Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-09 / 7. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. jan, 9., péntek » i © 9 Uíést tartott az Országos Csütörtökön a Parlament vadásztérmében megtartotta idei első ülését az Országos Béketanács. Készt vett ; : ülésen és az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, Szentistványi Gyuláné, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je, Sebestyén Nátidorné, az Országos Béketanács főtitká­ra, dr. Réczei László, az Or­szágos Béketanács aielnöke és Takács Péter, a Talabá- nj’ai Szénbánj-ak Vállalat villanyszerelője, az Országos Béketanács elnökségének tag­ja. Ugyancsak az elnökség­ben foglalt helyet Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára és Silas Cequeira, a Portugál Béke- és Együtt­működési Tanács főtitkára, a Béke-világtanács tagja. Az ülést Pethö Tibor, az Országos Béketanács elnök- helyettese nyitotta meg, majd Sebestyén Nándorné számolt be a magyar béke­mozgalom elmúlt esztendejé­ről, az Országos Béketanács tavalyi tevékenységéről. Egyebek között hangoztatta: Az elmúlt esztendő kiemelke­dő jelentőségű volt a világ békeszerető népei számára. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményes befejezése, az in­dokínai tűzfészek kioltása, a vietnami nép nagyszerű győ­zelme — történelmi jelentő­ségű események voltak a A tanácskozás vendégfeJszőIalója a Béke-világtanács főtitkára volt Romesh Chandra, világ népei életében. Eredmé­nyes esztendőt zárt a ma­gyar békemozgalom is, az el­múlt év bel- és külpolitikai eseményei meggyőző erővel világítottak rá arra, hogy ha­zánkban a békéért folytatott harc legeredményesebb for­mája a fejlett szocialista tár­sadalom felépítése érdekében végzett becsületes és áldo­zatos munka. Ezt követően dr. Réczei László fűzött szóbeli kiegé­szítést az Országos Békela- .nács írásban is közreadott idei munkaprogram-terveze­téhez. A hagyományoknak megfe­lelően május 8.—június 8. között megrendezik a béke és barátság hónapját. Május 8—16. között az európai biz­tonság , és együttműködés magyar nemzeti bizottságával közösen megrendezik az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés hetét. Megemlékeznek a békemozgalom jeles dátu­mairól, köztük a vietnami nép győzelmének első évfor­dulójáról, s a békeszerető erők moszkvai világkongresz- szusának harmadik évfordu­lójáról. Segítik az igazságos közel-keleti béke megterem­téséért folyó küzdelmet. Sarlós István hozzászólá­sában olyan programnak minősítette a Béketanács idei munkatervét, amely tenden­ciájában és szándékában is megfele] a párt és a kor­mány politikájának, alkal­mas arra, hogy erősítse a békés egymás mellett élés gondolatát, megértesse kül­politikai törekvéseinket, azt, hogy korunk meghatározói az enyhülés erői, meghatá­rozója a Szovjetunió és a szocialista országok békepo­litikája. — A világ békeszerető né­pei bizakodva nézhetnek az 1976-os esztendő elé — mu­tatott rá hozzászólásában Romesh Chandra. A biza­kodás alapja az enyhülési politika sikere, a folyamat visszafordíthatatlansága. A helsinki értekezlet záróok­mányát méltatva hangsú­lyozta: Az európai biztonsá­gi és együttműködési konfe­rencia felmutatta az embe­riség előtt a háborúktól mentes új világ lehetőségét, nemcsak Európában, hanem a világ más térségeiben is. Természetesen az enyhülés nem azt jelenti, hogy meg­szűnik az elnyomott népek függetlenségi harca, ellenke­zőleg: épp az enyhülés ad újabb és újabb erőt az el­nyomottaknak szabadságjo­gaik kivívásához. Angola né­pe győzni fog, mint ahogy győzött a vietnami nép, ahogy megdöntötték a fa­siszta rendszereket Portugá- j I világsajtó nagy érdeklődést tanúsít Andrej Gromi ko most kezdődő tokiói látogatása iránt. A szovk külügyminiszter japán kollégája, Mijazava Kiic meghívásának eleget téve utazott a távol-keleti szigcj országba. A megbeszélések fontosságára utal az a tér is, hogy Gromiko, aki egyúttal az SZKP Politikai 13! zóttságának tagja, még a XXV. pártkongresszus elől szakított magának időt erre az útra. A tokiói megbeszélés újabb mérföldköve lesz anns a politikai-gazdasági párbeszédnek, amely — váltó? intenzitással — több éve folyik már a Szovjetunió * Japán között. Ennek fő témája kétségtelenül a 'szovjetj japán békeszerződés megkötése. Jogilag ugyanis mi mindig nincs lezárva a két ország közötti második vilii? háborúbeli hadiállapot. Szovjet részről nagy jelentőséget tulajdonítanak ci­nek a szerződésnek, mégpedig nemcsak a kétoldalú kai csokitok javítása szempontjából. Ez a szerződés jói1! kony hatást gyakorolna az egész földrész politikai légi«! í'ére, k egyik pillére lehetné a Szovjetunió által szó, galmazolt ázsiai kollektív biztonsági rendszernek. Az előrelépést e téren eddig az nehezítette, hpgy Jf pán ban'azok a poll (lkai erők a hangadók, amelyek békeszerződés megkötését a második világháború köve kezményeként szovjet fennhatóság alá került Dél-Kuri; szigetel; visszaadásához kötik. Ilyen alapon viszont | Szovjetunió, amely ragaszkodik a történelmileg ki als kult határok elvének az érvényesítéséhez — nem tál; gyalhat. | G'romikö és japán kollégája minden bizonnyal nagy í‘ gyeimet szentel majd a gazdasági együttműködés kérdi sélnek. Japán ugyan a Szovjetunió második legfontosaW ' tőkés kereskedelmi partnere, de mindkét fél azt vallj;, hogy e téren távolról sem merítették ki a lehetőségeké Meghalt Csőm En-laj be­En­liában és Görögországban. A békemozgalom nem ülhet babérjain, még tevékenyebb­nek kell lennie, mert a po­litikai enyhülést párosítani kell a katonai enyhüléssel, s véget kell vetni az őrült erővel folyó fegyverkezési hajszának. Expsrtfeladalok is iaíByek (Folytatás az 1. oldalról) Igen jelentős volt a TVK múlt évi tőkés exportja is. Többek között 9 ezer tonna etilént, több mint 22 ezer tonna propilént, 4200 tonna nitrogénműtrágyát és 3 ezer tonna polietilén-granulátu­mot értékesítettek tőkés pia­con. A TVK tőkés orszá­gokba szállított áruinak ér­téke mintegy 9 millió dollár volt 1975-ben. A kombinát szakemberei idén is arra törekednek, hogy minél több árut érté­kesítsenek külföldön — el­sősorban olefintermékekből és exportképes polietilén késztermékekből szeretnék növelni a külföldre szállí­tandó mennyiséget. Az Észak-magyarországi Vegyiművek 1975. évi tőkés exportja meghaladta az 1 millió dollárt. Idén 400 ezer dollárral többet szeretnének elérni. Az ÉMV elsősorban (növényvédő szerek és gyógy­szeralapanyagok szállításá­val kívánja biztosítani tő­kés exportterve realizálását. Az acetanilid nevű gyógy­szeralapanyagból például éves szinten 600 tonna elő­állítását tervezik — a ter­méket várhatóan jugo_ szláv, holland és indiai cé­geknek szállítják majd. Ami a szocialista orszá­gokba irányuló exoortot il­leti. a legfontosabb termék az I végéi (festékülepedést gátló anyag) gyártását a jö­vő héten kezdik meg. Az el­ső szállítmányok a hónap második felében útnak in­dulnak a szocialista orszá­gokba. A gyár éves terve 420 tonna Ivegél előállítása, ebből mintegy 180 tonnát a Szovjetunióba exportálnak. A magyar csokoládégyá­rak termékei külföldön is Igen kedveltek. A Szerencsi Csokoládégyár például ter­mékeinek mintegy 10 száza­lékát exportálta 1975-ben. A főként csokoládéfüggelékek­ből és drazséféleségekből ál­ló szállítmányokat elsősor­ban az NSZK-ba és Ang­liába küldték. Az idei első exportszállítmányokat janu­ár első napjaiban indították útnak. Március közepéig több mint 30 vagon csoko­ládéfigurát ' szállítanak a legnagyobb külföldi megren­delőknek. Kissier kijelenő Pekingbcn hivatalosan jelentették, hogy Csou laj, a KKP KB aielnöke, 'a KNK Államtanácsának elnö­ke 78 éves korában január 8-án reggel rákban meghalt. Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság miniszterelnöke, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának ál- elnöke 1898-ban született. Előbb a tiencsini Nankaj egyetemen, majd Franciaör­végezle tanulmányait. Kíné ba visszatérve 1924-ben | Kínai KP tagja lett. 1920-Uj a Politikai Bizottság tagj’i 1928 és 1956 között a Köz ponti Bizottság titkára. 1945 tői a KB és a PB alelnök* 1956-tól a PB állandó bizoll ságának tagja. 1949-től Kínai Népköztársaság rrt niszterelnöke (1954-től miíj az államtanács elnöke). (Folytatás az 1. oldalról) A ügyi gos és posta- az Orszá- Árhivatal A Hegyalja Ruházati Szö­vetkezet precíz, szép mun­kájával, pontos szállításai­val nemzetközi elismerésnek örvend. Ennek köszönhető, hogy exportja minden év­ben nő, így 1975-ben elérte a 250 millió forintot, sőt a ksz ezt a tervet még 10 millió forinttal túl is telje­sítette. A szocialista orszá­gok mellett a , múlt évben már több nyugati, tőkés or­szágba is szállított a szövet- ( kezet különféle termékeket. I A ksz sátoraljaúihelv.i üze_ * méhen jelenleg kosztümök, blézerek, ruhák és kabátok készülnek — az első export­szállítmányok hamarosan út- j nak indulnak az NSZK-ba 1 és Hollandiába. A Sátoraljaújhelyi ELZETT Művek már a múlt év de­cemberében megkezdte autó­alkatrész-szállítási kötele­zettségének teljesítését a Szovjetunióval szemben. Az előszállítások néhány napos szünet után a tegnapi na­pon, január 8-án ismét meg­indultak, ettől kezdődően fo­lyamatosan, hetenként jut el egy-egv alkatrészszállít­mány a Szovjetunióba Az ELZETT-művek idei export­értékesítési terve 168 millió forint — a gyár dolgozói szeretnék ezt maradéktala­nul teljesíteni. közlekedés­miniszter — Anyag- és elnökével egyetértésben — módosította a távbeszélő­díjszabást. A változás a kö­zönséget, a magánelőfize­tőket nem érinti, kizárólag a közületekre vonatkozik. A rendelet szerint az ál­lami költségvetési szervek, a gazdálkodó szervek, a szövet­kezetek, a szövetkezeti válla­latok, valamint a társadalmi szervek új telefonállomásért a tényleges szerelési költsé­geken felül az eddiginél két­szer nagyobb — főállomá­sonként 30 000 forint, iker­állomásonként 20 000 forint — úgynevezett belépési díjat fizetnek. Azt már egy koráb­bi rendelet tette kötelezővé, hogy újabb telefonállomás létesítésénél fejlesztési alap­jukból hozzájáruljanak a távbeszélő-hálózat fejleszté­séhez. A rendelet módosította a beruházási hozzájárulásra kötelezett szervek havi tele­fonelőfizetési díjait is. En­nek lényege, ’hogy a gépi kapcsolású ■telefonhálózat­ban a főállomás havi díja 40 forintról 120 forintra, az ikerállomásé 30 'forintról 80 forintra emelkedett. A kézi kapcsolású hálózatban a fő­állomásért 30 forint helyeit 90 forint, az ikerállomás után 20 forint helyett 60 fo­rint a havi előfizetési díj. A többletbevétel felét a pos­ta ugyancsak a távbeszélő- hálózat fejlesztésére fordít-; ja. Az átalánydíj változatla­nul 50 forint maradi. Kissinger amerikai kül­ügyminiszter izraeli kollégá­jával, Jigal Allonnaj folyta­tott háromórás tanácskozása után kijelentette, hogy az Egyesült Államok szembe fog szállni az ENSZ-ben minden olyan kísérlettel, amelynek célja a közel-ke­leti ENSZ-határozatok mó­dosítása. Az amerikai kül­ügyminiszter ugyanakkor1 ki­tért az elől a kérdés elől, vajon megvétózza-e az Egye­sült Államok az ezeknek a határozatoknak a módosí­tására irányuló javaslatokat. szintén elhangzott — inkább a megyei vállalat megalakí­tása látszik helyénvalónak. Akár egyik, akár másik variáció valósul majd meg, a döntésért felelős emberek előtt egy biztos cél van: a lakosság minél jobb, minél zavartalanabb ellátása. A távhőszolgáltatás jelenlegi formája ugyanis már nem felel meg mindenben a kö­vetelményeknek. Például Miskolcon ennek a rendkí­vül fontos feladatnak az el­látása is az ingatlankezelő­re hárul, mely sok, más egyéb tennivalótól-; terhes. Megyénk városaiban a már eddigieken kívül az idei fí| lési szezonban Sátoraljaúl helyen és Sárospatakon megindult a távhőszolgált* lás, az új ötéves tervbe pedig újabb helységek W kapcsolása várható, minf erőteljesebb az igény íj egységes vállalat létrehoz1’! sara. Érthető a mérlegeié) az alapos, körültekintő mew fontolás, mely megelőzi 8 ilyen, vagy olyan hatásköri vállalat megalakítására vo iratkozó döntést. A városi tanács vb tegnaij amellett szavazott, hog| szükség van távhőszolgéltatf vállalat megteremtésére, a hatáskör kérdése egyelőt] nyitva maradt. tPBtmmn B Könyvismertetés Mao Ce-liíio és a marxizmus A rendelet — amely mint­egy 180—190 ezer közületi telefonállomást érint — ja­nuár 1-én lépett hatályba. A TASZSZ hírügynökség csütörtökön ismertetőt közölt egy szovjet szerzői kollektí­va „Az eszmék harca a mo­dern” világban című könyvé­ről, amely egyebek között Mao Ce-tung „elméleti tétele, it” vizsgálja. A szerzők — a Tudomá­nyos , Akadémia filozófiai intézetének vezető szakembe­rei — a többi között felhív­ják a (ügyemet arra, hogy olyan alapvető kérdésekben, mint például a proletariátus diktatúrája, a munkásosztály szerepe a szocializmus építor seben, valamint az átmeneti időszakban folytatott osztály- harc, elvi különbség van a maoizmus és a marxizmus —leninizmus között. A Mao- !féle eszmék nem a marxiz­musnak a sajátságos kínai fel­tételekre való alkalmazását, hanem a marxista tanítás, tói való eltérést jelentik. A könyv a továbbiakban kimutatja, hogy Mao Ce-tung sohasem volt igazi marxista. A 30-as évekből, valamint a 40-es évek elejéről szárma­zó munkái azt bizonyítják, hogy tőle idegen a marxiz­mus—leninizmus, mint tudo­mány. Mao a marxizmus— leninizmus tanait csupán eszközként használja fel bi­zonyos célok eléréséhez. A tudományos kutatás vagy elemzés sohasem érdekelte. Gúnyt űzött és űz az elméleti elemzésre képes emberekből és elsősorban az ilyen párt­tagokat sújtotta a Mao ál­tal szervezett / többszörös „párt tisztogatás”. A szovjet filozófusok rá­mutatnak: Mao Ce-tung lé­nyegében csupán szóban is­meri el a marxizmus—leni- nizmust, mint tudományt. Mao Ce-lungnál hiányoz­nak a komoly gazdasási is­meretek — folytatódik az ismertetés — ez akadáh-o ;za Kínában a termelés fellendí­tését, s ugyanakkor gátolja a kínai dolgozók életszínvo­nalának lényeges javítását. A termelésben mégis elért bizo­nyos sikerek nem a Mao-íé­szágban és Németországba) le utasítások holmi értékei' vei magyarázhatók, amífj ezt Mao Ce-tung környezete híreszteli, hanem az utasítói soktól való csendes eltérés­sel. A szovjet kutatók vék” menye szerint részben a gaí] dasági utasítások kudarcát] vezethető vissza a maoist] vezetés jelenlegi szovjetek lenessége. A Mao-féle irány­vonal megvalósításának Irt' vetkeztében az 50-es és f| 60-as években keletkeze'1; gazdasági nehézségek felkel1' hették a párt figyelmét *j népgazdaságot eredményesei1 fejlesztő Szovjetunió tapaszt talataira. Mao Ce-tung enne!’ elkerülése végeR ösztönözni a sovinizmus szítását, q szovjeteltenesség lehat — ári lapítják meg a könyv szef-j zői — sajátságos eszközkéfl] szolgál a maoisták számár*! ahhoz, hogy ne derüljö'1 fény politikai és ideológia*: képtelenségeikre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom