Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám

1976. január 30., péntek

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

f ipartelepítés - : kihasználatlan gépek

n NÉHÁNY ÉSZTENÜGYEL

ezelőtt még amiatt törték a lejüket a községi, járási ve- •' kelők; hogyan7 oldják mega ’• területükön élő. ám ..csak” |2 a háztartásban dolgozó lá- '■ nyok, asszonyok munkába h állítását. Borsodban, amely V közismerten aprófalvas me- t gye. elvétve leheteti találni t- a kisebb településeken nők számára alkalmas munkahe- lyel.

Nem csoda, hogy a közel ségi vezetők egymásnak adit! Iák a kilincset a felsőbb tb szerveknél, könnyűipari válói tálatoknál és üzemeknél sür- ii gelve olyan kisüzemek lét- j. rehozását, amely megoldja foglalkoztatási gondjukat. A sürgetések jól találkoztak az t, általános ipartelepítési törekvésekkel és jó néhány -- vállalat elképzelésével. Az- y zal, hogy a városi munkaerő- jl utánpótlás gyakorlatilag kimerült, — egyetlen lehetőség van: „arccal a falu fe- “ 1c”.

Így történt, hogy pár év alatt egész sor üzem, zömében könnyűipari szövetkezet létesített vidéki telephelyet, í Jelenleg mintegy 40 kisüzem- működik a megyében. Létrehozásukban a községek is

n sokat segítettek. Épületet ad- tak, társadalmi munkával 1, gyorsították az üzem kialakí- a tását, sok helyütt pedig megoldották, hogy a munkál vállaló nők gyermekei bölcsődei, óvodai elhelyezést kapjanak. Ily módon több ezer lány és asszony dolgozik korszerű munkahelyen, általában jó kereseti lehető■{ ségek mellett. Az sem meg- 1, lepő. hogy ma már ezek a ■A kisüzemek termelik meg az ,t anyavállalat, illetve .szövel- / kezet árbevételének, n.yere- Bégének tekintélyes részét,- amiből ill-ott a községnek j is jut valami.

Joggal kérdezheti bárki: J ha minden ilyen szép és jó, , ha a vidéki üzem létesítése 5 valamennyi érdekelt számá- i ra előnyökkel jár. miért van- 1 nak mégis napirenden? Miért keli nagyító alá venni- ezek helyzetét?- Abból kell kiindulnunk, _ amit az imént már leírtunk: i napjainkban már ezek a kis- í üzemek „hozzák” az anya- 5 vállalat pénzének tekintélyes ; részéi. Evés közben jön meg- az étvágy — tartja a mon- . dás, s ezt jól ismerik a falusi üzemet létesítő cégek5 nél is. Hamar rájöttek: ér- . demes fejleszteni, pénzt áldozni a vidéki telepekre, hiszen a ráfordítás rövid idő alatt megtérül. Nem is késlekedtek a megvalósítással: korszerű gépek beállításával, a munkakörülmények általános javításával és különféle pluszkedvezmények bevezetésével sikerült olyan vonzóvá lenni a kisüzemet, hogy azzal hovatovább egyeljen, a népgazdaság számára ugyanolyan vagy sokkal fontosabb vállalat sem veheti lel a versenyt.

A VÉGEREDMÉNY az, hogy az utóbbiak egyre súlyosbodó létszámgondokkal küzdenek, ugyanakkor a ..nagy étvágy” miatt a kisüzemek is csak ..I élgőzzel” termelhetnek. Mindenkit, minden női dolgozót ugyanis mégsem sikerült elcsábítani a régi. nehezebb körülmények közölt dolgozó üzemekből. Emiatt aztán nem ritka, hogy a kisüzembe drága pénzen — többnyire import útján beszerzett — beállított gépek sora áll kihasználatlanul, munkáskézre várva. És egyre inkább 1 a- tionló a helyzet a nagyobb vállalatoknál is: hogy legalább a még meglevő munkaerőt megtarthassák, igyekeztek korszerűsíteni, javítani a munkakörülményeket, termelékenyebb gépek beállításával biztosítani a korábbi eredményeket — tegyük hozzá — több, kevesebb sikerrel.

Senki sem vitatja: a vidéki kisüzemekre szükség van. Az addig felhasználatlan munkaerő „lekötésének” misszióján túl, milliárdokban mérhető a népgazdaságnak hozott haszon. Ezek a kisüzemek fontos láncszemek az ország exporlfeladatainak a megoldásában.

Ám, azt is látnunk keli, hogy- .,amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon”. Sói, talán többet is veszítünk, mint ami a nyereség. Abban mindenképpen, hogy a vándorlási lehetőségek bővítésével olyan munkaerőket is kivonnak hetekre, hónapokra a tényleges termelésből, amelyek ez idő alatt pótolhatatlan értékeket hoznának létre. S itt csaknem teljesen közömbös, hogy határainkon túl. vagy azokon belül értékesítésre kerülő termékekről és értékekről van szó.

Falusi kisüzemeinket, községi tanácsainkat járva mostanában mind gyakoribb a

panasz: kevés a női munkaerői Legalábbis ahhoz mérten, ahogy az anyavállalat fejleszteni kívánja vidéki üzemeit. Másfelől a nagyvállalatok panaszkodnak: ..hogy a csudába hozzuk korábbi eredményeinket, amikor ezek a csillogó köntösbe öltöztetett kisüzemek a legjobb munkásainkat is elviszik". Ráadásul nemcsak a nőket, hanem a férfimunkaerő egy részét is. Az évekkel ezelőtti munkaerő-kínálat felmérése ugyanis meglehetősen felületes volt. A tervezett létszám, mire az üzem beindulhatott, jócskán megcsappant, így szükségessé vált a már évtizedek óta működő vállalatokkal szembeni munkaerő- csábi tás is. Más kérdés, hogy ezek az „invitálások” törvényes keretek között, áttételes propagandával történtek ... S megint más dolog, hogy az állást változtató munkások reményei olykor — legalábbis a keresetet illetően — nem váltak valóra. A néhány heles vagy hónapos termelési kiesés azonban mindenképpen tény. ez pedig több száz munkásra vetítve bizony nem csekély összeg.

Az elmondottak után is nyilvánvaló: nem arra van szükség, hogy egyik napról a másikra befagyasszuk a falusi kisüzemek fejlesztéséi. Sokkal inkább arra. hogy ez a ‘fejlesztés ne extenziv legyen. Ne létszámbővítéssel, hanem jobb és eredményesebb munkaszervezéssel, a belső tartalékod jobb feltárásával és felhasználásával érjenek el ugyanolyan, de lehetőleg jobb eredményeket. Más szóval: egyre nagyobb szükség van arra. hogy a vidéki üzemet, telephelyet fenntartó vállalatok és szövői kezelek az eddiginél jobban vegyék figyelembe a népgazdaság érdekeit is.

AZ EGYÉNI, szövetkezeti, vállalati érdek egyeztetése az országos célokkal, csakis ágy érhető el. ha a kisebb „sejtek” is betartják, mi több „alávetik magukat” a nagyobb közösség által előírt szabályoknak, és ennek megfelelően megtalálják az| az optimálisnak mondható üzemméretet, amely egyaránt és egyenlő mértékben szolgálja a kisebb és nagyobb közösség — az ország — érdekeit.

X. I.

i

i

I

I

Téli mozaik Cigándról

A bodrogközi szántásokon csoportokon verődve, fázósan gubbasztanak a foglyok. Cigándon mintha keményebb lenne a tél. mint a megye más részein.

A tsz-irodán, ahol most nagy a forgalom, mondják, hogy erre szélsőségesebb, keményebb az időjárás.

*

Esztendeje már. hogy csak egy tsz-iroda van a nagyközségben.

— Az első közös évünk volt — jegyzi meg György Károly tsz-elnök. — Így bátrabban tervezünk, jobban össze tudjuk fogni a község erőit, jobban ki tudjuk használni a lehetőségeket. Az elmúlt évben ilyenkor, az egyesüléskor a legnagyobb problémánk talán a névválasztás volt. Végül a sok javaslat közül az „Egyesült” nevet fogadtuk el.

— Az első közös év azért nem volt könnyű. 1974 őszén több. mint ezer hektárunk elúszott. — a szó legszorosabb értelmében. Víz alá került. A belvízkár nagyon rányomta bélyegét még az ez évi gazdálkodásra is. A kukorica egy részét l például csak a tavasszal tudtuk letörni. Képzelheti, hogy mikor szántottunk, vételiünk.

*

Azért akad olyasmi is, amiről örömmel beszélnek. A kertészet 110 hektáron 4 millió forintot termelt. A kertészetben százan dolgoznak, nagy részük nő. Itt élnek a faluban. Közel a kertészethez, a fólia sátrakhoz. Értenek az ültetéshez, dugványozáshoz.. növényápoláshoz. A kezük, a tapasztalatuk aranyat ér.

— A hagyományok, a szokások itt jól segítik a gazdálkodást — mondjak. — A párás, Tisza menti levegő, a jó tápellátottságá réti tulajok az aprómagvak, a zöldség hazájává alakították ezt a tájat, ltj fejlődik legjobban a kömény, itt virágzik legszebben a sárga- és a takarmányrépa. itt „varázsolják" a virágokból a legtöbb magot, hozzáértő munkával. ★

A főállattenyésztő, Rác/. Attila felé csipkedve szól a megjegyzés, hogy ők még nem tartanak itt.

— Már megszoktam. Állandóan ugratnak, hogy mi még nem tudunk az állattenyésztésben „aranyat csinálni” — mondja mosolyogva. — Ami igaz, az igaz. A tehenészet átlaga még gyenge. de a juhászulunk már nagyon szépen hoz a konyhára.

— Ha ez sikerül — emel fel egy csomó tervei az aszEgyéb s yá rt mii ny aik

melleit a mezőgazdaságban használatos pótkocsikhoz 40 ezer darab fékpofát is gyártanak ez évben a Felsőzsoleai Mezőgép Vállalatnál. Képünkön: Lászka Hólánc, a könnyűfémből készült munkadarab észter já- lyozása közben.

■otó: Szabados György

Mezőgazdasági

(toigozék

kitüntetése

Az elmúlt napokban kiemelkedő munkájuk el isme. réseként nyugdíjba vonulásuk alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend kü_ lön bűző fokozataival tüntette ki a mezőgazdaság — közlük megyénk — több termelőszövetkezetének vezetőit, dolgozóit. A kitüntetéseket dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adta át a MÉM-ben. Megyénkből a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Maiik András, a felsővadásza II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: 13cna Alajos növénytermesztő, a kesznvéténi Szabadság Tsz tagja. A kitüntetés bronz fokozatában részesültek: Antal Géza né növénytermesztő, a szentistvá- ni VII. Pártkongresszus Tsz., Kakszi Isi ván né fejönő. a magybarcai Bánvölgye Tsz, Szegedi András növénytermesztési brigádvezető, a harsány! Petőfi Tsz. Lázár Istvánná mövényápoló, a mezőkövesdi Üj Élet Tsz. Csikasz Lajosnc állatgondozó, a put. nöki Egyetértés Tsz, Okos Károly bérelszámoló, a me- zökereszlesi Aranykalász Tsz, Tóth Istvánná növénytermesztő. a mezőkövesdi Kossuth Tsz és Kiss Janos raktáros. a mezőkövesdi Matyó- föld Tsz tagja.

tálról —. akkor a tehenészeiben is jó lesz a fejes. A debreceni egyetemmel közösen most készítjük a gyeplej- lesztesi tervet. Több, mint ötszáz hektár legelőt szeretnénk telepíteni, hogy megteremtsük a szükséges takarmány bázist. A tehenészeti teleppel párhuzamosan egy .400 férőhelyes szarvasmarha-hizlaldái is építenénk. És. mivel a legelők kibírják, a juhászától is megkétszerezzük.

*

Az elnök közben az ága- zatvezetökket az eves tervet beszéli meg. Alaposan meg kell vitatni, meg kell „rágni" mindent. Sok múlik ezen a mostani tervezésen.

Az őszi vetés, a szántás jól sikerült. Kell, "hogy „sikerüljön" az egész esztendő is.

— A munka javítása, a termésátlagok növelése érdekében csak áj. erősebb gépeket. mintegy 4 millióért vásárolunk az idén — mondja az. elnök. — Nagyon jól kell terveznünk, jól kell gazdálkodnunk. Az Egyesült Tsz-töl 1900 lag várja a biztos megélhetést.

K. T.

Egész évben ellenőrzés

fi ioilÉm biztonsága érdshében

A Magyar Államvasutak Miskolci Igazgatóságához négy megye — Borsod, Heves. Szabolcs és Nógrád — tartozik. E nagy területen nem kis feladatot jelent a személy- és teherforgalom koordinálása; az őszi csúcs- forgalom — lehetőség sze- rinti akadálytalan, zökkenőmentes — lebonyolítása.

A négy megyét átszövő vasúti hálózaton az ■ elmúlt évben csaknem 27 millió tonna árut szállítottak. Ez. 1974-hez képest mintegy fi százalékos emelkedést mutat. Ha az. említett 27 millió Ionnál arányosan - elosztanánk. több. mint 299 ezer vasáli kocsit töltene meg ez az árumennyiség.

Nem mellékes azonban, hogy az áruval megrakott szerelvények hogyan, milyen körülmények között, s főleg mikorra érkeznek meg a címzetthez.

*

Az igazgatóság területén levő szolgálati helyek száma eléri a háromszázat. Az elmúlt évben a MÁV Miskolci Igazgatóság vasútüzemi biztonsági osztályának szakemberei -Ki-' ellenőrzést tartottak. Ebből harminc alkalommal a munkásvédelmi csoporttal közösen.

— Ezek a közös ellenőrzések a legfontosabbak, hiszen a balesetek megelőzését — mind a tárgyi, mind a személyi balesetekét — együtt, végzik — mondja Szamosi Gyula osztályvezető. Különösen az őszi csúcsforgalom és a tél beállta előtt van erre szükség.

Az első közös kiszállásra most, január közepén került sor. A Kál-ICápolna és Kis- terenve között majdcsak 90

éve épült, 55 kilométer hosz- szá vonalon, amely nagy forgalmat bonyolít le. ma is gözmozdonyok járnak. Az ellenőrzött állomások es a nyíltvonali szolgálati helyek munkáját, felszereltségét: az itt dolgozó s szolgalatot ellátó vasutasok, állomásfőnökök, sorompóőrök és váltókezelők ténykedését kielégítőnek találták. Hiányosságot nem tapasztaltak.

*

Az elmúlt év baleseli mulatóit elemezve szembetűnik egy adat: amíg 1974-ben lt* halálos kimenetelű baleset; történt az igazgatóság területén, addig 1975-ben csak egy. Bár a személyi balesetek száma minimálisan emelkedett, — összesen 216 történt — jónak mondható a munkavédelmi tevékenység. Érdemes megemlíteni az igazgatóság legtávolabbi szolgálati helyének, a kistere- nyei fűtőháznak tevékenységét: az itt dolgozó kollektíva fő feladata a mátraaljai vonalon közlekedő vonatok továbbítása, s a hozzájuk tartozó vontató járművek javítása. Ez utóbbi komoly erőfeszítést követel minden dolgozótól. Ennek ellenére a vontatási szakszolgálathoz tartozó szolgálati helyek közül egyedüli volt. ahol az elmúlt évben nem történt egyetlen személyi baleset sémi Czikora László munka- védelmi felügyelő néhány éve látja el feladatát.

— Százötven dolgozónk van, túlnyomórészt szocialista brigádtagok. Felajánlásaikban első között szerepel a munkavédelemmel kapcsolatos tennivalók végrehajtása. Természetesen az anyagi ösztönzés sem marad el.

A népi ellenőrök munkájáról

A mezőcsáti Járási Népi Ellenőrzési Bizottság Csütörtökön ülést tartott, amelyen a múlt évben végzőit munkát értékelték. A testület elismerését fejezte ki a járásban tevékenykedő népi ellenőröknek, akik közül többen erkölcsi elismerésem és tárgyjutalomban részesi'-’- tek.

A Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése utalt rá. hogy 1975-ben fi témakörben végeztek vizsgálatot. Két esetben a lakosság érdekvédelmével kapcsolatos helyzetet elemezték. Ezenkívül napirenden szerepelt a társadalmi tulajdon védelme, a gazdálkodás hatékonyságánál* alakulása és az állampolgári fegyelem helyzete. A különböző ágazatok közül 59 egységben folytattak vizsgálatot és kértek adatszolgáltatást.

A NEB munkájában rendszeressé vált, hogy egv-egy

vizsgálat után — a hiányosságok megszüntetése érdekében — megküldték észrevételüket az illetékes szervek vezetőinek. Tavaly ösz- szesen harminchat esetben tettek javaslatot, több alkalommal fegyelmi, illetve szabálysértési eljárást kezdeményeztek a szabálvtalan- ságok elkövetői ellen.

Szó eseti az ülésen a bejelentések. panaszok intézéséről is. Az elmúlt évben 22 beadvány érkezett a járási NEB-hez. Ennek több mint fele közérdekű kérdésekkel foglalkozott. A Népi Ellenőrzési "úzottság minden bejelentést gondosan megvizsgált, ennek ciednié- nvéről .valamennyi panaszost írásban tájékoztatták. A közérdekű bejelentések és az egyéni panaszok kivizsgálását követően egy esetben te- gyelmi. egy esetben pedig szabálysértési eljárást kezdeményezett a járási NEB.