Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

1976. Jan. 11., vasárnap CSZAK-MAGYÄRORSZÄG 3 Erősödött a KISZ kommunista jellege ve ány 197Í lisz ■séi; Beszélgetés Török Lászlóval, a megvet KlSZ-b'zottsag első titkárával ene IZlU. voll] . VI: ;nii jva bü iik tap irta pes Idén ül össze a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa. Ez a tanácsko­zás jelentős eseménye az ií­ktajúsági szövetség éleiének, így hát rangjának megfelelően készül rá Borsod megye fia­talsága, valamennyi K1SZ- szervezete. A megyei K1SZ- bizottság is számvetést készít zéSjröla, mit tettek az 1971. no­vember 8-i küldöttértekezlet óta, s ebben a számvetésben mindenképpen helyt kap az, hogy az eltelt négy eszten­dőben bekövetkezett társadal­mi, gazdasági és kulturális mai eredményekben benne van a fiatalok tevékenysége is. Me­gyénk KISZ-tagjai, dolgozó és tanuló fiataljai aktívan részt vettek feladataink meg­oldásában. KlSZ-szervezete­älrfl éré szó yei riu szál ink az elmúlt években tovább ,oii erősödtek, szilárdult kommu­nista jellegük, nőtt lömég- befolyásuk, fokozódott poli­tizáló tevékenységük. Ilyen eredmények birtokában ké­szül Borsod ifjúsága a me- jejgyei küldöttgyűlésre, majd lék azt követően a KISZ IX. , 1 kongresszusára, élv Most, három hónappal Ilii' alff ISO” dik ,is# ton véli b at ott' éf baf év1 -ek a tanácskozás előtt arról be­szélgettünk Török Lászlóval, a KISZ Borsod megyei Bi­zottságának első titkárával, hogyan készül megyénk több mint hatvanezer KISZ-lagja a kongresszusra, mit tettek azért, hogy a korábban meg­jelent határozatok, megvaló­suljanak. — Mikéin alakult Borsodban az ifjúság társadalmi szerepe, eszmei, politikai, erkölcsi hely­zete'.' > — Megyénkben több mini. 170 ezer fiatal él. Többségük becsületesen részt vesz a szo­cialista építőmunkában, lel­kiismeretesen tanul, készül a nagyobb feladatok megoldá­sára; a gazdasági épitömun- kában és a társadalmi mun­kaakcióban való helytállá­sukkal részesei a népgazdasá­gi, a vállalati és a helyi cé­lok megvalósításának, .ló ér­zés számot adni arról is, hogy megyénk ifjúsága az elmúlt négy évben fokozottabban részt vett a .közéletben. Az Hiúság munkájára minden­kor számíthatlak a lakóhely, az üzem és az iskola előtt álló feladatok megoldásakor. Ennek alapján megyénk fel­nőtt lakossága ma már éppen a becsületes munka cs a ta- I nulás alapján ítéli mer; az if- I Íúságol. — Mi jellemezte az elmúlt négy esztendőben a dolgozó- és , tanuló fiatalok magatartását? — Megyénk társadalmi, po­litikai-és gazdasági életében jelentős szerepe van a dol­gozó fiataloknak, ezen belül is a munkásifjúságnak. Helyt­állásuk, világnézetük, politi­kai érdeklődésük, magul adá­suk az elmúlt négy évben to­vább fejlődött. A munkásosz­tály szerves részéi képezik. Következésképpen maguké­i nak vallják a szocialista épí­tés eredményeit, ugyanakkor ! kritikusak fogyatékosságaink­kal szemben. .Javult élet- és ! munkakörülményük, anyagi I és szociális helyzetük. A fa­lun élő és dolgozó fiatalok l is sokat tettek az elmúlt években. Jelentős ez azért is, I mert Borsod ifjúságának csaknem 50 százaléka él fa­iun, Igyekeztek részesei len­ni a falu átalakulásának. Magukénak érzik a nagyüze- | mi mezőgazdasági termelést, I az új modern technika ke­zelését, s úgy tűnik, megta­lálják számításukat a közsé­gek gazdasági, társadalmi éle­tében. — A tanulófialalokról el­mondhatom, hogy jó hatás­sal van rájuk a párt politi­kája és a társadalmunkat jel­lemző demokratikus légkör. A tanulmányi és a szakmai igényeknek megfelelnek. Az iskolai éleiben, a tanulásban és a KlSZ-bcn megtalálták a közéleti szereplés és a po­litikai élményszerzés lehető­ségét. Az új szervezeti forma kialakításával élénkült az is­kolai mozgalmi munka. Kü­lön is ki kell emelni helyt­állásukat az építőtáborokban és a különféle társadalmi munkákban. — Hogyan vett reszt me­gyénk ifjúsága a .gazdasági munkában, a negyedik ötéves terv megvalósításában? — A munkára nevelésnek, a munka megbecsülésének nagy jelentőséget tulajdoní­tottunk, s ennek eredményei nem maradtak el. KISZ-lag- jaink jelentős része, ifjúsági és szocialista brigádokban dolgozik. Olt vannak a kom­munista műszakokon, csak­úgy mint a társadalmi mun­kaakcióknál. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt sok fiatal bekapcsolódott a Kadar-mozgalomba, Több he­lyen létrejöttek társadalmi tulajdont védő ifjúsági cso­portok, Megélénkült a fiata­lok újítási kedve, s az FMKT keretein belül számos olyan pályamunka készült, amely hozzájárult gazdasági célja­ink megvalósításához. Mind­ezeket figyelembe véve el­mondhatjuk, hogy megyénk munkás-, paraszt- és tanuló- fiataljai felelősségérzettel munkálkodtak a negyedik öt­éves terv megvalósításán. Ki­emelkedő eredményeket értek el a kongresszusi munkaver- senyekben. — I! téma kapcsán úgy ér­zem. érdemes szót ejteni a Bor­sodban szép hagyományokkal rendelkező védnökségekről és szakmai versenyekről is. — vetettem közbe. — Borsodi fiatalok tízez­rei vettek részt most is a ki- emelt népgazdasági célkitű­zések megvalósítására vállalt védnökségekben. A leninvá- rosi olefinmű, a PVC—III., a Tisza II. vízlépcső, az orszá­gos fásítás és más beruházá­sok feleit vállalt védnöksé­gek keretein belül a KISZ- szervezetek a termelési moz­galmak széles skáláját alkal­mazták a feladatok sikeres megoldására. Ugyanakkor nagyszerű eredményeket ér­tek cl a szakmai versenyek során az iparban és a mező­gazdaságban egyaránt. — 1970-ben jelent meg a párt ifjúságpolitikai határozata. Ali történt Borsodban azért, hogy c jelentős dokumentum megva­lósuljon a mindennapi éleiben? — Mindenekelőtt az, hogy az ifjúság megítélése, a vég­zett. munka cs a tanulás alapján történik. Ugyanakkor egységesebb felfogás és szem­lélet alakult ki az ifjúság ne­velésében és a KISZ munká­jának megítélésében. Javul­lak a nevelés tárgyi és sze­mélyi fcll'él.clci. A kedvező változások kezdeményezői megyénk pártszervei és kom­munistái voltak. Feladatter­veikben meghatározták a ten­nivalókat, s nagyon követke­zetesen ellenőrizték a végre­hajtást. Soltul lettek az ifjú­ságpolitikai határozat meg­valósításáért a szakszerveze­ti szervek, a tanácsok, a Ha­zafias Népfront, valamint a legtöbb társadalmi és tömeg- szerve*/«!. — Kbbcu av, időszakban jfi­lmt meg a KISZ Központi Bi­zottság határozata, a kommu­nista jelleg és a politizáló te­vékenység fejlesztéséről. Hn- gyan realizálódott ez Borsod­ban? — Kétségtelen, hogy a Központi Bizottság 19/4. áp­rilisi határozata a KISZ kom­munista jellegének, politizáló tevékenységének fejlesztését célozta. KTSZ-s'zervezeteink munkájának középpontjába a párt eszméinek, politikájának szolgálata került. Megélén­kült a világnézeti kérdések­kel való foglalkozás, jelentős szerepet kapott a KioZ-poli- tikai oktalásban a párt poli­tikájának megismertetése és megértetése. Mindez hatással 1 volt az njusag nazaiias es ! proletár internacionalista ne­velésere. Jói szolgának e cél­kitűzéseket a forradalmi if­júsági napok rendezvényei is. — Ezek az eredmények mi­ként Hatoltak a KISZ bcaö életére? — Javult a KISZ-munka színvonala, fokozódott az alapszer vezetek öntevékeny­sége, erősödött a KISZ kom­munista politikai jellege. Nőtt az aktivitás, javult a szerve­zeti élet. A fő figyelem az egyéni vállalásokra, a közös­ségi megbízásokra, a folya­matos értékelésre, a maga­sabb követelményekre irá­nyult. A kommunista jelleg erősödését szolgálták a szer­vezeti változások, az új ter­vezési mód pedig segíti a KISZ-szervezetek tartalma­sabb éleiének kialakítását, biztosítja a határozatok meg­valósítását. Magasabb köve­telmények érvényesülnek a tagfelvételeknél, tudatosabbá, összehangoltabbá vált a i KISZ párttaggá ajánló és ne- ] velő tevékenysége. — A7. ifjúság szabad Idejének célszerű, hasznos eltöltéséről sok vita folyt. Történt-c előre­lépés a Vili. kongresszus őta? — A kongresszus ifjúsági szövetségünk kulturális tevé­kenységének legfontosabb céljaként a tartalmi munka színvonalának emelését, poli­tikusadba tételét jelölte meg. Ennek megvalósításához le­hetőséget teremtetlek a meg­jelent határozatok. Az ifjú­sági klubok működésénél so­kat jelentett az, hogy a sze­mélyi és tárgyi feltételek biz­tosítása, valamint a szakmai irányítás állami, társadalmi feladat. Viszont az eszmei­politikai befolyás biztosításá­ról, a fiatalok aktivizálásáról a KISZ-nek kell gondoskod­nia. Szerencsésen találkozott a politikai és kulturális mun­ka olyan alkalmakkor is, mint például a forradalmi ifjúsági napok időszaka. Ha­gyományossá vált Borsodban is a mozgalmi dalfesztivál, nagy sikert aratlak a sáros­pataki diáknapok, a megyei ifjúmunkás napok. Jelentős változások történtek a sport- mozgalomban, melyek min­denképpen hozzájárultak a szabad idő célszerű, jobb tó­használásához. — Végül, mindenfajta rang­sorolás nélkül; milyen közvet­len feladatok várnak megyénk fiataljaira a következő belek­ben. hónapokban? — kérdez­tem. — A kongresszusi felkészü­lés első szakasza lezárult. Egyik legfontosabb felada­tunk, éppen a kongresszusi jelszó tükrében az volt: min­den KlSZ-lag becsületes munkával és tanulással, a kongresszusi akcióprogram végrehajtásával készüljön a nagy eseményre. Erről a te­vékenységről éppen ezekben a napokban adnak számot, szinte személy szerint az alapszervezetekben. Megvá­lasztják az új vezetőségeket, ezeknek legfontosabb feladn­ia az idei akcióprogram el­készítése, mely tulajdonkép­pen magába foglalja a KISZ előtt álló feladatokat, konk- nétabban a kongresszusi fel­készülés további tennivalóit. Készt vállalunk az ötödik öt­éves tervből, ezen belül is az idei népgazdaság! tervek tel­jesítéséből. Feladatait«; meg­oldásában, úgy érzem, nem leszünk egyedül, továbbra is élvezzük a párt iránymutatá­sát, egész társadalmunk se- gitökészségét — válaszolta Török László. Paulovils Ágoston A növekvő követelményekhez igazodva Beszámoló taggyűlésen az LKIVí-ben előírásai alapján esedékes éves megyénk több mint 1790 pártalap- és február 20-a között tartják meg. jelentőségű eseménysorozata a ter- megkezdődütt. Az elmúlt héten mintegy taggyűlésén számoltak be a vezetőség és évi munkájáról, értékelték a pártmegbiza- cs meghatározták az adott kommunista kö- ez évi feladatait. Az első taggyűlések közül január vettünk a Lenin Kohászati Müvek nagyolvasztó IV. sz. pártalapszerevezclének taggyűlésén. Úgy hogy az itt szerzett fontosabb tapasztalatok — tapasztalatai — szélesebb kör­A szervezeti szabályzat beszámoló taggyűléseket szervezetében január 5. A pártéletnek e nagy veknek megfelelően 100 alapszervezet a tagság 1975. tások teljesítését zösség 7-én részt gyáregysége gondoljuk, általában az első taggyűlések ben is figyelmet érdemelnek. MINDENEKELŐTT a tag­gyűlés előkészítése érdemel figyelmet, amelyről előzete­sen Teodora Szotirisz, az alapszervezel -görög szárma­zású titkára tájékoztatói t. Egyebek közölt feljegyezhet­tem, hogy a pártéletnek e minden alapszervezet éleié­ben nagy jelentőségű esemé-. nyél jelentőségének megtele- lö alapossággal és körültekin­tő gondossággal, — lényegé­ben az irányító pártszervek és a 6. sz. titkári tájékozta­tó útmutatásai alapján készí­tették elő. A vezetőség beszámolójá­nak összeállítása előtt ál te­kintették az alapszervezet 1975. évi egész munkáját; ál­nézték a vezetőségi ülések és taggyűlések jegyzőkönyvéi, illetőleg az emlékeztető fel­jegyzéseket. Értékelték a pártcsoportok munkáját, a párt megbiza tások teljesítését és figyelembe vették a párt- csoportok véleményét a ve­zetőség irányító munkájáról. A legnagyobb gonddal a gyáregység, pontosabban a IV. sz, alapszervezet hatáskörébe tartozó „c” műszak gazdasá­gi munkáját, az 1975. évi tervfeladatok teljesítésében, — 'ebben a kommunisták ma­gatartását, — s az alapszer­vezet gazdaságszervező és irá­nyító tevékenységét értékel­ték. De nagy gondot fordí­tottak a pártélet belső rend­jének, fegyelmének alakulá­sára, a pártépítö, — tagfel­vételi — munka és a párt­oktatás tapasztalatainak ösz- szegezésére, a tömegszervezcli munka pártirányításának —, a dolgozók élei- és munka­körülményeinek elemzésére is. A vezetőség beszámolója kollektív munkával készült el, azt — két héttel a tag­gyűlés elölt. — vezetőségi ülé­sen is megvitatták és jóvá­hagyták. A taggyűlés kezdete előtt, feljegyezhettem egy látszólag jelentéktelennek tűnő „apró­ságot” is: a műszakváltás után negyed háromra hirde­tőit taggyűlés szinte percnyi pontossággal, negyed három­kor kezdődött, s jelen volt az alapszervezet minden egyes tagja... A BESZÁMOLÓ — ame­lyet Veres István, az alap- szervezet vezetőségének tag­ja terjesztett elő — tömören, de minden lényeges kérdés­re kiterjedően, a megnöveke- dell követelmények tükrében, s főként a/nagyolvasztó gyár­egység — és ezen belül is a „c” műszak — feladataira, problémáira koncentrálva elemezte az alapszervezet ve­zetőségének és tagjainak múlt évi munkáját. Elisme­réssel szólt a gyáregység dol­gozóinak a negyedik ötéves terv utolsó évében végzett áldozatkész helytállásáról, a kommunisták példamutatásá­ról, amelynek eredményeként a diósgyőri kohászok tavaly a tervezettnél 27.658 tonná­val iöbb nyersvasat adtak az országnak. Szakszerűen ele­mezte a fontosabb gazdasági mutatók alakulását is, — le­vonva belőlük a szükséges következtetéseket — az idei, sok tekintetben nehezebb fel­adatokra vonatkozóan. A be­számoló nyíltan, kommunis­ta őszinteséggel szólt az ered­ményekről és a fogyatékossá­gokról egyaránt. Személyre szólóan dicsért, és bírált is, noha az alapszervezet múlt évi munkájának „hű tükör­képe” alapján — ahogyan a vitában több felszólaló mi­nősítette a beszámolót — sok­kal több dicsérni, mint bírál­ni való akadt. A vitában a húsztagú alap­szervezet kilenc tagja fejtet­te ki véleményét. Ezek mind­egyikére itt nem térhetünk ki. A lényeg, hogy a felszó­lalók elismeréssel szóltak a beszámoló tárgyilagosságáról, őszinte és előremutató jelle­géről. Többen dicsérték a há­romtagú vezetőség jó mun­kastílusát, a pártoklatás pro­pagandistáinak felkészültsé­gét és vonzó, oktató módsze­rei!. Ugyanakkor szóltak a pártépítő munka fogyatékos­ságairól és nehézségeiről, a gazdasági munka megnöve­kedett feladatairól, a jobb üzem- és munkaszervezés szükségességéről, a brigádé munkával való fokozottabb törődés igényéről, az anyag- és energiatakarékosság lehe­tőségeiről és fontosságáról, valamint a munkafegyelem megszilárdításának és a gaz­dasági mutatók továbbjavítá- sának szükségességéről is. Felszólalt a taggyűlésen Krizsán Sándor, a nagyüze­mi pártbizottság képviselője is, aki a pártbizottság meg­bízásából nagy elismeréssel szólt az alapszervezet és a nagyolvasztómű dolgozóinak múlt évi munkájáról. Ugyan­akkor — többek között — felhívta a figyelmet a XI. kongresszus határozatában, valamint a KB novemberi és decemberi határozataiban megszabott fokozottabb köve­telményekre; az ötödik ötéves terv, az 1976-os év nehezebb feladataival kapcsolatos párt­munkára, s a tagkönyvcse- re lebonyolításával összefüg­gő tennivalókra is. A beszámoló taggyűlés má­sodik napirendi pontjaként felolvasták az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a párt szervezeteihez és tagjaihoz intézett levelét, a tagsági könyvek cseréjéről; ismertet­ték az alapszervezet vezetősé­gének intézkedési tervét, a tagkönyvcsere előkészítésére vonatkozóan. A .10 ELVTÁRSI légkör­ben és kommunista felelős­ségérzettel lebonyolít olt tag­gyűlés utolsó aktusaként megválasztották az alapszer­vezet küldötteit a februárban sorra kerülő gyáregységi pártvezetőségi beszámoló kül­döttértekezletére. Csépányi Lajos Miskolc melleit, Felsőzsolcán, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat házgyárában 1976 elejétől kizárólag új (ipusú paneleket gyártanak, amelyből változatosabb épületek, lakótelepek építhetők fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom