Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám

1976. január 30., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 f ipartelepítés - : kihasználatlan gépek n NÉHÁNY ÉSZTENÜGYEL ezelőtt még amiatt törték a lejüket a községi, járási ve- •' kelők; hogyan7 oldják mega ’• területükön élő. ám ..csak” |2 a háztartásban dolgozó lá- '■ nyok, asszonyok munkába h állítását. Borsodban, amely V közismerten aprófalvas me- t gye. elvétve leheteti találni t- a kisebb településeken nők számára alkalmas munkahe- lyel. Nem csoda, hogy a köz­el ségi vezetők egymásnak ad­it! Iák a kilincset a felsőbb tb szerveknél, könnyűipari vál­ói tálatoknál és üzemeknél sür- ii gelve olyan kisüzemek lét- j. rehozását, amely megoldja foglalkoztatási gondjukat. A sürgetések jól találkoztak az t, általános ipartelepítési tö­rekvésekkel és jó néhány -- vállalat elképzelésével. Az- y zal, hogy a városi munkaerő- jl utánpótlás gyakorlatilag ki­merült, — egyetlen lehető­ség van: „arccal a falu fe- “ 1c”. Így történt, hogy pár év alatt egész sor üzem, zömé­ben könnyűipari szövetkezet létesített vidéki telephelyet, í Jelenleg mintegy 40 kisüzem- működik a megyében. Lét­rehozásukban a községek is n sokat segítettek. Épületet ad­- tak, társadalmi munkával 1, gyorsították az üzem kialakí- a tását, sok helyütt pedig meg­oldották, hogy a munkál vállaló nők gyermekei böl­csődei, óvodai elhelyezést kapjanak. Ily módon több ezer lány és asszony dolgo­zik korszerű munkahelyen, általában jó kereseti lehető­■{ ségek mellett. Az sem meg- 1, lepő. hogy ma már ezek a ■A kisüzemek termelik meg az ,t anyavállalat, illetve .szövel- / kezet árbevételének, n.yere­- Bégének tekintélyes részét,- amiből ill-ott a községnek j is jut valami. Joggal kérdezheti bárki: J ha minden ilyen szép és jó, , ha a vidéki üzem létesítése 5 valamennyi érdekelt számá- i ra előnyökkel jár. miért van- 1 nak mégis napirenden? Mi­ért keli nagyító alá venni- ezek helyzetét?- Abból kell kiindulnunk, _ amit az imént már leírtunk: i napjainkban már ezek a kis- í üzemek „hozzák” az anya- 5 vállalat pénzének tekintélyes ; részéi. Evés közben jön meg- az étvágy — tartja a mon- . dás, s ezt jól ismerik a fa­lusi üzemet létesítő cégek­5 nél is. Hamar rájöttek: ér- . demes fejleszteni, pénzt ál­dozni a vidéki telepekre, hi­szen a ráfordítás rövid idő alatt megtérül. Nem is kés­lekedtek a megvalósítással: korszerű gépek beállításával, a munkakörülmények általá­nos javításával és különféle pluszkedvezmények beveze­tésével sikerült olyan von­zóvá lenni a kisüzemet, hogy azzal hovatovább egyel­jen, a népgazdaság számára ugyanolyan vagy sokkal fon­tosabb vállalat sem veheti lel a versenyt. A VÉGEREDMÉNY az, hogy az utóbbiak egyre sú­lyosbodó létszámgondokkal küzdenek, ugyanakkor a ..nagy étvágy” miatt a kis­üzemek is csak ..I élgőzzel” termelhetnek. Mindenkit, minden női dolgozót ugyan­is mégsem sikerült elcsábí­tani a régi. nehezebb körül­mények közölt dolgozó üze­mekből. Emiatt aztán nem ritka, hogy a kisüzembe drá­ga pénzen — többnyire im­port útján beszerzett — be­állított gépek sora áll ki­használatlanul, munkáskézre várva. És egyre inkább 1 a- tionló a helyzet a nagyobb vállalatoknál is: hogy leg­alább a még meglevő mun­kaerőt megtarthassák, igye­keztek korszerűsíteni, javíta­ni a munkakörülményeket, termelékenyebb gépek beál­lításával biztosítani a koráb­bi eredményeket — tegyük hozzá — több, kevesebb si­kerrel. Senki sem vitatja: a vidéki kisüzemekre szükség van. Az addig felhasználatlan mun­kaerő „lekötésének” misszió­ján túl, milliárdokban mér­hető a népgazdaságnak ho­zott haszon. Ezek a kisüze­mek fontos láncszemek az ország exporlfeladatainak a megoldásában. Ám, azt is látnunk keli, hogy- .,amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon”. Sói, talán többet is veszítünk, mint ami a nyereség. Abban mindenképpen, hogy a ván­dorlási lehetőségek bővíté­sével olyan munkaerőket is kivonnak hetekre, hónapok­ra a tényleges termelésből, amelyek ez idő alatt pótol­hatatlan értékeket hoznának létre. S itt csaknem telje­sen közömbös, hogy határa­inkon túl. vagy azokon be­lül értékesítésre kerülő ter­mékekről és értékekről van szó. Falusi kisüzemeinket, köz­ségi tanácsainkat járva mos­tanában mind gyakoribb a panasz: kevés a női munka­erői Legalábbis ahhoz mér­ten, ahogy az anyavállalat fejleszteni kívánja vidéki üzemeit. Másfelől a nagyvál­lalatok panaszkodnak: ..hogy a csudába hozzuk korábbi eredményeinket, amikor ezek a csillogó köntösbe öltözte­tett kisüzemek a legjobb munkásainkat is elviszik". Ráadásul nemcsak a nőket, hanem a férfimunkaerő egy részét is. Az évekkel ezelőtti munkaerő-kínálat felmérése ugyanis meglehetősen felüle­tes volt. A tervezett létszám, mire az üzem beindulhatott, jócskán megcsappant, így szükségessé vált a már év­tizedek óta működő vállala­tokkal szembeni munkaerő- csábi tás is. Más kérdés, hogy ezek az „invitálások” törvé­nyes keretek között, áttételes propagandával történtek ... S megint más dolog, hogy az állást változtató munkások reményei olykor — legalább­is a keresetet illetően — nem váltak valóra. A né­hány heles vagy hónapos ter­melési kiesés azonban min­denképpen tény. ez pedig több száz munkásra vetítve bizony nem csekély összeg. Az elmondottak után is nyilvánvaló: nem arra van szükség, hogy egyik napról a másikra befagyasszuk a falusi kisüzemek fejlesztéséi. Sokkal inkább arra. hogy ez a ‘fejlesztés ne extenziv le­gyen. Ne létszámbővítéssel, hanem jobb és eredménye­sebb munkaszervezéssel, a belső tartalékod jobb feltá­rásával és felhasználásával érjenek el ugyanolyan, de lehetőleg jobb eredménye­ket. Más szóval: egyre na­gyobb szükség van arra. hogy a vidéki üzemet, telephelyet fenntartó vállalatok és szö­vői kezelek az eddiginél job­ban vegyék figyelembe a népgazdaság érdekeit is. AZ EGYÉNI, szövetkezeti, vállalati érdek egyeztetése az országos célokkal, csakis ágy érhető el. ha a kisebb „sejtek” is betartják, mi több „alávetik magukat” a nagyobb közösség által elő­írt szabályoknak, és ennek megfelelően megtalálják az| az optimálisnak mondható üzemméretet, amely egyaránt és egyenlő mértékben szol­gálja a kisebb és nagyobb közösség — az ország — ér­dekeit. X. I. i i I I Téli mozaik Cigándról A bodrogközi szántásokon csoportokon verődve, fázó­san gubbasztanak a foglyok. Cigándon mintha keményebb lenne a tél. mint a megye más részein. A tsz-irodán, ahol most nagy a forgalom, mondják, hogy erre szélsőségesebb, keményebb az időjárás. * Esztendeje már. hogy csak egy tsz-iroda van a nagy­községben. — Az első közös évünk volt — jegyzi meg György Károly tsz-elnök. — Így bát­rabban tervezünk, jobban össze tudjuk fogni a község erőit, jobban ki tudjuk hasz­nálni a lehetőségeket. Az el­múlt évben ilyenkor, az egyesüléskor a legnagyobb problémánk talán a névvá­lasztás volt. Végül a sok ja­vaslat közül az „Egyesült” nevet fogadtuk el. — Az első közös év azért nem volt könnyű. 1974 őszén több. mint ezer hektárunk elúszott. — a szó legszoro­sabb értelmében. Víz alá ke­rült. A belvízkár nagyon rányomta bélyegét még az ez évi gazdálkodásra is. A kukorica egy részét l például csak a tavasszal tudtuk le­törni. Képzelheti, hogy mi­kor szántottunk, vételiünk. * Azért akad olyasmi is, amiről örömmel beszélnek. A kertészet 110 hektáron 4 mil­lió forintot termelt. A ker­tészetben százan dolgoznak, nagy részük nő. Itt élnek a faluban. Közel a kertészet­hez, a fólia sátrakhoz. Ér­tenek az ültetéshez, dugvá­nyozáshoz.. növényápoláshoz. A kezük, a tapasztalatuk aranyat ér. — A hagyományok, a szo­kások itt jól segítik a gaz­dálkodást — mondjak. — A párás, Tisza menti levegő, a jó tápellátottságá réti tula­jok az aprómagvak, a zöld­ség hazájává alakították ezt a tájat, ltj fejlődik legjob­ban a kömény, itt virágzik legszebben a sárga- és a ta­karmányrépa. itt „varázsol­ják" a virágokból a legtöbb magot, hozzáértő munkával. ★ A főállattenyésztő, Rác/. Attila felé csipkedve szól a megjegyzés, hogy ők még nem tartanak itt. — Már megszoktam. Ál­landóan ugratnak, hogy mi még nem tudunk az állat­tenyésztésben „aranyat csi­nálni” — mondja mosolyog­va. — Ami igaz, az igaz. A tehenészet átlaga még gyen­ge. de a juhászulunk már nagyon szépen hoz a kony­hára. — Ha ez sikerül — emel fel egy csomó tervei az asz­Egyéb s yá rt mii ny aik melleit a mezőgazdaság­ban használatos pótko­csikhoz 40 ezer darab fékpofát is gyártanak ez évben a Felsőzsoleai Mezőgép Vállalatnál. Ké­pünkön: Lászka Hólánc, a könnyűfémből készült munkadarab észter já- lyozása közben. ■otó: Szabados György Mezőgazdasági (toigozék kitüntetése Az elmúlt napokban ki­emelkedő munkájuk el isme. réseként nyugdíjba vonulá­suk alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa a Munka Érdemrend kü_ lön bűző fokozataival tüntet­te ki a mezőgazdaság — köz­lük megyénk — több terme­lőszövetkezetének vezetőit, dolgozóit. A kitüntetéseket dr. Romany Pál mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter adta át a MÉM-ben. Megyénkből a Munka Ér­demrend arany fokozatát kapta: Maiik András, a fel­sővadásza II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke. A Munka Ér­demrend ezüst fokozatát kap­ta: 13cna Alajos növényter­mesztő, a kesznvéténi Sza­badság Tsz tagja. A kitün­tetés bronz fokozatában ré­szesültek: Antal Géza né nö­vénytermesztő, a szentistvá- ni VII. Pártkongresszus Tsz., Kakszi Isi ván né fejönő. a magybarcai Bánvölgye Tsz, Szegedi András növényter­mesztési brigádvezető, a har­sány! Petőfi Tsz. Lázár Ist­vánná mövényápoló, a mező­kövesdi Üj Élet Tsz. Csikasz Lajosnc állatgondozó, a put. nöki Egyetértés Tsz, Okos Károly bérelszámoló, a me- zökereszlesi Aranykalász Tsz, Tóth Istvánná növényter­mesztő. a mezőkövesdi Kos­suth Tsz és Kiss Janos rak­táros. a mezőkövesdi Matyó- föld Tsz tagja. tálról —. akkor a tehenészei­ben is jó lesz a fejes. A deb­receni egyetemmel közösen most készítjük a gyeplej- lesztesi tervet. Több, mint ötszáz hektár legelőt szeret­nénk telepíteni, hogy meg­teremtsük a szükséges takar­mány bázist. A tehenészeti teleppel párhuzamosan egy .400 férőhelyes szarvasmar­ha-hizlaldái is építenénk. És. mivel a legelők kibírják, a juhászától is megkétszerez­zük. * Az elnök közben az ága- zatvezetökket az eves tervet beszéli meg. Alaposan meg kell vitatni, meg kell „rág­ni" mindent. Sok múlik ezen a mostani tervezésen. Az őszi vetés, a szántás jól sikerült. Kell, "hogy „si­kerüljön" az egész esztendő is. — A munka javítása, a termésátlagok növelése érde­kében csak áj. erősebb gé­peket. mintegy 4 millióért vásárolunk az idén — mond­ja az. elnök. — Nagyon jól kell terveznünk, jól kell gaz­dálkodnunk. Az Egyesült Tsz-töl 1900 lag várja a biz­tos megélhetést. K. T. Egész évben ellenőrzés fi ioilÉm biztonsága érdshében A Magyar Államvasutak Miskolci Igazgatóságához négy megye — Borsod, He­ves. Szabolcs és Nógrád — tartozik. E nagy területen nem kis feladatot jelent a személy- és teherforgalom koordinálása; az őszi csúcs- forgalom — lehetőség sze- rinti akadálytalan, zökkenő­mentes — lebonyolítása. A négy megyét átszövő vasúti hálózaton az ■ elmúlt évben csaknem 27 millió tonna árut szállítottak. Ez. 1974-hez képest mintegy fi százalékos emelkedést mutat. Ha az. említett 27 millió Ionnál arányosan - eloszta­nánk. több. mint 299 ezer vasáli kocsit töltene meg ez az árumennyiség. Nem mellékes azonban, hogy az áruval megrakott szerelvények hogyan, milyen körülmények között, s főleg mikorra érkeznek meg a címzetthez. * Az igazgatóság területén levő szolgálati helyek száma eléri a háromszázat. Az el­múlt évben a MÁV Miskol­ci Igazgatóság vasútüzemi biztonsági osztályának szak­emberei -Ki-' ellenőrzést tar­tottak. Ebből harminc alka­lommal a munkásvédelmi csoporttal közösen. — Ezek a közös ellenőrzé­sek a legfontosabbak, hi­szen a balesetek megelőzését — mind a tárgyi, mind a személyi balesetekét — együtt, végzik — mondja Szamosi Gyula osztályvezető. Külö­nösen az őszi csúcsforgalom és a tél beállta előtt van er­re szükség. Az első közös kiszállásra most, január közepén került sor. A Kál-ICápolna és Kis- terenve között majdcsak 90 éve épült, 55 kilométer hosz- szá vonalon, amely nagy forgalmat bonyolít le. ma is gözmozdonyok járnak. Az ellenőrzött állomások es a nyíltvonali szolgálati helyek munkáját, felszereltségét: az itt dolgozó s szolgalatot el­látó vasutasok, állomásfőnö­kök, sorompóőrök és váltó­kezelők ténykedését kielégí­tőnek találták. Hiányosságot nem tapasztaltak. * Az elmúlt év baleseli mu­latóit elemezve szembetűnik egy adat: amíg 1974-ben lt* halálos kimenetelű baleset; történt az igazgatóság terü­letén, addig 1975-ben csak egy. Bár a személyi balese­tek száma minimálisan emel­kedett, — összesen 216 tör­tént — jónak mondható a munkavédelmi tevékenység. Érdemes megemlíteni az igazgatóság legtávolabbi szol­gálati helyének, a kistere- nyei fűtőháznak tevékenysé­gét: az itt dolgozó kollektí­va fő feladata a mátraaljai vonalon közlekedő vonatok továbbítása, s a hozzájuk tartozó vontató járművek ja­vítása. Ez utóbbi komoly erőfeszítést követel minden dolgozótól. Ennek ellenére a vontatási szakszolgálathoz tartozó szolgálati helyek kö­zül egyedüli volt. ahol az elmúlt évben nem történt egyetlen személyi baleset sémi Czikora László munka- védelmi felügyelő néhány éve látja el feladatát. — Százötven dolgozónk van, túlnyomórészt szocia­lista brigádtagok. Felajánlá­saikban első között szerepel a munkavédelemmel kap­csolatos tennivalók végrehaj­tása. Természetesen az anya­gi ösztönzés sem marad el. A népi ellenőrök munkájáról A mezőcsáti Járási Népi Ellenőrzési Bizottság Csü­törtökön ülést tartott, ame­lyen a múlt évben végzőit munkát értékelték. A testü­let elismerését fejezte ki a járásban tevékenykedő népi ellenőröknek, akik közül többen erkölcsi elismerésem és tárgyjutalomban részesi'-’- tek. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság jelentése utalt rá. hogy 1975-ben fi témakörben vé­geztek vizsgálatot. Két eset­ben a lakosság érdekvédel­mével kapcsolatos helyzetet elemezték. Ezenkívül napi­renden szerepelt a társadal­mi tulajdon védelme, a gaz­dálkodás hatékonyságánál* alakulása és az állampolgá­ri fegyelem helyzete. A kü­lönböző ágazatok közül 59 egységben folytattak vizsgá­latot és kértek adatszolgál­tatást. A NEB munkájában rend­szeressé vált, hogy egv-egy vizsgálat után — a hiányos­ságok megszüntetése érde­kében — megküldték észre­vételüket az illetékes szer­vek vezetőinek. Tavaly ösz- szesen harminchat esetben tettek javaslatot, több alka­lommal fegyelmi, illetve sza­bálysértési eljárást kezde­ményeztek a szabálvtalan- ságok elkövetői ellen. Szó eseti az ülésen a be­jelentések. panaszok intézé­séről is. Az elmúlt évben 22 beadvány érkezett a já­rási NEB-hez. Ennek több mint fele közérdekű kérdé­sekkel foglalkozott. A Népi Ellenőrzési "úzottság min­den bejelentést gondosan megvizsgált, ennek ciednié- nvéről .valamennyi panaszost írásban tájékoztatták. A köz­érdekű bejelentések és az egyéni panaszok kivizsgálá­sát követően egy esetben te- gyelmi. egy esetben pedig szabálysértési eljárást kez­deményezett a járási NEB.

Next

/
Oldalképek
Tartalom