Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. január 28., szerda Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) mennyi elv megvalósításában és kötelezettség teljesítésé­ben. Támogatják minden társadalmi erő ezirányú kezdeményezéseit. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy továb­bi harcot kell folytatni az enyhülés elmélyítéséért és a lehető legteljesebb megvaló­sításáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a le­szerelésért, a nemzetközi együttműködés kiszélesítésé­ért, a világ békéjének és biz­tonságának megerősítéséért. Fontosnak tartják, hogy még aktívabb legyen a harc a szocializmus országai bel- és külpolitikájának tartalmát elferdítő próbálkozások, a reakciós imperialista ideoló­gia és propaganda, az erő és a zsarnokság politikája ellen, a gyarmatosítással és az új- gyarmatosítással, az anti- kommunizmussal, a fasiz­mussal, a fajgyűlölettel szem­ben. Kifejezték szolidaritá­sukat az Angolai Népi Köz­társaság népének harcával, amelyet szabadságáért és függetlenségéért vív. Elvi jelentőségű, hogy a szocialista országokban és azok határain túl is sokol­dalúan népszerűsítsék minden szocialista ország tényleges vívmányait a gazdasági élet­ben, a tudományban, a kul­túrában, a dolgozók életszín­vonalának emelésében, a szocialista demokrácia fej­lesztésében, nemzetközi te­vékenységében. A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai központi bizottsági tit­kárainak tanácskozása tárgy­szerű, elvtársi légkörben zaj­lott le. Óvári Miklósnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével ked­den hazaérkezett Varsóból az MSZMP KB küldöttsége, amely részt vett a szocialis­ta országok testvérpártjai központi bizottsági titkárai­nak tanácskozásán. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Gyenes András, a Központi Bizottság titkára fogadta. Jelen volt Stefan Jedrychowski. a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Nehézipari tervek, feiaifatek Postásába az SZMI-leit Tegnap délelőtt tíz órakor a Szakszervezetek megyei Szé'.'sáza hatodik emeleti nagytermében dr. Esztergá­lyos László, a Miskolci Pos­taigazgatóság pártbizottságá­nak titkára nyitotta meg azt az aktívaértekezletet, amelyen az igazgatóság üzemeinek, a dolgozóknak a képviselőin kí­vül megjelent- Pogorai György, a posta vezérigazga­tójának helyettese, Baranyi Gézáné, a postások szakszer­vezetének központi küldötte, Horváth Kálmán, az 1SZT tit­kára, valamint az igazgató­ság társadalmi szerveinek ve­zetői. A megnyitó után Koczka Antal, a miskolci igazgatóság vezetője ismertette az igaz­gatóság IV. ötéves tervben elért eredményeit, az 1975-ös esztendő munkáját, valamint az V. ötéves terv célkitűzése­it és az 1976. évi tervet. Töb­bek között elmondotta: — 1975. végével jelentős korszak zárult le a Magyar Posta történetében. Sok prob­lémával, gondokkal küzdve, de számottevő eredményekkel sikeresen teljesítettük a IV. ötéves tervet. Még sok a bel­ső szervezési hiányosság, nem lehetünk tehát elégedettek. Ezek azonban nem a felvételi ablakoknál megállás, nélkül dolgozók hibája, hanem sok­kal inkább a hivatal, az igaz­gatóság vezetéséé. Az igaz­gatóság a IV. ötéves tervben 469 millió forintot fordított beruházásra. Ebből a helyi és helyközi lávbeszélőszolgá- lat ■ fejlesztésére 07, a forgal­mi szolgálat fejlesztésére 20, üzemfejlesztésre 11, szociális­kulturális beruházásokra 2 százalék jutott. Jelentős elő­relépések történtek az ügy­félforgalom javítására is. Szá­mos intézkedés és előírás könnyítette a dolgozók és a lakosság, illetve az előfizetők minél jobb kapcsolatát. Igaz­gatóságunk a IV. ötéves terv gazdasági célkitűzéseit telje­sítette. Bevételünk 27 millió forinttal több az előirányzott­nál. A ráfordítások 22 millió forinttal haladják meg a ter­vezettet, s ennek összeveté­sével az eredmény 5 millió forinttal nagyobb a tervezett­nél. Az igazgató beszámolóját követően vitára került sor, amelyen az üzemek képvise­lői mondták el véleményüket. Az ezt követő napirendi pont az új kollektív szerződés ter­vezetének ismertetése és en­nek megvitatása volt. Koczka Antal igazgató, a téma elő­adója beszélt a módosítások­ról, amelyekben jelentős elő­relépés történik majd a törzs­gárda nagyobb anyagi meg­becsülésére, a postás dolgo­zók lakásépítésének támoga­tására is. Az aktíva a késő dél­utáni órákban fejeződött be az Alkotó Ifjúság pályázat nyerteseinek köszöntésével és díjazásával. (Folytatás az 1. oldalról) lakások háromnegyed része jusson vezetékes vagy palac­kos gázhoz. A tervidőszak végéig 9,5 millióról 12 millió tonnára nő a feldolgozott kő­olaj mennyisége, ebből a ha­zai termelés 2 millió, s túl­nyomó része, 7,5 millió ton­na pedig szovjet importter­mék lesz. Az V. ötéves tervben bő­vül a villamosenergia import, de ezzel párhuzamosan mint­egy 1500 megawattal növe­kedik a hazai • erőművek tel­jesítőképessége, főként a Du­na menti és a Tiszai Herőrnü építésének befejezésével, s a Paksi Atomerőmű első 440 megawattos reaktoregységé- nek átadásával. Üjabb szén- tüzelésű hőerőművek tüzelő­anyag-ellátása érdekében Ta­tabánya környékén évi 7—8 millió tonna termelési kapa­citás kialakítására mélymű­velésű bányákat építenek, Bükkábrány térségében pedig évi 10—11 millió tonna ka­pacitású külfejtést kószíte, nek elő. A gépesítés jelentős növelésével kell gondoskodni a meglevő bányaüzemek ter­melésének megfelelő szinten tartásáról is. A központi fejlesztési prog_ ram szerint folytatódik az alumíniumipar fejlesztése. Minden piacon jól értéke­síthető termékek körének bővítését a termelési szer­kezet korszerűsítése alapoz­za meg, amelyben je­lentős eredményeket ért el az ágazat. Az utóbbi hét évben 85 új üzem épült és kereken ezer új termék gyártását kezdték meg, ugyan­akkor 45 elavult üzemet szün_ tettek meg és 390 korszerűt­len termék gyártását állítot­ták le. Ezt a munkát szer­vezett, koordinált elemzés alapján kell folytatni, amely­hez rövidesen módszertani útmutatót küld a miniszté­rium a vállalatoknak. A termelés hatékonyságú, nak javításában alapvető fel­adat a munkaerő-gazdálko­dás fejlesztése. A vizsgála­tok azt mutatják, hogy sok még a tennivaló a munkaidő kihasználásában. Az egész na­pos munkaidő-veszteség ará­nya eléri a 15 százalékot, s a munkanapfelvételek azt is kimutatták, hogy jelentős még a munkaidőn kívüli ki­esés. az úgynevezett törtna­pi veszteség aránya. Minden vállalat fontos feladata, hogy részletesen elemezze ezeket a a veszteségeket, és határo­zott intézkedéseket tegyen a munka szervezettségének ja­vítására, a vezetés színvona­lának emelésére, a munkafe­gyelem megszilárdítására. Kevés vállalat élt azzal a le­hetőséggel. hogv a műszak- szám emelésével, a három műszakos, illetve a folyama­tos munkarend bevezetésével javítsa a termelőberendezé­sek kihasználását, a munka termelékenységét. Az idén és a következő években is a termelés növekedését teljes mértékben a termelékenység javításával kell megalapozni, ezért az eddiginél körülte­kintőbben kell feltárni a rejtett belső tartalékokat, amihez nagyon sok segítsé­get nvújthatnak a vállalatok társadalmi szervezetei is. Amerikai A Biztonsági Tanács a kö­zel-keleti vita befejeztével hétfőn este szavazott arról a határozati javaslatról, ame­lyet hat ország: Benin, Gua­yana, Panama, Pakisztán, Románia és Tanzánia ter­jesztett elő. A határozati ja­vaslat leszögezte, hogy biz­tosítani kell a Palesztinái nép önrendelkezési jogát, be­leértve a független állam létrehozásának jogát is. A. határozattervezet követel te azt is, hogy Izrael vonja ki csapatait az 1967 óta meg­szállva tartott összes arab területrők A javaslatot — amint ezt amerikai vezető politikusok nyilatkozataikban már elő­revetítették — az Egyesült Államok megvétózta. Danid Moynihan amerikai fődelegátus vétóz foiésÉ tapasztalatcseréje A Miskolci Nemzeti Színház Igazgatósága közli, hogy A kaukázusi krétakör január 28-án Lehár és Egyetemi bérletben hirdetett előadása BETEGSÉG MIATT ELMARAD. A színház a bérletlulajdonosok részére későbbi idő­pontban tartja meg az elmaradt előadásokat. Tegnap, január 27-én, ked­den a Miskolci Pamutfonó­ban a fonósok tartottak hasznos tapasztalatcsérét. Dr. Szigetiig Tibor, a mis­kolci fonoda igazgatója hív­ta meg és köszöntötte a ne­ves textiles szakembereket abból az alkalomból, hogy 1975-ben töltöttéi be a gyár fennállásának 20. esztende­jét. A vendégek valamennyi­en részt vettek abban a munkában, amelynek ered­ményeképpen felépült a gyár és 20 évvel ezelőtt elkezdőd­hetett a munka és 1200 mis­kolci asszony és leány biz­tos kenyeret kapott ebben a nehézipari fellegvárban. Is­meretes, hogy az 1955-ös évek­ben nőknek való könnyűipari üzem igencsak ritkán fordult elő. Miskolcon ennek a fo­nodának külön öröme, hogy a húsz év alatt olyan káde­rek kerültek ki a gyárból, akik ma igazgatók, főmér­nökök lettek. Végh Józsefné, a Pamut­fonóipari Vállalat vezérigaz­gatója az eszmecsere során külön kihangsúlyozta azt a jó munkahelyi légköri, ami ebben a gyárban van, és an­nak a kívánságának adott hangot, hogy az elkövetke­zendő időben is adjon a gyár vezető posztokra újabb kádereket. A házi ünnepségen kötet­len beszélgetés során emlé­keztek vissza az alapítók a kezdés nehézségeire, aztán kitértek a jövőre és a szak­mában jól hasznosítható, előremutató tanácsokat ad­tak a jubiláló fonodának. Az Újpesti Cérnagyár, a Kaposvári Fonó, a Lőrinci Fonó, a Váci Fonó, a Köny- nyüipari Szervezési Iroda képviselője az üzemlátogatás után ismételten elismeréssel gratuláltak a szép gyárhoz, a rendhez, a tisztasághoz, és ahhoz, hogy egy sor gazda­sági mutatóban világszínvo­nalú teljesítményeket értek el. A tapasztalatcserén Liszo- nyi Zoltán, a miskolci gyár főmérnöke tartott magas színvonalú előadást a '20 év történetéről, a gazdasági, mű­szaki fejlődésről és a jövő perspektívájáról. U. I. Zárszámadási előzetes Mezőkeresztesről Ezekben a napokban a me­zőkeresztesi táj is téli ruhát öltött. Kihalt a határ végte­len síkja, szunnyad az őszi vetés. Az Aranykalász Ter­melőszövetkezet irodáiban viszont ilyenkor, január tá­ján van a legnagyobb mun­kacsúcs, olyan, mint mond­juk ’ a búzatáblákon július közepén, vagy ősszel a ku­korica és cukorrépa földeken. Készül a zárszámadás az 1975-ös év megmérettetése. Kiss Bertalannal, a mező­keresztesi Aranykalász Ter­melőszövetkezet elnökével előzetes beszélgetésre ültünk le. A kérdés, a téma ado'l: — Milyen volt az 19/5-ós esztendő? Hogyan realizálód­lak az egy évvel ezelőtti el­képzelések ? Mielőtt azonban a kérdés­re választ kapunk, — ad­junk rövid ismertetőt a gaz­daság jellemző adatairól. Az Aranykalász Tsz 6400 hektár összterületen gazdálkodik. Ebből szántó 5700 hektár... Csupán e két számadat elég ahhoz, hogy igazolja: Ke­resztesen a növénytermesz­tésnek nagy jelentősége van. De még kiemeltebb helyet foglal el a gazdaságban az állattenyésztés. Szarvasmar­ha, juh, baromfi, sertés, ló... sorolhatjuk a tenyésztett ál­latfajokat. Tipikus mezőgaz­dasági üzem. Ipari tevékeny­ségük a termelési volument tekintve kisebb jelentőségű. És ami van, az is szorosan kapcsolódik a mezőgazdasá­gi termeléshez. Az elmúlt év májusában készült el 7 millió 800 ezer forint költ­séggel a gazdaság lucerna­liszt üzeme, ahol takarmány- liszt és granulátum készül... Gépjavító telepük forgácsoló részlege a Rába—Steiger traktorhoz gyárt alkatrészt... E vázlatos ismertető után nézzük, hogyan értékeli a termelőszövetkezet elnöke az elmúlt esztendőt. Kezdjük a sort a növénytermesztéssel: — Területileg is, az ered­ményeket tekintve is, először az őszi búzáról kell beszélni. Az elmúlt évben 1570 hektá­ron termesztettük ezt a fon­tos növényt. Harminchét má­zsa átlagtermést terveztünk hektáronként, negyven má­zsa lett belőle. Látszólag túl­teljesítettük a tervet, valójá­ban mégsem voltunk teljes mértékben elégedettek. Egy­részt, mert az előző években értünk mi már el magasabb termésátlagot is, másrészt mért tavaly tavaszon rekord- termés ígérkezett. Sajnos, az aratás előtt két alkalommal is erős vihart kaptunk, á bú­za megdőlt, nagy szemvesz­teséggel tudtuk csak betaka­rítani és jelentős volt a mi­nőségi romlás is. Csak egy számadat: a felvásárló vál­lalat 147 vagon búzát takar­mánybúza minőségben vett át... — Az árbevételt tekintve, a búza mégis hozta a tervet. A tavaszi árpa viszont ta­valy jól sikerült. A 38,5 má­zsás hektáronkénti átlagter­més mellett, a tervezett 45 vagon helyett 95 vagon árpa érte el a sörárpa minőséget, ami 600 ezer forint többle­tet hozott a gazdaságnak. Nyereséges volt a 280 hek­táros napraforgó és .a 370 hektár kukorica is. A kuko­ricát nem rendszerben ter­mesztik, mégis idén sikerült elérni az 57 mázsás hektá­ronkénti átlagtermést. — Sőt, ha valamennyi ke­rületben olyan gondosan tör­tént volna a talajelőkészítés, az optimális tőállománv ki­alakítás, a szakszerű vegy­szerezés, mint az első kerü­letben, ahol elértük a 68 má­zsát, az átlagtermés maga­sabb is lehetett volna — te­szi hozzá az elnök. Lucernát 580 hektáron ter­mesztenek. A fehérjében gaz­dag takarmányt igényli a gazdaság jelentős állománya. — Nálunk az állattenyész­tésé a vezető szerep. Mind a gépesítésünket, mind a nö­vénytermesztésünk vetésszer­kezetét az állattenyésztés „igényei” szerint alakítottuk ki. Magunk termeljük meg a tömeg-, pillangós és abrak- takarmányt is... Az állattenyésztésben, — az elnök szavai szerint — a gazdaságosság szempontjait figyelembe véve, a juhászat és a barom fi tenyésztés fej­lesztését kell szorgalmazni. A • juhászat fejlesztését indokol­ja az is, hogy legelőik egy ré­sze szikes, a sovány főanyag csak juhtartásra megfelelő. Jelenleg 3800 anyajuh lét­számmal rendelkeznek. Az állomány utánpótlására 1000 —1200 jerkebárányt tartanak, a többi szaporulatot tejesbá­rányként értékesítik. Az anyaállomány nagy részét •fejik is. Ahol nincs fejés, ott az anyát évente kétszer el­letik. Az 1800—1900 darab össz­létszámú szarvasmarha-állo­mányból 664 darab a fejős­tehén. A magyartarka-állo- mány elmúlt évi fejési álla­ga 3100 liter körül alakult. A tejtermelés fokozása érde­kében megkezdték á magyar- larka-lehenek keresztezését holstein-friz fajtával. Az el­ső nemzedék már ez évre várható. A baromfinál 25 ezer da­rabos Hybar törzsállományt alakítottak ki. A tenyészto- jás egy részét a saját keltető­ben keltetik. Tavaly több mint egymillió naposcsibére volt szerződésük. A többi tenyésztojás — a Sasad Tsz közvetítésével — exportra kerül. Az árutojást az áíész- en keresztül értékesítik. A saját sertésállomány — az elnök szavaival élve — ebben az évben „kifut”. Vi­szont Mezőkeresztes 20 szá­zalékos részesedéssel — má­sik három tsz-szel és a Me- zőnagymihályi Állami Gaz­dasággal — tagja a Mező­ségi Sertéskombinátnak, ahol évente 40 ezer sertést hizlal­nak. — Az elmúlt esztendőt ér­tékelve, azt mondhatom, eredményes évet zártunk. — mondja összegezésként Kiss Bertalan. — A növényter­mesztés 3 és fél millióval, az állattenyésztés körülbelül 2 millióval teljesítette túl az árbevételi tervét. Szövetkeze­tünk az elmúlt évben 123 millió forint termelési érté­ket ért el. A nyereségi ter­vet 14 millió foiúntra telje­sítettük ... Persze, ez nem jelenti azt, hogy mindennel elégedettek vagyunk. Maradt feladat bőven erre az esz­tendőre is. Ahol az élen já­runk, tartani kell, ahol van pótolnivaló, fokozni kell az eredményeket. Az idén még tovább kell lépnünk... II. U

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom