Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

I

A párttagsági könyvek í cseréjéről

; Interjú Újhelyi Tiborra?,

a megyei pártbizottság titkárával

..Ill....... ' 1976. január 18., vasárnap

A

z MSZMP XI. kongresz- szusúnak útmutatása alapján a Központi Bizottság 1975. október 23-i határozata intézkedett a párttagsági könyvek cseréjének előkészítésére és lebonyolítására. A pártéletnek e nagy jelentőségű, napirenden lévő eseményét megyénk párttagságának döntő többsége egyetértő helyesléssel fogadta, de a párt. alapszervezetekben és részben a közvéleményben is találkozunk különböző értelmezésekkel és felfogásokkal. Akadnak, akik megkérdőjelezik a tagkönyvcsere időszerűségét, mások „tagrevízióra”, valamiféle „párttisztítás- ra” gondolnak.

— A megyei nárthi-ntt.s'tn titkára mivel indokolja a tankönyvesére időszerűs*'’"*.. lényegét és célirt? *

— A párttagsági könyvek

1976-ban sorra kerülő cseréjét —i mint ismeretes — pártunk XI. kongresszusa határozta el. Így a tagkönyvcse. re előkészítésé és lebonyolítása — a KB 1975. októberi határozata alapján — szerves része a kongresszusi határozatok végrehajtásának.

— A tagköríyvcsere tehát nem „tagrevízió” vagy v da- miféle „párttisztítás”. Jelen körülményeink között, a párt mai helyzetéből kiindulva egyik sem indokolt, hisz pártunk, mint marxista—lenini,s_ 'ta kormányzó párt teljesíti 'történelmi hivatását, létszámát és szociális összetételét tekintve is egészségesen fejlődik, tömegkapcsolatai jók. A tagkönyvcserének nem célja, hogy lényegen változást hozzon a párt létszámában, vagy szociális összetételében. Pártunk egységes, szervezetei egészségesen fejlődnek, pártépítő munkánk — a szervezeti szabályzat előírásai alap. ján tervszerűen, a növekvő követelményekkel összhan. ban történik. A szervezeti szabályzat előírásai lehetővé teszik azt is, hogy pártunk folyamatosan megszabaduljon a párt fegyelmét, eszmeiből! tikai, szervezeti és cselekvési egységét, erkölcsi normáit sértőktől. Erre 1976- ban. vagyis a tagk^nyvesére előkészítésének és lebonyolításának évében is — éppúgy, mint máskor — mód és lehetőség nyílik, de nincs •szó semmiféle párltísztítási kampányról, vgy a párttagság revíziójáról.

— A párttagsági könyvek cseréjével tulajdonképpen kettős politikai célt kell teljesítenünk: fokozni kívánjuk a párttagok általános munkaaktivitását és növelni a párttagsággal járó személyes követelményeket.

— A tagkönyvcsere időszerűségét mindenekelőtt a fejlett szocialista társadalom megteremtésének követelményei, ezzel kapcsolatban a párt megnövekedőit és «ok tekintetben bonyolultabbfel- adatai indokolják. Szocialista építőmunkánk egyik legfontosabb feltétele, hogy a Párt megfelelően felkészüljön a XI. kongresszus határozataiban megfogalmazott feladatok megoldására; hogy pártunk szervezetei és tagjai még hatékonyabban, céltudatosabban és következetesebben dolgozzanak pártunk no- lltikájának megvalósításáért.

— A XI. kongresszuson Kádár János elvtárs — a Központi Bizottság beszámolójában — a következőket mondta a tagkönyvcserérő!:

Ennek során mód nyílnék a

párt tagjaival való személyes beszélgetésre a párt politikájáról, szervezeti vénájáról, a párttag személyes kérdéseiről, s. minden bizonnyal ez a párt eszmei, politikai cselekvési egységének erősítései eredményezné”. — Ez tehát a tagkönyvcsere lényege. Sikere pedig mindenek előtt azon múlik, hogy a Központi Bizottság október 23-i határozatát a tagkönyvcsere -előkészítésére és lebonyolítására vonatkozólag egységesen értelmezzük és hajtsuk végre.

— A megyei pártbizottság a múlt év novemberében kidolgozta intézkedési tervét a

és lebonyolítására. — R terv végrehajtásával kapcsolatosan mire hívná fel n pártbizottságot,' és páriái a pszer- vezetek figyelmét Ujludni. elvtárs? .

— A megyei pártbizottság mindenre kiterjedő intézkedési terve hangsúlyozza, hogy a tagkönyvcsere előkészítése és lebonyolítása pártéletünn nagy jelentőségű eseménye. Elsőrendű politikai teladat, amelynek politikai tartalmát a XI. kongresszus dokumentumaiban és a Központi Bizottság 1975. októberi—novemberi határozataiban meg. fogalmazott feladatok képezik. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a tagkönyvcserét jól végrehajtva tovább erősödjön pártunk eszmei, politikai és cselekvési egysége, hogy növekedjék a párttagok példamu. taté aktivitása a szocialista építés soron levő feladatainak megvalósításában, hogy tömöritsük sorainkat a XI. kongresszus határozatainak végrehajtására, i

— A Központi Bizottság októberi, határozata — és ennek alapján a megyei párt- bizottság intézkedési terve is — külön felhívja a pártbizottságok, a pártalapszerve- zetek, a társadalmi, gazdasá. gi és kulturális élet területén dolgozó kommunisták figyelmét: biztosítsák, hogy a tagkönyvcsere ideje alatt a szocialista építőmunka időszerű, soron levő feladatainak teljesítése lendületesen folytatódjon. Tehát a tagkönyvcsere lebonyolításához szükséges politikai, szervező és adminisztrációs feladatok pontos és jó végrehajtása közben el kell kerülni mindenféle öncélúságot és „befő. lé fordulást”. A tagkönyvcsere legfontosabb politikai célja végeredményben az, hogy társadalmi, gazda-ági, ku’tu. ralis életünk minden területéi erősödjön a párt vezető szerepé, tömegkapcsolata,' összeforrotlsága egész dolgozó népünkkel.

— Az intézkedési terv hangsúlyozza a pártszervek, a pártapparátusban dolgozók és különösen az alapszervezeti vezetőségek felelősségét a tagkönyvcsere megfelelő . előkészítésében és lebonyolításában. Erre apparátus- és titkári értekezleteken is felhívtuk a figyelmet. Az alapszervezeti vezetőségektől, különösen a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések. elvtársi eszmecserék és a párttagok adatainak pontosítása kíván lelkiismeretes, körültekintő munkát.

— A Központi Bizottság határozata alapján a párttagsági könyveli cseréje elő

az alapszervezetekben min-.

lést kell folytatni. — Mire

terjednek t;i ezek a beszsl-_ getések?

— Már említettem Kádár

elvtársnák a XI. kongresszuson a tagkönyvcsere lényegével kapcsolatosan elhangzott érveléséi. Ennek megfelelően a párttagokkal folytatott beszélgetések, — ame. lyekre általában márciustól július végéig kerül sor, — kiterjednek majd a párt politikájának végrehajtásából adódó feladatokra, az alapszervezet tevékenységének

értékelésére, a párttag munkájára, magatartására, ideológiai, politikai képzettségére, a párt politikájának ismére, lére és képviseletére, a párt- megbízatások teljesítésére, a közéleti tevékenységre, stb. Általában azt szeretnénk elérni, hogy ezek az elvtárai eszmecserék a munka és magatartás kritikus és önkritikus felülvizsgálatára, az egyéni és a kommunista kő- I zösségi munka fejlődésére ösztönözzenek. A párttagok, tói mindenütt igényelni kell a határozatok végrehajtására és a pártszervezetek munka- ( jóra vonatkozó véleményüket és javaslataikat is. I

— A Központi Bizottság határozata — és érmeit-’ alapján a- megyei pártbizottság intézkedési térve, is — felhívta az alapszervezeti vezetőségek figyelmét a gondos, körültekintő munkára, a párttagok helyzetének sokol. dalú értékelésére, s a szervezeti szabályzatban biztosított jogok és kötelességek mesz- szemenö figyelembevételére is.

— A szelesebb 7,-ö*»vWp.

iiiérni tá i11 ‘-1 r- - ■ _

........... " ...............

n

ánk-e rá~'-<n* „

tankönyvesére rlé’•■’-•>

nek és rpin-T’-m ' - -•• -'• '" esem ^nvet-r"i?

— A Központi Bizottság határozata alapján a tagkönyvcsere előkészületei megyénkben a múlt év 'végén, a pártbizottságbk intézkedési tervének kidolgozásával, a pártapparátus és a párttitkárok t tájékoztatásával már megkezdődött.

\ — A párttagság széles körű tájékoztatására — já- nuárban és februárban — az évi beszámoló taggyűléseken kerül sor. ahol mindenütt ismertetik a Központi Bizottság határozatát és a párttagsághoz intézett levelét, elfogadják a tagkönyvcsere helyi . feladatait tartalmazó intézkedési terveket.

Márciustól július végéig az alapszervezetekben minden párttaggal beszélgetnek az előzőekben említett kérdésekről. egyeztetik, kiegészítik. esetleg helyesbítik a párttagok adatait, felújítják a párttagság nvilvántartását

Augusztus végéig fokozatosan minden alapszervezetben taggyűlésen összegezik a párttagokkal folytatott beszélgetések tapasztalatait.

Október végéig a járási jogú pártbizottságok — a nviivántartási okmánvok fel- úiítása után — kiállítják az úi párttagsági könyveket, amelyeknek kiosztására |— ünnepélyes taggyűlésen — novemberben és decemberben kerül sor.

— Köszönjük az interjút.

Csépányl Lajos

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Hat és fél tonnás alkatrészeket esztergál gépén Pálfi József, a DIGÉP „B”-gyáregységébcn

Beszámoló-taggyűlésen

H iiipif i tsz pÉrtafapszervezetéien

Az ózdi járás 122 párt- a lapszer vezetébeu a járási pártbizottság intézkedési es ütemtervének megfelelően folyik az éves beszámoió- taggy ülések előkészítése és lebonyolítása. A taggyűlések január 6-án megkezdődtek. Az eddigi tapasztalatok azt jelzik, hogy az éves beszámoló-taggyűlések egyre jobban a pártélet szerves részévé válnak; elősegítik az alapszervezeti munka színvonalának és hatékonyságának növekedését; fokozzák a párttagok aktivitását és cselekvőkészségét; jól szolgálják a párt politikájának, határozatainak meg valósi lását

— tájékoztatott' Ózdon Fodor Miklós, a járási pártbizottság titkára.

A három „modell” egyikében

Arról, hogy a beszámoló- taggyűlés — amely lényegében a pártszervezetek számvetése és előretekintése — jól szolgálja a pártélet fejlődését és a párt politikájának megvalósítását, alkalmunk volt meggyőződni — január 14-én — a Hangony- völgye Mezőgazdasági Ter- meiőszö yetk eze t pá rt al apszervezelének taggyűlésen is.

A Hangonyvölgye Tsz — amely 1973 tavaszán a han- gonyi Zöldmező — a szent- simoni Haladás — és a kissikátor! Szönyi Márton Ter- melőszö vet k ezetek egyes ü i é - séből alakult — egyike annak a három, úgynevezett „modell” tsz-nek, amelyet a megyei tanács a gyenge :er- möhelyi adottságú tsz-ek közül különleges támogatásban részesít; annak bizonyítására, hogy az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet kialakításával, a szükséges beruházások és korszerű gazdálkodás megteremtésével, a mostoha adottságú termelőszövetkezetek is gazdaságos üzemekké fejleszthetők. Természetesen, mindezt a tsz vezetőségének hozzáértő, felelősségteljes irányításával, a tagság és az alkalmazottak szorgalmas munkájával.

Az elképzelések megvalósítására a tsz az AGRO- BEK-el középtávú fejlesztési tervet készíttetett, amelynek kivitelezését már 1973-ban megkezdték. A célokat lei hintve, megváltási t ásába n

azonban csak 1975-ben értek e-1 nagyobb eredményeket.

Abban, hogy a Hangony- völgyében tavaly a mintegy 10 milliós beruházási programot sikerrel megvalósították, jelentős szerepük volt a

tsz-ben dolgozó kommunistáknak — állapíthattuk meg a beszámoló-taggyűlésen.

A pártmunka lo területe

A vezetőség beszámolója — amelyet az elnöklő Etek Aliz köszöntő szavai után — Bolyki István párttitkár terjesztett a taggyűlés elé — érintette az alapszervezeti munka minden lényeges területét, Különösen nagy gonddal elemezte a termelési és beruházási tervek megvalósításának ' eredményeit — utalva ebbon a párt- szervezet irányító, ellenőrző szerepének és a kommunisták példamutató magatartásának jelentőségére, és a további, sok tekintetben nehezebb idei feladatokra. A be- számoló terjedelmének arányai jól érzékeltették, hogy a vezetőség és a tagság figyelmének középpontjában tavaly a nagyarányú beruházási program, valamint az állattenyésztési és az ehhez kapcsolódó növénytermesztési tervek megvalósítása állt. (Ezzel foglalkozott a beszámoló fele.)

Elsősorban a gazdasági feladatok eredményes megoldásához kérték nap mint nap, minden területen a kommunisták példamutató munkáját és magatartását: az ezekkel összefüggő kérdésekkel és feladatokkal foglalkoztak több vezetőségi ülésen és taggyűlésen. Egyébként erről tanúskodnak a vezetőségi ülésekről és taggyűlésekről készült „emlékeztető” feljegyzések is.

A pártszervezet gazdaság- szervező munkája tehát nem kis mértékben járult hozza az 1975.’ évi feladatok sikeres megvalósításához — ahhoz, hogy a tsz 197ij. évi zárszámádása a beszámoló szerint pozitív lesz; hogy a tsz nyeresége eléri, vagy meghaladja az előző évi több mint 800 ezer forintot.

Magasabb

követelményekhez

igazodva

Kár, hogy a beszámoló csak általában szólt: a kommunisták példamutató, áldozatkész munkájáról és helytállásáról, hogy kevés személyre szóló dicséret és bírálat. hangzott cl a taggyűlésen. Holott a járási párt- vb értékelése szerint is — amelyet Ragány Béla, a pártbizottság munkatársa ismertetett a taggyűlésen, a hangonyi tsz pártszervezetében dolgozó kommunisták 1975-ben — kisebb fogyatékosságoktól eltekintve —jól oldották meg feladataikat.

A vitában felszólalók közül többen jónak, tárgyilagosnak minősítették a vezetőség beszámolóját és a járási párt-vb értékelését. Férc nézi Miklós tsz-elnök — többek között — így érvelt: nem baj az, hogy a beszámoló erőteljesebben foglalkozott a gazdasági munka eredményeivel és feladataival, hisz’ tulajdonképpen csak akkor politizálunk jól, ha gazdasági célkitűzéseinket. sikerrel oldjuk meg. Felhívta a figyelmet az idei év várható nehézségeire es arra, hogy ezeket csalt jobb munkaszervezéssel, takarékosabb és hatékonyabb gazdálkodással, s nem utolsó sorban a kommunisták következetes helytállásával ie- het megoldani. Kiss Lajos traktoros hangoztatta, hogy 1975. a beruházások megvalósítását illetően igen jó év volt, de az idei feladatok csakis fegyelmezettebb munkával, fokozottabb takarékossággal — például a .lár- tnűvelt gondosabb tankolásával, a fuvarok ésszerűbb szervezésével — és az állatállomány lelkiismeretes gondozásával oldhatók meg. Firkala Bertalan elnökhelyettes egyebek közt arról szólt, hogy a tsz középtávú fejlesztési terve erőteljesen az állami támogatásra épül, ezért az idei reális tervezéshez — mint mondotta — jó lenne, ha idejében megismernék a támogatás mértékét, illetőleg, ha a tervezett támogatást az új szabályzók figyelembevételével a jövőben is megkapnák. Veres István üzemmérnök, növény- termesztési ágazatvezető a pártépítő munka lehetőségeire és fontosságára hívta fel a figyelmet, s köszönetét mondott az ágazatban dolgozó kommunisták múlt évi helytállásáért. Balogh Józsej az építkezéseken dolgozók helytállását dicsérté, Bellér Béla — az alapszervezet egyik legidősebb tagja — az odaadóbb munka és a kommunista példamutatás fontosságára és jelentőségére hívta fel a taggyűlés, részvevőinek figyelmét.

A vita tartalmából és légköréből nem volt nehéz . kitapintani”. hogy a hangonyi kommunisták a magasabb követelményekhez —- a XI. kongresszus és a KB novemberi-decemberi határozataiban megfogalmazott feladatokhoz igazodva folytatják munkájukat. Erre enged Következtetni az a nvolc pontból álló határozati javaslat is, amelyet a tagavűlés egyhangúlag határozattá emelt.

Cs I,.