Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-13 / 10. szám
1976. január 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 ló megbíza Nagy ütemben épül az orenburgi gázvezeték. A nemzetközileg i.s figyelemre méltó munka megvalósításúból hazánk is kiveszi a részét. A magyar szakemberek feladata: négy kompresszorállomás megépítése a vezeték mentén. Három helységben : Huszton, Bogorovcsá- nyiban és Guszjatyinban már elkezdődtek a munkálatok. A kompresszorállomások, a „mini városok” kialakításához azonban nemcsak mérnökökre, kétkezi munkásokra van szükség, hanem olyan emberekre is, akiknek feladata az otthon pótlása, akik gondoskodnak a kint dolgozó magyar szakemberekről. Ez nem egyszerűen csak munkát, egyfajta munkakörrel járó feladatot, hanem megtisztelő megbízatást is jelent. A választás az ország számos vendéglátó üzeme közül a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalatra esett. A „teljes” vendéglátásban ők rendelkeznek a legnagyobb tapasztalattal, hiszen az étkeztetésen túl egyéb, szolgáltatási teendőket is ellátnak. A megbízatást 1974. júniusában kapták. Az első csoportok egy évvel később utaztak állomáshelyükre. A válalat kinti dolgozóinak munkáját az Iva- nofrankovszkban kialakított létesítményi főigazgatóság irányítja, fogja össze. A vendéglátó dolgozói — természetesen — elsőként mentek ki kijelölt állomáshelyükre — megelőzve min- i den más vállalatot. Elsőknek | kellett lenniük, hogy mindent előkészítsenek a magyar szakemberek érkezéséig. Azóta több mint egy fél j év telt el. Az úttörőmunkát j végzők közül néhányan nemrégiben érkeztek haza szabadságra. Szalai Imréné, a huszti bázis vezetője tavaly júniusban utazott ki a Szovjetunióba.1 Héthónapos kemény munka után, megérdemelt itthon a pihenés. — Az első időszak, az első egy-két hét volt — természetesen — a legnehezebb — mondja Szalainé. — Egy hónap jutott az előkészítő munkákra. Először a szovjet emberekkel, a várossal, a környezettel ismerkedtünk', barátkoztunk. Fel kellett vennünk a kapcsolatot az ottani ellátási szervekkel: megszervezni a kiérkezők étkeztetését, elszállásolását, s az egyéb szükséges szolgáltatásokat. A kezdeti gondok megoldásában sokat jelentett a szovjet emberek vendégszeretete, segítőkészsége. Így a júliusban, illetve augusztusban érkező magyar dolgozókat már barátságos otthon fogadhatta. Szándékosan említettem otthont, hiszen nekünk egy kicsit a családot is pótolnunk kell, otthont kell teremtenünk, ahol jól érzik magukat az emberek. A csoportok folyamatosan érkeznek: egyre nő a kinti magyar dolgozók létszáma. Jelenleg 210 magyar ellátásáról gondoskodunk. A szállás és az étkezés — ideiglenesen — szovjet szállodában van. Bár nincs még magyar konyhánk, a hazai izeket mégis megpróbáljuk idevarázsolni. Ebben segít a vállalat magyar szakácsa. Közben folyamatosan épülnek az állomás új létesítményei. Az itthoniaknak bizonyára kissé érthetetlennek tűnnek ezek az örömök, s gondok. Hogy mi jellemző a kinti kollektívára? Lelkesen, s jól dolgoznak, de nem másodlagos a napi menü sem ... Gerhard Ernőd a hazánktól legtávolabb épülő kompresszorállomáson, Guszjatyinban bázisvezető-helyettes. Sajátos, helyi tapasztalatokról beszél. — Július 2-án láttuk a helyiséget, amelyből ki kellett alakítanunk a konyhát. Negyvenöt nappal később már ott ebédeltek a magyar dolgozók, itt kezdettől magyar konyha működik. Jelenleg 230 embert látunk el; jövő hónap elejére ez a létszám mintegy 350-re emelkedik. Azt hiszem, miénk a legnehezebb feladat — a helyi sajátosságok miatt. Gusz- jalyin kis falu — negyven kilométerre a legközelebbi nagyobb helységtől. Negyven kilométeres távolságban kell gondolkodnunk: onnan szállítjuk háromszor hetente a húst, a tejtermékeket, s az egyéb élelmiszereket; ott van a patyolat, s a többi szükséges szolgáltatás is. A napot szovjet időszámítás szerint reggel fél hatkor kezdjük, de magyar idő szerint fejezzük be 1— meghosszabbítva az ébrenlét, a munka óráit. A munka, a munkahelyi tevékenység itt nem fejeződik be a munkaidő leteltével, hiszen továbbra is a munkatársakkal maradunk. Az esti beszélgetéseken a különböző szakmák képviselői megismerik. megtanulják becsülni egymás szakmáját. Mindenki szívesen segít a másiknak: nem lehetünk meg egymás szakmája nélkül. A koszt az itteniek számára is fontos kérdés. Ezért rendszeresen felméréseket végzünk: mit ennének szívesen? A munka verseny ben mindenki részt vesz; vállaltuk, hogy ez év júliusára elkészül az új ezer személyes konyhánk. Közös feladatok kovácsolják eggyé a kollektívát. Fokozatosan kezd kialakulni a telepek között is az egészséges versenyszellem. A verseny természetesen csak akkor lesz igazságos, ha majd mindhárom telep azonos feltételek között „vetélkedik”. > DcvalU Hedvig A város centruma Többet terem A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet badacsonyi kísérleti telepének kutatói a balatoni tájnak megfelelő új szőlőfajták nemesítésével és a jelenlegi fajták tulajdonságainak javításával kívánják a termést növelni. A különböző olaszrizling- fajták szelektálásával sikerült három — kedvező tulajdonságokkal rendező — változatot előállítani. Ezekből az elmúlt években törzsültetvényt hoztak létre. Az új olaszrizling-változatok egyik kedvező tulajdonsága, hogy 20 százalékkal többet teremnek, mint a jelenleg köztermesztésben levők. Január elején kiosztották a félévi bizonyítványt. Sok kis- és nagydiák vitte haza örömmel a megérdemelt jó jegyeket. Mások pedig szo- ! rongva-szégyenkezve, az ott- I honi kedvezőtlen fogadtatás- ! tói tartva indultak el .az Is- I kólából. így van ez rendjén! Am a gyengébb bizonyítvánnyal hazafelé igyekvők között nem egy van, aki szidás, számonkérés helyett dicséretet érdemelne. Aki talán közepesnél nem ért el jobb eredményt, mégis any- nyi igyekezete, munkája van benne, hogy más gyerek a j jeles bizonyítványért sem ! küzdött meg jobban. Hány lurkónak telik úgy el a gyerekkora, hogy soha nem ízleli meg a sikert a tanulásban, hogy soha nem di- j csérik meg az eredményéért! ' Pedig mennyire igyekezett, j milyen szorgalommal ült le j mindennap a könyvei mellé! Nem is csoda ezek után, ha | csak kellemetlen élményei maradnak az iskoláról, a könyvet, a tanulást egy életre megutálja. Valamelyest megértem ugyan pedagógus kollégáimat, akik nem szívesen mondják a szülő szemébe, hogy csemetéjük csak hármasra képes tantárgyukból. Ezen az anyuka, apuka a legtöbb esetben megsértődik. De vállalni kell ezt a népszerűtlen feladatot éppen tanítványainak érdekében. Jobban kell tudatosítanunk, hogy a jó tanulmányi eredmény nem egyedül a szorgalmon múlik, a gyerek képességei is döntők e tekintetben. Minden tanulónak van valamilyen erős oldala, jó képessége. Az egyik ügyesen fogalmaz, a másik jól számol, nyeívérzékkel rendelkezik, vagy a kézügyessége kitűnő. A szülőnek a pedagógus segítségével ezt az erős sddalt kell felderíteni, fellesztenj, itt követelni, nem elhanyagolva persze, a gyengébb részeket sem. Társadalmunk egyenlő erkölcsi és anyagi megbecsüléssel értékeli tagjait, akár fizikai, akár szellemi pályán működnek, ezért nem tragikus, ha Petiről vagy Jancsiról kiderül, hogy a számtan gyenge oldala, vagy a nyelvkészsége csekély. A szülőnek meg kell ismerni gyermekét, képességeit. Ezek ismeretében most már elővehet! a bizonyítványt, és elmondhatja: számtanból hármasod van, no ez derék dolog, nagyon örülök neki. De mi ez a magyar négyes? Ebből a tanárod szerint játszva elérhetnéd az ötöst, s lám mégse sikerült, elszomorítasz, Peti! Valahogy így kellene értékelni. Ezek után elmondhati juk, nemcsak a színjeles bizonyítvány dicséretes. Ha a gyerek a képességei szerinti eredményt érte el, az a kitűnővel egyenértékű, mégha csupa hármas is van bejegyezve az ellenőrzőbe. Ha képességei alatt teljesít, meg kell vizsgálni, mi az oka. Nincs-e sok külön elfoglaltsága? Nyugodt feltételek között tanul-e? Esetleg az érdeklődését kellene valahogy felkelteni a tantárgy iránt? Az értékelésből a bezzeg szót feltétlenül ki kell hagyni. Ne vessük össze a bizonyítványt a szomszédok Pistikéjével. Még a tertvérekét \ is nehéz összehasonlítani. Nem azonosak a képességeik, nem azonos nehézségi fokú anyagot tanulnak. S ne emlegessük fél éven át, hogy milyen rossz jegyeket hozott januárban, az értékeléssel zárjuk le a bizonyítvány-témát, mert a sokszori korho- lás nem hat ösztönzőleg, inkább kedvét szegi a gyereknek. Atáwv! H orvsUh TjA?7-1Ö T EL a 1 télnek számos jellem- ző tulajdonsága van. riítalaban az ev vegén keletkezik és az előző év elejéig tart. Tulajdonságai közül legismertebb a hó. A hó olyan fehér izé, ami a magasból hull le, időnként kisebb, időnként nagyobb formátumokban, de a nagyobb a szebb. Annyival szebb, aéncnnyival nagyobb. Ha lehull, akkor egyrészt az utakról cl kell. takarítani, másrészt pedig a hegyekben, vagy arra alkalmatos, más meredélyeken szánkózni lehet rajta. Ezenkívül még hógolyót lehet nyomkodni belőle, valamint hóembert építeni. Arra is jó még, hogy betakarja a mezőket, földeket, megóvja a vetést a fagytól, ezenkívül pedig arra, hogy olvadás idején beszivárogjon a földbe, ily módon biztosítsa a talaj nedvességét, a források hozamát, mert ezekre ugyancsak szükség van. Érdekesség még, hogy amikor a hó lehull, olyankor — a gyárak környékének kivételével — minden fehér. Időnként pedig, leginkább az esti, főként az éjjeli órákban a lépések alatt csikorog. De az már a télnek egy másik tulajdonságához, jellemzőjéhez tartozik, nevezetesen a hideghez. Ugyanis télen hideg szokott lenni. Hideg akkor van, amikor a hőmérő higanyszála jóval a nulla alá zsugorodik, minél mélyebbre, annál hidegebb az idő. Ilyenkor az utcákon, — néha a lakásokban is — behúzott nyakkal, piros füllel járunk. Ezenkívül még jég is képződik télen. Erről tudnivaló, hogy általában a tavakon, folyókon képződik, igen kemény és csúszik. Mit kell még tudni a télről? Ilyenkor szokás csizmában, nagykabátban járni, madarakat etetni, ilyenkor lehet sört kapni, nem méretező fanniaitot enni, De talán mindezekből is látható már, hogy a tél eléggé érdekes kitalálmány. Mindezeket pedig azért volt szükséges elmondani, viert például a napokban is megjegyezte valaki: jó lenne valahol egy komplex ismeretterjesztő rendezvényi tartani filmvetítéssel, fényképekkel, szélsüvöltéssel, egyéb szemléltető eszközökkel, egy korosabb szemtanú előadásával kísérve — a télről. A fiatalabb generáció számára, ugyanis a fiatalok nem igen ismerik ezt az érdekes természeti jelenséget. Hallottak persze már róla, de úgy részleteiben nem ismerhetik. Igaz, jelenleg éppen tél van, valójában a tél derekán i járunk. Nemrégiben például ' szélvihar vágtázott végig or- j szögünkön. Olyan nyárias szélvihar. Ugyancsak a napokban szivárvány tündökölt az égen, ámbár a szivárvány . ideje nem a mostani. Hírt adtunk arról is, hogy Alacs- kán avarlüzhöz siettek a tűzoltók, Avartüzhöz! Ha igaz, egy eldobott cigarettától lobbant lángra a száraz avar. Ámbár az avar nyáron, szép őszi napokon szokott száraz lenni, lángra lobbanni, Nem is olyan messze tőlünk, a szlovákiai Csorba-tónál havazott és ugyanabban az időben nem messze ettől a helytől villámlotl, dörgölt az ég. Hó egyébként nálunk is esett a múltkoriban. Aki úgy éjféltájban kinézett az' ab- i lakon, az fehérségei láthatóit: I az volt a hó. Reggelre már nem maradt belőle semmi. ; elvitte a tavaszias meleg, a langyos, nyárias szél. rygyébként pedig most is jn. tél van. Tessenek elhinni! Kérdezzék meg naptártól, Priska Tibor Fiatalok szociális otthonokban A közelmúltban tanácskoz. tak a szakemberek Miskolcon, a Megyei Vezető Kórházban a fiatalok szociális otthoni elhelyezésének lehetőségeiről, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról. Köztudott, hogy megyénkben a járványok es a balesetek miatt elég magas azoknak a mozgássérült fiataloknak a száma, akik igénylik az ilyen gondoskodást. Hogy állunk ezzel a kérdéssel a megyében, milyen eredményeket értek el, egyáltalán megoldás-e a szociális otthoni elhelyezés ezeknek a fiataloknak? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szilva- sy Lajossal, a miskolci szociális otthon igazgatójával. — Megyénkben és a megyeszékhelyen is sok intézményben van lehetőség a fiatalok elhelyezésére. Mégis egyre többen szociális otthonokba kerülnek. Miért van erre szükség? — Sokak számára meglehetősen furcsa, hogy szociális otthonokban fiatalok jelenlétét tapasztalják. A miskolci 469 férőhelyes otthonban is tíz 25 éven aluli van. Számukra szociális otthonok nem létesültek. Akik itt vannak nálunk, már megjárták az ország különböző intézményeit, azzal a céllal, hogy valamelyik speciális szakmára kitanítsák őket. Ez nem járt sikerrel. Más megoldás nem lévén, ide kerültek. Egyikük-másikuk saját magát ellátni sem képes, öltözködésben, étkezésben segítségükre kell lenni. — A szociális otthonokban élő fiataloknak milyen elfoglaltságot tudnak biztosítani? Van-e lehetőség arra, hogy képességeiknek megfelelően tevékenykedhessenek? — Feladatunk, hogy mindjárt a bekerülésük pillanatában megtaláljuk azokat a lehetőségeket, «mélyekkel a fiatalokat el tudjuk foglalni. Az egyik fiú nagyon szép, kiállításokon is szereplő írógéprajzokat készít, amellett, hogy egy, a környéken lakó általános iskolai tanulót kor. repetái, ami a kisfiú tanulási eredményeiben radikális javulást idézett elő. Egy fiatal lányunk' nagyon ügyes kezű, ő a fodrászatunkban segít. Van, aki az otthonban a könyvelés területén segít a határidős munkáknál Egy másik kislányunk, aki a női szabó szakmában szerzett bizonyítványt, — a bejárást. a normában dolgozást nem bírná, alig keresne valamit. megélni nem tudna, — sokat segít az intézeti textíliák javításában. Sőt, egy-két olyan ruha elkészítésében is, ami konfekcióban nem kapható, viszont egy- egy gondozottunknak szüksége van rá. — A fiatalok igényük a szórakozási, kulturálódási lehetőséget is. Lehet-e ezt megfelelően biztosítani? / — Erre programjainkban is tekintettel vagyunk. Megkeressük a lehetőséget arra, hogy szót kapjanak. A kulturális műsorainkba nagyon szívesen bekapcsolódnak szavalással, egy-egy kis írással, játékkal. Nagy élményt jelentenek számukra a városnézések, kirándulások, Azt is el kell mondani: hosszabb utaknál nagy problémát jelent, hogy ők súlyos mozgáskorlátozotbak. Törekvésünk azonban az, hogy mindenhová elvigyük őket is, velük is megismertessük az ország szépségeit. — Milyen ezeknek a fiataloknak a kapcsolata a szülőkkel és általában az egészséges emberekkel? Van-e kialakult baráti körük? — Szüleik rendszeresen jönnek hozzájuk. Egyik-másikuknál zavaróan is hat a sűrű látogatás, amelyet ilyenkor irányítani kell. Mert az is előfordul: rossz néven veszik, ha a másikhoz gyakrabban jönnek. A szülők, a család, a rokonok látogatásain kívül a szocialista brigádok is eljönnek hozzájuk. Az egyik brigád ecy nagyon súlyosan sérüli fiatalnak televíziót ajándékozott, ami a világot jelenti a számára. A legintenzívebb kapcsolatot az AKARAT SE. tagjaival tartják. Ez a sportegyesület az észak-magyarországi rokkant fiatalokat fogja össze. Gk is eljárnák ide, mi is meglátogatjuk őket. — Az otthon lakóinak átlagéletkora magas. Hogyan viszonyulnak az idős emberek a fiatalokhoz? — A miskolci szociális otthon lakóinak átlagéletkora 78 és fél év, ez azt jelenti, hogy a fiatalok életkorban nagyon távol vannak a többi gondozottjainktól. Azzal, hogy elfoglaltságot ' próbálunk biztosítani a fiatalok számára, megkíséreljük, hogy együttélésük normális mederben folyjon. Érdekes. hogy a fiataloknak kevesebb türelmük van az idősebbekkel ' beszélgetni. Az öregek talán gyermeküket, unokájukat látják bennük. Ök sokkal inkább dédeleetik őket. Ettől függetlenül jó a kapcsolat. Néha igazságot kell tenni közöttük, de általánosságban nincs probléma. Vásárhelyi István
