Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

1976. jan. 6., kecH ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Parcellák a közeli községek ben Merre nyújtózhat Miskolc ? Miskolcon kevés a beépíthető terület, viszont célszerű növelni a magánerő-építkezések arányát. Több megoldást keresett erre a városi tanács. Ezek közül az egyik: a csalá­di házak egy része épülhet a környéken levő községekben, például Mályiban vagy Zsolcán. Kérdés: milyen következ­ményekkel járhat ez a döntés a távolabbi években, fel­tételezve, hogy Miskolc körül egy kertváros-gyűrű alakul ki? Mielőtt azonban elgondolkodnánk ezen, egy kicsit bő vebben a magánerős építkezésekről. Országosan a lakások 60 százaléka épül magánerőből, Miskolcon viszont a IV öt­éves terv időszakában mind­össze 16 százalékot tett ki a magánerős építkezés. Nem egészen reális ez az össze­vetés, mivel a családi házak zöme országszerte nem a vá­rosokban, hanem a közsé­gekben épült. (A miskolci járás 41 községében 1972- ben 533, 1973-ban pedig 544 családi házat építettek.) val — és ide irányítani azo­kat, akik kertes családi há­zat kívánnak maguknak. Talán felesleges mondani, hogy ennek fejében anyagi támogatást nyújtanak a köz­ségeknek. Mályinak mar át is utallak 6 millió forintot és sikerült megállapodni a községi tanáccsal 100 telek kialakításában. Hasonló ér­telmű tárgyalásokat foly­tatnak például Zsolcával, n I Külföldi tapasztalatok bokán családi házról, ! ií. kiskertről álmodoznak De ha tudomásul is vesz- szük, hogy városainkat az állami, a községeket a ma­gánerős építkezés jellemzi, nagyon indokolt, hogy a miskolci tanács a következő években igyekszik javítani az arányt. Ezt szolgálja a munkáslakás-építési akció is. A Templom utcában (He- jőcsabán) már szerelik az első házakat és ezzél pár­huzamosan előkészítik, köz­mű vesítik a Komlóstetőn ki­jelölt építési területet. E két helyen összesen körülbelül 00 munkáslakás épiil 1980- ig. A tanács elsősorban a szervezett formában megva­lósuló magánerős építkezé­seket támogatja, de tudo­másul kell venni azt is, hogy sokan azért gyűjtöge­tik a pénzüket a takarék­ban, mert önálló családi házról, kiskertről álmodoz­nak. Miskolcon nem tudják kielégíteni ezt az igényt, hi­szen — mint a bevezetőben említettük — megfogyatkoz­tak az építési területek, s amennyi van, azt jórészt fel­emésztik az állami építkezé­sek. Kínálkozik azonban egy lehetőség: a környező köz­ségekben parcellázni — a megyei tanács támogatásá­ig módon tehát javítha­tók a magánlakás-építés fel­tételei. Ám, érdemes elgon­dolkozni azon, ha e kez­deményezés egy kertváros­gyűrű kialakulásához vezet, akkor milyen problémákkal kelt majd szembenézniük 10—20 év múltán a város- fejlesztőknek. Nem vagyunk találgatásokra utalva, hi­szen jó és rossz tapasztala­tokkal bőven szolgálnak a külföldi városok. A fejlett, országok lakos­ságának több mint fele már­is városokban él, és az ez­redfordulóra ez az arány el­érheti a 110 százalékot. A városok fejlődését világszer­te az jellemezte, hogy a sű­rűn lakott városmagok ki­alakulása után megindult a vándorlás a peremkerületek felé. A közlekedési viszo­nyok javulása, a magárigép- kocsi-szaporodás meggyorsí­totta ezt a folyamatot. Aki pedig nem jutott telekhez, családi házhoz a kertváros- gyűrűben — és anyagi kö­rülményei engedték — az legalább hétvégi telekre, vikendházra pályázott. Nem kellett sok időnek eltelnie ' és jelentkeztek a kertvárosok gondjai, min­denekelőtt az, hogy a pe­remnegyedekben élők szabad idejét megkurtította a vá­rosközpontba való utazga­tás. Egyre zsúfoltabbá vál­tak az utak és a kertváro­sok fő vonzereje: a csend és a jó levegő illúzióvá fosz­lott. lízer szállal kapcsolódik Ám, nemcsak az egyén, hanem a nagy közösség, a város oldaláról nézve sem egyértelműen előnyös a kertváros-gyűrű kialakulása. Az ide költöző emberek né­hány év múltán igénylik, követelik mindazt a komfor­tot, amivel a város belső területein lakók el vannak látva. Azt pedig könnyű be­látni, mennyivel többe ke­rül a lazán beépített tele­pülés közművesítése, mint a sűrűn lakott városmagé. Vé­gül, de nem utolsósorban: a kertváros jellegű települé­seknek olyan földterületek esnek áldozatul, melyek egyébként vagy az üdülést (Mályi), vagy a mezőgazda­sági termelést szolgálnák. Földből pedig jóval keve­sebb van annál, hogy paza­rolhatnánk! (A Szovjetunió­ban például már felmérték azokat a területeket, melye­ket üdülési célokra tartalé­kolnak.) A bevezetőben feltettünk egy ■ kérdést; melyre e me­ditáció nem ad pontos vá­laszt. De nem is ez volt a célunk. Mindössze azt kí­vántuk érzékeltetni, hogy egy látszólag kis horderejű döntés ♦meghozatala előtt isi messze előre kell tekinteni j a városfejlesztőknek. Mis­kolc ezer szállal kapcsoló­dik szőkébb és tágabb kör- | nyezetéhez; a 'vonzáskörze­tébe tartozó községekhez, és az egész agglomerációéval, melynek egyre erősödő pó­lusai a gyorsan fejlődő ipa­ri városok: Özd, Kazincbar­cika, Leninváros. A tervszerű, arányos fej­lődést szolgálja a megye te­lepüléshálózatának fejleszté­si terve, s az a még készülő agglomerációs terv, mely­nek harmonizálni kell az elő bbi vei. A városiasodás egyre gyor­suló folyamatát úgy kell irányítani, hogy a fejlesztés központjában mindig az em­ber álljon, aki nemcsak la­kása négy falát, hanem vá­rosát és megyéjét is ottho­nának akarja érezni. B. n. Késnek a jelzőtáblák Ellenőrző körútra indul­tunk a rendőrség egyik jár­őrkocsijával, hogy tapaszta­latokat gyűjtsünk arról: ho­gyan tartják be a gépjár­művezetők, gyalogosok az ;• ú.i, január elsejétől életbe­lépett KRESZ szabályait. Meglepetten tapasztaltuk, hogy a kérdezettek többsé­ge szívesen felmutatta az önkéntes vizsgát igazoló do­kumentumot, de ami az is­mereteket illeti, a legtöbben igen határozatlanok, bizony­talanok voltak. A várakoz­ni tilos-tábla előtt álló sze­mélykocsi vezetője szabad­kozott, amiért két percre megállt, a régi szabályt tud­ta pontosan, az újat nem. Ugyanis az új KRESZ sze­rint, ha a járműnél taiHóz- . kodik olyan személy, aki vezetői engedéllyel rendel­kezik, a kocsi öl. percig is állhat a várakozni tilos táb­lánál. A hármas úton megállí- . tott FíA.T kocsiban elől egy kislány ült. A vezető csak i találgatta, nem tudta pon­tosan megmondani, hány évtől fölfelé lehet csak első ülésen gyereket szállítani. Az óvatosabbak szerint per- . sze a hatévesnél nagyobb gyerekeket is jobb hátra ül­tetni biztonságuk érdekében. Kellemetlen esős időben csak igen kevés jármű ha­ladt a miskolci Győri kapui útszakaszon, amikor arra jártunk, .lóilehet a kétsá­vos közlekedés lehetőségei adottak voltak — mindkét sáv teljesen szabad volt. — a lassú és a gyors járművek is a belső sávban hajtotlak. Igaz, hogy ilyen feltételek általában a miskolci utakon csak igen ritkán adódnak, de ha mégis, alkalmazkodni kell az előírásokhoz. A sáros, csúszós utakon általában óvatosan közle­kedtek a személy- és te­herkocsikkal is. A TRAFl- PAX-os autónak is mindösz- sze két-három „ügyfele” akadt. Szerintük legfeljebb annak a pótkocsis teher­autónak a vezetője volt könnyelmű, aki a nehéz út­viszonyok ellenére 70 kilo­méteres sebességgel ment. ami persze január elsejétől a pótkocsis autóknál is megengedett, viszont a szak­emberek a szabály megálla­pításakor száraz ' útra gon­dol lak. Végül szólni kell arról is, hogy hiába kerestük az új-KW» KRESZ tábláit Miskolcon. Mindenütt a régiekre buk­kantunk. Ez annál inkább meglepő, mert Budapesten, Gyöngyösön, Hatvanban stb. már szilveszter este kint voltak — akkor még lefed­ve — az új jelzőtáblák. Ha nincs türelmi idő az új sza­bályok megkövetelésében, vajon miért nem kerültek ki időben a táblák? A kérdésre megtaláltuk n választ: Miskolcon a városi tanács kerületi hivatalainak kellett, felmérni azűj KRESZ alapján előirt táblák "helyét, számát. Ez meg is. történt, a megrendeléseket tavaly júliusban, illetve szeptem­berben lel is adták. Sajnos, annak ellenére, hogy a szer­ződésben a szállító 1975 vé­gére igéidé az új táblákat, azok a mai napig nem ér­keztek meg. Várhatóan a közeli hetekben azonban már kicserélik a régi „zsák­utca” feliratú, aztán a se­bességkorlátozásokat feloldó jelzéseket, illetve az egyen­rangú útkereszteződésben minden egyes sarkon — a menetirány szerinti jobb ol­dalon — ott lesznek az el- sŐbbségadásra figyelmeztető táblák. Nagy József Másfél ezer embert foglalkoztat a Miskolci Háziipari Szövetkezet, ahol a tervezettől jóval több: 648 ezer darab lányka- és bebiruhát gyártanak. Képünk a szabászaton ké­szült Szövetkezeti üzemház Diósgyőrött > ? « ás I smeretes, hogy a fából vaskarikát már ko­rábban és többen fel­találták. Ámbár, nem töké­letesen. Csiszolni-, javítani­való mindig akad rajta. Ez érződik például a habszi­fon használati utasításából is, melyben szó szerint a következő olvasható: „Italok készítésénél akkor járunk el helyesen, ha a betöltés, elnyeletés után, mielőtt az italt fogyasztani akarjuk, a készüléket; talpra állítva (fejjel lefelé tartva) a kar óvatos megnyomásával las­san, fokozatosan kiengedjük a nyomást a készülékből.” Tiszta, világos ugye? Töp­rengésre legfeljebb az adhat okot, hogy miként állítsuk a készüléket talpára, fejjel lefelé tartva. Az viszont biz­tos, hogy a nyomást ki kell engedni. Lassan, fokozato­san. Lehet: nem is a készü­lékből. Ugyanis abból a bizonyos nyomásból, feszültségből — fölöslegesen meglevőekböl — itt is, amott is megtalálható néhány atmoszférával. Lé­tét, jól bevált recept szerint a felgyorsult élettempóra fogjuk. Mivel az élettempó valóban felgyorsult. Elég régóta gyorsul. Körülbelül azóta, mióta egy embersze­rű valaki botot fogott a ké­zébe, hogy l'cjbe verje vele a kardíogú tigrist, vagy le­üsse vele a gyümölcsöt a fá­ról, esetleg azt a másik va­lakit, aki őt megelőzve ütötte le a gyümölcsöt... Valószínű, hogy nagyjából azoktól az időktől kezdődően gyorsul az óletlempó és ugyancsak valószínű, hogy a továbbiakban sem lassul. Objektív valóság, mellyel számolnunk kell, figyelembe kell vennünk és eszerint tenni dolgainkat. A nyo­mást, a fölösleges atmosz­férákat illetően is. Mert ezek bizony gyűlnek, gyü- lcmienek, az. agyban, a gyo­morban, lassan, vagy kevés­bé lassan, kinek-kinek vér- mérséklete szeri nt. Ezeket mindenképpen le kell csa­polni, bár a lecsapolás mód­jára nem lehet egyszerű, biztos receptet adni. Az biztos viszont, hogy az ilyen lecsapolás tekintetében alkalmakként jól beválik egy kis beszélgetés, szótér- tés. Első hallásra ez ugyan könnyű, valójában mégis bonyolultabb, ugyanis , nem mindegy, hogy kivé] beszél­getünk, kivel értünk szót. Azzal, vagy azokkal kell, Naptári hosszúság Napjaink egyik legelterjedtebb foglalatossága az új, 1970-os naptárak böngészése. Igen sokan bosszankodva teszik le az új kalendáriumot. Vajon miért bosszúsak? Erre ad választ, egy fél füllel hallott kifakadás: — A fene megeheti ezt a. kalendáriumot! Nem elég, hogy 1976 szökőév, azaz februárban egy tiappal töb­bet kell dolgozni, ráadásul a havidíjasoknak azonos fizetésért, ez a szökőnap az egész évet eltorzítja, az összes ünnepeket eltolja. A naptárban, meg a pihenési lehetőségben egyaránt. Tessék, nézze meg: április 4-e vasárnap, egy munkaszüneti nap ugrott, május elseje szombat, hát.'folytassam még?! Jó, folytatom. Augusz­tus 20-án lesz egy napcsere, mivel péntekre esik, de az is mit ér annak, aki éppen szabad szombatos?! No­vember 7-c meg újra vasárnap, karácsony éppen szom­batra és vasárnapra esik. Hol vannak, hóvá leltek a szép háromnapos ünnepek?! Még jó, hogy húsvét hét­fője mindig hétfőre esik. Nos. összeszámolta ezeket a napokat? Nem számoltam össze, de mert arra gondoltam, hogy egyik évben így, a másikban úgy esik az ünnep, hál megnéztem egy 1977-es naptárt is. Üjév szombatra esik, karácsony vasárnapra és hétfőre, május elseje vasárnapra, augusztus 20-a szombatra, április 4-én, meg november 7-én viszont kétnapos lesz az ünnep. És február is csak huszonnyolc napos lesz akkor. De ezzel még ráérünk egy év múlva törődni. .. aki, vagy' akik miatt a nyo­más — ha igaz — előállt, megtermelődött. Számítani kell viszont mindenképpen a következőre: a beszélgetés gondolatától a nyomás fo­kozódik! Éppen ezért szük­séges minél előbb sort ke­ríteni a beszélgetésre. A munkahelyeken egyébkén! számos fórumot kitaláltak már ehhez, melyek üzemi demokrácia névvel ismere­tesek. De csak akkor ered­ményesek, ha megfelelő mó­don használjuk, sőt haszno­sítjuk ezeket. Állítólag jól bevált mód­szer az is, ha a melóval foglalkozunk. És például nem azzal, hogy ki, hol mit és miért. Az ember odafi­gyel a munkájára, egészen bele tud feledkezni és a nyomás észrevétlen, automa- tice megszűnik, sőt, amint mondják néhányan, egyálta­lán nem is keletkezik. Meg lehetne próbálni ezt is. Kü­lönösen most, amikor a nap­tárra nézve jól látható, hogyr tiszta, ünnepektől men- ■v tes hetek sorjáznak egymás után. Í gen, meg kellene pró­bálnunk ezt az utób­bi módszert. Szépen a talpunkra állva és mégsem fejjel lefele, mint ama bi­zonyos habszifon esetében. Hiszen előttünk a tiszta lapu hétköznapok, mehet a meló és talán nem is kell lassan, óvatosan, hanem: nyomás! <P<) Ez év április 15-re terve­zik Miskolcon, a Bolgárföl­dön épülő kereskedelmi es szolgáltató-központ átadását. A korszerű létesítményt — amely 18.9 millió forintba kerül — a BÁÉV építi. Az új lakótelep — mint­egy 1080 lakás — ellátását biztosító üzletsorban ABC- áruház. zöldségbolt, vala­mint háztartási és papír­bolt kao helyei. A virágüz­let mellett Patyolat-fiókot is létesítenek. Tavaszra el­készül Bolgárföld első kor­szerű férfi-női fodfászüzlete is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom