Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 „ 1976. január 29., csütörtök A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának sajtóirodája szerdán hosszú listát tett közzé azokról a jobboldali terrorakciókról, amelyeket 1975. május vége óta követtek el az ország­ban. A jelentésből kitűnik, iiogy a pokolgépes és egyéb merényletek 60 százalékát a KP irodái és szervezetei el­len követték el. A PKP sajtóirodájának közleményé felhívja a ható­ságok figyelmét arra, hogy az elmúlt hónapokban ismét fellángolt terrorhullám sú- : lyosan veszélyezteti az ál- lampogárok biztonságát, jo­gait és szabadságát. Egymillió-négyszázezer építőipari dolgozó sztrájkolt Olaszországban az egységes szak­mai szakszervezet felhívására. Az építőipar fellendítését (mint az egész gazdasági helyzet javulásának kulcskérdését) és a teljes foglalkoztatottságot sürgették. A képen: a római felvonuló építőipari munkások Ford-Rabin-találkozó A washingtoni Fehér Ház Gerard Ford amerikai elnök és Jichak Rabin izraeli mi­niszterelnök keddi 80 per­ces megbeszéléséről kiadott nyilatkozata szerint Ford az eszmecserén „megismételte elhatározott szándékát, hogy elejét veszi — az Izrael és az arabok közötti — tárgya­lások folyamatossága meg­Tegnap, szerdán a Hazafi­as Népfront tanácstermében ülésezett a megyei Vöröske­reszt vezetősége, ahol a Ma­gyar Vöröskereszt Országos Vezetőségét dr. Gyüszü Mik­lós orvos alezredes, főtitkár- helyettes képviselte. Az ülé­sen megjelent dr. Nádlar Viktor, a megyei Vöröske­reszt elnöke is. A napiren­den a szervezet 1975. évi munkájának értékelése és az 1976. évi munkaprogram elő­terjesztése szerepelt. Ezek-, röl a témákról Krasznai Gá- borné megyei titkár tartott referátumot. Az 1976. évi munka mag- vát — mint a megyei titkár elmondta — változatlanul a családvédelmi feladatok ké­pezik. Ezen belül fokozott figyelmet kell szentelni az Az amerikai elnök a hiva­talos tájékoztatás szerint méltatta az Egyiptom és Iz­rael között létrejött úgyne­vezett' sinai megállapodáso­kat, de kijelentette, hogy „az új háború veszélyének elhárítására többet kell ten­ni”, és az összes érdekelt feleknek utakat-módokat kell keresniük a „kompromisz- szumos folyamat folytatásá­ra”. idős korúak gondozására és a cigány családok problémái megoldására. Ezeken kívül természetesen az alapvető feladatok — véradómozga­lom, tisztasági mozgalom, stb. — sem szorulhatnak háttérbe. A megyei titkár beszá­molója és előterjesztése után dr. Gyüszü Miklós tolmácsol­ta az országos központ vé­leményét és dicséretét a bor­sodi szervezet részére. Ki­emelkedőnek ítélte meg azt a tevékenységet, amelyet a megyei Vöröskereszt a ci­gánycsaládok és a családvé­delmi törvény propagálása érdekében kifejt. A megyei Vöröskereszt ve­zetőségi ülése dr. Nádler Viktor megyei elnök zársza­vával ért véget. Imire Carlos Arias Navarro spa­nyol miniszterelnök a corles szerdai ülésén ismertette a kormány politikai elképzelé­seit a következő, körülbelül kétéves időszakra. n kormányfő elismeréssel szólt^ a Franco idején élet­beléptetett alkotmányról, de hangsúlyozta, hogy szükségessé váll „né­hány korlátozott módo­sítás” bevezetése. „A demokratikus alterna­tíva” útján akarunk előre­haladni ' és „nem engedjük, hogy egyesek türelmetlensé­ge vagy mások bizalmatlan­sága gyorsítsa vagy lassítsa a reformok ütemét” — mon­dotta Navarro. A kormányfő beszédében javasolta a választási törvény módosítását és egy — képviselőházból és szenátusból álló — két- I kamarás parlamenti rend­szer létrehozását. Nem em­lítette azonban, hogy álta­lános választásokat tervez­nek-e; az eddigi rendszer­ben ugyanis a cortes kép­viselőinek 80 százalékát az államfő nevezte ki. Navarro elismerte, hogy az úgyne­vezett „politikai társulások” rendszere csak „mérsékelt sikert” aratott és — anél­kül, hogy a „párt” kifejezést alkalmazta volna — ígére­tet tett a politikai társulá­sok koncepciójának liberali­zálására. Hangsúlyozta azon­ban, hogy kihagyják azokat a csoportokat, amelyek sza­vai szerint „magúkban hord­ják önkizárásuk magvait”. leszed Arias Navarro kizárta a demokratikus erők által kö­vetett általános amnesztia gondolatát, de megígérte, hogy „tanulmányozni fog­ják” a politikai okokból be­börtönzött személyek számá­nak csökkentéséhez szüksé­ges „kiegészítő ’ intézkedése­ket”. A miniszterelnök ugyan­akkor közölte, hogy haladéktalanul módosíta­ni kívánják a tavaly au­gusztus 25-én életbelép­téiéit úgynevezett ter­rorizmus-ellenes törvényt és felülvizsgálják a büntető törvénykönyv legtöbbet bírált cikke­lyeit is, többek között megszüntetik a rendkívüli bíróságokat. Le­szögezte azonban, hogy a kormány „nem tűri az anar­chiát vagy zavargásokat” és mindenáron, minden eszköz­zel fenntartja a rendet. Nyugati hírügynökségek véleménye szerint a minisz­terelnök programbeszéde nem felelt meg a várakozá­soknak. Különösen homályosait voltak a sajtótörvény „tökéletesítésére”, a nemzetiségek nagyobb autonómiájára vonatkozó ígéretek. A dolgozók körében egyre határozottabban követelt szakszervezeti reformok kér­dését pedig a Franco-rezsim kooperációs szakszervezetei­nek vezető testületé elé utal­ta. 1 messmmaECBzzsBBum&meoMi Értekezhet a iegysi tanácson szakadásának”. Fórum a Lenin Kohászati Müvekben Kedden délután a nők fó­rumát rendezték meg a Le­nin Kohászati Művekben. A munkásnők kérdéseire Csé- pányi Sándor vezérigazgató válaszolt. Szűknek bizonyult ezen a délutánon az acélön­tődé kultúrterme. A zsúfolt széksorok mögött is igen so­kan álltak: több mint száz­ötvenen jöttek el , a Lenin Kohászati Művek nődolgozói közül. A szakszervezet nőbi- zottságához mintegy kétszáz kérdés érkezett; legtöbbjük a vállalat s az egyes gyár­részlegek életét érintette. Őszinte, jó hangulatú fórum­nak lehettünk tanúi az acél­öntődében. A kérdések, s a válaszok az eredményeket, s a megoldásra váró feladato­kat egyaránt feltárták. A ta­lálkozó legelején — mintegy hangulatkeltésként — a munkásnők tolmácsoltak kö- szö net ükét: a gyár kapuja melletti boltban a műszak­kezdés előtt megszüntették a szeszes ital árusítását. Csépányi Sándor vezér- igazgató a kérdésekre adott válaszok bevezetőjeként a munkásnők szerepéről szólt a gyár életében. A Lenin Ko­hászati Művek több mint 4500 nődolgozója munkájá­val, véleményével, a család­ban vállalt szerepével nagy hatást gyakorol a vállalat termelésére, fejlődésére. Va­lamennyi nőnek világosan kell tudnia helyét, feladatát, jogait annak a célnak érde­kében, hogy a gyár dolgozói a jövőben mind többet te­gyenek a népgazdaság aszta­lára. A fórum első kérdéscso­portja a nőpolitikái határo­zathoz kapcsolódott. Tapasz­talható-e teljes mértékben az egyenlő munkáért egyen­lő bér elvének megvalósulá­sa? A női törzsgárdatagok miért nem részesülnek hi­ánytalanul abban a megbe­csülésben. amelyben a fér­fiak? Való igaz. hogy míg a férfiak átlagórabére 14,13 fo­rint. addig a nőké • csak a 10,33 forintot éri el. A mun­ka nehézségi foka azonban befolyásolja a keresetek ará­nyát. A szakértelemben, a végzettségben tapasztalhatók lemaradások. Sok esetben vi­szont egyenrangúan végzik munkájukat a nők. Vannak hát tennivalók: a vállalat feladatának tekinti, hogy na­gyobb részt fordítson a nők bérezésére. Nincs arra tör­vény, hogy a dolgozók a nyugdíjazás előtt a fizetési kategória legfelső halárára jussanak. Jobb munkával biztosíthatja mindenki a több nyugdíjat. E témához kapcsolódva a vezérigazgató elmondotta, hogy a vállalat­nál sokkal több női vezető­nek kellene lennie. Meg kell liát találni a módot, hogy megfelelő káderképzéssel vál­tozzék az arány. A fórumon hangot kapott a fizikai és az adminisztra­tív nődolgozók ellentéte is. A válaszból kitűnt: munká­ja, saját maga tekintélyét valamennyi dolgozónak a maga területén kell kivívnia. A jó munkahelyi légkört a vezetők, s a dolgozók együt­tes erővel biztosíthatják. Szükség van a közszemlélet alakítására is, hogy nagyobb megbecsülése legyen a női fizikai munkának. Az üze- ' mi demokrácia akkor való­sulhat meg teljes mértékben, iia a dolgozók valamennyi­en felelősséget éreznek a gyárért. Az év közepére vár­ható egyébként a vállalat új ügyrendje, amelyben helyet kap az üzemi demokrácia fóruma is. Mikórra várható az acélmű rekonstrukciója, s fedezi-e az állam a költségeket? — tették fel többek között a kérdést a munkásnők? A ve­zérigazgató elmondotta, hogy a vállalat 7 milliárd forint kölcsönt kapott, amelynek egy részéből 1980-ig elkészül a konverterüzem. A fórumon az asszonyok megtudták, hogy a komlós- tetői munkáslakások építését még ebben az évben meg­kezdik. A 400 OTP-lakás át­adását a jövő évben terve­zik; a vállalat 20 százalék kölcsönt biztosít dolgozóinak. A családos, fizikai dolgozó nők saját jogukon is kaphat­nak lakást, s az elosztásnál a népesedéspolitikai elvek is érvényesülnek. A rugalmas munkakezdés kérdésével kapcsolatosan a vezérigazgató véleménye az volt, hogy a munkafegyelem, s a termelés hatékonysága érdekében továbbra is ra­gaszkodni kell a pontos mű­szakkezdéshez. Mint ahogyan az sem elsődleges cél. hogy bizonyos munkaterületeken korkedvezményben részesül­jenek a dolgozók. Sokkal in­kább célravezető a munkás­éveket könnyíteni, például a szabad szombat bevezetésé­vel. A munkahelyi ártalmak ellen is védekezni kell: az acélön töde homok előkészítő­jének portalanítására már készítik a tervet. Mikes Márta ■> A szőlőtőke kincse (Folytatás az 1. oldalról) bői épülő lakáshoz igyekszik messzemenő támogatást nyúj­tani. Terveik között szerepel — többek között — a betét- állomány mintegy 540 millió forinttal való növelése, s ez­zel összefüggésben a hitelpo­litikai elvek rugalmas alkal­mazása és gyakorlati meg­valósítása. Az elmúlt öt esztendőben, de különösen a múlt évben végzett munkát értékelve, a vitában résztvevők elisme­réssel szóltak az OTP me­gyei kirendeltségének a munkájáról. Dr. Havasi Bé­la, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, dr. Puéztai Béla. a megyei ta­nács elnökhelyettese. Drótos László, a Miskolci városi Pártbizottság első titkára, Rózsa Kálmán, a Miskolc városi Tanács elnöke kifeje­zésre juttatta: az OTP mara­déktalanul betölti szerepét, mindenkor helyesen és haté­konyan segíti a meg vei fel­adatok megoldását, sikerrel tesz eleget kötelezettségei­nek. Felhívták a figyelmet arra, hogy a jövőt illetően feltétlenül szükséges lenne a takarékpénztánál a munka feltételeinek a javítására, ami indokolt és sürgető igény. Az eszmecsere során sok­féle, eddig tisztázatlan kér­désben született döntés. Töb­bek között elvi megállapodás jött létre a csúcsvízmű mi­előbbi befejezésének feltéte­leit illetően. Helyeslésre ta­lált az úgynevezett megyei kölcsönalap létrehozásának a terve, s az az elhatározás, hogy a kellő lehetőségek biztosításával 198Ü helyett már 1978-ra befejeződjék a szennyvíztisztító építése Mis­kolcon. A vitában résztvevők min­denekelőtt a lakásberuházá­sok gyors és hatékony meg­valósítását tekintették első­rendű feladatnak. Nem tit­kolták: keresik, kutatják a további lehetőségeit annak, hogy több lakás épüljön a megyében, mint azt a jelen­legi anyagi erőforrások le­hetővé teszik. A tanácskozáson elhang­zott kérdésekre' nagyfokú se- gi.leniakarásspl az OTP ve­zérigazgatója. Szirmai Jenő és Fekete László, a vezér­igazgató-helyettese válaszolt. Az országos központ vezetői méltatták azt a pé'damutató együttműködést, ami a me­gye illetékes szervei és az OTP megyei igazgatósága kö­zött kialakult. Megígérték: a takarékpénztár a jövőben is azon lesz, hogy a rájuk háruló feladatoknak a jövő­ben is maradéktalanul ele­get tegyen. T. F. a szovjet és magyar sző­lészek és borászok együttműködése állan­dóan bővül, új (Sikereket eredményez. Erről számoltak be az APN külön tudósítójá­nak, Szergej Santirnak Pa­vel Goiodriga professzor, az országos „Magaracs” borter­melő és borászati tudomá­nyos kutatóintézet igazgató­ja és Gleb Palamarcsuk, az intézet gépesítési osztályá­nak vezetője. Oroszországba a XVIII. század első éveiben jutottak el az első magyar borszőlő- fajták. A K rí m-lelszigeten műköcjő Magaracs, amely 1828 óta áll 1'enn, sajátos technológiát dolgozott ki a tokaji borok előállítására. Ma már nemcsak a Krím­ben, a tokaji borok második hazájában termelnek ilyen bort, hanem Közép-Ázsiá- ban is. Magaracs és a jaltai Masz- szandra borkombinát házi bormúzeumai százéves krimi szüretelésű tokaji borokkal is büszkélkednek. Ezekét a magyar furmint és hársleve­lű meghonosításával állítot­ták elő, mivel ezek a borok mutatkoztak megfelelőnek a dél-oroszországi éghajlathoz. A bortermelési és borá­szati együttműködés kibő­vült és elmélyült az utóbbi évek során. Jellegzetes voná­sa ennek az együttműködés­nek, hogy a modern, borgaz­daság legfontosabb kérdései a Magaracs-intézőt és a bu­dapesti Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézet munka­társai közösen keresik a vá­laszt. — Nem-titkolom —mond­ja a Magaracs igazgatója —, hogy nagyon boldoggá telt, amikor 1973 decemberében aláírhattam e két intézet széles körű tudományos együttműködéséről szóló' ok­mányt. Ennek az együttműködés­nek a lehetőségéről nemcsak az intézet különböző osztá­lyain és laboratóriumaiban lehet megismerkedni, hanem a Jalta környéki festői kör­nyezetben elterülő kísérleti gazdaságban is. Másfél száz éve folyik itt a Föld szá­mos szőlőfajtájának beható tanulmányozása. — A szovjet és mngvar tudósok közös erőfeszítései arra- irányulnak, hogy olyan szaporító és asztali fajtákat hozzanak létre, amelyek nagv terméshozamúak, ellenállóak a betegségekkel szemben, nem kívánnak takarást a téli időszakban. A szelekciós munkában mint kiindulási alap, óriási szerepet kapnak az olyan magyar fajták, amelyek életképesnek bizo­nyullak a Krí in-félsziget vi­szonyai között: a Csabagyön­gye, a Mátyás János, a Sző- löskertek királyn :e, Irsui Olivér, Cegléd szépe. Az ültetési anyag cseréje is állandóan folyik. Csak az utóbbi öt évben a Szovjet­unióból a magyar kollégák kérésére 93 mintát küldtünk a Krímből a távlati” faj­ták közül. Köztük olyat, mint a Magaracsi Bastardót és a Magaracsi Rubint, ame­lyeket márkás vörösborok előállításánál hasznosítanák. Aktívak a szőlőkben végzett munka gépesítésére vonat­kozó kutatások. Barátaink érdeklődését fel­keltette a szőlő fagyállósága megállapításának szovjet módszere. Egy hordozható műszerrel, amely Krona-tí- pusú elemmel működik, a szőlőtőkén végzett mérés alapján sikerült adatokat kapnunk a növények fagy- állóságáról. A szovjet és a magyar ku­tatók közös erőfeszítései ar­ra is irányúinak, hogy meg­találják a borgazdálkodás melléktermékeinek földolgo­zási módját, tökéletesítsék az újratelepílési munkát a sző­lőgazdaságok polietilén tasa- kokban való ültetésével, a nehéz fizikai munka gépesí­tésével kapcsolatban is foly­nak közös kutatások. Gleb Palamarcsuk, a Szovjetunió Állami Díjának kitüntetett­je elmondta, hogy milyen kapcsolatok alakultak ki a magyar kutatók és a szovjet intézet dolgozói között. Ő egyébként 38 éve dolgozik itt, 120 publikáció szerzője és 22 találmány fűződik a nevéhez. — Az együttműködés leg­fontosabb része az AGRO- MAS szervezetén keresztül bonyolódik le. Ennek a nem­zetközi szervezetnek a követ­kező tagjai vannak: Magyar- ország, Bulgária, az NDK és a Szovjetunió. A szovjet és a magyar tudósok együttműkö- . désének eredményei őszinte örömmel töltenek el bennünket, hiszen kezükben van a szőlőtőke gazdaságá­nak a kulcsa. Szergej Santir, az APN különítudósítója / í é K ti fi P g le E i'e v f z E d g k b P n v 1; v k t, k 1 r k c r k e P j f s E f \ c 1 \ 2 J 1 T i

Next

/
Oldalképek
Tartalom