaságokból származó termékek értékesítését.

Az egyéb bizottságok — szociális, kulturális, döntőbizottság, nőbizottság —, egy- egy szövetkezet különféle társadalmi feladatainak megoldásában működnek közre, vagy éppen irányítják e tevékenységi köröket.

i

3

I

CÍ

j|

ÍÍ

1

t

i

I

l

Néhány számadat a Tégla- és Cserénipari Vállalat Put- noki Téglagyárnak 1975. évi krónikájából: ...a gyár termelési értéke 5 millió forinttal magasa' b a tervezettnél ... az előirányzott 00,5 millió darab égeted téglaelőállítási tervet több mint

4,5 millió darabbal túlteljesítettük ... a gyár fizikai dolgozóinak a létszáma ez évben is tovább csökkent. Jelenleg, a korábbihoz viszonyítva mintegy 45 dolgozóval kevesebb a létszám —, a jóval magasabb eredményt, ilyen tetemes létszámcsökkenés ellenére érték el ...

Az említett számok mindéi? vike csupán sejteti, milyen V erőfeszítések előzték meg azokat a nagyszerű eredményeket, amelyek valóban hűen tükrözik a gyár múlt évi sikereit. A számok, adatok azonban temérdek fejtörést, kezdeményező és való- raváitó munkát takarnak.

Miről is van szó? Nem másról, minthogy a Putnoki

Téglagyárban „komolyan” vették a gazdaságosabb termelésre, a jobb munka-, és termelés megszervezésére hozott párt- és állami határozatokat. Olyannyira, hogy úgyszólván minden tartalék- erőt megmozgattak a végrehajtás érdekében. Igaz, ebben egy külső, objektív tényező is közrejátszott. Olyan, amelyet más, a téglagyárnál kedvezőbb körülmények között levő üzemek és vállalatok is sűrűn emlegetnek: létszám-, pontosabban a fizikai munkáslétszám, illetve munkaerő hiánya, állandó csökkenése.

Egyebek között ez, ennek a felismerése kényszerítette rá a gyár gazdasági és műszaki vezetőit, hogv — következetes szervezői munkával, a termelés bizonyos fokú korszerűsítésével elérjék: kisebb létszámmal is lehet ugyanolyan eredményeket „hozni” mint korábban. A felismeréstől úgyszólván csak pillanatok teltek el a megvalósításig: Az intézkedések helyességét ^bizonyítja a múlt évre előírt termelési érték 5 millió forintos túlteljesítése, ami

— a sok-sok előnyből egyetlen adatot kiemelve —, riem kevesebb, mint jobb épitö- anyag-ellátást jelent.

A Putnoki Téglagyár 1971 óta, 1975-tel bezárólag 53,2 százalékkal növelte termelését. Mint említettük, ez idő alatt állandóan csökkent a fizikai munkásállomány száma. Ennek ellensúlyozására a már említeti korszerűsítés keretében különböző létszám-átcsoportosításokat hajtottak végre. A munkahelyi kollektívákkal egyetértésben

— esetenként az ő javaslatukra — megszüntettek néhány olyan munkakört, amelyet az adott területen dolgozók — munkaidejük jobb kihasználásával — maguk is el tudnak látni. \

Ilyen meggondolások, és a dolgozókkal történt előzetes megbeszélések alánján törniA Mályi Téglagyárban az elmúlt évben a termelési tervet 103 százalékra teljesítenék. A mennyiség mellett ebben az esztendőben egyre inkább érvényesül a minőség javítására irányuló törekvés. A technológiai fegyelem, a keverési arány szigorú megtartásával igyekeznek a törési se lej tot csökkenteni. Januártól a minőség javítására kidolgozott intézkedési terv bevezetésével az eddig három és léi— négyszázalékos salej tveszte- ságat két és fél, háromszázalékosra szeretnék leszorítani.

Január 12-vel a gyár leállt a tervezett nagyjavítás, illetve a karbantartás miatt. A gépek javítása, felújítása, tehát az üzemszünet előreláthatólag február 19-ig tart. A javításokat a gyár dolgozóinak bevonásával a tmk szakemberei, a karbantartók végzik. Az üzemszünet a vásárlást, az értékesítést nem érinti.

Február 20-án a prések átállítása után megkezdik az úgynevezett Alfa falazótégla kísérleti gyártását. Ez a korszerű építőanyag a hagyományos téglánál nagyobb méretű és könnyebb. Jobban megfelel a megnövekedett fogyasztói igényeknek, és gyorsabbá teszi az építkezések átfutási idejét is. Amig például,/ a családi ház felépítése — megfelelő ütemben hagyományos téglából egy hétig tart, addig a 29x29x19 centiméter méretű Alfa falazótéglából két és fél három nap alatt elkészülhet.

30 éj termék

Az olefinprogram nyomán

Több műanyagot gyárt a TVK

Munkában a polylwinc-kötözözsincgcl gyártó gépsor a műanyaggyárban.

Ez a gép készíti tetszés szerinti méretben a sikfóliát.

Fotó: Kovács Endréné

A változó fogyasztói igények kielégítésére a IV. ötéves terv időszakában fokozatosan termelési szerkezet- változtatásra került sor a tejiparban, üzemei egész sor új készítménnyel jelentkeztek, amelyek szinte észrevétlenül a mindennapi élelmiszer- ellátás fontos „tartozékai” lettek.

Az ipar 39 új terméket hozott forgalomba. A hagyományos árufélék mellett megjelentek és rövid idő alatt népszerűvé váltak az ízesített és savanyított tejtermékek.

A struktúra átalakításához műszaki-technikai fejlesztésre volt szükség. Az ipar feldolgozó kapacitása öt év alatt csaknem 60 százalékkal bővült, és 1975 végén elérte a napi 5,2 millió litert.

ték a munkaköri listából a tolópad-kezelő beosztást —, a szocialista brigádok ugyanis elvállalták az itt dolgozók munkájának az elvégzését, is. Nem túlórában, nenv pluszmunkában, hanem munkaidejük alatt. Igaz, ezért a gyár sem volt hálátlan. Az ilyen vállalást lett; dolgozók a felszabadult munkaerő bérének bizonyos százalékát beépítették a fizetésekbe: a többletmunkát vállalók bére azóta mintegy 200 forinttal magasabb minden hónapban. A kezdeményező készségben élenjáró volt a gyár Schön- herz. Zoltán szocialista kollektívája, amely nemcsak elvállalta három más munkakörű dolgozó feladatának ellátását, hanem a többi brigádot is hasonló felajánlások megtételére ösztönözte.

A cikk elején említett számadatok tehát közös erőfeszítések gyümölcsei. Olyan munkáé, amelyek nap mint nap jellemezték a putnoki téglagyáriak helytállását, s amelyek ebben az évben, és az V. ötéves terv teljes időszakában a legfontosabb célként állnak a gyár alig több mint 250 dolgozója előtt.

v. i.

A műanyag-feldolgozás tíz évvel ezelőtt, 1966-ban kezdődött a Tiszai Vegyikombinátban. . Azóta sokat fejlődött ez a termelési ágazat. Különösen a negyedik ötéves tervben megvalósított erőteljes fejlesztés eredményeképpen a vállalat műanyaggyára ma már több mint- évi 40 ezer tonna polietilén feldolgozására képes. Az európai viszonylatban is jelentős gyárban a korszerű gépek • tucatjai valósággal ontják a főként fóliatipusú termékeket. De előkelő helyet foglal el a műanyaggyár tevékenységében a karton, plaszl-lemez-, valamint az úgynevezett nagyméretű üreges testek gyártása is. A TVK műanyaggyára a népgazdaság legkülönbözőbb ágazatait látja ' el korszerű csomagolóeszközökkel, _ ezenkívül a mezőgazdaság is igen nagy mennyiségben részese, dik a TVK-ban készült fóliát ípusokból.

Nem telik cl év, hogy a gyár ne jelentkezne új termékekkel a piacon. Igv uél. dául 1975 első negyedévének végén kezdték meg a polipropilén alapanyagú polyt- wine kötözözsineg gyártását. Zsinegkészítésre eddig a sisal nevű rostnövénvt t használták. amelyet főként tőkés importból szereztek be. Behozatalát az állandóan emel kedő világpiaci árak az utób. bi időben nagymértékben akadályozták. gazdaságos felhasználását pedig kedvezőtlen irányban befolyásolták. Ezért határozta el a TVK, hogy a mezőgazdasági célokra (takarmány bálázás, tárolás stb.l alkalmas kötözőzsineget a jövőben műanyagból állítják elő.

Erre a célra egy korszerű gépsort vásároltak az egyik nyugatnémet cégtől, amellyel az elmúlt esztendőben már 850 tonna polipropilén-zsineget gyártottak, s amit az AGROKER vásárolt meg a mezőgazdasági üzemek részére. A felhasználók nagy érdeklődést tanúsítanak az új termék iránt, így a TVK- nak nincsenek elhelyezési gondjai ebből az áruféleségből sem.

Ugyancsak tavaly helyezték üzembe azt a siklófólia- gyártó gépsort, amely kis- és nagynyomású polietilénből egyaránt gyártani tud különféle csomagolóeszközt.' Többek között a TVK-ban készült sikfóliát használja a Szerencsi Csokoládégyár is a kereskedelemben forgalomba hozott egyes cukorféleségek csomagolására.

Az ötödik ötéves tervben tovább növelik a műanyaggyártást a TVK-ban. Az \ olefingyár üzembehelyezésével ugyanis mind több lehetőség nyílik arra. hogv kielégítsék a feldolgozó iparág polietilén szükségletét. Ezenkívül az ötéves tervidőszak végére felépül az évi 40 ezer tonna kapacitású po- lipropiiéngyár. az itt gyártott értékes alapanyag zömét belföldön, többek között a TVK- ban használják majd fel. A polipropilén az a műanyag- fajta. amelyből a fogyasztás a lehető leggyorsabban növekszik világszerte. Ez tehát újabb perspektívát nyit neg a műanyag-fel dolgozó ipar

számi™