Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. jan. 4., vasárnap Az USA történetében most először küldtek központi szövetségi alapból csekkeket az idei elnökválasztási kam­pányban induló 11 pályázónak. Példátlan botrány szenvedő főszereplője lett dr. Sheila Cassidy, angol orvosnő, akit a chilei junta hatóságai azért : kínoztak meg, mert elsősegélyben részesített valakit. Til- j takozásul London visszahívta santiagói nagykövetét. Ln­nék és a világszerte megnyilvánuló felháborodás hatása- ; ra dr. Shcilat szabadon bocsátották a chilei fasiszták. i 1976 máris sokféleképpen szerepel a világsajtó jelenté­seiben. Az SZKP XXV. kong­resszusának éve; a Helsinki után első év; a vietnami új­raegyesítés éve; az amerikai bicentenárium s az elnökvá­lasztások éve; az olimpia éve, tehát aligha fogunk szűköl­ködni az eseményekben. Hoz­zátéve, hogy a tapasztalatok szerint minden év nem ke­vés váratlan, meglepetéssze­rű fejleménnyel is szolgál ... Erre a továbbiakban is ese­dékes nemzetközi politikai csúcsforgalomra adott „előle­get” már az első hét is. Jól­lehet a karácsonyi ünnepek s az újév között általában ritkán fordulnak elő magas szintű látogatások — ezúttal több kivétel adódott. Koszi- r’-.. szovjet kormányfő Anka­rában járt, ahol bejelentet­ték, hogy megkezdték egy szovjet—török politikai nyi­latkozat kidolgozását s azt a közeljövőben, Moszkvában írják majd alá. Állandó kapcsolat áll fenn Algéria és Líbia között: rö­vid időn belül már a máso­dik csúcstalálkozó zajlott. A protokollmentes munkaérte­kezlet témája Nyugat-Szaha- ra, amelynek polgárai a hé­ten megszűntek Madrid alattvalói lenni, s a hazánk­nál két és félszer nagyobb, de alig nyolcvanezer lakosú területre folyik a marokkói és mauritániai csapatok be­vonulása. Nem minden inci­dens nélkül, mert az önkor­mányzatért küzdő Polisario Dront gerillái — akiket Al­géria támogat — híves el­lenállást fejtenek ki. A példa ismét igazolja a régi igazsá­got, hogy minél jobban el­húzódik a ^dekolonizáció elke. rülhetetlen folyamata, annál fájdalmasabb és válságokkal terheltebb. így van ez Timor szigetén, ahová ENSZ-külön- megbízottat küldenek az in­donéz beavatkozás és a har- » cok kivizsgálására, s mindé- s nekelőtt Angolában. A dél- I nyugat-afrikai, volt portugál | gyarmaton egyre rosszabbul | áll a beavatkozók szénája. A két szakadár mozgalom, az FNLA és. az UNITA most már egymás ellen is hadat visel; az Egyesült Államok legalábbis hivatalosan kény­telen leállítani anyagi támo­gatásukat. A népi köztársa­ság sikeresen folytatja har­cát. ami pedig a diplomáciát illeti, a legújabb jelentések szerint már 17 afrikai ország ismerte el Neto elnököt és kormányát. A szíriai elnök a szaúd- arab királlyal folytatott meg­beszélést, a téma a Közel- Kelet s különösképpen Liba­non volt. Bejrútban szilvesz­terkor ugyancsak petárdák robbantak, de nehéz lenne megmondani, hogy a fegy­verek csendje vihar utáni vagy vihar előtti... Az egyiptomi parlament főként gazdasági témákról vitázott. A reális, nem túl vigasztaló kép kifejezhette, hogy eddig érdemben vajmi keveset ho­zott az országnak az „infitah”, a nyitott ajtók — mármint a Nyugatra nyitott kapuk — politikája. Üjra és újra felve­tődik a genfi békeértekezlet összehívásának problémája. Pekingben Mao Ce-tung a héten magánlátogatókai fo­gadott. , Méghozzá J-’ke Eisenhowert és férjét, vagyis Nixon lányát s a korábbi tá- br—íok elnök unokáját. A gesztussal kapcsolatban so­kan úgy vélik: a kínai veze­tés azt akarja kifejezni, hogy elégedettebb volt a Nixon- adrninisztráció magatartásá­val, mint a legutóbbi Ford- vizittel. íSrfoVILÁGHIRADÓ Az Országos Anyag- és Árhivafal közleménye egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói árának emeléséről A Minisztertanács határo­zatának megfelelően 1976. január 5-én néhány árucso­portban fogyasztói áreme­lésre kerül sor. Az építő- és faanyagok kö­rében: a cement átlagosan 24,4 százalékkal a da- raoos égeted mész 40 száza­lékkal, a mészhidrát 12,2 százalékkal, a tégla 26 szá­zalékkal, a betonfalazóblokk 9,6 százalékkal magasabb fogyasztói áron kerül forga­lomba. A bükkfűrészáru fo­gyasztói ára 40 százalékkal, a faforgácslapé 22 százalék­kal emelkedik. A fogyasztói áremelkedésnek az építési költségekre gyakorolt hatása miatt az állam a lakásépít­kezésekhez a korábbiaknál kedvezőbb hitelfeltételeket biztosít. A bútorok fogyasztói ára átlagosan 3,4 százalékkal emelkedik. A kizárólag gyer­mekek által használt búto­rok — kiságy, járóka, etető­szék — fogyasztói ára vál­tozatlan marad; itt a gyár­tási költség emelkedését az állami költségvetés a válla­latoknak megtéríti. A papíripari termékek fo­gyasztói árszínvonala átla­gosan , 11 százalékkal emel­kedik. Az egészségügyi pa­pírnál pl. 6—9 százalékos, a papírzsebkendőnél mintegy Libanoni A libanoni rendőrség je_ lentése szerint baloldali fegy_ veresek, szombaton hajnalban megtámadtak egy észak-li­banoni börtönt, és az őrök­kel, valamint a biztonsági erőkkel vívott, mintegy más­fél órás összecsapás után 13 százalékos, a szalvétánál pedig 15 százalékos az áreme­lés mértéke. Nem változik a tipikus iskolacikkek és a pa­pírpelenka ára. A folt- és lakkbenzin fo­gyasztói ára 12,9 százalék­kal, a motorolajoké átlago­san 11 százalékkal emelke­dik. A műtrágyák fogyasztói ára átlagosan 23 százalékkal, a növényvédő szereké 20 szá­zalékkal, a gyomirtó szereké 25 százalékkal lesz maga­sabb. Átlagosan 15 százalék­kal emelkedik a mezőgazda- sági kisgépek fogyasztói ára. A szolgáltatások körében a lakossági árufuvarozás dí­ja átlagosan 16 százalékkal emelkedik. Ezen belül a te- hertaxi díja 10 százalékkal, a vasúti expressz árufuva­rozásé és a darabáru-szállí­tásé 20 százalékkal, míg a boy-szolgálat díja 40 száza­lékkal nő. Változatlanok ma­radnak a személyszállítási tarifák. A postaforgalomban a bel­földi díjak és az egyes ba­ráti államokkal kialakított kedvezményes tarifák nem emelkednek. Ugyanakkor az egyéb államokba szóló le­vél- és csomagküldemények díja átlagosan 25 százalék­kal emelkedik. Jelentés több mint 100 foglyot kisza. badí toltak. A börtön ellen indított tá­madás előtt ágyúk és raké­ták bevetésével tűzpárbaj zajlott le a bal- és jobbolda­li fegyveresek között a liba­noni fővárostól, Bejrútlól 60 kilométerre északra. Angola a moszkvai Pravda szombati számában közölt szer­kesztőségi cikkében írja: Joggal állapítható meg, hogy mind maga az angolai konfliktus, mind pe­dig az Angola körüli helyzet kiéleződése annak az ered­ménye, hogy az imperialista erők a fajüldöző dél-afri­kai rezsim és annak zsoldosai durván beavatkoznak az angolai nép beKigyeibe. Egyre jobban kirajzolódik az erők elhelyezkedése az angolai konfliktusban, mindjobban meghatározható a különböző államok álláspontja ebben a kérdésben. Ma már köztudott, hogy néhány nyugati ország, köz­tük az Egyesült Államok, régen elkezdte a fegyverszál­lítást az angolai szeparatistáknak, és mindjobban nö­vekvő mennyiségben folytatja azt. Az Angolai Népi Köztár­saság elleni ütőeröként az afrikai népek által leginkább gyűlölt rendszert, a dél-afrikai fajüldöző rezsimet hasz­nálják fel. A nyugati tájékoztató szervek — folytatja a Pravda — mindent elkövetnek, hogy hamis színben tüntessék fel a jelenlegi angolai eseményeket, elferdítik a szocialista országok álláspontját és megkísérlik, hogy befeketítsék a Szovjetunió külpolitikai irányvonalát. Ahhoz, hogy a dolgokat a helyére tegyük — hangsúlyozza a szerkesz­tőségi cikk — újból említést kell tennünk arról az elvi politikai vonalról, amelyhez a Szovjetunió a nemzeti fel­szabadító harcok kérdéseiben általában, valamint az adott esetben tartja magát. Internacionalista kötelezettsé­géhez híven a Szovjetunió — és ebből nem csinál titkot — erkölcsileg és anyagilag támogatta és tovább támo­gatja az angolai hazafias erőket, az MPLA-t. Ez töké. letes összhangban van az ENSZ valamint az AESZ köz­ismert dekolonizációs határozataival. A Szovjetunió tá­mogatja az Angolai Népi Köztársaság törvényes kormá­nyát annak kérésére. E támogatás célja: megvédeni az országot a külső agresszió« támadásoktól, előmozdítsa az ország szuverenitásának, függetlenségének és te­rületi sérthetetlenségének védelmét. A Pravda a továbbiakban leszögezi: a Szovjetunió Angolában nem keres sem gazdasági, sem katonai, sem más előnyöket. Minden olyan állítás, hogy a Szovjetunió Angolában katonai támaszpontokat akar létesíteni, min­den állítás az afrikai szovjet katonai expanzióról egy­szerűen koholmány. A Szovjetunió azért támogatja 3 törvényes angolai kormányt, mert hű a gyarmatosítás elleni igazságos harc ügyéhez, hű a szabadság és a né­pek függetlensége elveihez. A Szovjetunió határozottan sikraszáll amellett, hogy szüntessék be a külföldi katonai intervenciót Angolában, és a nép számára biztosítsák azt a jogot, hogy békés és szabad feltételek között maga oldja meg az új élet építésének kérdéseit. Kiből lesz elnökgyilkos? (II.) Revolvercsí a halántékon A burzsoá családi boldog­ságot már Engels úgy hatá­rozta meg, mint az elvisel­hetetlenül unalmas házassági együttélést. A családi boldog­ság amerikai módja a het­venes évek végén még ennél is rettenetesebb. A külsőleg virágzó családi klánon belül minden kapcsolat felbomló­ban van, kivéve „az érzelmi halál kötelékeit”. Ezt az elriasztó terminoló­giát Herbert Hendin pszicho­analitikus használja, hogy megmagyarázza, mi az, ami a gyermekeket, házastársa­kat , és szülőket egy olyan ház fedele alatt tartja együtt, amely néha rettenetesebb a halottasháznál is. A gyere­kek egyre gyakrabban nem kellenek a szülőknek, ha nem csodagyerekek, s már bölcsőjükben nem kezdik meg a társadalmi létrán való felfelé haladást — véli a tu­dós. A szülők nem kellenek a gyerekeknek, ha nincs . ki­elégítő bankszámlájuk. Az amerikai családi tűzhely egyre inkább a minden em­berit megsemmisítő kremató­riumra hasonlít. Hendin, a New York-i pszichoszociális kutatásokat végző központ vezetője sok évet szentelt a családi tűz­hely „hamujának” vizsgála­tára. Nemrég megjelent könyvében, „A szenzációk növekedésében” ezt írja: „Az amerikai család számos szo­ciológusnak olyan börtönnek tűnik, amelynek minden tag­ját magánzárkába dugták, egyedül hagyva szenvedései­vel. Az olyan fogalmak, mint az intimitás, az összetarto­zás, a lelki melegség, de leg­alább a gondoskodás — itt hiányoznak.” Az amerikai kamasz fejé­ben az élethídon haladtában egyre gyakrabban fordul meg a gondolat: Mi lenne, ha le- ugranék a mélybe? A fiata­lok öngyilkosságai olyan ko­moly problémát jelentenek, hogy Hendin külön fejezetet szentel a kérdésnek könyvé­ben, az elszomorító „kamasz öngyilkosjelöllek” címet ad­va neki. Az utóbbi húsz év­ben a 15—23 éves fiatalok között háromszorosára nőtt azok száma, akik kezet emel­nek magukra. Van egy másik kiút is a családi pokolból. A szaba­dulni vágyó a pisztolyt nem saját halántékához, hanem másra emeli. Lázadás ez a család és a társadalom ellen, egy 45-ös kaliberű colttal a kézben. Menekülés a társa­dalmi rendjükből kiszaba­dult emberek föld alatti vi­lágába, bárhogy hívja is őket a társadalom, beatni- keknek, hippiknek, vagy Manson híveinek, az önje­lölt próféta, Charles Manson követőjének. A vörös hajú, maxiszok- nyás fiatal hölgy a lázadást választotta. Lynne Fromme Manson szektájához tartozott, miután apja, a kaliforniai Redondo Beach városának tehetős repülőmérnöke egy családi botrány után elza­varta a háztól. Az elnök elleni merénylet után a rendőrség megtalál­ta Fromme naplóját, és az amerikaiak ma olvashatják kaotikus kéziratát, igyekez­vén megérteni, mivel kezdő­dött minden, mikor kezdte meg működését a démon­gyár. Akkor-e, amikor Lynne egyszer csak az utcán talál­ta magát, egyik kezében egy értelmező szótárral, másik kezében kozmetikai szereket tartalmazó táskájával ? „Ho­vá vigyelek, Cica” — „Minél távolabb innen ...” Vagy később Charles Man­son indította-e el a lelkében a démohgyár működését? A szektának vagy inkább kábí­tószeres bandának nevezhető csoportosulás „főnöke”, aki jelenleg életfogytiglani bör­tönbüntetését tölti, és aki 1967-ben így magyarázta Lynne Frommenak a filozó­fiáját: — Arról van szó Sivító, hogy 'sem te, sem én nem férünk meg a „szabad világ­gal”, más szóval: mindket­tőnket undorít e társadalom és a dolgok helyzete az or­szágban. Ezért létrehozzuk a mi külön világunkat. Manson keresztelte Lyn- nettet Sivítónak, természet­ellenes magas, vékony hang­ja miatt. Ilyen hangot adhat a szög, amikor nedves desz­kából húzzák ki. Az elnök elleni merény­letkor az egyik riporter magnetofonja be volt kap­csolva. A tömeg zúgásán ke­resztül világosan hallhatók rajta Lynne Fromme szavai: — Mocskos az egész or­szág! Amerikának ez a megíté­lése, amely szerint az egész ország visszataszító társadal­mi és erkölcsi bűnök szín­tere, volt az, ami minden valószínűség szerint Lynne egész viselkedését meghatá­rozta a szülői házból való szökése után. Ugyanezen program alapján tevékeny­kedett az a sok száz fiatalt aki Charles Mansont paran- csolójának ismerte el, messi­ásnak, Krisztusnak kiáltotta ki, és végül — ami égési meglepő — atyjának. Manson 1969-i letartózta­tása után nem volt kérdéses, hogy ki legyen a szekta ve­zetője. A „családban” nem volt fanatikusabb és nagyobb tekintélynek örvendő vezér­egyéniség, mint Lynne From­me. Ö sajátította el legjobb tanítójának hitvallását: Ez a piszkos társadalom nem al­kalmas arra, hogy emberek éljenek benne, amíg meg nem tisztítjuk. Manson ügyének tárgyalá­sán Sivító és Manson többi követői homlokukra rajzolt hatalmas keresztekkel jelen­tek meg: „Kihúztuk magun­kat ebből a világból”. Ké­sőbb a szekta tagjai telje­sen annak szentelik magu­kat, hogy „megtisztítsák" Amerikát, olyan értelemben ahogy ezt ők értik. Hogyan? A Mansonról for­gatott dokumentumfilmbeni amelyben öt évvel ezelőtt Sivító is filmszalagra került (elsősorban kedves arca mi­att) és ahol még nem sejtet­te, hogy mi lesz a folytatás) puskával kezében egy teme­tőben ad hátborzongató in­terjút. Mit jelent a hosszá vörös szoknya? SzerzelesnőK vagyunk — magyarázza Lynne —, elhivatott szerze­tesnők. Meg kell tisztíta­nunk a levegőt, á vizet és a földet az Egyesült Államok­ban. Ruhánk azok vérétől vörös, akik e munkának ál­dozatul esnek. Vlagyimir Szimonov (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom